Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-28 / 23. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 28., péntek Gazdag a mai program: kiállítás, előadás, koszorúznak „Fiatal magyar fotó 1990 után” Saját kora támogatta, az utókor támadta a 150 éve született Benczúr Gyulát Örömmel dolgozott a dolányi kúriában Benczúr Gyula a XIX. század második felének, végének - Munkácsy mellett - legismertebb, legünnepeltebb magyar festője volt. Neve összefonódott a hazai történelmi festészettel, az úri társaság versengett, hogy reprezentatív portréin megörökít- tesse magát. Munkásságát a kor számtalan éremmel, kitüntetéssel honorálta. Az utókor pedig - sokszor indokolatlanul - támadta, idejétmúltnak tartotta néha kissé pátoszos történelmi tablóit, a müncheni realizmus szellemében fogant festményeit. müncheni akadémia tanárává nevezi ki és számos művészi megbízással látja el. A megtisztelő feladatok ellenére Benczúr örömmel tér haza 1883 elején, amikor Trefort Ágoston kultuszminiszter az újonnan felállítandó budapesti mágnásokat és a politikai élet kiemelkedő alakjait megörökítő portréival. Maga Ferenc József is több alkalommal készíttetett magáról arcképet Benczúr Gyulával. A siker titka az volt, hogy a művész kitűnő érzékkel egyesíBenczúr Gyula 1881-ben festette Gyermekeim című képét Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy Benczúr életműve egy korszak reprezentatív igényeit, általánosan elfogadott szemléletmódját tükrözi, annak nemcsak hibáival, erényeivel is. Művészete mindvégig őszinte volt, biztos rajzkészsége, festői szépségekben gazdag képei alapján legtehetségesebb festőink közé kell, hogy soroljuk. A mesteriskola élén Benczúr Gyula 1844. január 8-án született Nyíregyházán, Benczúr Vilmos gyógyszerész és Laszgallner Paulina gyermekeként. Már kora gyermekkorában feltűnt rendkívüli rajzkészsége, amelyet a későbbiekben a kassai Klimkovics testvérek magániskolájában fejlesztett tovább. 1861 és 1869 között a müncheni festőakadémia növendéke, Piloty (a müncheni realizmus egyik legismertebb festője) tanítványa. Ez idő alatt alakult ki vonzódása a történelmi festészethez, s a barokk stílushoz. A barokkos, egyszersmind összefogott kompozíció jó példája talán legismertebb korai műve, a Vajk megkeresz- telése című festménye. A tehetséges fiatal festőt 1876-ban II. Lajos bajor király a festészeti mesteriskola élére nevezi ki. Benczúr 1919-ig - a tanácskormány általi felmentéséig - látja el e feladatot, mégpedig örömmel, kitűnő pedagógusként. Növendékei közé tartozott Fényes Adolf, Kernstok Károly, Pór Bertalan, Koszta József is. Mágnásportrék A hazatérő Benczúr Gyulát jelentős megbízások várták. Itthon festette legjelentősebb reprezentatív festményeit, történelmi tablóit - a Budavár visz- szavételét, a Milleneumi hódolatot, valamint Mátyás korát bemutató nagyméretű vázlatait. Komoly elismerést váltott ki tette a kor által megkövetelt látványos megjelenítést, az érzékeny emberábrázolással. Vidéki kúria Szívesen festett történelmi zsánereket, idősebb korában pedig puttócsoportokat, mitológiai jeleneteket s néhány virág- és tájképe is megmaradt. A művész már a századfordulótól foglalkozott a gondolattal, hogy vidéken kis kúriát vesz. Mikszáth Kálmánék javaslatára esett választása Dolányra, ahol mindvégig örömmel dolgozott. Itt is hunyt el 1920. július 16-án. Tiszteletére 1930-ban Dolány felvette a Benczúrfalva nevet. Peák Ildikó M a 10 órakor koszorúzási ünnepség lesz Benczúrfalván, a művész sírjánál. A szülőváros nevében emlékbeszédet mond dr. Németh Péter, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója. 11.30 órakor Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeumban nyílik meg - a Magyar Nemzeti Galériával és a Jósa András Múzeummal közös szervezésében - Benczúr Gyula kiállítása. Megnyitóbeszédet mond Peák Ildikó művészettörténész. 12 órakor a múzem tanácstermében Bellák Gábor művészettörténész - a kiállítás rendezője - tart diaképekkel illusztrált előadást Benczúr művészetéről. Korlátlan tárlat K iállításra hívják a fiatal fotográfusokat. A Miskolci Galéria Igazgatósága várja az 1957 után született magyar fotográfusok 1990 után készült műveit - hivatásosakét, műkedvelőkét, családi fényképészekét, kísérletezőkét és szépségkeresőkét, krónikásokét és magánvilágukban élőkét egyaránt. Sem méretbeli, sem mennyiségbeli korlátozással nem élnek a szervezők. A kiállításra kiválasztott művek a fotógyűjteménybe kerülnek. Díjakat ajánlott fel a kiállítók számára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képzőművészeti főosztálya, a - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és több szakmai cég. A „Fiatal magyar fotó 1990 után” pályaműveiből rendezett tárlat 1994. június 13-a és augusztus 21-e között várja majd az érdeklődőket a Miskolci Galériába. Ezt követően a Budapest Galéria Lajos utcai Kiállítóháza, majd a Szegedi Képtár látja vendégül a képeket. A beküldésre szánt fotókat 1994. február 28-áig postán kell eljuttatni a Miskolci Galéria Igazgatóság címére (3525 Miskolc, Hunyadi utca 12.). Mód van személyesen is átnyújtani a müveket a Miskolci Galériában (Déryné utca 5.), a Budapest Galéria Kiállítóházában (III. kerület, Lajos utca 158.), illetve a szegedi Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) - mindegyik helyszínen február 28-án 10-16 óra között. Ökumenikus Tanulmányi Füzetek Vallás és egyház ma Az Ökumenikus Tanulmányi Központ kiadványsorozatot jelentet meg Ökumenikus Tanulmányi Füzetek címmel. A sorozat hatodik, 1993. évi decemberi száma most látott napvilágot. Címe: Vallás és egyház a rendszerváltozás után Magyarországon. A több részből álló tanulmány baptista, evangélikus, református és római katolikus teológusok munkája. A szerzők e vállalkozásukkal ismét szerteágazó és nehezen áttekinthető kérdés tisztázásához szeretnének segítséget nyújtani. E törekvésük igénye és szükségessége kézenfekvő, hiszen az elmúlt négy-öt évben gyors és mélyreható változások sora zajlott le a magyar társadalomban a vallás és az egyházak értékelése és szerepük kijelölése tekintetében is. Az eltelt évek több kormányzati intézkedést is hoztak az egyházakra vonatkozóan. A közvéleményben pedig az egyházak megítélése egyrészt kedvezően változott, másrészt újabb viharokat is kavart. Van olyan vélemény is, amely szerint az egyházak társadalmi helyének és közéleti szerepének minősítése körül áttekinthetetlen és igen ellentmondásos a helyzet. A téma iránt érdeklődők érdekes összefoglalókat olvashatnak egyebeken kívül a szabad választások, az új kormány és a keresztény értékek helyzetéről, a fontos döntésekről és heves vitákról. Utóbbiak mindenekelőtt az egyház, a nevelés és az iskola viszonyának alakulásával, a hitoktatás helyzetével, az egyházak és a közszolgálati médiumok kapcsolatával, a volt egyházi ingatlanok visszaadásával, stb. függenek össze. Igen érdekesek az állam és az egyház szétválasztásával kapcsolatos nézetek is. Sok a felesleges láncszem a termelő és a fogyasztó között Az idén több támogatást kap a mezőgazdaság Szécsényi beszélgetés dr. Szabó János miniszterrel Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter a közelmúltban Nógrád megyébe, Szécsénybe látogatott. Akkor kérdeztük meg tőle, hogy miként értékeli a magyar mezőgazdaságnak az 1993-as esztendőben nyújtott teljesítményét? Nyílt nap a főiskolán Az Energetikai Főiskola (Paks, Dózsa György út 95.) pályaválasztási nyílt napot tart az érettségiző, pályaválasztás előtt álló fiatalok számára február 4-én, pénteken 9.00-től 15.00 óráig. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának részét képező energetikai szak 1989 óta működik Pakson. A felvehető létszám hatvan fő. A hallgatók jelentős részének a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság kínál társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. Nógrád is támogatja Könyv a Felföld népi építészetéről Könyv készül az észak-magyarországi népi építészetről a miskolci Herman Ottó Múzeum kezdeményezésére. M. Balassa Iván: A Felföld népi építészete című műve, amely a jellegzetes népi építészeti emlékanyagot mutatja be, s föltárja ennek jellemzőit, még idén napvilágot lát. A kötetet igen bőséges képanyag teszi teljessé. A mű létrejöttét a három északi megye, köztük Nógrád is anyagilag támogatja. Dr. Szabó János: Kedvezményi rendszert dolgozunk ki- Az ’92-es évhez viszonyítva visszaesés következett be. Ez elsősorban az aszálykárral függ össze. Hál’Istennek azért annyi kalászos termett, amely az ország szükségletét fedezi. Összességében nem veszteséges a mezőgazdaság. Ráadásul 25 %-kal megemelkedtek a felvásárlási árak.- Az 1994-es évre a minisztérium milyen fő stratégiát dolgozott ki?- Ezt az évet mindenképpen a növekedés, a felhalmozás esztendejének kell tekinteni. Cselekvési programunk az első fél évre készült el. Ebben kiemeltük, hogy a törvénykezésben mit kell tenni. Másfelől most dolgozunk ki olyan kedvezményi rendszert, amelyben a gázolaj, a tenyészállatok vásárlása, a kistermelők banki fedezetének támogatása szerepel.- Ez konkrétan mit jelent?- A termelési célú beruházást jobban támogatjuk. Eddig a mezőgazdasági fejlesztési alapból a beruházás felére 4 éves futamidőre kamatmentes kölcsönt adtunk. Most a beruházás 30 %-át - legfeljebb 500 ezer forintot - az állam biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az illetőnek mindössze 20 %-kal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a gazdaságát beindítsa. A termőföldek zöme magántulajdonba kerül- A tulajdonviszonyok változása hogyan hatott a termelésre?- Fő cél, a piacgazdaság legalapvetőbb feltételének, a magántulajdonnak a megteremtése. Ez a mezőgazdaságban három ágon fut: kárpótlás, részaránynevesítés, élelmiszeripar. Ami a kárpótlást jelenti, az elmúlt esztendő végéig 320 ezer ember jutott hozzá a földjéhez, huszonhétmillió aranykorona értékben. Sok gondunk volt és van a licitálásokkal, a földalap kijelölésével. Úgy gondoljuk, hogy határidőre -tehát ez év május 31-ére - kialakul egy olyan állapot, hogy a termőföldek kilencven százaléka magán- tulajdonba kerül.- A mezőgazdaságnak és a feldolgozó iparnak mi a közös stratégiája? Előny a magyar árunak- Mi Európa piacán csak jó minőségű termékekkel és a magyar specialitásokkal tudunk versenyképesek lenni. Ezért tudatosan kell támogatnunk a speciális magyar termékeket. A jövő' kistermelése a vertikális integrációval valósítható meg, amelyben valamilyen szervezet összefogja a kistermelőket, s megfelelő információkhoz juttatja őket. Ebben a kapcsolatban az élelmiszeriparnak lehet meghatározó szerepe.-Ön tudja, hogy Nógrád- ban nagyon sok a munkanélküli? A mezőgazdaság hogyan tud ezen enyhíteni?- Rétegprogramunk azokon a munkanélkülieken próbál segíteni, akiknek van földtulajdonuk, vagy föld iránti kérelmük. Ök 200' ezer forintig kapnak egyszeri támogatást. Azt is tudom, hogy ez a rendszer nem jól működik, sőt teleaggattuk bürokratikus elemekkel.- A gazdák a tőkehiány mellett panaszkodnak a kiszámíthatatlan piacra, az alacsony termelési árakra ... A piacgazdaság gyermekbetegségei- Ebben is nagyon sok igazság van. A minisztériumból én nem mondhatom meg, hogy hol, mit és mennyit termeljenek. Sok a fölösleges láncszem míg az áru a termelőtől eljut a fogyasztóig. A tervezett információs hálózat kialakításával közelebb kerülhet egymáshoz a termelő és a fogyasztó. A piacgazdaság nálunk új dolog, most esünk át a gyermekbetegségein. Ami pedig a védővámokat illeti, ez nemcsak a minisztériumtól függ. Mi azt akarjuk, hogy magyar gazda minél több védelmet élvezzen. Szenográdi Ferenc Mai „macskakörömpörkölt" írók mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Pillanatkép Most úgy él az ember, mintha egy tömegverekedésbe csúszna le merengése pókfonalán. Juhász Ferenc Egyenleg íróként úgy éltem át ezt a három évet, ahogy az előző negyvenet elviseltem. Aludtam, ettem, éltem, írtam. Néha jó pártfogókra találtak írásaim, máskor ügyetlen, szegény menedzserek kezén elkallódtak. t Bertha Bulcsu Van benne valami Az ember azért boldogtalan, mert nem tudja, hogy boldog. Hernádi Gyula Józan hang Szeretetről ömlengeni csak hunyt szemmel és befogott füllel vagy cinikusan lehet manapság. Eörsi István Mi a legkedvesebb elfoglaltsága? Hanyatt fekve operát hallgatni. Baranyi Ferenc Tökkapálás Endrefalva határában - 1993 júniusában
