Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

ni MA: EGESZ HETI RADIO-ES TELEVIZIOMUSOR - TVR EXTRA 8 OLDALON NOGRAD HÍRLAP MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 17. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT 1994. JANUÁR 21. PÉNTEK ti LAPUNKBAN — . Y ’“à. AO Afx Kórházi keifterocék és szabványégetés (3. oldal) Sportcsillagparádé a gyermekekért (7. oldal) Újra feltűntek a zsebtolvajok (8. oldal) SZDSZ: hamarosan lesz területi lista Az SZDSZ 2-3 héten belül hozza nyilvánosságra a párt or­szágos és területi listáit— közölte Kuncze Gábor frakcióvezető azon a sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a párt XI. kerületi je­löltjeit. Az említett kerületben Hack Péter parlamenti képvise­lő, Nehéz-Posony István ügyvéd és Lakos Imre kerületi alpolgár­mester indul az SZDSZ színei­ben. A tavalyinál több Suzuki készül Az idén majdnem háromszor annyi Suzukit gyártanak Eszter­gomban, mint az elmúlt évben. A Magyar Suzuki Rt. januári hírle­veléből kiderül, hogy 1994-ben 30-35 ezer autót készítenek. Szükség esetén átállnak a máso­dik műszakra, illetve bővítik a Suzuki szín- és komfortfokoza­tát. Teherautó és busz karambolja Az MO-ás körgyűrűnél, a Nagytétényi út és a Háros utca kereszteződésénél csütörtökön kora reggel egy teherautó össze­ütközött a 138-as autóbusszal. A baleset hat súlyos és két könnyű sérültjét a mentők kórházba szállították. A helyszínen né­hány órán át csak rendőri irányí­tással közlekedhettek a jármű­vek. Kést szorítottak a nyakához A Pest megyei Nyársapáti község külterületén kedden késő este négy harisnyaálarcos férfi bement T. Dénes 80 éves nyugdí­jas tanyájába, ahol egyikük kést szorított a nyakához, a többiek pedig átkutatták a lakást. A talált 350 ezer forintot magukkal vit­ték. Holttest a lángok között Veszprémben szerdán este a Szent István utca 6. szám alatt eddig tisztázatlan körülmények között kigyulladt egy lakásnak használt melléképület, amelynek oltása közben a tűzoltók megta­lálták az idős tulajdonos, Ságvári Anto/holttestét. A tűz átterjedt a főépületre is, amelynek egyhar- mada ugyancsak leégett. SZÉCSÉNY. A városba látogató turistáknak akad látnivaló a történelmi városközpontban. A neveze­tességek közé tartozik a ferences templom sekrestyéje felett található Rákóczi- szoba is, amelyben a hagyományok szerint a nagy fejedelem lakott a szécsényi országgyűlés idején. Szécsény és környéke című összeállításunkban a város idegenforgalmáról is szó esik. (5. oldal) Fotó: Rigó Balassagyarmatiak bemutatkozása Megkezdődtek a színiátszónapok BALASSAGYARMAT. Tegnap késő délután a vendég­látó város polgármestere, dr. Németh György nyitotta meg a XXIII. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napokat. Az ese­mény egyben a kamarajátékok országos fesztiválja is. A Mik­száth Kálmán Művelődési Köz­pont kamaraterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Elsőként a miskolci Pécsi Sándor Guruló Színház mutatta be Sean O’ Cassey „Hajnali komédia” című vígjátékát. Ezt követően került színre a szen­tesi Horváth Mihály Diákszín­pad előadásában a „Kreáció” című darab, majd a balassa­gyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad előadta Romhányi Gyula „A halom" című művét. A fesztivál v isszaköszönő jelképe Holnapi számunkban részlete­sen beszámolunk a lapzártánk után történtekről. A. T. Nyitott sajtóház A mi jogsegélyünk L apunk az olvasót szol­gálja híradásaival és közvetlenebb módon is. Minden anyagi, pénzügyi szo­rítás ellenére megőriztük a szerkesztőség ingyenes jog­segélyszolgálatát a sajtóház­ban, hogy segíthessünk azo­kon a rászorulókon, akiknek nincs pénzük a munka- és csa­ládjogi, társadalombiztosítási illetve más ügyek intézésére. Péntek délelőttönként össze­sen 134-en fordultak jogtaná­csosunkhoz segítségért 1993. második felében. Számuk negyvennel több, mint a ta­valyelőtti hasonló időpont­ban. Az általánosabb esetek­ben nyilvános válasz születik. Jogászunk a mai napon is kilenc órától várja a tanácsra szoruló érdeklődőket. Erdős André űjabb megbízatása Erdős André magyar ENSZ- nagykövet tölti be az atomso- rompó-szerződés felül vizsgálati értekezletét előkészítő bizottság második ülésszakának elnöki tisztét. A bizottsági tanácskozás New Yorkban, a világszervezet székhelyén nyílt meg. A nukleáris fegyverek elteije- désének megakadályozásáról szóló szerződés 1970-ben lépett hatályba. A megállapodás sze­rint a részes felek ötévenként megvizsgálják, hogy miként va­lósulnak meg a szerződés előírá­sai és célkitűzései. (MTI) Segítségük nélkülözhetetlen Japán önkéntesek Magyarországon A Japán Külföldi Önkéntes Szolgálat Magyarországra érke­zett új önkénteseinek tiszteletére csütörtökön fogadást adott a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium. A felsőoktatási in­tézményekben és középiskolák­ban dolgozók a számítástechni­ka, az informatika, a környezet­védelem, az állatgyógyászat, a sport és a japán nyelvtanításban nyújtanak segítséget. A magyar és a japán kormány 1991 szep­temberében kötött megállapo­dást a két ország közötti műszaki együttműködés érdekében. A ja­pán kormányprogram keretében hazánkba érkező önkéntesek Európában először Magyaror­szágon kezdték meg tevékenysé­güket. Ideutazásuk és megélhe­tésük költségeit a japán fél finan­szírozza. A Japán Külföldi Ön­kéntes Szolgálatot 1965-ben ala­pították. Jelenleg a világ 60 or­szágában végzi munkáját. Az expo területén talált csontmaradványok tisztázására Antropológiai vizsgálat indul A világkiállítási építkezések területén talált emberi csontma­radványok azonosítása érdeké­ben antropológiai vizsgálatot kezdeményez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Világkiállítási Programiroda. Erről a két szer­vezet csütörtöki megbeszélésen született megállapodás — tájé­koztatták a Magyar Távirati Iro­dát. A találkozó résztvevői — Bar- siné Pataky Etelka, az expo fő­biztosa, Lakatos Ervin, az Expo ’96 Kft. igazgatója, Zoltai Gusz­táv, a Mazsihisz ügyvezető igaz­gatója, Deutsch Róbert főrabbi, valamint Székely Gábor főpol­gármester-helyettes — ügy véle­kedtek: a tömegsír feltárása, il­letve az azt követő eljárás során nem történt szakszerűtlenség. Remélik ugyanakkor, hogy az antropológiai vizsgálat végre vá­laszt adhat arra: mikor és milyen körülmények között temették el a tavaly szeptemberben fellelt ál­dozatokat. Miután azonban fel­merült, hogy a tömegsírban eset­leg a holocaust áldozatai feküd­tek, a vizsgálat költségeit a Ma­zsihisz és a Programiroda közö­sen vállalja. A vizsgálat eredmé­nyének ismeretében — mint ar­ról megállapodtak — újból talál­koznak, hogy megvitassák a to­vábbi teendőket. Választási időpont: február elején Göncz Árpádköztársasági el­nök a Parlament téli ülésszaká­nak kezdését (február 7.) meg­előző napokban teszi közzé az országgyűlési képviselők válasz­tásának időpontját. Addig a Köztársasági Elnöki Hivatal semmiféle tájékoztatást nem adhat a választások várható időpontjáról. így reagált az ál­lamfő szóvivője, Faragó András az MSZP csütörtökön közzétett nyilatkozatára, amelyben a köz- társasági elnök elgondolására hi­vatkozva május 6-át említették a választások első fordulójának időpontjaként. Nem a keresztgát vagy a duzzasztó a legjobb megoldás Szigetközi vízpótlás A szigetközi vízpótlásnak nem az egyetlen és nem is a legjobb megoldása a keresztgát építése, illetve a dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezése. Ezt a térség­ben tervezett figyelmeztető de­monstrációkkal kapcsolatban Hajósy Adrienne, a Környezet- védelmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium miniszteri biztosa mondta el csütörtökön az MTI érdeklődésére. Mint a miniszteri biztos rámu­tatott: az ártéri ágrendszerben augusztusban megkezdett kísér­let és a mérések bizonyították: az elszivárgás, a talajvíz-utánpótlás vízigénye lényegesen kevesebb, mint amennyit a keresztgát jut­tatna az ártérbe. Az ártéri víz- szükséglet egynegyede annak, amit a Dunakilitinél történő visz- szaduzzasztással kívántak az ár­téri mellékágakba vezetni a meg­oldás szorgalmazói. A Duna elterelése óta többféle terv készült a szigetközi károk csökkentésére. A legjelentősebb pénzügyi segítséget a vízellátás javítása kapja. Összesen 3,3 mil­liárd forint központi támogatás­ban részesül a térség. Ennek az idei évre eső része 1,1 milliárd fo­rint. A vezetékes ivóvízellátás pótolja az alacsony talajvízszint miatt szárazon maradt kutak vi­zét, a csatornahálózat kiépítése, illetve a szennyvíztisztítás meg­védi az ivóvízkészleteket. Az ártéri töltésen kívül fekvő belvízi csatornahálózatba múlt év tavasza, a hullámtéri mellék­ágakba augusztus óta vezetnek vizet a Mosoni-Duna-ágból, elő­segítve így a természeti értékek megóvását is. Skandináv típusú szakmai gondolkodással Betegközpontű ellátást az egészségügyben Gyökeres szemléletváltozást, s némiképp a skandinávhoz ha­sonló betegközpontú szakmapo­litikai gondolkodást sürget a ha­zai egészségügyben dr. Szolnoki Andrea, a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottságának el­nöke, aki a napokban tért haza skandináviai tapasztalatcseréjé­ről. Az MTI-nek adott nyilatko­zatában elmondta: a skandináv és a magyar rendszer közötti alapvető különbség, hogy ott ál­lampolgári jogon, és nem beteg- biztosításra jár az egészségügyi szolgáltatás. A szociálisan rend­kívül érzékeny skandináv mo­dellben a magasan fejlett egész­ségügyi ellátás költségeit a helyi, területi és központi adókból biz­tosítják. Népjóléti szolgáltatá­sokra, amelyek a kultúra és az oktatás költségeit is magukban foglalják, a nemzeti összjövede­lem 60 százalékát fordítják. E szociálisan centralizált, sok pénzből magas színvonalon mű­ködtetett rendszer természetsze­rűen nem ültethető át hazai vi­szonyokra. A háromszintű adó­zásból befolyt pénzek elosztásá­nak gyakorlatát azonban — hangsúlyozta Szolnoki Andrea — a magyar egészségügyben is célszerű lenne bevezetni. A skandináv országokban ugyanis a döntések 90 százalékát regio­nális szinten hozzák. Gazdasá­gossága ellenére kivitelezhetet­len viszont az a finneknél alkal­mazott rendszer, miszerint váro­sonként- minden szakterületen csak egy vezető főorvos van az egységes szakmai irányítás érde­kében, s a kórházakban sincse­nek külön főorvosok osztályon­ként. Követésre érdemes viszont a finn alapellátás gyakorlata, ahol nem sok apró kis háziorvosi rendelőt, hanem 20 ezer lako­sonként komplex egészségügyi házakat építenek. A háziorvos szoros egységben dolgozik a szakorvosokkal, s így a betegeket alig egy óra alatt teljesen kivizs­gálhatják. E kétségkívül ember­közeli modellt nálunk csak tárca­szintű, illetve parlamenti döntés­sel lehetne bevezetni. Szolnoki Andrea szerint megoldást jelen­tene, ha a háziorvosi rendelőket eladnák, s ilyen komplex kisren- delőket építenének. Azonban ehhez is mindenekelőtt a hazai egészségügy irányítóinak szem­léletét kellene átalakítani. Szolnoki Andrea rámutatott arra is, hogy nálunk a népjóléti tárca szűkítő jellegű elgondolá­sának megfelelően a szabad or­vosválasztás jelenleg csak a házi­orvosig terjed. Ezt követően saj­nos csak beutalóval működik a rendszer. Éppen ezért az SZDSZ inkább a komplexebb betegkö­zeli egészségügyi ellátás fejlesz­tését szorgalmazza. (MTI) Súlyosított ítélet a Legfelsőbb Bíróságon Húsz év fegyház Húszévi fegyházra súlyosítot­ta a Legfelsőbb Bíróság csütör­tökön Pór Sándor elsőrendű vádlott, nagykanizsai lakos fő­büntetését. A Zala Megyei Bíró­ság első fokon 15 évi fegyházzal sújtotta nyereségvágyból elköve­tett emberölés, rablás, tízrendbeli lopás és más bűncselekmények miatt. A megyei bíróság a betö­réses lopásokban bűnösnek ta­lálta négy társát is. Kancsal Ká­rolyt ötévi és hat hónapi, Pór Csabát háromévi és nyolc hónapi fegyházra, Pór Sándornét egyévi és hat hónapi felfüggesztett bör­tönre, míg Varga Ferencnél, mint felbujtót, egyévi és hat hónapi börtönre ltelte. Pór Sándor, Kancsal és Vargáné a büntetés enyhítéséért fellebbezett. Az ügyészség Pór Sándor bünteté­sének súlyosításán ndítványozta. Az elsőfokú bíróság megálla­pítása szerint Pór Sándor vagyon elleni bűncselekmények elköve­tésével biztosította saját maga és családja megélhetését. A betöré­ses lopásokat egyrészt társaival, másreszt egyedül követte el, többnyire az anyósa, Varga Fe- rencné által megnevezett idős személyek sérelmére. Pór Sán­dor és felesége 1991. június 20- án éjszaka betörtek özvegy P. Já- nosné nagykanizsai názába, hogy pénzt szerezzenek. Az idős asszony felébredt, és kiabálni kezdett. Pór Sándor arcul ütötte, majd egy kispárnát szorított az arcára, amíg eleijeit adott. A la­kásból mintegy 100 ezer forint értékben valutát és készpénzt vittek el. A vádlottak összesen 15 bűncselekményt követtek el, és összesen 3 millió forint kárt okozták Dr. Rabóczky Ede legfelsőbb bírósági tanácselnök a fellebbe­zési tárgyaláson hozott ítélet in­dokolásában hangsúlyozta: Pór Sándor személye kiemelkedően veszélyes a társadalomra, ezért vele szemben indokolt a legsú­lyosabb határozott időtartamú fegyházbüntetés kiszabása. Kíváncsi lehet a turista

Next

/
Oldalképek
Tartalom