Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-21 / 17. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. január 21péntek Mi vigasztalja a távozó olasz honatyákat? Amerikai sertéshús a volt szovjet államokba Az amerikai mezőgazdasági minisztérium jóváhagyta 20.000 tonna disznóhús állami támoga­tással történő eladását hét volt szovjet köztársaságba. A prog­ram értelmében a mezőgazdasá­gi minisztérium megténti a cég­nek a különbséget az adott or­szágban érvényben lévő és az amerikai ár között. Az amerikai disznóhűs hét szovjet utódköz­társaságba kerül: Örményor­szágba, Fehéroroszországba, Grúziába, Kazahsztánba, Mol- dovába, Óroszországba és Uk­rajnába. „Zöldpontos” cigarettadobozok A német dohányipar február­tól kezdve a cigarettadobozok belső csomagolásában az eddigi alufólia helyett áttér a papírra. Az újítás környezetvédelmi megfontolásokra vezethető visz- sza: az üres csomagok ezáltal pa­pírhulladékként felhasználhatók lesznek. Ez a gesztus azonban érinti a fogyasztók pénztárcáját is: a „zöld ponttal” ellátott új csomagokért tíz pfenniggel töb­bet fizetnek. A megfelelő pa­píranyag kikísérletezese két esz­tendeig tartott. A fő követel­mény az volt, hogy legalább hat hónapig védenie kell a cigarettá­kat a kiszáradástól. Intervenció a rubel védelmében Az orosz központi bank az év eleje óta folyamatosan jelentős intervenciót hajt végre a rubel vé­delmében — közölte egy banki szakértő. Az AP-DJ jelentése szerint az év eleje óta napi átlag­ban 100-150 millió dollárt kínál­nak fel eladásra a moszkvai valu­tatőzsdén. December végén az orosz központi bank vezetője, Viktor Gerascsenko úgy nyilat­kozott, hogy a pénzintézet 4,4 milliárd dollár valutatartalékkal rendelkezik. Szerdán mégis foly­tatódott a rubel értékének romlá­sa, miután a befektetők pánik­szerűen igyekeztek dollárra vál­tani rubeljeiket. Közlekedés: számítógéppel Vége a közlekedési dugók­nak, a csúcsforgalmi időszakok idegőrlőén lassú autózásának — legalábbis ezt ígéri az a közleke­désszervezési rendszer, amelyet kedden vezettek be (egyelőre kí­sérletképpen) Párizs közelében. A rendszer lelke egy számítógép- központ, amely a Párizst körül­vevő tartomány, Ile-de-France autópályáin fészereit 2500 ér­zékelő es 370 kamera jeleit ösz- szesíti, s ennek alapján a központ rádióhullámokon javaslatokat adhat az útirányt közlő autóve­zetőnek: merre menjen, ha el akarja kerülni a dugókat. Az au­tókban egy kis számítógép-kép er­nyő jeleníti meg az adatokat. A botrány árnyéka sok távozó olasz honatyát végigkísér továb­bi élete során. Viszont viselhetik a „tiszteletre méltó” címet, és a végkielégítés enyhíti a mandá­tum elvesztése felett érzett fájdal­mat. Az olasz parlament 630 kép­viselője és 315 szenátora csak 21 hónapot töltött ki az öt évre ter­vezett időszakból. Távozásuk után is megtartanak sok ki váltsá- got. így például ingyen utazhat­nak az állami vasutakon és repü­lőgépen Róma és volt választási körzetük között. Látogathatják a parlamenti büfét és a fodrászt, ahol mérsékelt árat fizetnek, amit az adófizetők pénzének kö­szönhetnek. Orvosi és fogorvosi kezelést ugyan nem vehetnek in­gyen igénybe, ezért fizetniük kell — a költségek 10 százalékát. Fájdalmukat azonban főkép­pen a végkielégítés enyhíti. 255 képviselőt és 95 szenátort vádol­nak különféle visszaélésekkel, a többi között azzal is, hogy segí­tették a szervezett bűnözést. Ezek nyilvánvalóan nem indul­nak a március 27-i választáso­kon. S ez egy rakás pénzt jelent nekik. A végkielégítés — amitől min­den munkaadó fél — jár minden alkalmazottnak, akit elbocsáta­nak, vagy aki otthagyja munka­helyét. A távozó honatyákat 12,2 millió líra (7155 dollár) illeti a törvényhozásban eltöltött min­Még 1993. október 4-én tar­tóztatták le Alexandr Ruckojt Moszkvában. Jelcin fő ellenlába­sa azóta börtönben ül. A Gam­ma fotóriporterének, V. Shone­den esztendő után. Milde Iotti kommunista képviselő, aki soká­ig a képviselőház elnöke is volt, a második világháború befejezése óta tagja volt a nemzetgyűlés­nek. Neki 586 millió líra (339 ezer dollár) végkielégítés jár. Újoncok, mint Mussoliniunoki- ja, Alessandra 24 millió lírát (14 ezer dollár) vehetnek fel. Ezek az összegek nem érintik a nyugdijat, amely a hatvanadik életév betöltése után esedékes. Azok, akik legalább öt parla­menti időszakban a törvényho­zás tagjai voltak, megkapják fi­zetésük 80 százalékát, amely je­lenleg nettó 8,5 millió líra (5 ezer dollár) havonta. Érthető, hogy sok képviselő és szenátor nagy nyugalommal fo­gadta, hogy Oscar Luigi Scalfaro elnök feloszlatta a parlamentet a botrányok keltette hatalmas fel­háborodás miatt. Gerardo Bian­co volt kereszténydemokrata képviselő például azt mondta az AP amerikai hírügynökség tu­dósítójának: visszatér korábbi szakmájához, a latin nyelv taní­tásához. „Ilyen időkben jó visz- szatérni Horatius és Virgilius bölcsességéhez.” Ami leginkább izgatja a fel­oszlatott parlament sok volt tag­ját: a mentelmi jog elvesztése. A botrányba keveredettek nem úszhatják meg a vádemelést, a bírósági tárgyalást és az esetleges börtönbüntetést. nak sikerült a moszkvai Leforto­vo büntetés-végrehajtási intézet­ben lencsevégre kapnia a szakál­las Ruckojt. (FEB-fotó) Ruckoj a börtönben Megölték Olof Palme feltételezett gyilkosát Bár az Olof Palme gyilkosságát vizsgáló bizottság még nem adta fel, hogy megtalálja a valódi tettest, a svéd szociáldemokrata mi­niszterelnök halálának körülményei és gyilkosának személye lega­lább oly misztikus, mint a Kennedy-gyilkosság. Pár napja az Észak- Karolina állam Salisbury városától néhány órás autóútnyi távolság­ra megtalálták annak a „33 éves férfinek" a holttestét, akit annak idején a svéd hatóságok Olof Palme lelövésével gyanúsítottak, de elegendő bizonyíték hiányában szabadon kellett, hogy engedjenek. A most megtalált férfi mezte­len volt, két lövéssel fejbe lőtték, és minden valószínűség szerint már néhány hete halott lehetett, amikor a holttestet felfedezték. Csudán egy karóra és egy gyűrű segítségével sikerült az amerikai rendőrségnek a személyazonos­ságot megállapítania, amely nem hagy kétséget arról, hogy a most megtalált holttest megegyezik a Palme-gyilkosság gyanúsítottjá­val. A gyilkos személyére vonat­kozó vizsgálatok és találgatások a svéd miniszterelnök tragikus halála óta mind a mai napig foly­tatódnak, de egyelőre eredmény nélkül. Bár Börje Wingren rend­őrfelügyelő — aki hónapokig ve­zette annak idején a kihallgatá­sokat — meg van győződve arról, hogy a „33 éves férfi” a valódi tettes. Nos, ki is volt a „33 éves”? Ma tulajdonképpen már 40 éves len­ne, és a vizsgálat lezárta után az Egyesült Államokba költözött, ahol megpróbált új életet kezde­ni. Svédországban a Palme-ügy miatt — miután szabadon enged­ték — kapott ugyan egy kevés kártérítést, de nem tudott elhe­lyezkedni és nem is képezhette tovább magát, ezért úgy vélte, hogy Amerikában jobban boldo­gul. Apja elbeszélése szerint cse­kély svéd betegnyugdíj ából és spanyol nyelvórák adásából tar­totta fenn magát, de az évek fo­lyamán a jövőjét illetően mind­végig nagyon bizakodó volt. Hetente szokta felhívni Svéd­országban élő rokonait, utoljára- december elején jelentkezett. Ezután semmilyen életjelt sem adott magáról, nem felelt a ha­zulról jövő telefonokra sem, így apja felvette a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal, mert úgy vélte, hogy fia valószínű erősza­kos cselekmény áldozata lett. Új hazájában a szomszédai kelle­mes külsejű férfinek tartották, akinek meglehetősen sok barátja volt. A rendőrség megvizsgálta a lakását, de semmi erőszakos cse­lekményre utaló nyomot nem ta­lált, még a csekkfüzete is érintet­lenül hevert. A svéd rendőrfelügyelő szerint a gyilkosságot az amerikaiak megbízására hajtották végre. A „33 éves” egyik barátja kétmillió koronás ajánlatot kapott a gyil­kosság' elkövetésére egy ámen­kaitól, aki maga egy speciális ala­kulat tagja volt, de hivatalosan az ITT óriaskonszemnél dolgozott. Az ő telefonszámát egy ház­kutatás alkalmával a rendőrség megtalálta a „33 éves” lakásán. Az az amerikai, aki Olof Palme meggyilkolására ajánlatot tett, annal az ITT cégnél dolgozott, amely az irak-iráni háború idején részt vett Iránba történő fegyver- csempészetben. (Az ITT két fő tulajdonosa annak idején a CIA és a Scientology egyház volt.) A svéd rendőrfelügyelő a „33 évest” fölényeskedő, arrogáns és közönyös embernek mutatja be. Könnyen összezavarodott, sze­retett prédikálni, kimagyaráz­kodni, és nehezen emlékezett a dolgokra. Tanúk elmondása sze­rint ravasz, furcsa, az Egyesült Államokat misztifikáló, fanati­kusan vallásos ember volt. Fegy­ver- és moziimádó, aki gyűlölte Palmét, és svéd létére a barátai­val szívesebben beszélgetett an­golul, amerikai akcentussal. In­telligens, nyelvrajongó, kivételes egyéniség volt, aki szoknyava­dász híreben állott. A kihallgatások során elhatá­rolta magát a gyilkosságtól, és azt mondta, annak ellenére, hogy egészen a közelben tartóz­kodott, csupán később az apjától telefonon tudta meg az egészet. Tizenkét nappal a gyilkosság után vitte be a rendőrség máso­dik kihallgatásra, amikor nyu­godt és arrogáns volt, egyáltalán ríeih látszott rajta; Hogy az ése­Orosz kormányalakítás Teljes a bizonytalanság Az orosz kormányalakításra vonatkozó szerda esti jelentések­kel ellentétben csütörtökön ki­derült: egyelőre mégsem végle­ges a megállapodás. Borisz Jel­cin elnök tanácsadója csütörtö­kön cáfolta ugyanis az orosz kor­mányszóvivő előző esti bejelen­tését, amely szerint Jelcin és Vik­tor Csernomirgyin megegyezett volna a végleges kormánylistá­ról. Viktor Iljusin elnöki tanács­adó közölte, hogy az államfő csü­törtök reggel is folytatta a kon­zultációkat, és egyelőre még nem hozott végleges döntést. Iljusin szerint Valentyin Szergejev kor­mányszóvivő elsiette az elnöki rendeletre vonatkozó bejelen­tést, amelyet még nem tettek közzé. A tanácsadó mindazonál­tal elmondta, hogy Jelcin várha­tóan csütörtökön nyilvánosságra hozza döntését. Fokozta a bizonytalanságot, hogy korábbi nyilatkozataira rá­cáfolva Borisz Fjodorov pénz­ügyminiszter az Interfaxnak kije­lentette: továbbra sem hajlandó a kormányban maradni, ha mi­niszterelnök-helyettesi rangban Alekszandr Zaverjuha fölötte áll majd, illetve ha Viktor Geras­csenko továbbra is a jegybank el­nöke marad. Fjodorov hangsú­lyozta, hogy ez a döntése végle­ges és megmásíthatatlan. A poli­tikus elmondotta, hogy szerdán nem kapott semmiféle, kor­mánytagságára vonatkozó felké­rést. Venezuela más városai után szerdán Caracasban is utcai za­vargások voltak, amelyek részt­vevői az általános forgalmi adó bevezetése miatti áremelkedések és a tömegközlekedési dijak nö­velése ellen tüntettek. A pénz­ügyminiszter ugyanakkor kije­lentette, hogy az áfa nélkül „ve­szélybe került volna a venezuelai demokrácia”. Ramón J. Velasquez elnök ügyvezető kormánya a nagyke­reskedelemben tavaly október­től, a kiskereskedelmi forgalom­ban pedig január 3-tól vezette be a többletérték-adót. A kereske­dők spekulációs áremelései okozta inflációs hullám azonban széles korú lakossági elégedet­lenséget váltott ki, s ezzel meg­Utcai zavargások Venezuelában szakadt a december elején meg­tartott választások óta kialakult viszonylagos nyugalom az or­szágban. Ezúttal is az egyetemi ifjúság rendezte a legnevesebb de­monstrációkat; Caracas több pontján autókat gyújtottak fel és üzleteket fosztottak ki, s a rend­őrség csak könnygáz-gránátok­kal tudta szétoszlatni a tömeget. A kormány e hét elején a köz­vélemény reagálása miatt felfüg­gesztette az áfa fizetését a kiske­reskedelemben, s ennek nyomán benyújtotta lemondását az intéz­kedés kidolgozója, Carlos Silva pénzügyminiszter. Velasquez el­nök kérésére azonban szerdán úgy döntött, hogy február máso­dlkáig, a kormány hivatali idejé­nek lejártáig tisztségében marad. Az államfővel tartott megbeszé­lése után hangoztatta, hogy az áfa-rendszer fenntartása feltétle­nül szükséges a hatalmas defici­tet felhalmozott államháztartás csődjének elkerüléséhez. Az adóbevételek nélkül a választá­sok költségeit sem tudta volna állni az állam, s ez a kormány bu­kását, a demokrácia végét jelen­tette volna — érvelt a miniszter. A decemberi elnökválasztáson győztes, február elsején hivatalba lepő Rafael Cö/ífera kampánya so­rán az áfa eltörlését ígérte. Megvá­lasztását követően azonban már óvatosabban nyilatkozott: az adó valószínűleg marad, a kis jövedel­mű rétegeket kevésbé terhelő for­mában. Hány pártunk van? egyszerűen minden Kaliforniai földrengés: már 46 áldozat Eső­zóna közeledik A hétfői dél-kaliforniai föld­rengés áldozatainak száma a csü­törtök hajnali jelentések szerint 46-ra emelkedett. A sebesültek száma kórházi források szerint meghaladja a 4200-at, a hajlék­talanok számáról nincs pontos kép, de bizonyosra vehető a ko­rábbi 20 ezres adat. Az emberek a romba dőlt há­zakból szerdán egész nap értéke­iket próbálták kimenteni. (Mint­egy 4000 épület dőlt össze vagy rongálódott meg.) Már a helyszí­nen tartózkodott Clinton elnök, amikor a nap legerősebb utóren­gését észlelték: a műszerek 5,1- es értéket jeleztek a Richter-ská­lán. Rossz hír a katasztrófa sújtotta térség lakosainak, hogy a meteo­rológusok szerint a hét végére ki­terjedt esőzóna éri el Los Ange­les környékét, ami nehezítheti a mentést, s további tetemes káro­kat okozhat. mények megrendítették volna. Amikor a rendőrség az alibiként felhozott mozielőadásról, a mo­ziban látott film után érdeklő­dött, amely az ő állításával ellen­tétben nem a Rigoletto volt, szemmel láthatóan összezavaro­dott. Az általa említett Saga ne­vű moziban egyébként volt egy tanú, aki emlékezett rá, hogy egy férfi az előadás megkezdése után 40 perccel ült be a nézőtérre. A rendőrfelügyelő megemlíti, hogy a „33 éves” mindig úgy élt, hogy volt valamilyen fegyver a közelében. Egy házkutatás során a rendőrség a lakásában egy pisz­tolyt a WC-ülőke, egy másikat pedig a tűzhely alatt talált. A „33 éves” zsebkönyvében szerepelt egy olyan személynek a neve, akit súlyos bűncselekményért hat év börtönbüntetésre ítéltek, és az elítélt lakásban egy Mag­num pisztolyt találtak, ugyan­olyan kaliberűt, mint amilyennel Olof Palmét meggyilkolták. A „33 éves” lakásában egyébként találtak egy 2293 címet tartal­mazó listát, és ezek közül csupán egyet tudtak közeli ismerősként azonosítani. Ez a személy egy korábbi barátnője volt. Böije Wingren lénia, hogy a nyomozás vezetője a kivizsgálás idején kapott egy fényképét, amelyen a „33 éves” volt látható Los Angelesben egy magánlövé­szeti gyakorlótéren, a kezében egy pisztollyal, feltételezhetően egy Magnum-357 típussal, áiöellyel Palihét is lelőtték. " • MDF-KDNP - háború a vagyonért? • Robban-e az ukrán atom? • Mióta marakodnak a szocdemek? A napokban vonul be a börtönbe Zsivkovnak ülnie kell Todor Zsivkovnak le kell tölte­nie 7 éves szabadságvesztését. A volt államfőnek ezekben a na­pokban be kell vonulnia a szófiai börtönbe, büntetése letöltésére — így döntött a bolgár legfelsőbb bíróság, amely elutasította Zsiv­kovnak azt a kérelmét, hogy semmisítsék meg az ítéletet. Bulgáriában 1991 tavaszán ál­lították bíróság elé az 1912-es születésű Todor Hrisztov Zsiv- kovöt köztörvényes vádakkal. A bíróság 1992 késő őszén hirde­tett ítéletet a perben, amelyben hivatali hatalommal való vissza­élés, jogtalan haszonszerzés és haszonnyújtás bűntettében ítél­ték 7 év szabadságvesztésre az expolitikust.

Next

/
Oldalképek
Tartalom