Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

1993. december 9., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Listák és lázálmok • • ~r Tgynöklista. Pufajkáslista. Névsor, amelyik a csurkista mé- I / diavezetés ellenfeleit sorolja, amelyik azokat a müvésze- L/ két, akik nem értenek egyet a müvek letiltásával. Ötvenes lista, amely a parlamenti képviselők azon körét tartalmazza, akik a senki által meg nem választott szélsőjobboldali képviselő cso­port, harsány, ostoba politikai stílusához adták a nevüket. Lista arról, hogy kik azok, akik a TIB alapító tagjai közül nem értenek egyet a mai TIB politizálásával. Lista, ellenlista. Nyilatkozat, ellennyilatkozat! Ez sérti a nem­zet jóhírnevét, amaz sérti a magyarság érdekeit. Mintha tudato­san lázálom-vízióvá akarnák deformálni a demokráciát, a politi­zálást. S bohócaréna szereplővé tenni mindazokat, akik még nem fordítottak hátat egy olyan közéletnek, amelyből az erkölcs, a tisz­tesség lassan már csak szólam, de a képmutatás, az uszítás min­dennapos valóság. Vajon mifélék, és mit érnek azok az erkölcsök, azok a nemes eszmék, amelyekről ilyen helyzetben a hatalom birtokosai szóno­kolnak nekünk? Olyanok, akik a közjó szolgálata helyett mindent, csak a saját hatalmuk prizmáján át hajlandók vizsgálni, képtele­nek pozitív értékalkotásra, kapcsolatépítésre, de annál fogéko­nyabbak a gondolatüldözésre, az intrikára. Politikusok, akik rég elvesztették a talpuk alól a talajt, lebegnek és taposnak, mint a süllyedő vizilabdakapusok. Most minden második szavukban er­kölcsről, a nemzet megnemesítéséről prédikálnak, miközben a cselekvéseik és nemcselekvéseik vérlázítóan erkölcstelenek. A z alibipolitizálás dominócskái úgy sorakoznak egymás mellé, hogy a vak is látja már; a rendszerváltozás vezénylé­sében nélkülözhetetlen gyakorlati felelősség elhárítása fo­lyik. S az nem lehet más, mint mellébeszélés! Nem volt elég nagy­arányú a választási győzelem! Paktumok bénították meg a nem­zeti elkötelezettségű erőket. A kormány ellenzéke nem bizonyult „jó ellenzéknek"; képes megkérdőjelezni a kormányzat sikereit, olyan alapon, hogy 300 milliárd fölé nőtt a deficit, szétzüllött az ipari és mezőgazdasági termelés, elviselhetetlen mértékű a bűnö­zés, a korrupció, az elszegényedés. Mindezek ellenében, a kiútkereső elemzés helyett, a valósághoz való bölcs viszony helyett középpontba sulykolnak egy olyan ide­ologikus nemzeteszményt, amely a tízmillió állampolgár számára teljesen érthetetlen és használhatatlan. Horthy, sőt Szálasi kézje­gye van ezen az üdvözlő-kártyán; ha belepusztultok, akkor is sze­retni fogjátok azt a hazát. . . S nem fogjátok szeretni az idegen- vérűeket, idegen fajtájúakat, a „nemzetellenes erőket" ... A szellemi polgárháború lövészárkaiban már világos a kép; ha nem akartok velünk együtt „magyarkodni”, nincs más út, mint a legnagyobb károkozás ambíciója, a végső győzelem hajszolása . . . Szóba se kerülhessen egy normális nemzeti kiegyezés, jövő­kép-elfogadás. Ha már el kell veszteni a hatalmat; jobb ha minél nagyobb indulatokkal szakad kétfelé az ország. Hogy a nemzet 1993-ban egy modern programközösséget kel­lene jelentsen? Hogy a történelmi múltból csak a megszívlelendő tanulságok az igazán érdekesek? Efféle egyszerű ajánlatokkal nem lehet mit kezdeni?! "m Tézzük inkább újra a listákat! Ügynöklista? Pufajkáslista? I\lLetiltok és a letiltok ellen tiltakozók? Akik szeretik a köz- 1 I társasági elnököt, akik nem szeretik? Átülök listája? Új frakciók listája? Atülésre várakozók listája? Csak ki ne felejtsünk valami fontos listát! Csak fel ne ébredjünk a lázálomból, így ka­rácsony előtt néhány héttel, amikor egyébként békességre, a megváltás örömére vágyik a legtöbb ember. Erdős István Ide vagy oda - Vita az öt százalékról Hogyan képviselnek bennünket? Válasz Dudellai Ildikó 1993. december 3-án megjelent írására Nem vonom kétségbe Zsigmond At­tila országgyű­lési képviselő- társam jó szándékát, amellyel sze­rette volna el­érni, hogy a lakossági sze­mélyi jövede­lemadó 35 százaléka ma­radjon a tele­pülési önkor­mányzatoknál a 30 százalék helyett. Ha én is Budapest, vagy olyan nagy település képviselője lennék, ahol ez a plusz 5 szá­zalék jelentős bevételhez jut­Kovács Gábor országgyűlési képviselő tatná az önkormányzatot, lehet hogy mellette szavaztam volna, nem törődve az ország költség- vetésének veszélyeztetésével, és az így is 330 milliárdos költ­ségvetési hiány további növelé­sével. De nem vagyok budapesti, és nemcsak Budapest, de a megyei székhelyeknek a vidék, a falvak rovására történt fejlesztésével sem értettem egyet az elmúlt év­tizedekben. Kötelességemnek érzem vi­szont az elmaradott, a korábban elnéptelenedésre ítélt kis telepü­lések érdekeinek védelmét, ahol nincs, vagy csak jelentéktelen számban található személyi jö­vedelemadóra kötelezett. így önkormányzataiknak sem a 30, sem a 35 százalék nem jelent bevételi forrást. Alsópetény, Felsőpetény, Hont, Horpács, Ipolyvece, Ke­szeg, Kisecset, Legénd, Mo­hóra, Nógrádmarcal, Nógrád- sáp, Ősagárd, Patak, Puszta­berki, Szátok, Szente,... hogy néhányat említsek választókör­zetem települései közül abban érdekeltek, hogy az állami költ­ségvetésből továbbra is meg­kapják az eddigi kétmillió forint többlet támogatást és iskoláik normatíván felüli juttatását. Eh­hez pedig biztosítani kell az or­szág költségvetésének bevéte­leit is. Én ezek mellett szavaz­tam, ugyanakkor elismerem, hogy ez Budapest és azon váro­sok, települések önkormányza­tát nem segítette, ahol viszony­lag kevés a munkanélküli és je­lentős azoknak a száma, akik nagyobb, vagy nagy jövede­lemmel rendelkeznek, így az őket terhelő személyi jövede­lemadóból nem kis összegek jutnak az önkormányzatokhoz. Nógrád megyei képviselő társaim közül, hogy kik tartóz­kodtak (vagy nem is szavazott) az ő dolguk (dolga) és választó­iké. A magam és a velem azonos módon gondolkodó és ennek a felelősségét vállaló képviselő társaim nevében a leghatározot­tabban visszautasítom Dudellai Ildikó írásának címében megje­lenített, az összefüggéseket nél­külöző megállapítását, amely szerint „Az önkormányzatok el­len szavaztak a nógrádiak”. (Egy képviselő ugyan támogatta Zsigmond Attila budapesti kép­viselő módosító indítványát, de ő is fővárosi lakos.) „Gonoszságomat nem titko­lom” - írja a lap szombati számá­ban, én mégsem gondolom, hogy bűne Dudellai Ildikónak, hogy nem ismeri az ország és a telepü­lések költségvetésének összefüg­géseit, de ha véleményt formál és nem elégszik meg a tudósítással, nem árt ha tájékozódik. A lap következő számában folytatja a megye képviselőinek leckéztetését. Idézem: „A választókerület egészét képviselő honatya sze­rintem többel tartozik választó­inak a hűséges kormánypárti magatartásnál.” Igaza van. A választókerületünk egészét (és nem Budapestet, a gazdagabb településeket) képviseltük. Remélem megérti ezt vála­szomból. Én nagyon jól tudom, hogy kiket juttattak be a parlamentbe, mint ahogyan Dudellai Ildikó is tudja, kinek a céljait igyekszik megvalósítani írásaival. Minden bizonnyal csak vélet­len, hogy a szombaton megje­lent cikke a Bánó Andrásról (TV Esti Egyenleg) szóló tudó­sítás mellé került. Kovács Gábor országgyűlési képviselő Nógrád megye 4.sz. vk. Kedves Kovács Gábor! Őszintén örülök, hogy ol­vassa írásaimat, és továbbra is megtisztelőnek tartom, hogy el­foglaltságai közepette időt nem sajnálva, válaszol rájuk. Fo­lyamatosan fájlalom ugyanak­kor, hogy viszontírásaiban mel­lőzi az alapkérdések megvála­szolását. Ami ezúttal az volt: hogyan képviselnek Önök ben­nünket? Tagadhatatlan: Ön nem Bu­dapest képviselője. Nézzük to­vább: jelentős bevételhez jut­tatná-e az önkormányzatot a plusz öt százalék? Ennek eldön­tése nyilván azzal kezdődik: mi számít jelentősnek? Körzetében Rétságnak mindössze négymil­lió ötezer forintos kiesést jelent (többek között) az Ön nemleges szavazata. Mint Ön azt bizo­nyára tudja, jelentős hiánnyal indult a város, amely hiány nagy részét - önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormány­zat lévén - állami támogatás­ként megkapta. Ennek megfele­lően szigorúan működési kiadá­sokra kellett szorítkozniuk. Jövő évi költségvetésükben eleve hi­ánnyal számolnak. Jelentős-e a kiesés? Döntse el Ón. Balassagyarmatot tekintve 18 millió 130 ezer 450 forint a kiesés. A város az elmúlt három évben a gázra való átállás miatt a hiteleket törlesztette. A kórház rekonstrukcióján túl jövőre in­dítanák a csatornázást, de csak egy ütemre képesek. Fenntar­tom, megítélés kérdése, hogy je­lentősnek tekintjük-e az össze­get. Ha Ón mégis úgy véli, „vá­lasztókerületük egészét (és nem Budapestet, a gazdagabb tele­püléseket) képviselték" - akkor bizonyára fennáll annak a lehe­tősége, hogy én tévedek. Erről azonban nem győzött meg. Dudellai Ildikó Interjú Mike Hancockkal, Hampshire megye elnökével Széles körű elégedetlenség Angliában Anglia egyik legnagyobb megyéje, Hampshire elnöke látogatta meg kíséretével Nógrádot a napokban, a megyei önkormányzatok kapcsola­tának második lépéseként. Hampshire megye tanácsa 102 tagú: 47 sza­baddemokrata, 24 munkáspárti, 29 konzervatív és egy független képvi­selő alkotja. Történelmileg főként védelmi feladatokat látott el a vidék, de 1990 óta - e feladatok csökkenése miatt - mintegy 30 ezer ember ve­szítette el munkahelyét. Mike Hancock elnökkel beszélgettünk. Ugyanaz a gond- Nálunk ez ugyanekkora horderejű probléma. Kollé­gámmal (helyettesével, Bili Wheeler-rel - a szerk.) mindket­ten olyan területet képviselünk, Mike Hancock, Hampshire megye elnöke- Mielőtt Hampshire megye elnökévé választották, újságí­róként és parlamenti képvise­lőként is dolgozott. Melyik munkakörében érezte magát legjobban?- Szívesen dolgoztam képvi­selőként. Nagyon izgalmas munka volt, és politikai szem­pontból erőteljesebb, mint a je­lenlegi tevékenységem. Akko­riban viszont nem tudtam részt- venni ilyen jellegű találkozó­kon. Az angol középszint Bizonyára tudja, hogy lé­nyegesen megváltozott Ma­gyarországon a megyei ön- kormányzatok szerepe a me­gyei tanács hatalmi helyzeté­hez viszonyítva. „Lebegőnek” is nevezik a mai magyar kö­zépszintet. Mennyire erős az angol?-Angliában sokkal nagyobb ereje, hatalma van a települési önkormányzatoknak. Történel­mileg ez megalapozottabb. A Hampshire megyei önkormány­zat jelenlegi felállása húszéves múltra néz vissza. Azelőtt vi­szont legalább száz éven keresz­tül keményen, sokszor mereven viselkedett a központi hatalmi intézkedések nyomán. Tervek vannak a szerkezet további vál­toztatására, még inkább demok- ratikusabbá próbáljuk tenni a folyamatokat. Több hatalmat szeretnénk, de nem azért, hogy nekünk legyen. Az emberekhez akarjuk közelí­teni. Kormá­nyunk ugyan­akkor érzé­keny és félté­keny a hatal­mára. Azon kevés európai országok közé tartozik a mi­énk, amelyben nagyon erős a központi hata­lom. Mi éppen ellentétesen akarunk ha­ladni.- Milyen pénzelosztó szerepe van egy angliai megyei önkor­mányzatnak?-Élőször is: nagyon nagy a költségvetése. Ez egyrészt kor­mányzati összeg, másrészt az üz­leti vállalkozásaink bevétele, és a befolyt lakossági adók együttese. A megyei önkormányzat rugalma­san intézkedhet az elosztásban a törvényi előírások figyelembe vé­telével. Előnyt élvez az oktatás, a rendőrség és a tűzoltóság területe.- Nógrád megye egyik leg­nagyobb gondja a munkanél­küliség. Milyen problémákkal küzd Hampshire? amelyen a húsz százalékot is meghaladja a munkanélküliség aránya. Módot adunk az átkép­zésre, és megpróbáljuk Hamps- hire-t vonzóvá tenni a befektetők szemében. Célunk, hogy munka­helyeket létesítsenek nálunk. Együttműködünk az üzleti kama­rával, egyetemekkel, a kormány­nyal, és az EK országaival. Egyik legnagyobb problémánk a fiata­lok munkanélkülisége. Sokuknak még első munkahelye sem volt. Mivel ez számos embert érint, széleskörű elégedetlenség van ki­alakulóban. D. I. Csökken a nyilvántartott munkanélküliek száma Egyre lassuló ütemben, de: Novemberben tovább folytatódott a nyilvántartott munka- nélküliek számának csökkenése, az előző három hónap tapasz­talataihoz hasonlóan - derül ki a megyei munkaügyi központ novemberről adott helyzetfelméréséből. November 20-án 22 ezer 205 munkanélkülit tartottak nyilván. Figyelemre méltó azonban - folytatódik a jelentés -, hogy a csökkenés üteme lassul. Az alábbiak szerint: augusztushoz képest szeptemberre 1111, szeptemberről októberre már 647, majd novemberre már csak 325 fővel csökkent a nyilvántar­tott állástalanok száma. Több a férfi A névsorban szereplő mun­kanélküliek 85 százaléka fizikai állományból került ki. Az utóbbi három hónap adatai sze­rint számuk - ha csekély mér­tékben is - növekszik. A legna­gyobb arányt a szakmunkás munkakörből kikerülők képvi­selik. Tőlük nem sokkal marad el a betanított munkások ará­nya, majd a segédmunkások következnek. Utóbbi arányszá­mok az elmúlt hónapokban kö­zel azonos szinten mozogtak. A nem fizikai állománycso­portból kikerülők közül az ügy­intézők vannak túlsúlyban. En­nél kisebb az ügyviteli alkalma­zottak részaránya, és legkisebb az irányító-vezető funkciót ko­rábban betöltők részesedése. E számokban sem történt említést érdemlő változás az utóbbi hó­napokban. A munkanélküliek több mint fele férfi, e tekintetben nem ál­lapítható meg arányeltolódás. Az átlagos életkor 35 év, vagyis a munkanélküliség a 26-45 éves korosztályt sújtja leginkább. Az átlagos időtartam tovább növe­kedett, novemberben már elérte az 564 napot. Pályakezdők Lassuló ütemben csökken a nyilvántartott pályakezdő mun­kanélküliek száma. Többségük fizikai állománycsoportból ke­rült ki. De a pályakezdőkön be­lül nagyobb arányban képvisel­tetik magukat a nem fizikai végzettségűek, mint az összes nyilvántartott munkanélkülie­ken belül. Hatvanegy százalé­kuk szakmunkás, és csak né­hány százalékos a betanított- és segédmunkások aránya. A szakmunkások után jelentős a nem fizikai foglalkozású ügyin­tézők és az ügyviteli alkalma­zottak száma. A pályakezdők között is több a férfi. A síküveggyári leépítés is szaporítja a munkanélküli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom