Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 29., szerda A vállalkozó, vezető kérdezett - a miniszterek válaszoltak (2.) Kötelező ígéretek nélkül A salgótarjáni Strand Hotelben megtartott fórum ven­déglátói - Bilecz Endre, Pál József, SpeidI Zoltán - megyei országgyűlési képviselők voltak. A résztvevők a megye vál­lalatainak, résztvénytársaságainak menedzsmentjei és vál­lalkozók. A rendezvényt a Haza és a Haladás Alapítvány támogatta. ben felgyorsult a telefonhálózat kiépítése. 1994 év végére 20 ezer lakásban lesz távbeszélő készülék. Tajti Tibor újabb kérdése:- Mivel térségünkben jelen­T óth Sándor, a Salgótar­jáni VegyipariGépgy ártó Kft.ügyvezetőigazgatója kérdezte: Nincs cégbejegyzés?- Hat hónap óta, technikai akadályok miatt, a mai napig ? nem történt meg cégünk be­jegyzése. Ez a helyzet súlyos gazdasági gondokat okoz. Pongrácz Tibor privatizá­ciós államtitkár válasza:- Ilyen információt nem kap­tam, utánanézek és intézkedek. (Megtörtént - A szerk.) Tóth Sándor újabb kérdése:- Június elején olyan ígére­tet kaptunk, hogy nyílt pályá­zatot írnak ki a gyár privati­zációjára. Cégünk erre készen áll. Úgy néz ki, hogy ebben az évben nem lesz belőle semmi. Pongrácz Tibor így válaszolt:- Az év végéig kiírjuk a pá­lyázati feltételeket. Hopka László, a Salgótarjáni Acélgyár Rt. vezérigazgatója tudakolta:- Mikorra várható az Ipari Minisztérium által készített, észak-magyarországi kohá­szati üzemeket érintő reorga­nizációs terv megvalósításá­nak elkezdése? Latorcai János válasza:- A kormány elé készülő elő­terjesztésben olyan válságstra­tégiát dolgozunk ki, amely mindenki számára megoldást je­lent, amely csak kompromisz- szummal jöhet létre. Az egyez­tető tárgyalások befejezése után, a terv jövő év januárjában válik ismertté. Hopka László újabb kérdést tett fel:-Milyen átfutási idő szük­séges az adósságkonszolidáció lebonyolításához, mivel mi is érdekeltek vagyunk ebben? Pongrácz Tibor az alábbiakat válaszolta:- Információim szerint A megyei szakemberek kíváncsian hallgatják a válaszokat önöknél 1200 dolgozó közül 400 műszaki és adminisztratív munkakörben dolgozik. Ez nem tartható fenn, csökkenteni kell. Meghosszabbított pályázat Tajti Tibor, a ceredi polgár- mester, a Kelet-Nógrád Com Távközlési és Telekommuniká­ciós Rt. igazgatósági tagja kér­dezte:- Miért hosszabbították meg a koncepciós pályázat beadásának határidejét? Ugyanis a Matáv privatizáci­ója során számbavehető új, külföldi tulajdonosok jelen­léte olyan veszélyt hordoz magában, melynek következ­tében nehéz helyzetbe kerül­nek az önkormányzati tele­fontársaságok. Schamschula György vála­sza:- A hosszabbítást többen kér­ték, mert rövidnek tartották a pályázatra kiírt időt. Amennyi­ben a három feltételnek megfe­lelnek, akkor a telefonépítési engedélyt megkapják, de néz­zék meg, mennyire komoly a partnerük. Egyébként a megyé­tős az ipar visszafejlesztése, nagy a munkanélküliség, számíthatunk-e arra, hogy a szerkezetváltást elősegítő pá­lyázatainkat kedvezőbben bí- rálják-e el? Latorcai János válasza:- Megpróbáljuk támogatni. Csökkenő vonatszám Pulai László, a balassagyar­mati állomás raktárvezetője kérdezte:-Ha ilyen mértékben - 18 vonatpár - csökkentik a sze­mélyvonat-szerelvények szá­mát, akkor az esti órákban Balassagyarmatot elvágják Budapesttől. Schamschula György ekép- pen válaszolt:- Ha a későbbi időkre át akarjuk menteni a vasutat, ak­kor költségcsökkentés címén ezt meg kell tenni. (Azóta újabb tárgyalás történt. Másfélre mér­sékelték a személyvonatpárok csökkentését. Továbbra is gon­dot okoz, hogy este 7 órakor Budapestről Balassagyarmatra nem lehet vonattal hazautazni. - A szerk.) V. K. Mai „macskakorömpörkölt" Szárszóról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László A szélső jobboldali ér­dekű és Püski­Csurka-Cso- óri leleményű „Szár­szó-gondolat” olyan, mint egy lekoszlott, beteg, öreg kandúr, kinyújtott mancsa, a zsákmány: a sur­ranó madár felé. Erdős István salgótarjáni népművelő, a Nógrád Megyei Hírlap cikkírója Utóralátás Pozsgayék itt nem tettek mást, mint elmondták 1867-ben, hogyan kellett volna megnyerni az 1848-as szabadságharcot. Dr. Nagy László ügyvéd és háttérpolitikus Lehűtött felszólalások Használt volna a résztve­vőknek, ha a Balaton vizében lehűtik magukat és utána szó­lalnak fel. Magyar Bálint szociológus, az SZDSZ ügyvivője Előrelátás? Nem attól lesz egy rendez­vény történelmi jelentőségű, ha annak tervezik. Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Szó,szó, szó Én is sokat beszélek, más is sokat beszél, van ebben va­lami különös értelmiségi idegbaj. Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke MDF-es értelmezés A zömében jobboldali gondolkodású közönség részvételével és jóváhagyá­sával tulajdonképpen egy baloldali tömörülés szerve­ződik. Kozma Huba helytörténész, az MDF Bács- Kiskun megyei szervezetének elnöke, a kiskunmajsai múzeum igazgatója Parola Aki ki akart iratkozni a tisztes magyar politikából, az elment Szárszóra és Csurká- val parolázott. Kis János filozófus, az SZDSZ volt elnöke, az országos választmány tagja Rejtvény Helyezd el az alábbi szavakat, betűcsoportokat - három kivéte­lével - az ábrában! Egy betűt könnyítésül beírunk. A három megmaradt szóból a következő vicc csattanóját állíthatod össze:- Mondtál te olyat az osztály­főnöködnek, hogy én nem tanu­lok? Kétbetűsek: AL, BI, NO, ÚR. Hárombetűsek^ MÁR, NEM. Négybetűsek: ÁBEL, ELEM, KENŐ, SÁRA. Ötbetűsek: KEREP, MÉ­TER, REMEK, SÁPÍT, TUDTA. Hétbetűsek: AMERIKA, CSERÉLŐ, FAKANÁL, FEL- CSÚT, LIKŐRÖS, TAKAROS. Beküldési határidő: 1994. ja­nuár 8. Legutóbbi rejtvényünk he­lyes megfejtése: Bartók. Könyvjutalmat nyertek: Percze Nóra Rimóc, Széchenyi út 21/b., Dolnegó Szilvia Salgó­tarján, Munkácsy u. 3. Pusztai Albert Varsány, Kossuth út 38. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek. (Ä rejtvényt a karancskeszi „Irka-Firka” című iskolai hír­adóból vettük át.) Nyílt tanítás - nagyon jók voltunk Egy iskola - két hír Koncert az imateremben December 15-én karácsonyi koncertre hívtuk községünk, Nógrád lakóit, melynek az Evangélikus Imaház adott ott­hont. Kicsinyek, és nagyok egy­aránt figyelemmel hallgattuk a zenét, mely fülbemászó dalla­mával mindannyiunkat lenyű­gözött. A fellépők között voltak isko­lánk tanulói is, akik a rétsági, il­letve a váci zeneiskola növen­dékei. De amire igazán büszkék lehetünk, iskolánk énekkara - Dobai Szabolcs irányításával - kitűnően szerepelt. A műsorban hallhattunk még hegedűjátékot, fuvola— és furulyaszólót, vala­mint szívhez szóló karácsonyi dallamokat. Az az érzésünk, e délután minden jelenlévőben kellemes emlékeket hagyott. Reméljük, jövőre ismét találkozunk. Kriskó Anett Színházban jártunk December 10-én, pénteken mi, a 6. és 7. osztályos tanulók ellátogattunk Budapestre, az Arany János Színházba, ahol Jókai művét, A kőszívű ember fiait néztük meg. A csodálatosan felújított színházban megkapó élményt jelentett a regényből és filmből már ismert történet színpadi vál­tozata. A feldolgozás, a színészi játék mellett nagyon tetszett, hogy Petőfi Sándor verseit megzenésítve, hozzánk, fiata­lokhoz szólóan hallhattuk. Élményekkel feltöltődve ül­tünk fel a buszra, s eldöntöttük: részt veszünk még több színházi előadáson is. Ferenczi Ádám Dr. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök A balassagyarmati Szent Imre Keresztény Ál­talános Iskola egy­éves múltra tekint vissza. Az intézmény műkö­dése kezdetétől jó kapcsolatot alakított ki a közelben lévő keresztény iskolákkal. Tanév közben nevelőink időnként el­látogattak egymás óráira ta­pasztalatcsere céljából. így került sor november 22-től 27-ig a nyílt tanítási napok rendezvényeire, amelyekre a nevelőkön kívül egyházi személyeket is meghívtunk. Hétfőn, csütörtökön és pén­teken a tanítási órákra szülein­ket vártuk szeretettel. A keddi és szerdai nap a nevelők szá- máraszakmai tapasztalatcseré­vel telt el. Ekkor érkeztek meg vendégeink. Kedden a váci Ka­rolina Katolikus Általános Is­kola több mint harcminc tanára figyelte munkánkat. Szerdánaz ipolysági Fegyvernek i Ferenc Keresztény Általános Iskola pedagógusai látogattak meg bennünket. Ezen a napon Ér- sekvadkertről is felkeresték is­kolánkat a nevelők, akik főleg az alsós tanulók óráira voltak kíváncsiak. Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy meghívásunkat elfogadva eljött közénk dr. Keszthelyi Ferenc váci me­gyéspüspök úr is. Mindany- nyian igyekeztünk nagyon jók lenni a biológia és hittan órá­kon, amelyeken ő is jelen volt. Reméljük, hogy az iskolák kö­zötti kapcsolat hagyománnyá válik, és hamarosan nemcsak a tanárokkal, hanem a tanulók­kal is találkozhatunk ugyan­azokból az intézményekből. Mi készek vagyunk a foga­dásra. Korbely Erik Pásztón Jézus története százhetven diák előadásában A tanulók az iskolában és a templomban is életre keltették Jézus történetének szereplőit December 17-én, 17 óra­kor, a pásztói Dózsa György Általános Iskolában karácso­nyi ünnepély kezdődött. Be­lépve az iskola aulájába, mennyezetig érő, hét méter magas, feldíszített kará­csonyfa fogadta a gyerekeket, vendégeket, szülőket. Az ünnepélyt László Pálné igazgatónő nyitotta meg. Utána kezdődött az est fény­pontja, a betlehemes játék, melyben az iskola 170 diákja eljátszotta Jézus születésének történetét. A műsort sok próba és izgalom előzte meg. Fáradozásukat siker koro­názta, hiszen zengett az aula a tapsvihartól. Az előadást Barna Tibomé és Tari Lászlóné tanító nénik tanították be, a zenét Balás Ferenc tanár szolgáltatta, kar­vezető pedig Nagy Péter tanár úr volt. A gyerekek a betlehemes játékot a templomban is elő­adták, december 24—én, 15 órakor. Pataki András Vörös szegfű a Kodály-napon névadónk tiszteletére D ecember 17-én ren­deztük meg isko­lánkban a már ha­gyománnyá vált Ko- dály-napot. Névadónk 113. születésnapján kettős ünnepet „ültünk”, mivel az egybeesett iskolánk 35. évfordulójával. A megemlékezés néva­dónk, a zene és a karácsony jegyében zajlott. Reggel rövid ünnepség keretében emlékez­tünk a zeneszerzőre, népdal­kutatóra, majd minden osztály egy szál vörös szegfűt helye­zett el a Kodály-falnál, tiszte­lete jeléül. Ezek után kezdődött a ve­télkedő. A földrajzi nevek ki­találásában, a csalafinta bűvös négyzetek rejtelmeinek felfe­désében, a Kodály—totó meg­oldásában igencsak megmoz­gathattuk agyunkat és fantá­ziánkat. A „Rejtélyes ran­devú” című játék első helye­zettjei pedig már az anya­könyvvezető és az egész is­kola szine előtt fogadtak örök hűséget egymásnak. Látvá­nyos eseménye volt a napnak a Ki mit tud? Ezen a rendez­vényen vidám, színvonalas produkcióknak tapsolhattunk. Í gy ért véget az 1993-as év utolsó tanítási napja, amely nagyon vidáman, szépen zajlott. Talán kö­szönhető volt ez a jó progra­moknak, a téli vakációnak, s a karácsony, illetve az új év kö­zeledtének is. Varga Zsuzsanna Salgótarján Baloldali ertelmezes

Next

/
Oldalképek
Tartalom