Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

1993. december 29., szerda BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Egy döntés, és ami mögötte van - Ki kellett volna válni? Milliókat veszítettek az őrhalmiak Talán jó volna külön-külön boldogulni - hangzott el kérdés­ként, óhajként az őrhalmi Palóctáj Mezőgazdasági Szövetkezet év eleji zárszámadó közgyűlésén. Ugyanis többen ebben látták a kiutat, az adóssággal teli nehéz helyzetükből gazdálkodó szövetkezet tagsága már ki is szemelte szakmai ve­zetőjét. Orhalomban is így volt. Akit A termelőszövetkezet burgonyatárolójában Kiss Bertalanná, Percze Jánosné és Laczkó Béláné zsákolják a termést Gy.P.-Tavasztól kezdve a szövet­kezet szakmai vezetése és az igazgatóság hozzákezdett a kü­lönválás előkészítéséhez - utal a várható, új helyzetet elindító, fontos momentumra Bállá Sándorné, a szövetkezet fő­könyvelője. Vagyonarányosan- Az előzetes felmérések után a júniusban megtartott részközgyűléseken a balassa­gyarmatiak, a patvarciak, az ipolyszögiek és a kőváriak megszavazták a szétválást. Hu- gyag, Csitár, Nógrádgárdony és Iliny tagsága is ugyanígy vok­solt. Őrhalomban viszont ku­darcba fulladt a részközgyűlés. Döntés helyett csupán odáig ju­tottak, hogy kinyilvánítsák: ha Balassagyarmathoz csatlakoz­hatnak, akkor igent mondanak, - pergeti vissza az eseményeket a főkönyvelő asszony. A gyarmatiak viszont nem szívesen fogadták a közeledést, mert önállóan akarnak a jövő­ben tevékenykedni. Mivel a terület nagy része az őrhalmi gazdasághoz tartozik, a tagság kétharmadát is ők képvi­selik, a szétválás kimondásához a törvény szerint kétharmados többség kell, mivel nem így tör­tént, meghiúsult a szétválás. Pedig a gazdaságok méretei, külön-külön is megfelelnek a mai területi elképzeléseknek, a mozgékonyság követelményei­nek. Nem okozott gondot a va­gyonfelosztás sem. Minden le­endőnek tekinthető, önállóan a tagság szívesen fogadott volna, az nem vállalta az elnöki beosztást. A dolog pikantériája, hogy korábban az őrhalmiak kardoskodtak a szétválás mel­lett, mondván: az egyesítés előtt mi voltunk a legerősebb terme­lőszövetkezet. Most viszont úgy látják, hogy külön-külön nem tudnak talpon maradni.-Nem a többiek ellenében, hanem az őrhalmiak védelmé­ben mondtunk nemet a szétvá­lásra - közölte többek között felszólalásában Farkas Ervin, az állattenyésztési ágazat veze­tője. A nem hátrányai- Milyen előnyt ígért a szétválás?-A kormány döntése alap­ján, az újonnan alakult szövet­kezetek reorganizációs hitelt kaphatnak, amellyel kivásárol­hatják a szövetkezetből a terme­léshez, gazdálkodáshoz szüksé­ges eszközöket, illetve rossz adósságukat kedvezőbbre vált­hatják át, kamatkedvezmény mellett. Ezenkívül fejlesztési alapot is igényelhettek volna, a jelen és a jövő gazdaságuk megalapozásához - állítja Bállá Sándorné főkönyvelő.- E lehetőségek ismerte­tése során csupán egy kérdés hangzott el: Mi a biztosíték arra, hogy az előbbieket meg­kapjuk?- Erre nem tudott igennel vá­laszolni a vezetőség.- Az őrhalmiak nemje konzerválta a jelenlegi helyze­tet, a jelentős adósságállo­mányt.- Nagyobb bevételre nincs lehetőségünk - kér szót Rados János, a szövetkezet elnöke­Fafeldolgozónk piaci háttere ingadozó, nagy a kínálat, igen nyomottak az értékesítési árak. Mivel a nyomda ráfizetéssel működött, kiadtuk bérbe. Bur­gonyából számíthatunk némi bevételre. Kevesebb lenne az adósságunk, ha az aszály miatt nem esik ki 30 millió forint. Csak a túlélés- Miben látja magukra ta­lálásuk lehetőségeit?-Ha beleférünk a hetek óta hangoztatott adósságkonszoli­dációs programba, ha jövőre normális árat kaphatunk termé­keinkért. Annyit adjanak vissza az elvett jövedelemből, ameny- nyi a gazdálkodás biztonságá­hoz kell, amennyit az ágazat megérdemel. Ilyen körülmé­nyek között csak a túlélést tűz­hetjük magunk elé. Tisztelem a tulajdonostársaimat, de csak addig maradok ebben a beosz­tásban, amíg úgy látom, érde­mes. - vélekedik Rados János. A jövő válaszol? Bagyinszki Pál termelési főmérnök a következőkkel foly­tatja:- Rosszul tették az őrhal­miak, hogy nem váltak ki, több millió forint kedvező hiteltől es­tek el.- Az élet dönti majd el, kinek volt igaza, kinek nem - zárja le a gondolatsort Márton Ferenc, növénytermesztési vezető. Venesz Károly Roncs az útszélen A magára hagyott gépjármű szinte megszokott látvány. Felvéte­lünk Balassagyarmat határában készült, ahol már több hete ár­válkodik a szebb napokat is megélt Wartburg típusú autó. Citerasok, enekesek, zongoristák Muzsikus lelkű gyerekek DREGELYPALANK. Az általános iskolában a tanítási órákon kívül, igen élénk és sok­oldalú kulturális tevékenység folyik. A hat-nyolc személyt számláló citerazenekar az ün­nep előtt karácsonyi dalokkal lépett fel a községi művelődési házban. A húsz tagból álló énekkar, Puszta János énekta­nár vezényletével szintén ün­nepi műsorral szerepelt. A zongorázni tanuló gyere­kek nemrég hangverseny kere­tében mutatták be szüleiknek, hogy meddig jutottak a zene tu­dományában Sándor Karola ze- netanámő közreműködésével. Egyébként a muzsikus lelkű tanulók minden jelesebb ese­ményen ízelítőt adnak zenei és énektudásukból. Műsorukkal minden esetben sok kellemes percet szereznek hallgatóiknak. A sikeres fellépésekre rend­szeres gyakorlással készülnek. A citerások hetente kétszer ta­lálkoznak, az énekkar tagjai, pedig a citerásokkal párhuza­mosan gyakorolnak, mivel kö­zös produkcióval is kiállnak a nagyközönség elé. Az előbbi két kulturális tevékenységben résztvevőket Pacsuta János, alsó tagozatos tanító készíti fel a különböző dalok elsajátítá­sára, a citeraszámok megtanulá­sára. Egyébként ő tanítja az ének tantárgyat az iskola min­den osztályában. A zongorázni tanuló gyere­kek hétfőtől csütörtökig fél­óránként folyamatosan váltják egymást az iskola két zongorá­jánál, természetesen tanári köz­reműködéssel. Sárguló lapokból Háromszori kiáltással A kincskeresés következő­leg történik: Ha valakinek va­lamely kincs létezéséről sej­telme van, az éjfélkor kimegy a határba oda, ahol keresztút van, itt előveszi a három király napján szentelt krétát s egy ke­resztet csinál azzal a földre, miután a kincsőrző lidérczet háromszori kiáltással idézné, gyorsan azon táj felé fordul, ahol a vélt kincset gondolja. Ha a kincs azon a helyen van akkor a már egyszer látott ké­kes láng előtűnik. (Babona a Nógrádi lapok és a Honti híradó 1885-ös szá­mából.) Hitelből fejlesztenek Csitári mézeskalácsok PATAK. A képviselő-testü­let elfogadta az 1994. évi költ­ségvetési, fejlesztési koncep­ciót. Ebből kiderül, hogy jövőre nem lesz több pénz, viszont a közösséget szolgáló feladatok növekednek. Ezért rangsorolni kell. Legfőbb tennivalónak je­lölték meg a különböző intéz­mények fenntartását és zavarta­lan működtetését. A fejlesztési elképzelések közül az autóbusz-megálló épí­tésének befejezését közösen a minisztériummal végzik. Pénzt kell előteremteni a Rákóczi úti járdaszakasz megépítéséhez és a pedagóguslakás felújításához. Ezen túlmenően 3 millió szükséges a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérének eme­lésére, amit törvény ír elő. A pillanatnyi pénzhiány elő­teremtésére kétféle megoldás kínálkozik: vagy hitel vagy ál­lami segítség. A csitári óvoda konyhájában Baranyi Ferencné és Tóth Albertné különféle díszített mézeskalács figurákat készít. A finomságokat az óvodások nagyon kedvelik. Gyurkó Péter felvétele Kellemesebb volt a karácsony PATAK. A legutóbbi ülésén az önkormányzat harminc át­meneti segélykérelemről dön­tött. Megállapította, hogy csak huszonötén jogosultak erre a támogatásra: a törvényben előírt feltételeknek ennyi kérelmező felel meg. A megszavazott ösz- szeg három- és ötezer forint kö­zött váltakozik, elsősorban az idősek és a rászoruló fiatal csa­ládok kapták. A pénzt még karácsony előtt átvehették, így az ünnep előtti bevásárlásokra már felhasznál­hatták. A testület anyagi támo­gatásával kellemesebben teltek a karácsonyi ünnepek. Nagyüzem a szeszfőzdében A téli időszakban mozgalmassá válnak a szeszfőzdék, készülnek a jobbnál jobb nedűk. A drégelypalánki főzdében Sági János ellen­őrzi Pásztor János pálinkájának erősségét. Fotó: Gyurkó Állami támogatásból HUGYAG. A művelődési házban meghirdetett falugyűlé­sén Riczi István polgármester egyebek között a jövő évi fej­lesztési elképzelésekről is szólt. Közölte, hogy a közkifolyós ivóvízrendszert 90 %-os állami támogatásból és 10 %-os vízü­gyi alapból építik meg, 18 mil­lió forintért. A hálózat nagy része kész, a beruházás átadása 1994 köze­pén várható. A 988 főt számláló község 300 ingatlantulajdono­sát érinti a közkifolyós, egész­séges vizet biztosító hálózat. A másik jelentősebb fejlesz­tés az iskolaépítés. A létesít­mény tető alatt van, továbbépí­téséhez az önkormányzat 1994-ben csak 1,2 millió forint­tal tud hozzájárulni. Ez az ösz- szeg minimális, az önkormány­zat újabb lehetőségeket keres az építéshez szükséges pénz előte­remtésére. Balassagyarmat és környéke Ingyen telek • MAGYARNÁNDOR. A képviselő-testület döntése alap­ján, az új telepen három, első lakáshoz jutó fiatal kapott in­gyen nyolcszáz-ezer négyzet­méternyi telket, azzal a feltétel­lel, hogy három éven belül az építkezést kötelesek elkezdeni. Négy nap alatt • SZÜGY. A vezetékes gázel­látás kivitelezésével kapcsolat­ban, a polgármesteri hivatal dolgozói négy nap alatt három­száz lakossági szerződést vettek át. E közműfejlesztés vállalásá­val a lakóknak, lakásonként öt­venezer forintot kell fizetniük. Ennek ellenében a hálózatról a telekhatáron belül egy méterre, megépítik a gázcsapot is. A be­ruházás, amelyet Patvarccal együtt valósítanak meg, 1994. szeptember harmincadikával fe­jeződik be. Kezelő, betegszék • ÉRSEKVADKERT. Az ön­kormányzati képviselő-testület döntése alapján az év végéig a fogorvosi rendelőben beállítják a központi kezelőegységet. Ez kétmillió forintba kerül. Ebből az összegből pályázat segítsé­gével hétszázötvenezer forintot szerzett a képviselő-testület. Ugyancsak megvásárolták a fogorvosi ellátást szolgáló be­tegszéket. Ennek árát, nyolc- százezer forintot, az 1994. évi költségvetési kiadások között szerepeltetik. Január közepéig • BALASSAGYARMAT. A küszöbön lévő új esztendő első negyedévére nincs megrende­lési gondja a Balassa Ruhaipari Kisszövetkezetnek. Német partnerei lekötötték kapacitását. Január közepéig női kosztümö­ket, blézereket, mellényes szoknyákat gyártanak, majd újra visszatérnek a legújabb di­vatnak megfelelő férfizakók varrásához. A megbízásokat bérmunkában végzik. Közmeghallgatás • PATAK. Az új esztendőben, január 9-én este 6 órakor kez­dődik a közmeghallgatás a köz­ségi művelődési házban. Ora- vecz Imre polgármester a meg­jelenő állampolgároknak be­számol az 1993-ban végzett munkáról, beleértve a külön­böző fejlesztéseket, majd az idei feladatokat és lehetősége­ket ismerteti. Ezután meghall­gatja a felvetődő javaslatokat. Amennyiben az indítványok be­leférnek az új költségvetés anyagi feltétel- rendszerébe, akkor szerepeltetik azokat az 1994. évi feladatok csokrában. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom