Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-27 / 301. szám

2 KÜLFÖLD 1993. december 27., hétfő Beruházások Szlovákiában Az osztrákok és a németek eszközölték csaknem a felét a külföldi beruházásoknak Szlo­vákiában. A TASR szlovák hí­rügynökség beszámolója szerint az osztrákok állnak 24 százalék­kal az első helyen, őket a néme­tek követik 21 százalékkal. Ez­után 14 százalékkal az amerikai­ak, illetve 11 százalékkal a cse­hek következnek. Szeptemberig a közel egy év óta független ál­lamban aberuházások értéke el­érte a 10,1 milliárd koronát. Az USA költségvetési terveiről Az amerikai minisztériumok­nak 33 milliárd dollárt kell lefa­ragniuk a jövő évi költségvetés részeként benyújtott kiadási igé­nyeikből — közölte Leon Panet- ta, a kormány költségvetési hiva­talának az igazgatója. Hozzátet­te: a dolog sürgős, mert a meg­nyirbált költségvetés előterveze- tevel még karácsony előtt szeret­nének készén lenni, hogy a főbb irányszámokat februárban a kongresszus elé terjeszthessék. Drótnélküli telefonhálózat hazánknak? Újfajta, drótnélküli telefon- hálózatot próbál ki Magyaror­szágnak a Scientific Generic ne­vű cambridge-i cég. A digitális drótnélküli távközlési szabvány, amelyből jövőre már EU-szab- vány lehet, olyan rendszer, amelyben a háztartásokban mű­ködő telefonok a körzetben épí­tett bázisokkal rádióhullámokon kommunikálnak, hasonlóan, a mobiltelefon-rendszerekhez. így kisebb beruházással gyorsan na­gyobb körzeteket lehet ellátni te­lefonnal. A MATÁV, valamint nyugat-európai szolgáltatók, például a British Telecom bevo­násával a cégnél most modelle­zik a magyarországi fölszerelési lehetőségeket. Cambridge-ben és Londonban keresnek olyan helyszíneket, amelyek hasonlíta­nak a magyar városrészekre. Jutalmak Japánban A japán közalkalmazottak közül a legnagyobb évi jutalom­hoz a legfelsőbb bíróság elnöke jutott, több mint hat millió fo­rintnak megfelelő összeget vehe­tett föl. Takakoi Dói, a parla­ment elnöke és Hoszokava Mo- rihiro kormányfő csak utána kö­vetkezett, 4,6, illetve 4,4 millió forintnak megfelelő jutalommal. Japánban minden évben kétszer, nyáron és télen fizetnek jutalmat a dolgozóknak — a vállalati szektorban összesen mintegy négy-öt havi bérnek megfelelő összeget. Az idén a magánszek­torban dolgozók átlagban 450 ezer, a közalkalmazottak 620 ezer forintnak megfelelő összeg­hez jutottak. A magánszektor dolgozói így is 2 százalékkal, a közalkalmazottak pedig 1,5 szá­zalékkal kevesebb pénzt vehet­tek föl, mint tavaly. Lengyelország és az EK-tagság Lengyelország teljes jogú EK- tagságaról a tárgyalások 1996- ban kezdődnek meg —jelentette ki Alexander Dijckmeester, az EK Varsóban tárgyaló küldött­ségének a vezetője. A PAP len­gyel hírügynökség beszámolója szerint Dijckmeester elmondta: az EK azután indítja meg a tár­gyalásokat a lengyel tagságról, miután felvételt nyertek a jelent­kezett EFTA-államok (azaz Ausztria, Svédország, Finnor­szág és Norvégia). Erre 1995 vé­gén kerülhet sor. Lengyelország sok más kelet-közép-európai ál­lammal együtt jelenleg társult tagja az Európai Közösségnek, és azt remélik, hogy az évszázad végére elnyerhetik a teljes jogú tagságot. A fejlett országok is követelik Kínában immár külön főisko­lán tanítják a védjegyek, a szer­zői jogok és a szabadalmak vé­delmével kapcsolatos ismerete­ket. A pekingi egyetem kebelén belül létrehozott új főiskola meg­nyitóján Kao Lu-lin, a Kínai Sza­badalmi Hivatal vezérigazgatója elismerte, hogy a védjegyekről, a szerzői jogokról és a szabadal­makról hozott törvények nem érvényesülnek maradéktalanul hazájában. Egyben utalt rá, hogy a fejlett országok egyre türelmet­lenebbül követelik Kínától a szellemi tulajdonjogok tisztelet­ben tartását. 11 Urbi et Orbi” — a pápa karácsonyi üzenete A reggeli eső után napfényben fürdő római Szent Péter téren ösz- szesereglett többezernyi hívő előtt mondta el szombaton II. Já­nos Pál pápa hagyományos „Ur­bi et Orbi” — Rómához, a város­hoz és a világhoz intézett — kará­csonyi üzenetét. A katolikus egyházfő „az igaz­ságtalanság, a gyűlölet és a fél­elem” megszüntetéséért emelt szót. Beszédében különös figyel­met szentelt a korábbi Jugoszlá­via területén, valamint a Kauká­zusban és az Afrikában dúló há­borús konfliktusok megoldásá­nak. A 73 esztendős lengyel származású pápa emellett 53 nyelven — köztük magyarul is — tolmácsolta karácsonyi üdvözle­tét és áldását a Vatikán egy térre néző ablakából. Mint 16 évvel ezelőtti megvá­lasztása óta minden évben, II. Já­nos Pál idén is a világ időszerű problémáival foglalkozott kará­csonyi üzenetében. A televíziós és rádiós csatornák segítségével négy kontinens 63 országban közvetített beszédében elsősor­ban az egymás iránti türelemre és a testvéri szeretetre intett. Örömmel üdvözölte a közel- keleti békefolyamat sikereit, megemlítve, hogy hamarosan a térségbe látogat, s esetleg Jeru­zsálemet is érinti majd. A Vati­kán és Izrael csütörtökön úja alá Jeruzsálemben azt a történelmi egyezményt, amely várhatóan a diplomáciai kapcsolatok felvéte­léhez vezet majd. II. János Pál pápa ugyanakkor mélységesen elítélte a Boszniá­ban és a világ egyéb tájain folyó vérontást és etnikai háborút. — A betlehemi csillag fénye talán leragyog a Bosznia-Herce­govinában és a Délkelet-Európa válságtérségeiben szenvedő em­berekre, ahol az erőszak akarja meghonosítani törvényeit, te­kintet nélkül bárkire. Csak a köl­csönös tisztelet és egymás testvé­ri elfogadása kerekedhet felül a gyűlöleten és az ellenségeskedé­sen. Hadd legyen a karácsony, ez az áldott családi ünnep, minden­ki számára a remény és a béke napja — kérte a pápa, olaszul szólva az egybegyűltekhez. Az egyházfő bejelentette, hogy az UNICEF, az ENSZ Nemzetközi Gyermekalapja és a római katolikus egyház 1994-et a Család Nemzetközi Évének nyilvánította. — Mindenkinek joga van ar­ra, hogy élvezze a család mele­gét, és az egyház különös figye­lemmel fordul azok felé, akiknek ez — sajnos — nem adatik meg — hangsúlyozta a pápa, aki a jelek szerint maradéktalanul felépült minapi eséséből. Karácsonyi üzenetének végét a Vatikánban felzúgó harangok jelezték. A remény karácsonya Betlehemben A világ minden tájáról érke­zett zarándokok és a palesztin keresztények ezreinek jelenlété­ben, a remény és a bizakodás je­gyében ünnepelték meg kará­csony estéjét Betlehemben, Jé­zus születésének színhelyén. Az éjféli misét a Születés szé­kesegyházában Misei Szabbah jeruzsálemi pátriárka pontifikál- ta. Mint azt AFP jelentette, szentbeszédében utalt az Izrael és a PFSZ között létrejött megál­lapodás keltette reménykedésre, és kitért a palesztinokat még mindég sújtó nehézségekre, szenvedésekre. — A szándékot és a jóakara­tot rögzítő nyilatkozat a remény­kedés sugarát gyúj tóttá a szívek­ben, és a bizakodást nem szabad elveszíteni. Nehéz időszakban, az átmenet korában élünk. Szen­vedéseink keserű pohara még nem múlt el tőlünk. A politikai foglyok továbbra is börtöneik­ben sínylődnek — hangoztatta. A pátriárka egységre szólítot­ta fel a palesztinokat, és arra sür­gette a palesztin vezetőket, hogy állják a népnek tett ígéreteiket, és tegyenek tanúbizonyságot szándékaik őszinteségéről. — Izraeli testvéreinknek íme ezt mondjuk: az igazság és a béke útja nyitva áll előttetek. Ezen az úton haladva, a békét és nyugal­mat lelitek fel — hangzott el a szentbeszédben. A székesegyház előtti téren mintegy 10.000 zarándok és pa­lesztin keresztény gyűlt egybe, hogy a kórusok előadásaiban gyönyörködjenek, és egy hatal­mas televíziós képernyőről kö­vessék a szentmise lefolyását. Kubában már a telefonvonalat is lopják Újabb bűnszövetkezetet lep­leztek le Havannában, amelynek tagjai jó pénzért illegális telefon- vonalakat szereltek fel és tartot­tak üzemben — közölte a kubai televízió híradója. Ilyen bűntényről első ízben adott hírt a kubai tömegtájékoz­tatás, ám amint a riportból kide­rült, a most letartóztatott négy telefonközponti dolgozó csupán egy kisebb csoportja volt a rend­őrség és a távközlési minisztéri­um közös akciójának eredmé­nyeként lefülelt bűnszövetkezet­nek. A vizsgálatot vezető rend­őrtiszt pontos adatot nem közölt, de többtucat leleplezett esetet és többszáz titokban felszerelt tele­font említett. Az ily módon ké­szülékhez és vonalhoz jutott fő­városiak 5 és 16 ezer peso közötti összeget fizettek az élelmes sza­kembereknek (ez a havi 200 pe­so körüli átlagfizetéshez képest Kubában igen nagy összeg), akik részben szabad vonalakat kötöt­tek be illegálisan a központba, részben pedig egyszerűen elvet­ték a vonalat olyan előfizetőktől, akiknek technikai okok miatt amúgy is elnémult a telefonjuk. A most elbocsátott és bírósági tárgyalásukra váró dolgozók — és korábban leleplezett társaik — esete egy sajátos oldalról világít­ja meg a kubai hétköznapok minden területére kiterjedő hi­ányt, amely alól a távközlés sem kivétel. A főváros telefonellá­tottsága nem haladja meg a tíz százalékot, s — a karbantartás, korszerűsítés hiányában — a meglévő vonalak, valamint az ősrégi központok is egyre meg­bízhatatlanabbak. Egy-egy mű­szaki hiba gyakran állomások ez­reit teszi hónapokra használha­tatlanná, a nagyobb trópusi eső­zések idején pedig gyakorlatilag teljesen megbénul a telefonháló­zat. Macedónia elismerése Az Európai Unió egyes tagál­lamai nem győzték kivárni a Ma­cedónia elismerésével kapcsola­tos görög álláspont módosulását, és közölték: készek diplomáciai kapcsolatot teremteni Szkopjé­val. Athén sokáig azzal akadá­lyozta az európai közösségi elis­merést, hogy vitatta az egykori jugoszláv tagköztársaság jogát a „Macedónia” név használatára. Görögország területének je­lentős részét foglalja el a földrajzi Macedónia. Athénban attól tar­tanak, hogy egy Macedónia ne­vet viselő köztársaság területi követelésekkel állhat elő. Ezért azt akarták, hogy Szkopje adjon biztosítékokat arra: nem folytat ellenséges propagandát, nem tá­maszt területi követeléseket, és nem vesz fel olyan történelmi ne­vet, amely a jövőben feltételez­het területi követeléseket és ter­jeszkedést. Macedónia mereven elzárkó­zik nevének megváltoztatásától, és rendre cáfolja, hogy területi követelései lennének Görögor­szággal szemben. A macedón kérdés másik von- zata, hogy a volt Jugoszlávia szétesése nyomán kirobbant har­cok átterjedhetnek Macedóniára is. Egy másik következménye Macedónia elismerésének az Európai Unión belül lehet az, hogy elmérgesedhet a viszony a diplomáciai kapcsolatot létesítő országok és Athén között. A kérdés kapcsán Németország és Görögország között amúgyis ko­moly nézeteltérés tapasztalható. A görög külügyminiszter koráb­ban ezzel összefüggésben Né­metországot egy rendkívül erős óriáshoz hasonlította, amelynek „csöppnyi agya” van. Görögország — mint a balkáni térség egyik állama — ugyanak­kor sokat tehet a rendezésért, an­nál inkább, hiszen Athén tölti be január elsejétől az EU soros el­nöki tisztségét. Könyv lesz a kislány naplójából Két évvel ezelőtt, a boszniai polgárháború kirobbanása előtt a 10 éves Zlata Filipovic naplóí­rásra adta a fejét, hogy papírra vesse gyermekkori élményeit. Akkor még nem is sejtette, hogy neki és szüleinek ez a napló je­lenti majd a kilépőcédulát a po­kolból. A most 12 esztendős kislány szüleivel Párizsba ment az ENSZ egyik segélyszálh'tó repülőgé­pén. A francia fővárosban Zlata a naplója alapján készült köny­vet fogja reklámozni. — Egyik szemem sír, a másik pedig nevet — nyilatkozta Zlata Szarajevóban. — Örülök, hogy elmehetek innen, de szomorko- dom amiatt, hogy a rokonaim és a barátaim itt maradnak. Zlata — naplójának köszön­hetően — az idén nyáron került a nemzetközi figyelem közép­pontjába, bár sohasem gondolta volna, hogy a háború krónikáját fogja megírni. A Filipovic családnak eredeti­leg korábban kellett volna elin­dulnia Szarajevóból, ám bizo­nyos papírok htján nem hagyhat­ták el a várost. A menekülőknek ugyanis engedélyt kell szerezni­ük a bosnyák kormánytól, a re­pülőtérre vezető utat ellenőrző szerbektől, valamint a boszniai horvátoktól. Párizsban a Fixot kiadó vállal­ta a könyv megjelentetését. Nagy árat fizetett szökéséért Castro lánya Hosszú ideje kemény megpró­báltatásokat élünk át, de fel va­gyunk készülve ezek elviselésére — hangoztatta Havannában Ro­berto Robaina kubai külügymi­niszter, amikor külföldi tudósí­tók azt kérdezték tőle, hogy mi­lyen érzelmi hatást gyakorolha­tott Fidel Castróra törvénytelen lányának szökése. Bővebb kom­mentárt nem fűzött ahhoz a was­hingtoni bejelentéshez, misze­rint ideiglenes politikai mene­dékjogot adtak a kubai állam- ás kormányfő lányának, aki évek óta nyíltan szembehelyezkedett apja politikájával, s sikerült el­menekülnie a szigetországból. A 37 éves Alina Fernandez Revuelta titokzatos körülmé­nyek között, egy repülőgép fe­délzetén hagyta el Kubát, először Madridba érkezett, s onnan az Egyesült Államokba utazott to­vább. Távozásának részleteit azonban egyelőre homály fedi, mint ahogyan pontos amerikai tartózkodási helye is ismeretlen. Megfigyelők nem zárják ki an­nak lehetőségét, hogy spanyol részről, illetve a Madridban élő kubai emigráció segített Alina Femandeznek az ország elha­gyásában. Fidel Castro soha sem ismerte el hivatalosan házasságon kívül született leányát, de általánosan ismert volt, hogy Alina a forra­dalom éveiben Nati Revueltával szövődött kapcsolatának a gyü­mölcse. Alina Fernandez az or­vostudomány, majd a nemzetkö­zi kapcsolatok területén folyta­tott tanulmányokat, de ezután — szépségét, kiváló alakját haszno­sítva — modellként dolgozott a külföldiek kiszolgálására szako­sodott havannai divatházban. Az 1980-as évtized közepétől egyre nyíltabban bírálta apja po­litikáját, külföldi újságíróknak adott nyilatkozataiban elítélte a rendszer rendőrállami jellegét, az emberi jogok megsértését. Et­től az időtől kezdve mindmáig eredménytelenül küzdött azért, hogy külföldre utazhasson, is­mételt útlevélkérelmeit mindig visszautasítás fogadta. Az Egyesült Államokban élő kubai emigráció körében a szen­záció erejével hatott Alina Fer­nandez szökése. Juanita Castro, a kubai vezető Miamiban élő nő­vére röviddel a hír nyilvánosság­ra kerülése után azt nyilatkozta, hogy Alina menekülése a kubai nép növekvő elkeseredettségét is jelzi. „ Alina végül elérte a célját, de nagy árat fizetett érte: a lányát Kubában kellett hagynia” — tet­te hozzá. Életbe lépett az űj orosz alkotmány Csaknem két héttel az alkot­mány elfogadása után a hét vé­gén közzétették az új orosz alap­törvényt, amely ily módon szom­battól életbe lépett. Az új alkot­mány elfogadásával érvényét ve­szítette a még a szovjet időkből származó 1978-as, abrezsenyevi alkotmány alapján készült orosz alaptörvény, amelyet a szeptem­berben feloszlatott orosz parla­ment számtalanszor módosított működésének utóbbi két évé­ben. Az új alkotmány alkotói sze­rint kiállja a nemzetközi össze­hasonlítást a biztosított szabad­ságjogok tekintetében. Az orosz alaptörvény részletesen rendel­kezik a hatalommegosztásról az egyes hatalmi ágak, úgymint a törvényhozói, végrehajtó, illetve a bírói hatalom között. Ugyan­akkor alkotói is elismerik, hogy az alaptörvény erős elnöki rend­szert irányoz elő. Az államfő lé­nyegesen szélesebb jogkörökkel rendelkezik, mint a parlament, így például az elnök jogosult a kormányfő kinevezésére a parla­ment jóváhagyásával, és nem fordítva, ahogy ez az európai parlamenti demokráciákban jel­lemző. Figyelemre méltó az is, hogy lényegesen egyszerűbb a parlament elnök által történő feloszlatása, mint az államfő ha­talomból való eltávolítása. Jelcin az alkotmány életbe lé­pésével rendeletet adott ki a kor­mány átalakítására. Utasította Viktor Csernomirgyin kormánya főt, hogy tegyen javaslatot a kor­mány személyi összetételének megváltoztatására, mindenek­előtt a kormánytagok számának jelentős csökkentésére. Jelcin kezdeményezte a minisztériu­mok és állami bizottságok szá­mának radikális csökkentését is. Pénteken egyébként összeült a parlament alsó házának első ülését előkészítő bizottság. A két ház együttes ülését várhatóan ja­nuár 11-én tartják, s Borisz Jel­cin mond majd beszédet az első közös plenáris ülésen. Mégis elrabolták Cicciolina gyermekét Boldogtalanul, könnyek közt töltötte a karácsonyt Cicciolina, akinek gyermekét mégis sikerült „elrabolnia” tőle különváltan, New Yorkban élő férjének. Jeff Koons amerikai szobrász- művész csütörtökön este egy bí­rósági végzést lobogtatva jelent­kezett a magyar származású volt olasz pornósztár lakásán, kérve a 13-honapos Maximilian Ludwig átengedését egy rövid sétára. A férfi azonban sem aznap este, sem másnap nem vitte vissza a kisbabát, s szállodájából is nyomtalanul eltűnt. A gyermek eltűnésének beje­lentése után az olasz hatóságok elrendelték az összes légi és kö­zúti határátkelőhely ellenőrzé­sét, Cicciolina szerint azonban túl későn. Az anya biztos benne, hogy Koons valamilyen furfang- gaf a határon Németországba csempészte a kisbabát, s onnét repült vele Amerikába. Az apa már múlt hétfőn meg­próbálta erőszakkal magával vinni fiát, a „gyermekrablási kí­sérletet” azonban a pótmamá­nak, Staller Ilona talpraesett nagynénjének sikerült megaka­dályoznia. Tóth Andrásné a rendőrséget hívta segítségül, amikor a férfi megpróbálta kira­gadni karjaiból a gyermeket. A e rermekrablási kísérlet hírére icciolina az első géppel haza­tért Dél-Amerikából, ahol jóté­kony célú előadókörúton vett részt. A gyermek elvitelére tett si­kertelen kísérlet után az apa egy római bíróságtól kérte a gyer­mek felügyeleti jogát, arra hivat­kozva, hogy a züllött életű Cic- colina nem tud megfelelő körül­ményeket biztosítani nevelteté­séhez. — Ilona lakása tele van különböző méretű falloszokkal. A gyermek nem nőhet fel ilyen körülmények között — mondta Jeff, amikor a bírósághoz for­dult. Cicciolinának és férjének pénteken kellett volna megjelen­nie a római bíróság előtt, az apa azonban nem várta be a hatóság döntését. Az ügy nagyon bonyo­lult. A kis Maximilian Ludwig amerikai állampolgár, saját útle­vele van, ami Rómában maradt, de ha nevét az apa útlevelébe is bevezették — ezt Cicciolina nem tudja biztosan —, akkor szinte le­hetetlen megakadályozni kivite­lét Olaszországból. A volt por­nósztár kezét az is megköti, hogy az amerikai hatóságok „erkölcs­telen életvitele” miatt megtagad­ják tőle a beutazási vízumot an­nak ellenére, hogy férje ameri­kai. Az anya szerint az olasz ható­ságokat is felelősség terheli az ügyben, egyrészt, mert kötelez­tek őt a gyermek átadására, más­részt, mert nem rendelték el azonnal a határok „lezárását”. Cicciolina pénteken este sírva mondta el az olasz rádióban, hogy úgy érzi, a hatóságok elfo­gultak vele szemben múltja mi­att. A volt pornósztár — ő maga ragaszkodik ahhoz, hogy így je­löljék „foglalkozását” — még a legutóbbi napokban is azzal ál­tatta magát — és a közvéleményt —, hogy boldog házasságban él férjével, akivel 1991-ben Buda­pesten egy fényes mennyegzőn esküdtek örök hűséget. A házas­ságot még valóban nem bontot­ták fel, a kapcsolat azonban szemlátomást véglegesen meg­romlott. Ilona New Yorkban úgy érezte, hogy eleinte nagyvonalú­nak mutatkozó, később azonban erkölcscsősszé vált férje rabság­ban tartja, s három hónapja „megszökött” tőle azzal, hogy rövid időre visszatér a római la­kásba, elintézni a teendőket. Az apa azonban szemlátomást nem bízott abban, hogy Cicciolina visszatér a hosszúra nyúlt eltávo­zásról, s eljött a gyermekért Ró­mába. Amikor az apa kérte a gyer­meket, Cicciolma megpróbált békülni vele, a férfi azonban in­gerülten elutasította a közele­dést. — Biztos vagyok abban, hogy Jeff a legapróbb részletekig mindent eltervezett, s hogy fiam már New Yorkban van — mond­ta zokogva Ilona, aki úgy tudja, hogy féqe már a zárat is kicserél tette közös New York-i lakásuk ajtaján

Next

/
Oldalképek
Tartalom