Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-27 / 301. szám

Nógrádiak karácsonya, anno 1993 1993. december 27., hétfő ' MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Az ajándékról, a menüről, a programról Kinek-kinek másképpen telt a karácsony. A tehetősebbek karácsonyfája alá értékesebb aján­dékok kerültek, s gazdagabban volt terítve a fehér asztal. Ugyanakkor a kispénzűek kevésbé drága holmikkal lepték meg egymást, s az étkek is köznapibbak voltak. A többség tévénézéssel, a rokonok látogatásával múlatta az időt, ám akadt, akinek külöföldi síelésre is futotta. Három me­gyénkben közéleti személyiségnek, egyben olvasóinknak, három kérdést tettünk fel. 1. Mivel ajándékozta meg szeretteit, s milyen meglepetést kapott tőlük? 2. Mi volt a szentesti menü? 3. A karácsonyfa-állítás után miként alakult a péntek esti program? Dr. Dobrovoczky István, Pásztó polgármestere:- Kisebb-nagyobb ajándék- tárgyakkal leptük meg egymást. A legszebb mindenesetre a ka­rácsonyfánk volt. Az embernek eszébe jut, vajon tudott-e min­denki karácsonyfát állítani?- Rántott hal volt vacsorára.- Az ünnep a szeret és a béke jegyében telt el, családi körben. A karácsony ezúttal is boldog napokat jelentett az életünkben. Dr. Németh György, Balassa­gyarmat polgármestere:- Főleg szeretetet. Egyébként személyre szóló kis ajándékok­kal, dísz- és használati tárgyak­kal leptük meg egymást.- Családi hagyományként ha­lászlé, rántott hal, pulyka és bejgli volt a menü.- Szeretjük, ha összejön a család szenteste. Az ajándéko­zást után beszélgettünk, majd elmentünk az éjféli misére. Dr. Raffael Károly, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője:-Mindenki azt az ajándékot kapta, amire vágyott, ám más alkalmakkor nem kapná meg. így teljes a meglepetés. A ki­sebb gyerekek magukkészítette ajándékot adtak- Húsleves, pulykamell, kompót és sütemény volt a menü. — A szentestét családi körben tudtam eltölteni. Szentmise éjfélkor Mátraverebélyen Miként minden esztendőben, 1993. december 24-én, pén­teken is éjféli szentmisét tartottak a mátraverebélyi katoli­kus templomban. Az Úrnak eme házáról érdemes tudni: a XIII. században építették, román stílusban. A hívek által olyannyira várt ünnepi eseményre ezúttal is több százan el­jöttek. A közös éneklés és imádkozás, a szárnyaló zene, a szentbeszéd hatására szívükbe öröm és békesség költözött, lelkűket áhitat, emelkedettség járta át. Újjá születtek. Az éjféli szentmisére ezúttal is zsúfolásig megtelt a templom. Áhi­tat, emelkedettség, átlényegülés látszott a jelenlévők arcán A szentbeszédet a szeretett Gellért Ottó atya mondta Hajléktalanok karácsonya Salgótarjánban „Majdcsak eltelik az ünnep” Csík Károly, Marton Gábor, Maros Gyula a szállás lakói közül Galajda Sándor bízik '94-ben K arácsony van. A szeretet ünnepe. Az Acélgyári úton, a volt bölcsőde fa­lán tábla: Hajléktalanok átme­neti szállása. Az udvaron kö­zépkorú férfi szívja a cigarettát. Amikor arról kérdem, hogyan telik a karácsony, lemondóan legyint: majdcsak véget ér ez is. A konyhában a gondnok, Berta Gyula félbeszakítja kedvünkért a teafőzést.- Állítottunk karácsonyfát, ünnepség is volt, és mindenki kapott egy kis csomagot. Ün­nepi kosztot is kapnak a lakók: a szokásos hétköznapi egy- tál-étel (jobbára főzelék) helyett egyik nap babgulyás, másnap töltöttkáposzta lesz a menü. A tévészobának is kinevezett ebédlőben a képernyőre tapad­nak a hajléktalanok szemei. Ha az itt lakók életkorát nézzük, a huszonévestől a nyugdíjasig ter­jed a skála: egyedülállóak, el­váltak, valamennyien férfiak. Egy-egy ágy, a szerencsésebbek kis szekrényke birtokosának is mondhatják magukat.- Elváltam, jó darabig az ál­lomáson aludtam. Az egyik rendőri igazoltatásnál tudtam meg, hogy van ilyen szállás a városban - halljuk Marton Gábor 33 éves munkanélküli­től. -Nagyon furcsán érzem magam, hogy az előző évekhez képest itt töltöm a karácsonyt. B ús, komor arcú férfiak él­nek az Acélgyári úti szükségszálláson. Töb­büknek elevenébe vág a kérdés: szoktak-e azon gondolkodni, mit rontottak el a döntő pilla­natban? Karácsonyi ajándék­ként tán szívesen elfogadnák a lehetőséget, ha vissza lehetne forgatni az idő kerekét. Panasz­kodnak: nincs munka, s még pa­rányi reményük sincs arra, hogy változtatni tudjanak életükön.- Csak az nem dolgozik, aki nem akar. Bár fiatal lehetnék, mert nekem lassan elegem van ebből az egészből - veti közbe a az ötvenes éveit taposó Galajda Sándor. Kijelentésén aztán ki­csit elvitatkoznak. A z átmeneti szálláson csendesen, magukba zárkózottan, félrehú­zódva a többiektől, emlékeikbe temetkeznek némelyek. Lehet, a többiek is csak mímelik, hogy követik a tévé eseményeit. Gondolatban egészen másütt járnak. Asszonyt, gyereket, szépen díszített karácsonyfát látnak a meghitt családi fészek­ben. Álom volt vagy valóság?-herbst-vallus­Herencsény kábeltelevízióval gazdagodott Házhoz jön az egész világ A Belső-Cserhát vidékéről kaptuk a jó hírt: gazda­godtak a herencsényiek. Stílusosan mondom: az ünne­pek alatt szentelték föl a falu kábel-tv hálózatát. 12 csatorna vételi lehetőségét kapták meg ezzel a helybéliek — 130 lakás eddig a meglévő 280 körüli összesből -: magyar 1-es, magyar 2-es, a Duna-TV, no meg az égi csatornák, a nyelvet tanulók számára, hogy a szom­szédos Szlovákiát már ki ne hagyjam valahogy. Szép kis lista, fel sem győzi sorolni az ember. Herencsény polgárait most mégis más motiválta, hogy kié­pítsék saját kis hálózatukat. A tucatnyi lehetőségből ugyanis egy csatornát a maguk TV-stú- diójának tartogatnak, ha nincs is most még nekik ilyen. Mert ha nincs, hát majd lesz! Nem hét világra szóló mesepa­lota jövő századbéli berende­zéssel, hanem csak egy-két asz­tali készülék, meg mellé egy-két lelkes ember, akik a kö­rülmények adta lehetőségek kö­zepette, de annál elkötelezet­tebb módon tájékoztatják majd a falu népét a mindennapok eseményeiről. T essék csak észrevenni: ér­deklik az embereket a fa­luban történtek. Mert most ugyan Herencsényről van szó, de a falvak egész sorának példája mutatja: ma háromszor annyian szólnak hozzá egy-egy falugyűlésen, mint mondjuk öt évvel ezelőtt. Herencsény — meg a sok száz falu még ebben az országban - látványos fejlődés előtt áll: most kapják a vizet, de már tár­gyalnak a telefonról, s készül a terv a szennyvízre, a gázra. S az ilyesmi nemigen megy ma már az emberek véleményének kire­kesztésével. Tájékoztatni kell őket, de naprakészen: ezért mennyei ajándék Herencsény- ben a lakásokba kötött demok­rácia, ami kulcsot ad az embe­reknek az azonnali visszacsato­láshoz. Nem kell ezt mondani, aki kicsit is tovább lát az orrá­nál, tudja, hogy miről beszélek. A lig nyolcszáz lélek lakja ezt a Nógrád megyei kis községet: hajlamos rá az ember, hogy szó nélkül elsik­kadjon fölötte: ezért örülök dup­lán is a herencsényiek sikeré­nek. Mert ha egyetlen más falu is így gondolkodik, majd hatá­sukra a jövőben már megérte, hogy szóljunk róluk... Hubai Gruber Miklós Szomjaznak a kutak a víztározó szomszédságában Kíváncsiskodó Ki ellenőrzi a külföldieket? (Folytatás az 1. oldalról) Egy ez évi árajánlat érzékel­teti, hogy a tervezéshez elen­gedhetetlen előkészítés milyen kiadással járna: ajánlkozó cég egymillióért végezte volna el. Sürgető tennivalók feszítő pénzhiány-Kértük a tározó kezelőjét, hogy segítsen a feltárásban, de az csak a rájuk eső méréseket vállalta, ezért a felettes szerv­hez, a Közép-dunavölgyi Vízü­gyi Igazgatósághoz fordultunk. A Közúti Igazgatóságnak ugyanis az ominózus útszakasz üzemeltetése többszörösébe ke­rül, mint ugyanezen út egyéb szakaszaié. Nem beszélve arról, hogy a veszélyeztetett résznek éppen a tározó kialakítása kö­vetkeztében kellett elkészülnie. Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy egy lényegében új út eny- nyi javítást igényeljen. Másikat nem akarunk építeni, s nincs is pénzünk rá - mondta a főmér­nök. Hozzátette, hogy a KÖVI- ZIG-től hatósági intézkedést kértek a helyreállítás elrendelé­sére. Megítélésük szerint ez utóbbi a vízmű feladata. Egyfelől tehát a sürgető ten­nivalók, másrészt a feszítő for­ráshiány gátolja, hogy a tünetek csillapítása helyett megkezdjék a célzott, oki beavatkozást az út ügyében. Áldozatok nélkül nem megy Az ÉV.Rt. Salgótarjáni Üzemigazgatósága igazgatójá­tól, Dorcsák Gyulától egyebek mellett megtudtuk, hogy a rá­juk, pontosabban a tározóra vo­natkozó biztonsági méréseket a Vízügyi Tudományos Kutató Intézettel - háromszázezer fo­rintos költséggel - elvégeztet­ték.-Az eredmények azt mutat­ták, hogy a megcsúszó földtö­meg érinti a tározó oldalát, de a gát állékonyságát, biztonságát nem veszélyezteti. A Közúti Igazgatóság a tél folyamán többször megkeresett bennün­ket, de a rájuk váró munkála­tokhoz kellő kutatást nem tud­tuk átvállalni. Hiszen épp a hasznosi tározó vízmennyisé­gével kapcsolatos gondok miatt veszteségessé vált a tevékeny­ségünk. Nem sújthatjuk a fo­gyasztókat vízdíj emeléssel emiatt. Másrészt a vélemé­nyünk az, hogy a Közúti Igaz­gatóságnak is kell áldozatot hoznia. Annyit azonban kész­séggel megtettünk, hogy az em­lített mérési adatokat a rendel­kezésére bocsájtottuk és felaján­lottuk segítségünket a közös minisztériumnál való közbenjá­ráshoz - tájékoztatott Dorcsák Gyula. Egy őszi hasznosi egyeztető tárgyalás ötletbörzéjén is el­hangzott esetleges megoldás­ként az út elvezetése, a finanszí­rozásra azonban senkinek nem volt használható javaslata ... Lesz vezetékes víz a faluban Bármilyen hihetetlen, a fen­tiek közül mégis az út baja egy­szerűbb. Mert Mátrakeresztes vízhiányára a vezetékes ellátás lenne az igazi orvosság. Leg­alább ilyen súllyal esik latba az úgyszintén hátra lévő szenny­vízcsatornázás, amihez - érthe­tően - ragaszkodik az ivóvizet szolgáltató ÉV.Rt. Ezen beru­házásokhoz céltámogatást igé­nyelt Pásztó város önkormány­zata, aminek eredménye még nem ismeretes. Emellett számít arra, hogy az ötszázmilliós kormánytámogatásból juttatnak Mátrakeresztesnek is. (Mihalik J.) A salgótarjáni „lengyel pia­con” vietnamiaktól vett volna inget egy olvasónk. Amikor azonban nyugtát kért, kikap­ták az inget a kezéből, és elza­varták. Azt kérdezi: ki elle­nőrzi a külföldiek nyugta­adási kötelezettségét?- A külföldiek nyugtaadási kötelezettségét az APEH mun­katársai ellenőrzik - válaszolta Szívók János, a hivatal munka­társa. - Az illetékes területi igazgatóságok ellenőrei által felvett jegyzőkönyv alapján a döntés az ÁPEH Fővárosi Igaz­gatóságának hatáskörébe tarto­zik. Ok döntenek arról, hogy adóhatósági szankciót szab­nak-e ki, vagy más államigazga­tási eljárást kezdeményeznek a külföldivel szemben. A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének legfőbb ellenőrei azonban mindenképpen a vásár­lók, akiknek elemi érdekeik fű­ződnek a nyugta átvételéhez, hiszen esetleges minőségi kifo­gásaikat csak ennek birtokában érvényesíthetik. Kisnyugdíjas olvasónk, Pa­lotásiné Borza Ilona (Salgó­tarján, Ybl Miklós út 53.) ví­zórát szereltetett a lakásába, hogy spóroljon - írja. A me­gyei víz- és csatornamű válla­lat munkatársától azonban hiába kérte, hogy óráját még az idén hitelesítsék. Azt a vá­laszt kapta: csak január har- madika után tudnak vele fog­lalkozni. Olvasónk attól tart, hogy még februárban is a 12 köbméter átalánydíjat kell fi­zetnie. Ki téríti meg a külön- bözetet? - Következő lapszá­munkban erre keressük a vá­laszt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom