Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-24-26 / 300. szám

1993. december 24 - 26., péntek - vasárnap SPORTTÜKÖR HÍRLAP 15 Mérlegen a labdarúgó-válogatott (2.) A gödör túl mély volt Détári Lajos minden mérkőzésen a pályán volt A magyar labdarúgó-vá­logatott idén ismét „gödörben” volt: a 9 mérkőzésén a lehetsé­ges 18 pontból mindössze 7-et gyűjtött be. A hét rúgott gól közül Hamar István kettőt „vállalt” fel. Mö­götte az egy-egy gólos Kiprich, Balog T., Urbán és Détári jön a sorban. A hetedik magyar talá­lat szerzője az orosz Nyikiforov. A három magyar kapitány 39 futballistával kísérletezett. Kö­zülük tízen újoncként tehették le a névjegyüket: Csábi, Ha­mar, Puglits, Kuttor, Csertői, Klausz, Kovács József, Halmai, Mracskó, Füle. Csábit még Je­néi Imre, Hamart pedig Puskás Ferenc állította be a csapatba. A 39 közül négy futballista számlál hét-hét idei válogatott­ságot, ők az éllovasok. Pisont és Balog T. nem játszotta végig a 630 percet, Telek és Détári vi­szont igen, így hát ilyen szem­pontból ők „az év játékosai”, a legtöbb válogatott játékperccel büszkélkedve. A magyar válogatott 1993- ban ismerte meg ellenfelei so­rában a 60. riválist. Japánnal március 7-én mérkőzött első al­kalommal, a színhely Fukuoka volt. A magyar futballisták „ki­próbálhatták”, mire képes a jövő évi vb-finálé házigazdája, az Egyesült Államok csapata. Csakúgy mint Japánnal szem­ben, az amerikaiak ellen is a Ki­rin Kupa tulajdonjogáért futbal­loztak a magyarok. Az Egyesült Államokkal március 10-én nem bírt a magyar gárda, Nagoyában 0-0-ás eredményt jegyeztek fel. Május 29-e, az év bravúr­napja. Puskás Ferenc szövet­ségi- kapitány vezérletével 0-2 után állt talpra Dublinban a ma­gyar válogatott. Az írek négy perc alatt 2-0-ra elhúztak, de a második félidőben, a 49. és 87. perc között négy vendéggólt láthatott a közönség; végül Ma­gyarország nyert 4—2-re.Az év csalódása az Izlanddal szem­beni 0-2-es vb selejtező Reyk- javikban,június 16-án. Végezetül emlékezetes té­nyek: Jenei Imre (14 válogatott csatával a háta mögött) 1993. április 9-én lemondott. Az MLSZ elnöksége nem fogadta el búcsúszavát, Jenei viszont egyoldalúan szerződést bontott, távozott. Ugyanakkor Puskás Ferenc kapott bizalmat 1993. június 16-ig. Azt követően július 22-én Verebes Józsefet nevez­ték ki egyévi időtartamra szö­vetségi kapitánynak. J anuár 22-én elkészítik az EB-selejtezők csoportbe­osztását, s az olimpiai vá­logatott is megismeri el­lenfeleit. Továbbjutott a Richveisz SALGÓTARJÁN. A röp- labdázók Magyar Kupájának első fordulójában a Salgótarjáni Richveisz SE női együttese Miskolcon 3—2 arányban győ­zött a szintén NB Il-es MEAFC ellen, így a tarjáni lányok to­vábbléptek, s a januári folyta­tásban minden bizonnyal NB I- es csapatot látnak vendégül. Szepesi Antal szerint most kitartásra van szükség Komka mesterét felfedezték Szepesi Antal salgótarjáni edző és testne­velő, a Madách Imre Gimná­zium tanára, a napokban Budapesten, a Ma­gyar Atlétikai Szövetség köz­gyűlésén a Magyar Atlétiká­ért kitüntető cím ezüst foko­zatát vehette át. Ahogy beléptem a Madách testnevelőinek „rezidenciájára”, s megláttam egymás mellett Szabó Gézát és Szepesi Antalt, összerezzentem: ennyire gaz­dagok lennénk? Nógrádban annyira erős lábakon áll az él­sport, hogy két tekintélyes, or­szágosan elismert szakembert csak így nélkülözni tudunk? Félreértés ne essék: az iskolai sport minden időben nagy jelen­tőséggel bír; sporttagozatos gimnáziumban testnevelést ta­nítani sohasem rangon aluli fog­lalkozás. Bennem azonban a madáchi falanszterjelenet ele­venedett meg, amikor Michel­angelo széklábakat farag. Későn jött elismerés? Szepesi Antalt mindenekelőtt arról kérdeztük, hogy mit szól a kitüntetéshez.-Örülök, hogy Nógrádot is észrevették - kezdte az ünne­pelt. - Nekem viszont egy kicsit későn jött az elismerés, hiszen az atlétikában már csupán a múlt embere vagyok, s testneve­lőként is nemsokára nyugdíjba megyek. A kitüntetésnek azon­ban így is nagyon örülök. Szepesi edzőként mindig az SKSE-nél tevékenykedett. Leg­nagyobb sikereit a hetvenes évek elején érte el. Ő volt a mestere a sokszoros bajnok és csúcstartó magasugrónőnek, Komka Magdolnának, aki részt vett az 1972-es müncheni ötkarikás játékokon. Azóta is, mindmáig Komka az utolsó nógrádi atléta olimpikon. — Természetesen Magdi volt a legkedvesebb tanítványom — Szepesi Antal számára későn jött a kitüntetés? folytatja Szepesi -; tehetséges sportoló volt, és nagyon jó fizi­kai adottságokkal rendelkezett. Öröm volt vele együtt dolgozni. Nála hasmánt technikával Ma­gyarországon soha, senki nem ugrott magasabbat, azóta is csak a floppozók előzték meg őt a ranglistán. Á mester sorolja a többi ked­venc tanítványát is: Bíró Éva egy időszakban Komka mögött a második legjobb magyar ma- gasugrónő volt; Angyal János remek hármasugró volt, s most többek között az AP Rekord­ugrógála versenyigazgatója; Bartha Angéla hosszú évekig az ország egyik legjobb gátfu­tónőjének számított. Közel negyven éve gyűri Szepesi 1955 óta van jelen a nógrádi sportéletben. Először maga is versenyzett, majd testne­velőként tizennégy évet húzott le a szakmunkásképző intézetben. Egy időben igazgatta a sportcsar­nokot, majd ő volt az STC ügy­vezető elnöke. Ezután szakfelü­gyelő lett, majd a végállomás, a Madách következett.-Ma is szeretem az atlétikát, úgy is mondhatnám, hogy ez a sportág a szívem csücske, itt az iskolában igyekszem is megtenni a magamét: tavaly az országos diákolimpián a dobólányaimmal a harmadik helyen végeztünk, s az Európa Kupával megegyező rendszerben lebonyolított csapat- bajnokságon az ország összes kö­zépiskolája között a kilencedikek lettünk. Szomorkásán említi, hogy az atlétika feltételei Salgótarjánban ma meglehetősen mostohák. Mindenekelőtt a Kohászstadion helyzetére kellene most már a legrövidebb időn belül megoldást találni, különösen így, hogy a lé­tesítményt ma már az iskolák sem használhatják úgy, mint régen: előfordult velük is, hogy odamen­tek, és elküldték őket onnan. így aztán nem könnyű itt utánpótlást nevelni. Még sikerre vágyik- A város atlétikai szakosztá­lyai sajnos eléggé beszűkültek, ezért nem is nagyon tudjuk hová küldeni a tehetséges gye­rekeket. A szakemberek közül is csupán már néhányan tevé­kenykednek. Amikor visszake­rültem a pályára, én is szerettem volna az atlétikával foglalkozni, de nem nagyon volt szükség ránk, testnevelőkre. E folya­matnak meg is látszik az ered­ménye, hiszen az a valóság, hogy Komkáék óta sajnos na­gyon kevés valódi, élvonalbeli atlétát sikerült nevelnünk. Mi lenne hát a kiút? Erre természetesen Szepesinek sin­csen azonnal ható orvossága.- Ezeket a nehéz éveket va­lahogy át kell vészelnünk. A te­hetségeket valamilyen módon edzésben kell tartanunk. Remé­lem, mielőbb eljön a gazdasági fellendülés, és majd ismét lehe­tőség lesz az alkotó munkára. Vajon milyen terveket szö­vöget még a búcsú előtt?- így, a munkám, a pályafu­tásom legvégén szeretnék or­szágos diákolimpiái bajnoki címmel elköszönni. Reméljük, a kiváló sportem­ber kívánsága teljesül. B. R. Az első osztály középmezőnyében - A Fekete Párduc nem lett próféta Tarjánban Grosiccsal megutáltatták az edzősködést Mostanában inkább politikai körökben szokás emlegetni Gro- sics Gyula nevét — eltekintve a nagy évfordulótól, a londoni 6:3-as magyar focisiker emlé­kére összehozott gálától. Talán sokan nem is tudják az arany­csapat egykori kapuvédőjéről, hogy Salgótarjánban is edzős- ködött valamikor. Pedig nem akármilyen bravúrt hajtott végre annak idején: fölhozta a SBTC-t az NB I-be a másodosztályból! Csöndes kisvárosi siker Amilyen világraszóló győze­lem volt negyven éve a londoni, olyan felemás, csöndes kisvá­rosi sikernek számított a tarjá­inak visszatérése az élvonalba, csaknem három évtizeddel ez­előtt. A „nagy öregeknek” szá­mító Szojkáék mellett olyan fi­atalok kerültek ez idő tájt a kezdő csapatba, mint Szalay Miklós, Jeck Ferenc, Szőke István és még sorolhatnánk. Grosics Gyula sikeresen de­bütált élvonalbeli edzőként a második otthonának tartott Ta­tabányán. Nógrád megye szék­helyén viszont egy életre elvet­ték a kedvét a trénerkedéstől. Miután megnyerte az NB I/B- ben a tavaszi-őszi rendszerű bajnokságot a csapata, az első osztályban 1965. tavaszán a kö­zépmezőnyben végzett. Az idény felénél mégis elküldték! Az egykori kapus ma, mint a Szent István körúti butik tulaj­donosa - mellesleg MDF-párt­vezetőségi tag és képviselő —, így emlékezik arra a bizonyos másfél évre:- Látja, eszembe sem jutott, hogy most lesz az évforduló. Örülök, hogy még vannak, akik emlékeznek erre az időszakra. Nekem felemás érzéseim van­nak, ha gondolok rá. Nágyon jó játékosokkal dolgozhattam együtt, nagyszerű volt a közön­ség is, de a vezetők... Básti klasszisa- Miről, kiről beszélne a legszívesebben?- Arról a Básti Pistáról, aki­ről én rögtön tudtam, hogy kivé­teles képességű, remek focista, mások meg körömszakadtáig erősködtek, nehogy állandó csapattag legyen. Látott a pá­lyán, a rúgótechnikája fölül­múlta a többségét, ballal is hi­bátlanul kezelte a labdát, és ki­fogástalan szellemű csapatjáté­kos volt már egészen fiatalon. Állítom, ha nem fogják vissza őt, ha jó kezekbe kerül, világ­sztár válhatott volna belőle.-Tehát jobb edzőnek kel­lett volna foglalkoznia vele?- Én nem rendelkezhettem vele, csak arról dönthettem, be­állítom-e a kezdő tizertegybe. De nagyon sokan akarták ebbe beleszólni. Szerencsért volt olyan tekintélyem, hogy ezt az egyet sohasem kellett másra át­hárítanom: az összeállítást. Ne­kem teljesen nyilvánvaló volt, hogy amikor Kocsis Lajost le­igazoltuk, Bástinak át 1 kellett vennie a bal oldalt. Hiszen ha­sonló típusú futballisták voltak, Grosics Gyula - itt még az Aranycsapat mezében de Pistát már befogadták a töb­biek, bíztak benne, elfogadták balszélsőként is. A Szegedről jött Kocsis viszont, jobbról látta jobban a pályát, és eleinte gól­lövő csatár volt. Neki ezzel a névvel nagyon nehéz lett volna feledtetni Kockát, aki a maga fantasztikus alkata révén, fejjel is ontotta a gólokat, meg a gól­passzokat. „Csikó” inkább a földön őrjítette meg az ellenfe­leit, akik sokszor csak keresték a labdát, még akkor is, amikor már a hálóból gurult visszafelé a játékszer. Ami pedig a konk­rét kérdését illeti: hamarosan gondoskodtak is róla, hogy más vegye át tőlem a SBTC-t.- Mi volt a titka a harminc évvel ezelőtti gárda bajnoki sikerének?-Nem titok: nagyon jó kis csapat jött össze 1963-ban ott. Pontosan a legmegfelelőbb ke­veréke a tapasztalt, érett, sokat próbált, rutinos meghatározó embereknek, és a fiatal, gyors, ügyes, bátor, egyénileg is ki­tűnni akaró tehetségeknek. Ami közös volt: imádtak játszani, és mindent megtettek volna azért, hogy Tarjánnak megint NB I-es gárdája legyen. Mert ezt a kö­zönségük meg is érdemelte! Hogy itt fogadhassák a Honvé­dőt, a Fradit, a Dózsát, a Vasast, meg a többieket. Hogy váloga­tott focistákat láthassanak ját­szani a Kohász-stadionban, ku­pameccseket rendezhessenek ott, és nemzetközi találkozókat. Semmi köze a sporthoz- De ön mit tett azért, hogy ez így sikerüljön?- Amit minden igazi edző tett volna a helyemben. Fölkészítet­tem a játékosokat, és átadtam nekik mindazt, amit tudtam. Nem csak magáról a játékról, hanem mindarról, aminek köze van ehhez. Szurkolókról, ma­gánéletről, pénzről, sportkarri­erről, politikáról, nőkről, csa­ládról, italozásról, vezetőkről, életszemléletről. Ha csak két- három játékosomban megma­radt ebből valami, már akkor is megérte. Ez végül is fontosabb, mint megnyerni a következő meccset, gólt szerezni, vagy el­hárítani a gólveszélyt, meg­kapni a pótprémiumot, vagy zsebre tenni a bundapénzt. Én mindig is az egyenes embereket szerettem. Ott a vezetők meg­utáltatták velem az edzőskö­dést, és ma már semmi közöm a sporthoz. V. F. A németek az élen BÉCS. Az APA osztrák hír- ügynökség összeállította szo­kásos év végi európai labda­rúgó-ranglistáját. Ennél nem csak az eredményességet tartot­ták szem előtt, hanem azt is me­lyik csapat milyen erőt képvi­selő válogatottal mérkőzött. Az élen, akárcsak tavaly, a világbajnoki címvédő Németor­szág áll, amely 11 mérkőzést vívott az idén és mindössze egyszer szenvedett vereséget, 2-1-re Argentínától. Második Hollandia, amely veretlen ma­radt, megelőzve Norvégiát és Olaszországot. A 37 országot felvonultató listán Magyarország a 27. he­lyet foglalja el. Caniggia: kegyelem? • BUENOS AIRES. Az Ar­gentin Labdarúgó Szövetség (AFA) kérni fogja a sportág nemzetközi testületét, hogy rö­vidítse meg Claudio Caniggia eltiltását. Ismert, hogy az argen­tin csatárt 13 hónapra tiltották el, miután szervezetében koka­int mutattak ki. A büntetés má­jus 8-án jár le, nem sokkal az előtt, hogy a világbajnokságon Argentína pályára lép Görögor­szág ellen (június 21.). Julio Grondona, az AFA elnöke el­mondta, hogy a kérelmet Anto­nio Matarrese, az olasz liga el­nöke nyújtja be a FlFA-hoz. Keegan a kapitány? • LONDON. Az Angol Lab­darúgó Szövetség (FA) csak ideiglenes szövetségi kapitányt szeremé a jövő évi barátságos mérkőzésekre, de még így sem sikerül megtalálni a másfél hó­napja lemondott Graham Taylor utódját. A legfrissebb hír az, hogy Sir John Hall, a Newcastle United elnöke felajánlotta nagy sikerű menedzsere, Kevin Kee­gan szolgálatait: legyen Keegan másodállásban a szövetségi ka­pitány. Keegan nemrég írt alá új, sokmilliós szerződést, amely 1996-ig köti a Newcastle-hoz, és úgy nyilatkozott, hogy nem tetszik neki az ötlet. Lesz-e tatarozás? • YAOUNDE. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) megtiltotta, hogy Kamerun leg­nagyobb labdarúgó-stadionjá­ban nemzetközi találkozókat rendezzenek. Az 1972-ben épí­tett 65 000 férőhelyes létesít­mény 21 év alatt egyszer sem volt felújítva, amiért alkalmat­lanná vált nemzetközi mérkőzé­sek lebonyolítására. A teljes re­noválásra legalább 345 000 dol­lárra lenne szükség, amit az anyagi gondokkal küszködő fő­városi stadion nem tud kifizetni. Forma-l-es újonc • SILVERSTONE. Sikerrel mutatkozott be a nyilvánosság előtt a Forma-l-es autós-világ- bajnokság újonca, az angol Simtek csapat. A Ford-motorral felszerelt S941 versenyautó vo­lánjánál a volt háromszoros Forma-l-es világbajnok, Jack Brabham fia, David ült, aki a hí­res silverstone-i pályán tíz kört tett meg az új konstrukcióval. Döntetlen Mexikóban • MEXIKÓVÁROS. A jövő évi labdarúgó-világbajnokságra készülve szerdán késő este Me­xikóvárosban - 120 ezer néző előtt - 0-0-ás döntetlen szüle­tett a címvédő Németország és a házigazda Mexikó mérkőzésén. Fradi-naptár • BUDAPEST. A Budapesti Poszter Galéria Mátraglas Kft. a Ferencvárosi TC labdarúgócsa­patát ábrázoló nagy méretű poszter-naptárt adott ki, amely 180 forintba, illetve üveges kép­tartóban 990 forintba kerül. Ha nyerünk — felezünk! A Szerencsejáték Rt.-vel közösen elindított játékunkra csü­törtökön 317 játékos szelvényei közül sorsoltunk. A szerencse ezúttal Zagyiné Tajti Ágnes, Mátramindszent, Rákóczi út 30. (szelvényszáma: F.49.087.596) és Oláh Tibor, Nógrádmarcal, Kinizsi út 3. (szelvényszáma: F.49.087.597) alatti olvasónk­nak kedvezett. így az ő 0-6-7 indexszámú szelvényeiket adtuk fel, s letétbe is helyeztük a salgótarjáni, Kassai sori totózóban. Zagyiné Tajti Ágnes Oláh Tibor 1. Manchest. U.-Blackburn 1 1 2. Sheffield U.-Liverpool I 2 X 3. Wimbledon-Coventry X lx 4. Aston V.-Manchester C. X 1 5. Ipswich-West Ham 1 lx 6. Queen’s P.-Oldham 1 2 1 7. Southampton-Chelsea lx 1 X 8. Swindon-Arsenal x 2 9. Dundee U.-Aberdeen 1 lx 10. Hibernian-Patrick X 1 11. Kilmarnock-FC Dundee 1 1 12. Motherwell-Celtic x 2 X 13. Raith-St. Johnstone 1 2 lx 14. Rangers-Hearth 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom