Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-24-26 / 300. szám
6 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 24-26., péntek-vasárnap Vanyarci példa - „Azt mondom, ne tagadja meg senki a származását” Kisebbségi törvény fent és lent Törvényt kapott a kisebbség. Az országgyűlési képviselők azt mondják, európai színvonalút. Nógrád megyében egy polgármesteri tanácskozáson az év legrosszabb törvénye minősítést kapta. Nehéz kérdés: hogyan fognak (együtt)működni a kisebbségi önkormányzatok? Ellentéteket szül-e, ha több önkormányzat dolgozik egy településen? Baj lesz-e abból, ha több cigányszervezet versenyez a hatalomért? Mit mond minderről a törvény, a polgármester és egy (országosként fantomnak tűnő) cigányszervezet vezetője? Hugyecz Andrásné (Vanyarc): Igazából nem nekünk szól „Az Országgyűlés, követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit, a demokrácia és humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében, a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttműködés szándékával, továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme, - kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez” - kezdődik az 1993. évi LXXVII., a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. * * *- Úgy érzem, igazából nem nekünk szól, hanem a határokon túli kisebbségnek - mondta beszélgetésünk elején Hugyecz Andrásné, Vanyarc polgármestere. Vanyarc azon települések közé tartozik, ahol a következő helyhatósági választások után három önkormányzat lehet a törvény értelmében: az úgynevezett nagy mellett két kisebbségi, cigány és szlovák.- Félek tőle - folytatja a polgármester. Nem biztos, hogy a kisebbség érdekeit szolgálja majd a törvény. Nem kovácsolja össze őket sem és a települést sem. Ellentéteket szül. Az önkormányzatok ugyanakkor nem dolgozhatnak egymás ellen, hiszen a cél közös. Emlékszem, mit jelentett a cigányság elszigetelése. Régen annak örültünk, ha bejöttek a cigánytelepről, beépültek a faluba. Nem is szerették, ha kimondtuk a „cigány” szót. Tartok tőle, hogy újra megjelenik ez az elszigeteltség. Én nem „cigány” vagy „magyar” szerint különböztetem meg az embereket. Számomra tisztességes és tisztességtelen emberek vannak. A kisebbségek e törvény nélkül is művelhették kultúrájukat, ápolhatták hagyományaikat, gyakorolhatták nyelvüket. Nem lenne szabad kiélezni ezt. Aggódom amiatt, hogy borzasztó konfliktusokat okoz, ha megalakulnak a kisebbségi önkormányzatok. Szőrös Dezső: Tanulják meg a cigányok az anyanyelvűket Meg is kérdezem: lesznek-e, akik elvállalják ezt a harcot? Mert ez harc lesz. De ki ellen, mi ellen? Miért? * * * Kis időre meg kellett szakítanunk a polgármesterasszonnyal folytatott beszélgetést. Cigány fiatalember kopogott be, egy írás legépelését kérte. A gépelt szöveget majd kiteszi a hirdető- táblára: új cigányszövetség alakult Vanyarcon. Van viszont régi is. A Roma Ifjúsági Szövetség helyi vezetőjét, Szőrös Dezsőt is megkerestük.- Mit vár a kisebbségi ön- kormányzattól?-Csaknem teljes egészében megkaptuk, amit kértünk az ön- kormányzattól. Nem mondhatjuk, hogy félrenyomna bennünket az önkormányzat. A RÍSZ működéséhez minden évben 25 ezer forintot kapunk. Az ön- kormányzat nem adhat mindent nekünk, nem csak a cigányok között vannak rászorultak. Ezt a kisebbségi önkormányzattal oldhatnánk meg.- Nem lesz abból baj, hogy több cigányszervezet is szeretné megszerezni a hatalmat egy településen?- Már baj van. Idejönnek Budapestről, ígérnek fűt-fát, munkahelyet, segélyt. Utána megcsinálják a költségvetést, de azt zsebre is vágják. Nem jut ki semmi falura. így alakulnak meg a falvakban a szervezetek. Szociáldemokrata elveken épült a RÍSZ, de nem tudom megfi. rész JOGSZABÁLYOK ............................. 1 993. évi LXXVII, törvény a mmmi én etnikai kisebbségek jogairól* Ásr. OrsMggy’tlés " ml- fóveiw a m'áfym íftrtémi«« tepemmMt mámmi éá irtikmt, • a iMrrntkxmm & a hmmmmztm mmM trims Aőlete»tbsÉg jegyébféíi, — a népéit és mmg&sk mmm és tatái. Európai színvonalú vagy az év legrosszabb törvénye? mondani, az országos cigány- szervezeteken belül kihez áll közelebb.- A vanyarci önkormányzat tehát segíti magukat. Mennyi pénzt kapnak a RÍSZ központjától?- Semmit.- Azzal, hogy lehetőséget kapnak nemzetiségi létük vállalására és gyakorlására, aligha oldódhat meg az anyagi támogatásra szoruló cigányok helyzete.-Nem is így képzeljük. Az alapítvánnyal pályáztunk a szemétszállításra és a vízbevezetési munkák elvégzésére az önkormányzatnál, de mindkettőből kiestünk. Nem kaptunk munkát, nem tudtuk foglalkoztatni a munkanélküli cigányokat. Ebben szerepe lehet, hogy nincs egyetlen cigány képviselő sem az önkormányzatban.- Nem érezné kirekesztőnek, ha a cigánygyerekek cigányiskolában tanulnának?-Egyáltalán nem. Azt mondom, ne tagadja meg senki a származását. Tanulják meg a cigányok az anyanyelvűket, még ha nem is mennek vele sokra. Dudellai Ildikó Nógrádi elődás a csehországi tanácskozáson Mesebeli történet egy kisfiúról, aki kétszer született Comenius és Madách „találkozásai” December elején nemzetközi Comenius-tanácskozást rendeztek a csehországi Vysoké Myto nevű kisvárosban. A hét évszázados hangulatos település remek feltételeket teremtett a tudományos eszmecserére, melynek apropóját a középkor nagy tudósának 1623-ban - tehát 370 évvel ezelőtt - írott szépirodalmi műve, A világ útvesztője és a szív paradicsoma című regénye adta. A konferencián a TIT Nógrád Megyei Egyesületének küldöttsége is részt vett. Lapunk szerkesztője, dr. Csongrády Béla Comenius Magyarországon a huszadik században (Comenius és Madách) címmel tartott előadást, melyből az alábbiakban közlünk részleteket. Johan Amos Comenius A kutatók számára érdekes párhuzamokat kínál Comenius Útvesztőjének és Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának összevetése. Azt nem tudni, hogy Madách ismerte-e Comenius művét (nincs kizárva, hiszen az Útvesztő magyarul először 1805-ben Pozsonyban jelent meg, és Madách közismerten sokat olvasott), az azonban feltűnő, hogy a két alkotás megszületésének körülményeiben, szerkezetében, tartalmában, szellemében mennyi hasonlóság található. Történelmi utazás Comenius Fehérhegy, Madách, Világos után egyaránt nemzeti tragédia árnyékában, bujdosás közben illetve magányosan elmélkedve írta meg töprengéseit. A Tragédia főhőse -Adám Lucifer kíséretében - képzeletbeli utazást tesz a történelemben. Hasonló keretben játszódik Comenius Útvesztője is. Nála a tapasztalatlan ifjú, aki - az emberi kíváncsiságot megtestesítő Mibenleső Fürgeláb, illetve a látszat, a szokás hatalmát jelképező Bódulat kalauzolásával vándorol a nagyvilágban. Kettős igazság Comenius egész munkásságában - így az Útvesztőben is - a kettős igazság eszméje érvényesül: egyrészt a megismerés, a tapasztalás igazsága, másrészt a „kinyilatkoztatott” igazság. Ebből is fakad a kétkedés és a beteljesülés ellentmondása. A Madách-irodalomnak is egyik, máig vitatott kérdése, hogy mennyiben vallásos mű a Tragédia, s miféle értelme van Istennek a dráma lapjain. Az Útvesztő XII. fejezete azzal foglalkozik, hogy a vándor megismerkedik az alkímiával, a titkot azonban nem sikerül meglelnie, ahogy mások is hiába keresték. Hasonló a hangulata a Tragédia nyolcadik színének is, melyben Adám a nyugalmat Kepler, a reneszánsz csillagász alakjában reméli megtalálni, aki Madách Imre jól tudja, hogy a csillagjóslás babona. Mily különös összefüggése a közép-európai nemzeti irodalmak történetének, hogy e kérdéskörhöz egy ma élő, szlovákiai magyar költő - Tőzsér Árpád - Adalék a Nyolcadik színhez című, 1982-ben kelt kötetéből, pontosabban annak címadó verséből is lehet gondolatokat kölcsönözni! Európai vándor Tőzsér abból indul ki, hogy Szenei Molnár Albert, a polgárosodó magyar irodalom képviselője - egyébiránt Comenius kortársa és európai „vándortársa”- 1604-ben három hónapot töltött Prágában, Keplernél, akihez baráti viszony fűzte. A vers párbeszéd a két jeles férfiú között: a hazáról, a hatalomról, háborúkról, az anyag és eszme viszonyáról. Szenei nagyrabecsült vendéglátójának mondott szavaival áttételesen igazolja Comenius sárospataki küldetését is. ”Vliv prostredí na vznik Labyrintu” RNDr. Jifí 2aImán Ing. Milada Semotánová "Od Labyrintu k Unum necessarium” Doc.PliDr. Dagaar Capková, CSc "Labyrinty, staré a nővé, v hodnotách vzdélání” Doc, PhDr. Josef Cach,CSc "Komensky v Maäarsku ve 20. století" Dr. Béla Csongrády (Komensky a Madach) Szemünk fényeként vigyázunk rá Boldog családként örülnek egymásnak, az édasanya mellett Balázs és Ferenc. (Hiányzik a képről az apuka, Kolocsányi Ferenc) ziasztok! Kolocsányi Ferike vagyok. A mokány kis legény úgy toppan elénk, mintha mesebeli manó segítségét kértük volna sűrű erdő rengetegében. Pedig nem onnan, csak a gyerekszobából érkezett, követi őt a testvére, Balázska is. Kiscsi- kóként toporzékolnák a bejárati ajtó küszöbén. Édesanyjuk kedves határozottsággal terelgeti őket befelé, miközben szíves szóval invitál bennünket is beljebb Salgótarjánban, a Gorkij telep egyik takaros 4. emeleti panellakásába.- Örülnek egymásnak, hosz- szú ideig voltak külön, kényszer szülte szétszakítottságban, s mintha most próbálnák bepótolni az elveszett időt, rosszalkodnak. - jegyzi meg örömtelién, enyhe szigorral, inkább boldogan a fiatal édesanya, Ho- lecz Katalin, miközben süteményt, gőzölgő kávét tesz az asztalra. A négy és fél éves Balázs és a hat és fél éves Feri megembereli magát, eljátszogatnak a szobájukban, később is csak az uzsonnaidőt jelzi kis gyomruk, egyszerre ülnek le, - el sem hangzott vezényszóra - a konyha asztalához. Néhány hónapja és hónapra megállt itt az élet. A féltés, az érzelmek „hadiállapota” feszítette a szíveket. Katalin asszony mint a rózsa- füzér szemeit, fájdalmas stációkként pergeti az eseményeket: - Százszor, ezerszer próbáltam elfelejteni, magamból kitörölni, de mindig előjön. Egy augusztus eleji reggelen Pestre készültünk. A gyerekek még játszottak. Balázska egy dömperrel, amelynek közben letört a kereke. A kisfiú a csupaszon maradt hegyes tengelyre ült. Már csak fájdalmas sikoltását hallottuk. . Rohantunk vele a kórházba.- Rettenetes volt. Számunkra minden perc hónapoknak számított. Még aznap éjszaka megműtötték. Itt szeretnék köszönetét mondani a Madzsar József Kórház orvosainak és nővéreinek, akik kisfiúnk gyógyulásáért mindent megtettek. Különösen dr. Bakos Sándornak, aki műtötte Balázskát, és még a gyógyulás, lábadozás ideje alatt is minden nap meglátogatta őt a gyermekosztályon, meleg emberséggel törődött vele, minden ellenszolgáltatásunkat elhárítva. Ezért csak örök hálám marad számára ...- Éreztem, hogy életveszélyben volt a kisfiúnk. Naponta többször meglátogattuk a férjemmel, a Ferike is jönni akart. Először csak ablakon át láthattuk, később már az ágya mellé ülhettünk. Ahogyan javult az állapota, úgy engedett szívünk szorítása is. Jelenthet számomra annál nagyobb karácsonyi ajándékot bármi, hogy él és velünk maradt? Szemünk fényeként őrizzük, vigyázunk rá. B akos doktor úr emlékszik Balázskára. Szerényen mentegetődzik, csak a kötelességét teljesítette. Szabó Gy. Sándor Nem fog fájni, biztatja kis betegét Bakos doktor
