Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-24-26 / 300. szám

1993. december 24-26., péntek-vasárnap EMBEREK - SORSOK 5 Honvédek karácsonya # RÉTSÁG. A Hunyadi János Gépesített Lövészdandár veze­tése úgy döntött, hogy vala­mennyi honvéd öt nap jutalom­szabadságot kap. Az állomány egyik fele karácsonyra, a másik szilveszterre veheti ki a járan­dóságát. Kivételt képeznek a 24 órás szolgálatot ellátók, illetve akikre a harckészültség fenntar­tása érdekében van szükség. Eladták a részvényt • BALASSAGYARMAT. Az önkormányzat úgy határozott, hogy a tulajdonában lévő mint egy 2,5 milió forint értékű rész­vényét az Agroker vállalatnak eladja. így juthat legkorábban saját pénzéhez. Ünnepi ajándék • SZÁTOK. A községi ön­kormányzat a legutóbbi ülésén a szociális szempontból rászoru­lók támogatásáról is döntött. A négy vagy többgyermekes csa­ládok 3000, a kisebb létszá­múak 2000, a hatvan évesnél idősebb nyugdíjasok 1500 fo­rintot kapnak. Az ajándék ösz- szesen 185 ezer forintot tesz ki. Állampolgári eskü • BÁTONYTERENYE. Je­lenleg 55 külföldi állampolgár tartózkodik a városban beván­dorlási vagy tartózkodási enge­déllyel. Többségük Romániá­ból, a volt Szovjetunió utódál­lamaiból érkezett. Idén nyolcán szerezték meg a magyar állam- polgárságot, s még 12 család kérelme vár elbírálásra. Kará­csony előtt egy magyar szárma­zású román család tett ünnepé­lyes állampolgári esküt. így a szeretet ünnepét már magyar ál­lampolgárként köszönthetik. Betlehemes játék • VÁC. A közterületi progra­mok közül említést érdemel a december 24-én, 17 órakor kez­dődő betlehemes játék. Ez a Március 15-e téren, a város központjában lesz. 2002-ig csiszolt üvegfényü az élet A nagy hagyományú sal­gótarjáni üveggyártás a szorító gazdasági kö­rülmények következtében so­kat veszített fényéből az el­múlt években. Ennek ellenére a sík- és öb­lösüveggyár még ma is fontos szerepet játszik az üvegipari termékek gyártásában. Sze­rencsére a gazdasági vissza­esés még nem jelenti feltétle­nül az üveges szakma eltűné­sét, bár egyre kevesebb em­bert köt le ez a fölöttébb ér­dekes foglalkozás. Az ember nem is képzeli, mi­lyen különleges módon készül a díszes üvegtárgy. Az üveg lehet egyszerű, kristályosán csillogó, amelyből megfelelő díszítések­kel még szebb és értékesebb termékek készíthetők. Ehhez azonban a megfelelő szakmai tudás mellett nagyon jó kézü­gyesség is szükséges. A szakma fortélyairól faggat­tam a 75 éves, ám ma is tevéke­nyen dolgozó Földi Jenő üveg­csiszoló mestert. Örömmel dolgoztam- Hogyan indult el a pályá­ján és mikor?- A hat elemi elvégzése után az idén századik születésnapját ünneplő Salgótarjáni Öblös- üveggyárban helyezkedhettem el, mint kemence behordó. A frissen elkészített üvegeket egy hűtőkemencébe kellett beszállí­tanom. Örömmel végeztem a munkámat, de bevallom, soha nem az volt a legfőbb vágyam, hogy éppen az üvegiparban dolgozzam.- Mivel szeretett volna fog­lalkozni?- Villanyszerelő-műszerész szerettem volna lenni, de nem volt rá lehetőségem, hogy ezt a szakmát megtanuljam. így ma­radtam üvegcsiszoló tanuló, majd 1937-ben sikeres szak­munkásvizsgát tettem.- Mi történt ezután?-Egy év múlva kitört a há­ború, és mint minden fiatal, én is a bevonulok közé kerültem. Összesen háromszor vonultat­tak be. A másodszori leszerelé­semet követően, '43-ban a Bu­dapesti Ipari Kamarában - a gyárból elsőként - letettem az üvegcsiszoló mestervizsgát. Előnyét azonban nem sokáig élvezhettem, mert még ebben az évben újból behívtak katoná­nak, majd 1944-ben fogságba estem. Végül hazatérésem után, 1945 szeptemberében szintén az üveggyár csiszolóműhelyében kezdtem dolgozni. Közben esti tagozaton elvégeztem a nyolc gimnáziumot, majd 1949-ben leérettségiztem. Ezt követően munka- és időelemzőként, ké­sőbb pedig üzemvezetőként dolgoztam. Ebből a beosztásból mentem nyugdíjba. Földi Jenő tevékenyen dolgozik és folytatja is milyen módszereket alkalmaz az üvegcsiszolás során?- Ennek a műveletnek két fő eleme van:a dekorálás és a gra- vírozás. A dekomál elsőként mindig a megfelelő szerszám előkészítése a legfontosabb, mert az egyes felületek csiszo­lásához más-más szemcséjű ke­ramikus kötésű kövek szüksé­gesek, amellyekkel fényes és matt dekorok készíthetők.- Ez utóbbinál a csiszolási felület fátyolszerűen jelentke­zik, amit körkefével és bizo­nyos folyékony anyagok hozzá­adásával üvegszínűre lehet va­rázsolni. Az ólomkristály üve­geknél ezt savazással oldják meg, mivel az ólom hatására a hető. A másik díszítési mód, a gravírozás már sokkal nagyobb kézügyességet és gyakorlati ta­pasztalatokat igényel. Ezt már nem akárki képes megcsinálni. A gravírozást én vezettem be az öblösüveggyárban huszonhá­rom évvel ezelőtt, 197o-ben. Mégis bízom- Megítélése szerint milyen jövő elé néz?- Az öblösüveggyártás, ezen belül a csiszolás is, bizony hát­térbe szorult. Azonban bízom benne, hogy a divat változásá­val később újra keresettebb lesz ez a szakma. Csak akarni kell- Miféle mesterség ez az üvegcsiszolás?- Sokan azt mondják, hogy a csiszolás művészet. Azonban ez nem teljesen így van. Igaz, szükség van némi rajz- és kézü­gyességre, de véleményem sze­rint mindenki meg tudná tanulni a mesterséget. Mindössze aka­rat kell hozzá.- Milyen üvegtárgyakat Formálódik az utánpótlás. Csík István a jövő üvegcsiszolóit tanítja Rigó Tibor archív felvétele szokott készíteni?- Jelenleg kelyheket készí­tek. Egyedi darabokat most nem gyártok. Egyébként is csökkent a csiszolt üveg iránti kereslet. Én azonban nagyon szeretem ezt a munkát,ha megrendelésem nincs, akkor is dolgozom. Ez a szórakozásom.- Kérem, beszéljen róla: sav nem támadja meg az üve­get. A káli- és nátronüvegeknél a savas eljárást nem lehet al­kalmazni.- Nagyon fontos szerepe van a csiszolás során a hűtésnek is. Tudniillik a súrlódás következ­tében keletkező magas hőfok hatására az üveg megrepedhet. Vízhűtéssel azonban megelőz­- Meddig szeretné űzni ezt a mesterséget?- 2oo2-ig, amíg az életemet megterveztem, mindenfélekép­pen folytatni akarom. Az időt nem tudom tétlenséggel tölteni. Tétlen ember előbb-utóbb az életét veszti. Ami biztos: soha nem a munka teszi az embert halottá! Kiss Zoltán fújtató lovakkal, az igen zuhant bele a Párizs-árka felső fertályának mélyébe. Nem sok remény maradt arra, hogy abból az irdatlan szakadékból emberi erővel kivonszolhatják a bikát. De gépivel sem, mert a gép hol fémé el ott a fák és a kiálló kö­vek között? V Valakinek eszébe jutott, hogy Oláh Gyuláék az Ámyékoldalban dolgoz­nak, és ő lovakkal majd boldo­gul, mert senki, ha nem ő, aki ki tudja hozni a szarvast a mély­ből. Az biztos, kész izgalom lett látványnak is, ahogyan Gyula lovastól, kocsistól elindult az embernek is nehéz terepen a lőtt vad megközelítésére. Ä két tes­tes állat, akár ha tojáshéjon egyensúlyoznának, tapogatva léptük helyét, haladtak méterről méterre. Amikor a kocsi megszaladt mögöttük, megfeszítették ma­gukat, hogy fékezzék a kereket. A fákat kerülve, gödrökön át, lassan a célhoz értek. Kihozták a szarvast. Gyula - hiába, hogy ünnepelték, aho­gyan előtte sem, utána sem fog­lalkozott senkivel, csak a lovai­val. Amikor dicsérték a pacikat, akkor is csak az orra alatt je­gyezte meg:-Az én lovaim... Azért azt elmondom, amikor erdei férfiak társaságában, fehér asztal mellett akaratlanul is az ember beleesik az Oláh- féle favágó csapatról áradozni, gyorsan előrukkolnak valami­vel a vetélytársak. Azt mondja az egyik: „Ha annyira szakér­tője a fakitermelésnek, akkor miért törte el a lábát?” Ami erre csend következett, az ritka a kocsmában. Aztán zűrzavaros válaszok, de a csapat ellen egy rossz szó sem. Gyuláékat senki nem becsmérelte. Az igaz volt, egy időben nem hallatszott sehol az erdőben Ernő fűrészgépének a hangja. A kerületvezető erdész súgta meg, nagy titoktartást köve­telve, rönkvontatás közben lo­vát menteni került a fa elé Gyula, és sérült meg a lábán. Akkorában kijárt nekik a rossz­ból, mert Ernő is megsérült, amikor fadöntéskor nem tartott kellő távolságot a fatörzstől, amely felvágódott a földről, és szerencsére csak megsebesítette a favágót. Az erdei munkásokkal ilyes­miről csak nagyon csínyján szabad beszélni. A minap, kint a Varjason, ebédidőben az ölnyi tűzrakás mellett, próbálkoztam volna, ha erről többet tudhatnék meg. Ernő letette a fűrészgépet. Az asszonyok egy-egy rönkön pi­hentek, arcukon, hogy megér­demlik a pihenést. A tűz mellett melegítették a konzervet. Al­kalmasnak láttam hát megkér­dezni a balesetet. Mire Gyula:- Megtörténhet itt még más is... - ezzel el a lovaihoz. K i tudná,hogy mire gon­dolt, mert nem szólt töb­bet. A lovak elé vetett jó marék szénát, a tűzre meg fris­sen vágott gallyat dobott. Aztán kérdezte meg Ernőt, végeznek-e alkonyig a Varjas alsó felén? A hegy gerincére né­zett, és dörmögte, hogy havazni fog. Sokáig dolgoztak. Alko­nyaikor pedig jöttek a szarvasok a kidöntött fa rügyeit rágni. Sötétedéskor megeredt a hó. Bobál Gyula Németh József atya "m Yem kevés bosszúságot /\l okozott az elmúlt negyven L j évben a hivatalos egy­házpolitika számára a hugyagi születésű Ipolyvölgyi Németh József atya, aki egyáltalán nem mellékesen premontrei foga­dói más is. A kacskaringós pá­lyát befutott papot a hetvenes években izgatás címén elítélték, mert megalapította a Fiatal Pa­pok Érdekvédelmi Szervezetét. A börtönviselt pap ma Balassa­gyarmaton él.-Kedves atya, úgy tudom, papi hivatása mellett írással is foglalkozik, munkabírásáról legendákat mesélnek.- A Búcsújárók könyve című kötetem a Novitas-B Kiadó gondozásában jelent meg két évvel ezelőtt. Talán szerényte­lenül hangzik, mégis elmon­dom, soha eddig ilyen átfogó tanulmány nem látott napvilá­got nagy Magyarország búcsú­járó helyeiről. Eddig huszon­négy önálló imafüzetet állítot­tam össze, melyek nyomtatás­ban is olvashatók. Ä magyar népi vallásosság hagyományait gyűjtöttem egybe. Tudatosan ír­tam 1962-től, amikor is kikerül­tem az egyházi keretből, és pi­aci dolgozó lettem Pesten. Éő­Egy nyughatatlan pap Balassagyarmaton Csodaösvényre lelt a kirúgott atya leg Szűz Mária tiszteletével kapcsolatosak ezek a füzetek. Ugyanakkor Mindszenty József emléke is előbukkan, hiszen négy évig az ő növendéke vol­tam.- Hont-Csitárról igen sokat hallottunk az elmúlt években. Mi történt valójában a ká­polna körül?-Hont-Csitár papi életem egyik legviharosabb időszaka volt. Miután 1970-ben amnesz­tiával szabadultam a börtönből, vén fejjel káplánként fiatal plé­bános mellé kerültem Drégely- palánkra, ahol fölismertek a pa- lánki hívek: „Jé, ez az az atya, aki Szentkútnál prédikált!” Idő múltán áttettek Ipolyvecére, önálló plébánosnak. Persze a hont-csitári élményeimet nem tudták kitörölni az emlékeim­ből. Először csak „áldozócsü­törtökön” miséztem a hont-csi- tári kegyhelyen. Feljelentettek, s Esztergomban számonkérték a csitári ténykedésemet.- így már sokkal világo­sabb, hogy miért nyugdíjaz­ták olyan hirtelen.- Lékai bíboros úr megfe­nyegetett, hogy tartózkodjak Hont-Csitártól, mert szigorú következményei lesznek, ha nem fejezem be ténykedésemet. Nem tettem. Meg is lett az eredménye: azonnal nyugdíjaz­tak.- Aztán meg kegytárgyakat árult.-A hátam mögött csak zsi­dónak neveztek. Minden rossz­ban van valami jó, a bevételnek köszönhetően indíthattam el az imafüzeteimet. Talán a szemé­lyes harcaim is közrejátszottak abban, hogy időközben megér­kezett Paskai bíboros úrtól a lyet, titokban. Sokszor miséz­tem, pedig az egyháztól nem kaptam rá engedélyt. Időközben találtam egy gipsz Mária- szob­rot, melyet felújított az egyik lelkes hívő, ezt helyeztem el a kegyhelyen. A forrásnál lévő Annyi kívánkozik az interjú végére, hogy Németh atya megint öszszeütközésbe ke­rült a hivatalos egyházpolitika képviselőivel- az általa létre­hozott templom-alapítvány ügyében. Ádám Tamás A Németh József által alapított, a süvítőtelepi új templom építésének segítését célzó Elet és Reménység Mária Temp­loma Alapítvány irodája Balassagyarmaton, a Szent Imre út 9. szám alatt található. A segíteni akaróknak csekket adnak, ötleteiket, indítványaikat készséggel meghallgatják. búcsújárási engedély. Mára már rendeződött a kegyhely sorsa.- Van önnek saját felfede- zésü szent forrása is.-Zaklatott éveim alatt nyu­galomra vágytam, ezért aztán biciklire ültem, és kimentem a Nyírjesbe. Csodálatos ösvényre leltem, melynek végén forrás csobogott. Csupa romantika mindenütt. A nyírjesi forrás fa­lusi kemencékhez hasonló. Azt gondoltam, ezt a helyet az Isten is imádságra teremtette. Egye­sek azt mondják, dús fantáziá­val áldott meg az Úr. Az sem vette kedvemet, hogy politikai megfigyelés alatt álltam akkor. Holmi összeesküvést gyanítot­tak a nyírjesi útjaimon. Abban az időben már csak úgy hívtak engem: a kirúgott pap! Ha jól emlékszem, 1983. október 23-án szenteltem fel ezt a he­kőfalra ráírtam: A segítő szűz forrásai. Kiraktam egy Mária- képet is, melyet, sajnos, idő­közben elloptak. De nehogy azt gondolja, hogy simán folytatód­tak a dolgok! Sághy Ferenc, ba­lassagyarmati kanonok-plébá­nos az elejétől fogva ellenezte a nyírjesi tevékenységemet. Egy­szer vallásos összejövetelt szer­veztem a forrásoknál, még pla­kátokat is készítettem.Azt akar­tam,hogy minél többen jöjjenek el. Lakossági bejelentésre hi­vatkozva, a váci püspök Sághy Ferenc közreműködésével megpróbálta leállítani a rendez­vényt. Mégha akartam volna, akkor sem tehettem meg, hiszen az összejövetelnek már híre ment az egész országban.Kere­kedett jó is nagy botrány. Egy szó, mint száz: az atya megtar­totta a szentmisét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom