Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-20 / 296. szám

1993. december 20., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Az olvasó kérdez - a terjesztési csoport válaszol Saját hálózat terjeszti a Nógrád Megyei Hírlapot Ezekben a hetekben több írást is közöltünk arról, hogy ja­nuár elsejétől nem a posta, hanem kiadónk saját terjesztő há­lózata kézbesíti előfizetőinknek a Nógrád Megyei Hírlapot. Az addig terjedő időszakban válaszolunk olvasónknak a váltással kapcsolatos kérdéseikre. Ezúton biztatunk is mindenkit: kér­dezzenek levélben vagy telefonon! Címünk: Axel Sprin- ger-Magyarország Kft. Nógrád Megyei Irodája, 3101. Salgó­tarján, Erzsébet tér 6. Pf. 96. Telefon: 32/316-455. Nógrád megyei munkaerő körkép Tények, gondok, lehetőségek Salgótarjánban és vonzáskörzetében A gyakran telt ügyfélfogadóban Kongoráczné Vincze Valéria ügyintéző, dr. Bedinszki Katalin a salgótarjáni kirendeltség veze­tője és Nvitrai Gyuláné ügyintéző fogadják az érdeklődőket Utasi Gáborné salgótarjáni olvasónk kérdezi:- Kiterjed-e a személyiségi jogok védelme az előfizetők nevére és címére is?-Természetesen. Az előfi­zetői lista birtokában a kiadó­nak lehetősége nyílik arra, hogy az olvasókkal közvetlen kapcsolatot teremtsen és tart­son fenn, és ezáltal teljesít­hesse az egyedi előfizetői kí­vánságokat is. Ha valamilyen okból arra kerülne sor, hogy egy előfizető nevét és címét nyilvánosságra hozzuk, akkor előzőleg mindig kérni fogjuk hozzájárulását. Különösen nagy gondot fordítunk az OTP. lakossági folyószámlával ren­delkező előfizetőink számla­számának titokvédelmére. Semmilyen körülmények kö­zött nem szolgáltatunk ki ne­veket és címeket, a mostanság oly divatos csomagküldő szol­gálatok ilyen irányú igényeit sem teljesítjük. Kiss Elemér balassagyar­mati olvasónk érdeklődik:- Hogyan jutnak be a kéz­besítők az önök által jelzett korai órákban a zárt lépcső­házakba? Talán saját kul­csuk is lesz?- Igen, a saját terjesztői há­lózat kézbesítői saját kulcsok­kal rendelkeznek a zárt ajtók nyitásához. A kulcsokat ter­mészetesen az épületek lakói­nak egyetértésével, az újság­kézbesítő teljes felelősségvál­lalásával használhatják. Emellett az is előfordul, hogy annál a lakónál csenget­nek a bejutás érdekében, aki­vel ebben előre megállapod­tak. Reméljük, hogy kiadónk és előfizetőink közös érdeké­ben sikerül a zárt lépcsőhá­zakba is bejutniuk az újság kézbesítőnek. így az olvasók már munkába indulás előtt a levélszekrényükben találják kedvenc lapjukat, a Nógrád Megyei Hírlapot. Nógrád megye egyik legsú­lyosabb válságjelensége a nagy­fokú - 21 százalékos - munka- nélküliség. Szőkébb pátriánk az állástalanságban a képzeletbeli dobogó első fokát foglalja el.- Milyen számadatok jel­lemzik Salgótarján és térsége munkaerő helyzetét? Kedve- zőbb-e a kép a megyeszékhe­lyen, mint Nógrád egyéb ré­gióiban? — Salgótarjánban és vonzás- körzetében a munkanélküliség mértéke hasonló a megyei át­laghoz - válaszolta dr. Be­dinszki Katalin, a városi mun­kaügyi központ kirendeltségé­nek vezetője. A november 19-ei adatok szerint a térségben a re­gisztrált munkanélküliek száma 6850 volt. Nyolcvan százalékuk fizikai, 20 százalékuk szellemi, alkalmazotti állományú. A munkanélküliek 60 százaléka férfi. Munkanélküli segélyben 4133-en részesülnek. Az ellá­tásból kikerülők egy része - 1974 személy - az önkormány­zatoktól jövedelempótló támo­gatást kap. Akinél a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori minimális öregségi nyugdíj 80 százalékát, tehát 5280 forintot meghaladja, az nem részesül rendszeres jutta­tásban. A munkanélküli segély fo­lyósításának maximális időtar­tama 2-ről 1 évre csökkent. Mértéke 90 napig a munkajöve­delem 75 százaléka (havonta legfeljebb 15.000 forint). Azoknál, akik 1440 napos munkaviszonyt tudnak igazolni, a segély minimálisan 8600 fo­rint. Amennyiben a segélyezett átlagkeresete ennél alacso­nyabb, a segély az átlagkereset­tel megegyezik.- Hogyan ítéli meg a mun­kanélküliség várható alakulá­sát?- Rövid távon lényeges vál­tozás nem várható. A nagy lét­számú, főként állami vállalatok részéről történő elbocsátások időszaka többé-kevésbé már le­zajlott, de a munkából kikerü­lőket nem várják új munkahe­lyek. A közelmúltban végzett 48 céget érintő vizsgálat megál­lapította: a rendelésállomány valamelyest növekedett. Tizen­nyolc cégnél az árbevétel emel­kedésével is számolnak. Gépi beruházást azonban csupán hét termelőegység tervez, amely nem jelent nagyobb létszám- igényt. Az egyéni vállalkozások száma dinamikusan növekszik, de ezek általában kevés embert foglalkoztatnak, és elsősorban a család, a rokonság munkájára támaszkodnak. A munkahelyet keresők jelentős számával szemben, csupán 280 állás ajánlható fel. Főképpen a nem túl népszerű ügynöki, s a rosz- szul fizetett varrónői állások be­töltetlenek. (Folytatjuk) Lantos Sándor Traffipax • December 20-án, hétfőn 6 órától 14 óráig Salgótarján - Karancsalja - Karancslapujtő - Karancskeszi — Mihálygerge és Litke közötti útvonalon számít­hatnak az autóval közlekedők műszeres sebességellenőrzésre. Ugyanezen a napon délután 2 órától este tízig a 22-es út Ka- rancsság és Szécsény közötti szakaszán, valamint Szécsény, Endrefalva és Szalmatercs bel­területén lesz traffipax. Halász Judit kedden • SALGÓTARJÁN. Több megyeszékhelyi cég anyagi tá­mogatásával valósul meg Ha­lász Judit vendégszereplése. A gyerekek körében is kedvelt színésznő december 21-én, kedden délelőtt 11 órakor mu­tatja be karácsonyi műsorát a József Attila Művelődési Köz­pontban. Múzeumi karácsony • SZÉCSÉNY/SZÜGY. A Magyar Mezőgazdasági Múze­umok Baráti Körének szécsényi csoportja december 21-én, ked­den este 6 órakor a Kubinyi Fe­renc Múzeumban karácsonyi hangversenyt rendez. Az ünnepi esten műsort ad a szügyi nép­dalkor, amely alig egy éve ala­kult, de már szép sikereket tud­hat magáénak. Hasonló rendez­vény lesz a szügyi művelődési házban december 23-án 18 óra­kor, ahol ugyancsak fellép a népdalkör. Kisiskolák pedagógiai együttműködése SALGÓTARJÁN. A város úgynevezett kisiskolái (Baglya- salja, Forgách úti, Gábor Áron., Somoskőújfalu, Zagyvaróna) valamint két városkörnyéki - a ceredi és a mátranováki - iskola nevelőtestülete az elmúlt idő­szakban több közös kezdemé­nyezést tett iskoláik szakmai, pedagógiai fejlesztésének érde­kében. Két évvel ezelőtt az azonos szakú tanárok iskolaközi mun­kaközösségeket hoztak létre, azzal a céllal, hogy szélesebb körben véleményt cserélhesse­nek szaktárgyuk helyzetéről, módszereiről. Az iskolák közötti megálla­podás értelmében e tanévben az őszi szakmai napot a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet köz­reműködésével rendezték meg négy helyszínen. A magyar-történelem szakos nevelők Zagyvarónán tanács­koztak. A foglalkozáson, ame­lyet Nívelt Jenő munkaközös­ség-vezető vezetett, közérdek­lődésre számot tartó téma - A középiskolai követelményrend­szer, különös tekintettel a nyol­cadikosok felvételijére - került terítékre. A meghívott előadó Pelléné Czene Csilla magyar­történelem szakos középiskolai szaktanácsadó, a Bolyai gimná­zium tanára volt. A matematika-fizika szakos kollégák témája Juhász Pálné munkaközösség-vezető irányí­tásával a Forgách A. úti iskolá­ban tartotta szakmai programját a Milyen hiányosságok jelent­keznek a tanulók tudásában, felkészültségében a középiskola első osztályában? c. témában. Az előadók itt is középiskolai tanárok — Medvéné Bató Eva, a Madách Imre gimnáziumból és Kovács Gáborné,a. Stromfeld A. Gépészeti Szakközépiskolából- voltak. A ceredi iskolában So­moskői Lászlóné munkaközös­ség-vezető irányításával a föld­rajz-biológia és kémia tanításá­nak problémáit, gondjait ele­mezték. Mátranovákra Havril János megyei testnevelési sza­kértőt hívták meg, aki a „Min­dennapos testnevelés” lehető­sége és módja a kisiskolákban témában tartott előadást. A hét kisiskola 70 tanárát mozgósító szakmai nap hasz­nosnak bizonyult. Megerősí­tette, hogy ebben a dinamikusan változó pedagógiai élettérben is nagy szükség van az együttmű­ködésre, a tapasztalatok átadá­sára. S vitathatatlan, hogy a színvonalas pedagógiai munka ma még jobban megköveteli a folyamatos önképzést, tanulást. Somogyiné Quallik Lenke Forgách A. úti iskola „Az abrakot nem a szekeret húzó lovaknak kell adni, hanem a hajtó kocsisnak” A szakszervezeti vezető nem teheti be a lábát a gyarba Szombaton délután tartotta évzáró közgyűlését a Balassagyarmati Fémipari Független Szak- szervezet, a gyár klubhelyiségében. Az eseményen megjelent Sárközi István, a LIGA vasasszak­szervezetének országos elnöke valamint Harth Tamás, a városi független szakszervezet elnöke is. Elsőként Treso Gábor, helyi elnök beszámolója hangzott el. A csendesnek induló tájékozta­tóból nem várt érdekességekre derült fény. Bűnlajstrom Megtudtuk, hogy folyamatos súrlódás alakult ki a szakszer­vezet és a Balassagyarmati Fé­mipari Kft. vezetése között. Az első komoly ellentét akkor rob­bant ki, amikor az elnök sérel­mezte, hogy a beiskolázási se­gélyt csak a régi szakszervezeti tagok kapták. Pedig a törvény szerint nem lehet megkülönböz­tetést tenni. A személyes elbe­szélgetéskor az igazgató azt a meglepő tanácsot adta Treso Gábornak, hogy kérjen pénzt a régi szakszervezet elnökétől. Aztán elintézetlenül abbama­radt a segélyek kifizetése. A nyughatatlan elnök követ­kező bűne az volt, hogy kiosztott a dolgozók között egy közvéle­ménykutató lapot. Megszűnt az étkezés a kft.-nél, a dolgozók többen sérelmezték, hogy csak azok kapnak hozzájárulást, akik valóban étkeznek. A független szakszervezet, megismerve a közvélénykutató-lap adatait, arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden dolgozó kapja meg a hozzájárulást. Levélváltás következett. Az igazgató a probléma felvetése kapcsán leginkább arra volt kí­váncsi, vajon a közvéleményku- tató-lap a független szakszerve­zettől származik-e? Az igazga­tóval történő személyes találko­zás után az elnök nem látta ér­telmét a további küzdelemnek. Treso Gábor szerint az igazgató véleményén nem csodálkozha­tunk, mert szerinte az abrakot nem a szekeret húzó lovaknak kell adni, hanem a hajtó kocsis­nak. Körlevél Telt az idő, mígnem egyszer körlevél érkezett a dolgozók­hoz, melyben közölték, hogy a törzsgárdaszabályzatot meg­szüntetik. A dolog szépséghi- bájá, hogy a független szak- szervezet mit sem tudott erről a megegyezésről. Ráadásul ilyen döntéshez a kollektív szerződést is módosítani kell. Treso Gábo- rék értelemszerűen sérelmezték ezt az eljárási módot. Választás elé állították a füg­getlen szakszervezetet: ha nem fogadják el ezt az ajánlatot, a tervezett 20 százalékos béreme­lés látja kárát. A vezetők érvei Az elnökség kitartott véle­ménye mellett, a vállalat jogá­szával folytatott tárgyalásokon elhangzottakat külön kérésük ellenére sem vették jegyző­könyvbe. A vezetők érvei arra épültek, hogy a törzsgárdasza- bályzat régi elveken alapul, megszűnt az üzemi négyszög. Javaslatként elhangzott, hogy most még kifizetik a törzsgárda pénzét, de a béreket annak ará­nyában csökkentik. A dolgo­zókra bízták, vállalják vagy sem ezeket a feltételeket. A szakszervezettel történő megállapodás elmaradt, mert a szerződésben nem tüntették fel, mennyi ideig csökkentik a bé­reket azoknál, akik felveszik a törzsgárdajutalmat. Végül az lett, amit a vállalat vezetése akart. Treso Gábor már azt is ered­ménynek tartja, hogy egyáltalán szóba álltak velük. A szakszervezet felemelte szavát a munkaszerződések módosításakor is, mivel azok az alapvető alaki követelmények­nek sem feleltek meg. Treso Gábor úgy gondolja, ez volt az utolsó csepp a pohárban. November 5-én az elnök kö­zölte felettesével, hogy élt a törvényben biztosította lehető­ségével: a tizenöt nap munka­időkedvezményt igénybe veszi. A főnök tudomásul vette a köz­lést. Az elnök közben megbete­gedett, mely tényt be is jelen­tette felettesének. Rendkívüli felmondás Amikor meggyógyult, Treso Gábor bement a gyárba, ahol meg sem hallgatták őt, egyszerűen átnyújtották neki a rendkívüli felmondást. Szakszervezeti vezetőt nem lehet kitiltani a gyár területé­ről, ennek ellenére az igaz­gató akként határozott, az el­nök be sem teheti lábát a gyár területére. Később ez az in­tézkedés visszavonatott. Munkaügyi per lesz az ügy­ből. A viszály valószínűleg to­vább folytatódik, mert Treso Gábornak ismét bizalmat sza­vaztak a tagok, továbbra is el­nök maradt. Ádám Tamás Megalakult a város- és faluvédők ifjúsági tagozata A műemlékek, a műemlék jellegű épületek jó része felújí­tásra, új gazdára, értékmentő gondoskodásra vár. Az utóbbi, fiatalok által is végzett tevé­kenységre a megyéből szép pél­dákat említhetnénk. Az épített és természeti környezet védel­mét céljuknak tekintő ifjak a Város- és Faluvédők Szövet­sége pályázatain is jeleskedtek, s még a nyáron eltervezték, hogy megalakítják annak ifjú­sági tagozatát. Elképzelésük az elmúlt hetekben - Budapesten - megvalósult. Az alapítók között van a karancslapujtői Németh Viktória, (aki a vezetőségnek is tagja) a ságújfalui Virág Adri­enne és a káliói Kiss Gergely. Mindenhol így csinálják • • Ünnepi hangverseny A Balassagyarmati Dalegylet szombaton este a harminc éve ala­pított Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában tartotta jubileumi hang­versenyét. Az ünneplő kórust dr. Németh György polgármester köszöntötte. Ugyancsak ö gyújtotta meg az elhunyt miniszterel­nök emlékének szentelt örökmécsest. Fotó: Mikuska István Kíváncsiskodó Kiss Sándor salgótarjáni te­lefonelőfizető tett szóvá, hogy a decemberi számlák mellé invitáló sorokat is fűzött a Matáv arról, hogy a salgótar­jáni üzemigazgatóságon sze­mélyesen veheti át az új tele­fonkönyvét. Azt kérdezte: va­jon miért az előfizetők idejét, pénzét rabolják, és miért nem postázzák az előfizetőknek a telefonkönyvet. Olvasónk kérdésére Lőrincz Zoltán, a megyei távközlési üzem vezetője válaszolt:-Országos gyakorlatról van szó. Nógrádban 18 ezer tele­fonkönyvet kellene postázni, kézbesíteni, ami sokba kerülne, óriási feladatot jelentene. A te­lefonkönyv ára 575 forint, de előfizetőinknek természetesen ingyen adjuk. A megye városa­iban a körzetmesterségeken il­letve ügyfélszolgálati irodáink­ban vehetők át a telefonköny­vek, január 3-a és 31-e között. Salgótarjánban a Déryné út 2-es számú épület előtt lépcső­feljárót építettek, de a korlát­ról megfeledkeztek. Azóta már több lakó is elvágódott a jeges lépcsősoron. Vajon mikor készül el hozzá a valóban életfontos­ságú kapaszkodókorlát? - kérdezte az utcában lakó egyik olvasónk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom