Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-05 / 258. szám

4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. november 5., péntek Könyvtári Hírmondó SALGÓTARJÁN. Megje­lent a Balassi Bálint Könyvtár. Hírmondó című havilapjának novemberi száma. A lap bemu­tatja az intézmény új igazgató­ját, Fehér Miklóst. A visszapil­lantó rovatban a 120 évvel ez­előtt, a Nógrádi Lapokban meg­jelent könyvismertetésre hívják föl a figyelmet a szerkesztők. A régi magyar mulatságok közül ezúttal a fosztó szokásai­ról olvashatnak az érdeklődők. Bemutatja a lap Homoktere - nyét, a kisterenyei Gyürky- Solymossy kastély értékeit. Már most fölhívják a könyvtárak és iskolák figyelmét a november­ben, a balassagyarmati Novi- tas-B. Kiadónál megjelenő Ba­logh Béni: Vártornyok és ha­rangok (Nógrádi mondák, re­gék) című kötetére. A továbbiakban egyebek kö­zött ismertetőt közöl a Hír­mondó az 1993. évi salgótarjáni „Pro arte” és „Pro űrbe” díja­sok, Bódi Tóth Elemér költő, új­ságíró, valamint Vertich József helytörténeti kutató s a Mogürt Rt. munkásságáról, illetve tevé­kenységéről. Pest-fok a Ferenc József-földön Hullámsírban pihen a gőzhajó Ausztria 1995-ben ese­dékes milleni- umára és a Fe­renc Jó­zsef-föld fel­fedezésének 120. évfordu­lójára egyedü­lálló vállalko­zásba kezdett az Osztrák Rá­dió és Televí­zió. Az Északi­tenger jégtaka­róval borított szigetvidéké­ről készít mű­sorokat az ORF. A Ferenc József-föld fel­fedezésében dr. Kepes Gyula hajóorvos is részt vett. A vitorlázattál is ellátott Te- getthoff gőzhajó 1872-ben azért indult az Északi-sarkvidékre, hogy a Jeges-tengeren megke­resse az Ázsiába vezető átjárót. Az osztrák-magyar expedíció 1873-ban érte el a kitűzött célt, és az uralkodóról, Ferenc Jó­zsefről nevezte el a több sziget­ből álló területet. A magyar Az újra megépített Tegetthoff résztvevő iránti tiszteletből a 82. szélességi körön található hegyet Pest-foknak keresztel­ték, mit sem tudván arról, hogy az utazásuk ideje alatt egyesült magyar főváros új neve Buda­pest lett. A felfedezők útját követve a legendás Tegetthoff (120 éve hullámsírban pihen a hajó) pon­tos, de természetesen már dízel­motor hajtotta, korszerű jégtörő­vel felszerelt másával közleke­dik a stáb a szigetvilágban. Új­ságírók mellett tudósok is tagjai a legújabbkori expedíciónak. Nem véletlen, hogy erre az utazásra csak most kerül sor és nem korábban, a szigetek felfe­dezésének hivatalos centenáriu­mán. Akkoriban ugyanis a Szov­jetunióhoz tartozott a Ferenc Jó­zsef-föld egyik fele és oda kato­nai szempontok miatt nem tehet­ték be lábukat külföldiek. A FÁK létrejöttével viszont meg­szűnt a szigetcsoport elzártsága, kettéosztottsága. Már a Szovje­tunió által berendezett meteoro­lógiai állomásokat is felkereshe­tik a szakemberek. A korábban Európa tudósai számára hozzá­férhetetlen megfigyelések birto­kában az eddiginél pontosabbak lehetnek a prognózisok, ami azért is fontos, mert kontinen­sünk időjárását alapvetően meg­határozzák az Északi-sarkvidék­ről kiáramló hidegfrontok. Az élővilág védelmét különö­sen fontosnak tartják a tudósok. Ezért azt javasolták, hogy a szi­getvilág legjellegzetesebb álla­tait, osztrák, német és orosz mű­vészek faragják jégbe, készítsék el a Ferenc József-föld sajátos nemzeti szoborparkját, amely­nek legtekintélyesebb darabja a jegesmedve lesz. -szabó­Csónakkal a jéglagúnák között Könyvsorozatot jelentet meg a Mikszáth Kiadó Finnek Új-Zélandból Új-Zéland teljesen más világ. El sem tudná képzelni az em­ber, hogy olyan is létezik. S ezt nem én mondom, hanem Neil Finn, a Crowded House nevű együttes vezetője, aki ott szüle­tett s nevelkedett, és aki már ti­zenöt éve elment onnan. El, messze a világba, hogy köny- nyebben boldogulhasson. Hatvanmillió juhra körülbe­lül hárommillió ember jut. Eny- nyi az új-zélandi lakosok száma. Békés, jóindulatú, tü­relmes emberek, aki azt mond­ják, hogy tökéletes összhangban élnek egymással is és a termé­szettel is, mely a világnak ezen a részén még érintetlen. Jobbára a földet művelik, és az állatok­kal foglalkoznak, s ha valaki mást akar, jobb ha elmegy, és más országban iparkodik meg­találni a szerencséjét. Új-Zéland például pop- vagy rock-karrier megfelelő biztosítására alkal­matlan ország. Az új-zélandiak tudják - nagyon is tudják -, hogy a világ végén laknak és hogy a messzinél is messzebb élnek mindentől. Ez maga a szenvedés. Mikor valakinek sikerül kö­zülük jó hírüket vinni, öregbí­teni más országokban, abból a szigeten nemzeti hős lesz: örömmel s még a szokásosnál is nagyobb szeretettel veszik kö­rül. így volt ez a Finn testvérek­kel is. A Crowded House az új al­bumot - Together Alone (Egy­ütt békében) a címe - Új-Zélan- don készítette el, méghozzá a szó szoros értelmében a gyö­nyörű természetben. Az északi szigeten a tengerpart közelében egy Kare Kare nevű helyen sze­relték fel a stúdiót.- Tökéletes békében, csönd­ben és nyugalomban akartunk dolgozni, lakott helytől teljesen elzárva - mondja Neil.-Tudtam, hogy így könnyű lesz, és mondhatom, pazar volt minden. Ahogy számítottam, hatott ránk a levegő, a tenger, a napsütés. Két szám született a helyszínen: a Kare Kare és a Together alone. A többit készen vittük oda% csak össze kellett dolgozni. Ám a hely, a termé­szet mindig ösztönzött bennün­ket. A Black and White Boy eredetileg ballada volt... Most tessék meghallgatni a lemezen: eleven, lüktető ritmus. A gitá­rokat mind előrehoztuk, jobban élnek. Most nem Mitchell Froom a producer, hanem Yo­uth. Ha ismerős a neve, akkor a Killing Joke-nak köszönhetően az. Mindig velünk volt, és dol­gozott. Az különösen tetszik benne, hogy eredeti ötletei van­nak, és eredetien is valósítja meg azokat. Letettünk a völgybe pár mikrofont, és úgy vettük fel a saját játékunk visszhangját. Jó lett, bejött, amit Youth akart! Alig hittünk a fü­lünknek. Nem tudom, ki csinált még ilyet. A felvételeken maori dobo­sok és a maori templomi kórus is közreműködött. Egyik a cí­madó szerzeményben, másik a Private Universeben, az ember legbensőbb világáról szóló dal­ban.- A számok felvételekor ma­ori pikniken érezte magát a Crowded House - meséli moso­lyogva Finn, mert a maorik, Új-Zéland őslakói, mindig egy­ütt vannak: a dobosokat és az énekeseket sokadalom kísérte a felvételekre. Letelepedtek a rögtönzött stúdió előtti gyepre, s ott vártak békésen, csendesen napozva, társalogva, iddogálva, falatozva, míg társaik benn dol­goztak. A lemezt a zenekar a WO- MAD turnén, Peter Gabriel hangversenyein mutatja be az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában, igaz a maorik nélkül. így a piknik is elmarad. Vass Imre Város a Mátra tövében Ideális Norma Fagomba rák ellen A Montana Állami Egyetem (USA) kutatói felfedeztek egy gombafajtát, amelyből a Taxol nevű, daganatos betegségek el­leni szer nyerhető. A felfedezés­től azt remélik a kutatók, hogy sikerül a Taxol beszerzésénél tapasztalt nyersanyaghiányt megszüntetni és a gyógyszer gyártását bővíteni. Ez azért fon­tos, mert a Taxol alkalmazása jó eredményeket mutat, különösen a petefészekrák esetében. Az esetek 30 százalékában a más terápiának ellenálló daganatok a Taxollal való kezelés után visz- szafejlődtek. Viccmorzsák Jolika a Gyerekszínház pénztáránál:-Kérek szépen egy jegyet a mostani előadásra!- De kislány, hiszen alig tíz perc leforgása alatt már hatot váltottál rá!- Az igaz, de áll az ajtóban egy néni, és valahányszor be akarok menni, mindig szét­tépi, s nem mond utána sem­mit sem... * * * Anyuka múzeumba viszi a lányát, hogy ismerkedjék a művészetekkel. A milói Vé­nusz szobrának másolata előtt megállnak.-Látod, kicsim - mondja oktatólag az anyuka így jár minden lány, aki rágja a körmét! * * * Az engedékenységéről is­mert ifjú színésznő a színház idősebb, vezető színészére veti ki a hálóját.- Én akár feleségül is men­nék magához!- De drágám, a saját szere­tőimet se szoktam feleségül venni, nemhogy a másokéit! (A viccmagazinból) Nógrád megye települései címmel új könyvsorozat kiadá­sát kezdte meg a salgótarjáni Mikszáth Kiadó. A sorozatot dr. Horváth István szerkeszti. Most jelent meg az első kötet, dr. Hír János: A pásztói műemléki vá­rosközpont (Vezető a Pásztói Múzeum kiállítóhelyeihez) című kötete. Az elegáns könyvecske borítótervét Kalocsai Péter ké­szítette. Dr. Hír János, a pásztói mú­zeum igazgatója igen tömören fogalmazott könyvvel ajándé­kozta meg az érdeklődőket. A dicséretes szűkszavúság azon­ban korántsem akadályozta meg abban, hogy Pásztó történelmi, építészet- és művészettörténeti értékeiről minden lényegeset elmondjon. Márpedig a Mátra nyugati lejtőin fekvő város múltja meglehetősen hosszú: az őskorig nyúlik vissza. A terület a magyar honfoglalás után feje­delmi, majd királyi birtok volt. A falu 1100 körül már létezett. Városi kiváltságlevele 1407-ből való Zsigmond királytól, aki a budai polgárokkal egyenlő jo­gokkal ruházta föl a várost. Pásztó a 15. században virágko­rát élte. Ebből az időből szár­maznak a városközpont gótikus emlékei is. A fejlődést a török hódoltság törte meg, ami a 17. század közepéig tartott. A múlt századi iparosításából kimaradt, szőlőkultúráját vész pusztította. Pásztó 1901-ben le is mondott városi rangjáról, amit csak 1984-ben kapott vissza. Mi az, ami e múltból műem­lékként, műtárgyként napjaink­ban is látható? Ä rövid történeti áttekintés után ezt mutatja be dr. Hír János múzeumi vezető. Elsőként a település éle­tében kiemel­kedő szerepet játszott apát­ságot. YLz a 12. században bencés apát­ságként léte­sült, s a század végén ni. Béla király adomá­nyozta a cisz­terci rendnek. A jelenleg is látható barokk kolostorépület mostani arcu­latát az 1980-as évek végi rekonst­rukcióval nyerte el. A kora középkori monostor alap­jait romkert­ként szemlél­hetik az érdek­lődők. Pásztó további érde­kességei közé tartozik az oskolamester háza, amelyet a 15. században már emlegettek. Ilyen eredeti, szé­pen helyreállított középkori polgárház Magyarországon pár­ját ritkítja. Értékesek a föltárás során előkerült korabeli tárgyak is, amelyeket kiállításon mutat­nak be. Valószínű, hogy a törö­kök elől az oskolamester is el­menekült, s háza értékeit a ve­remben rejtette el, amelyeket le is tapasztott, s a használati tár­gyak így vészelték át az évszá­zadokat. 1978-ban találták meg őket. Egyedülálló ipartörténeti em­ízlésesen megtervezett a könyv címlapja lék a 12. századi üveghuta, a kora középkori üvegolvasztó műhely. Természetesen a könyv szerzője részletesen szól a Szent Lőrinc plébániatemplom, a hat­szögletű kápolna értékeiről, s a kiállítóhelyek között nagy teret szentel a Rajeczky Benjamin emlékszobának is. Értékes fényképanyag és térképvázlat teszi teljessé a magyar, angol, német, spanyol, francia és szlo­vák nyelvű kötetet, amely a he­lyi önkormányzat és több gaz­dasági szervezet, vállalkozó ön­zetlen anyagi támogatásával je­lent meg. —mér Képes technikatörténet Optikai osztógép Jedlik Ányos optikai osztógépe Sorozatunk­ban Jedlik Ányos (1800- 1895) több ta­lálmányára emlékeztünk. Közülük elég kettőt említeni - a villamos­motort és a di­namót - ahhoz, hogy őt a tech­nikatörténet legnagyobbjai között emle­gessük. S hogy Jedlik mégsem kapta meg nem­zetközileg ezt az elismerést, an­nak az az oka, hogy egy elnyo­mott és elszigetelt országban született, ahol még nem voltak olyan gyárak, ahol felhasznál­hatták volna találmányait. El- vonultan élő tudós volt, aki ta­lán maga sem ismerte fel talál­mányai jelentőségét. Tény, hogy a külföld számára azokat nem adta közre. így történt, hogy például 1859-ből előke­rült leltárba vett dinamó-készü­léke, annak pontos leírásával együtt. Mégis, a technikatörté­net a hat évvel későbbi leírás alapján Siemensét tartja a di­namó felfedezőjének. Jedlik Ányosnak 145 évvel ezelőtt, 1848-ban szerkesztette találmányát, az optikai osztógé­pet. Ezt a tudós a színtünemé­nyek és a fényelhajlás szemlél­tetésére szolgáló optikai rács előállítására használta fel és ez­zel milliméterenként egy üveg­lemezre 162 egymástól egy­forma távolságra lévő vonalat lehetett karcolni. K.A. belga szobrász az ötvenes évek szexszimbó­lumairól formált alko­tásokat. így készült el műanyagból az 1952-es naptárban látható Norma Jean, azaz ismert nevén Mari- liyn Monroe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom