Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-05 / 258. szám
1993. november 5., péntek BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! Sámsonházi „fenegyerek” - Tanárból tehenes gazda Pékmesterek a Jászságból MÁTRATERENYE. Tavaly zárt be a helyi pékség. Azóta hidegek a kemencék, pusz- tulóban az épület. Régi tulajdonosa, a Sütker nevű vállalkozás, mely ellen felszámolási eljárás folyik. Ezért kerülhetett új kezekbe az említett sütőüzem is. A jászsági illetőségű Tál és Társa Bt. ajánlatát fogadta el a felszámolóbiztos: a cég jó hírnévnek örvend a szakmában. A felszámolóbiztos jelenlétében november 1-jén tartották meg a helyszínen az ünnepélyes kulcsátadót, amelyen az új tulajdonos is jelen volt, és hétköznapi, ám nagyon fontos dolgokról beszélt. Egyebek között arról, hogy a pékségben két héten belül, de legkésőbb december 1-jén újra sütnek kenyeret. A választékkal kapcsolatosan azt tervezik, hogy különféle péksüteményeket, briósokat is kínálnak majd vevőiknek. Bár a kenyér mindenhol egyforma, ám a távoli vidék ízeit és zama- tait is szeretnék megismertetni a környéken. Néhány segítőre szükség lesz majd az üzemben, de Tálék maguk állnak majd a kemence mellé. Azt tervezik, hogy rövid időn belül Mátraterenyére költöznek: ezáltal zavartalanabbul működhet a péküzem. Fontos esemény mindez Mát- raterenye és a környező települések lakóinak életében, különösen akkor, ha a jó minőség mellett, elfogadható árakon is kínálják a mindennapi betevőt. A hamarosan újra induló pékségben, jelentős gépi beruházásra nincsen szükség. A felújítási munkák és a takarítás után indulhat a sütés. Dolgos, hívő lakók • BÁTONYTERENYE. Erkel Ferenc születésének 183. évfordulója alkalmából november 5-én 10 órakor vetélkedőt rendeznek a zeneszerzőről elnevezett általános iskolában. A házigazda diákok mellett megyénk minden zeneiskolája képviselteti magát. Délben ünnepi megemlékezés lesz az Ady Endre Művelődési Központban. Gazdakör • DOROGHÁZA. A napok ban újabb összejövetelt tartott a kultúrházban a gazdakör. A tavaly alakult szervezetnek a helyieken kívül szuhai, mindszenti és homokterenyei tagjai is vannak. Új legelőterület kialakításáról döntöttek, valamint egy kedvezményes gépvásárlási akció feltételeit ismerhették meg. A szécsényi mezőgazda- sági szakközépiskola szervezte osztrák tanulmányúton a gazdakör képviselője is ott lesz. Nem(csak) a gazda szeme hizlalja a jószágot. Több kell ahhoz, hogy megadja, amiért tartják: tejet, húst, szaporalatot. Munka, féltő gondoskodás, ezernyi tennivaló van körülötte, látástól vakulásig. Különösen ott, ahol tizenhat fejőstehén törekszik az hatókhoz és jászolhoz, hazatérve a gulyából. így van ez a sámsonházai idős Bukrán Pál portáján is, ahol családi vállalkozásban dolgozik apa és fia, édesanya és menyük.- Mindegyikünk tudja a munkáját. Végzi, amit kell. Megtörténik, hogy csak este találkozunk - mondja ifjabbik Bukrán Pál, aki mindennek a motorja. 29 éves a „fenegyerek”, aki magát sem kímélve dolgozik a család gyarapodásáért. Találkoztam már vele, amikor garbósan, jól szabott zakóban ugrott be a kocsijába: tápért ment, takarmányra alkudni, felvásárlóval perlekedni. S látom most is: gumicsizmásán, feltűrt ingujjal, térdét verő gazdaköténybe burkoltan, ahogy leteszi hosszú nyelű vasvilláját. Kért: ha megyünk, akkor délután tegyük. Megfogadtuk.- Nincs itthon a jószág - sajnálkozik a fiatalember, miközben kollégámmal a néhány hetes kisborjút tekintjük meg- Kint vannak a legelőn. Szépek, telt tőgyűek. Ha kimennénk a gulyához, messziről kitűnne, melyik az enyém. El is indulA jószágot szeretni is kell, csak így érdemes azokkal foglalkozni - mondja Bukrán Pál tunk. Megpróbáltunk kijutni a zöldelő dombokon szétszórtan legelésző csordához, de kocsink megakadt a tengelytörő sárban.- Nem baj, elhisszük! - legyintünk rá, és vigasztaljuk tréfásan a fiatal gazdát, visszafordulva a Bukrán portára.- Ezért hagyta ott a katedrát?- Orosz-szlovák tanárszakon végeztem Szegeden. Ott ismerkedtem meg a feleségemmel, aki békéscsabai. A gazdaság, a paraszti munka közel áll az ő szívéhez is, tehát méltó segítőtárs. Ha kellene hátára venné a világot. Én Béren és Lucfalván tanítottam. Előtte hajnalban elláttam a jószágot, s csak aztán indultam. De nem csak a gyerekeket szeretem, az állatokat is. Utóbbit kisgyerekkoromtól, azóta, amikor a nagyanyám elfe- nekelt, mert meg akartam fejni a tehenet. Verést kaptam, de nagyapámtól biztatást: attól kezdve maga mellé vett a paraszti munkában.- Választanom kellett. Nem csak szeretem, értek is a jószághoz, még a gyógyításához is. Amennyire szükséges persze, régi, jó módszereket is bevetve, hiszen az állatgyógyászati termékek ára az égig szökött. Az állatorvos biztat: ne hagyd abba Pali, már csak egyedül vagy a bárkányi-völgyben.- Valóban egyedül vagyunk. Mennyiség és minőség után járó tisztességes támogatási rendszer nélkül. Érthetetlen számomra: miért a vemhes állatra adnak kedvezményt, s ami már megvan, az a kutyának sem kell. Pedig etetni és gondozni kell, ha beteg, akkor gyógyszerezni. Nagy energiába kerül a talponmaradás, miközben irigykedő, kaján megjegyzések kísérik az ember munkáját. Nem kell hozzá nagy dolog. Elég, ha valamelyik tehenem elpottyant egy árvalepényt valakinek a háza előtt. Itt tartunk, miközben tejjel, tejtermékkel képesek lennénk ellátni a völgyet. Ha hagynák! Napi 250 literes fejési átlag ezt megengedné.- Milyen a napi menetrend?- Hajnali négykor kelek. Befőtök, fölteszem az aludttejet, csinálom a túrót. Istálló, abrakolás, pucolás. Apámék mennek a piacra. Fél hatkor fejek, eltart két órán át is. Utána kihajtok. Napközben is bőven akad munka. Este sajtkészítés, fejés, abrakolás következik. Tíz-tizenegy óra is elvan, mire ágyba kerülök. Másnap újra kezdődik minden. Ez az életformánk. Megélni, színvonalasan csinálni, amit teszünk. Megbecsülni, szakszerűen gondozni azt jószágot, amely eltart bennünket. Ügyesen sáfárkodni a javakkal. Mind a négyen hasonlóan gondoljuk. Ha úgy tetszik, sajátos paraszti életfilozófia ez: vállaljuk. Egy- irányba húzzuk a szekeret. Ha ennyi elég a boldogsághoz, akkor én jól érzem magam. (szgys) Fogadónapok Magad uram, ha szolgád nincsen Az ódon park árnyas útjain BÁTONYTERENYE. Festői környezetben élnek a 8-as számú óvoda kis lakói. Intézményük a kiste- renyei Kastélykertben fekszik. Ezért is választják felfedező sétáik színhelyéül az ódon park árnyas útjait. Képünkön: őszi séta közben az óvoda vegyes csoportja Fekécs Zoltánné, Domonkos Tünde óvónők és Molnár Erzsébet dajka kíséretében. Mikuska István felvétele MÁTRAMINDSZENT. Október végi ülésén a falu címeréről döntött az önkormányzat. A tervezéssel megbízott cég három változatot készített. A Mátrától átölelt falu hívő katolikus és dolgos lakói: erről „beszél” az elfogadott címerterv, amelyet zöld domb fehér templommal, a Zagyva folyó ezüst csíkja és aranyló ekevasak szimbolizálnak. Képünkön: Molnár Gábor polgármester kezében a három változatból a jobb szélső az elfogadott BÁTONYTERENYE. November 10-én 14 órától 16.30- ig a kisterenyei ügyfélszolgálati irodában Szomszéd Tamás alpolgármester várja az érdeklődő polgárokat. November 17-én a fenti kezdési időpontban Orosz Tamás alpolgármester a városházán fogadja a panaszosokat. MÁTRANOVÁK. A hajdani vegyesbolt helyén új cég működik. Díszes, vendégcsalogató táblája nincsen, de a bentről kiszűrődő neon előkelő fénye, a pattogó varrógépzúgás sejtetni: itt könnyűipari üzem működik.-Méghozzá kétszemélyes - teszi hozzá iménti elmélkedésemhez Nyerges Lászlóné varrónő, aki - mint mondja - két saját gépét hozta be az új vállalkozásba. Kolléganőjét jobban érdekli a keze alatt éppen most formálódó női szoknya minősége, mint a váratlan vendéggel való beszélgetés. Ezért csak Nyer- gesnét faggatom.- Mikor alakult a kisüzem, kinek varrnak?-Egri vállalkozó megrendelésére dolgozunk. Tulajdonképpen ő bérelte ki, és rendezte be ezt a kis varrodát. Jelenleg télikabátokat varrunk a legújabb divat szerint. Szabjuk, varrjuk, vasaljuk, csomagoljuk, sőt némelyik terméket mi adjuk el, ha van rá vevő. Ismeri a mondást: magad uram, ha szolgád nincs. Pillanatra sem hagyhatjuk abba. A most készülő húsz kabátért bármelyik percben jöhet a tulaj kocsija. Pakolják és viszik. Sokat dolgozunk. Mindezt nem panaszként mondom, hogy sajnáljon bennünket. Az elvégzett munka arányában kapjuk fizeNyerges Lászlóné mindenes a vállalkozásnál: szab, varr, vasal és olykor kereskedik is tésünket. A legalapvetőbb követelmény: a kiváló minőség. Vállaltuk, csináljuk. Eddigi tapasztalataink még szegényesek, de úgy tűnik, hogy megéri.- Csak kabátok készülnek?- Szó sincs róla. Női blúzokat, szoknyákat is varrunk. Úgy is mondhatom: tetőtől-talpig fel tudjunk öltöztetni a hölgyeket.-Stílszerűen szólva kérdezem: honnan a tréning?- Tréningruhát nem varrunk, de értem mire gondol. ’71 óta dolgoztam a jánosaknai ruhagyár varrósorán. Az nagy szakmai iskolát jelentett számomra, sokat is tanultam ott. Aztán jött az otthoni második műszak, újra a gép mellett. Nem panaszkodhatom, volt szépen megrendelésem is. Csak éppen a család unta meg. Nem csoda, hiszen a sok munka miatt állandóan olyan volt a lakás, mint a csatatér. Mostani egri megbízónkkal már korábban kapcsolatba kerültem, bedolgozóként végeztem neki varrást. Ezért nem ért teljesen váratlanul az ötlete, hogy berendezi számunkra a kis varrodát itt Mátranovákon, és csakis neki dolgozunk. Örömmel belevágtunk. Mint minden dologban, ebben is van kockázat. Dolgozni tudunk, szeretünk. Úgy gondolom, hogy bátraké a világ. Vagy nem igaz?-szgysHolnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Földárverésről a házasságkötő teremben Licitálók felkészítése Képeslap készül NÁDÚJFALU. A község legszebb részeit ábrázolja az a képeslap, amelyet a mátratere- nyei önkormányzat a közeljövőben ad ki. Hasonló ajándék készül Mátra- és Homoktere- nyéről is. A fotók már elkészültek. A nyomdai munkálatok már folynak, s hamarosan elkészülnek a lapok. Az oldalt szerkesztette: Szabó Gy. Sándor BÁTONYTERENYE. A Nógrád Megyei Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a kisterenyei mozgalmi házban a Mátra Termelőszövetkezet használatban levő földjeinek árverését tartja november 9-én és 10-én 10 órától. A földárverésre kijelölt területek listáját a kisterenyei ügyfélszolgálati iroda hirdető- tábláján tekinthetik meg az érdeklődők. Az árverésen - saját kárpótlási jegyével - az vehet részt, akinek elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában van, valamint aki a téesznek jelenleg tagja, s 1991 január 1-jén abban a városban volt a lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termő- területe is fekszik. Az árverés kikiáltási ára ötszáz és három ezer forint körül alakul aranykoronánként. Ezzel kapcsolatos hír, hogy a licitálni szándékozók és érdeklődők részére november 7-én, vasárnap 14 órától a kisterenyei házasságkötő teremben tájékoztatással egybekötött egyezségi tárgyalást tart a földrendezési bizottság. A „bemelegítés” célja, hogy a földlicitáláson résztvevők előzetes, bővebb információkat kapjanak a kalapács alá kerülő táblákról. Erkel emlékére Ne hagyd abba, Pali!
