Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-29 / 278. szám

1993. november 29., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Karácsonyi műsor advent kezdetén Sörös korsóban a tej Dr. Alt Gyula a szlovák szövetség titkára is dalra fakadt Az alpolgármester javaslata a testület előtt Válságmenedzser a városi televízió élén? (Folytatás az 1. oldalról) Ezek után sikerült megfej­teni, hogy a „Kto co vie?” alig­hanem „Ki mit tud”-ot jelent szlovákul... A nagyérdemű közönség elé lépett a nógrádsápi gyermek- táncc söpört és Vanyarc polgár- mester asszonya, Hugyecz And­rásáé, aki citeratudásáról győzte meg a jelenlévőket. Talán az est fénypontja volt, amikor „nemzetközi gá­laműsor” előadására került sor, Baranek Ruzsenka veze­tésével. Szlovák népviseletbe öltözve, a szlovák mellett orosz, szerb, német, cigány és magyar táncokat mutattak be — utóbbit borospalack helyett söröskorsóba töltött tejjel a kezükben. A biztonság ked­véért fejükre csak a tejes­zacskó került, és az is üresen. A vanyarci gyermekcso­port is a világot jelentő desz­kákra lépett, karácsonyi mű­sort mutatva be. A mennye­zetről ugyanis adventi ko­szorú lógott a szokásos négy gyertyával, a sarokban pedig feldíszített fenyőfa állt - előre vetítve a közeledő ünnep hangulatát. A műsor éjszakába nyúló András napi bállal zárul Faragó Zoltán Maratoni önkormányzati ülésre készül Salgótarján képvi- selő-testülete. Ma reggel 8 óra­kor kezdődik a rengeteg napi­rendi pont tárgyalása. Vala­mennyi téma sokakat érint, és hosszú távon. Bizonyára sokan néznék a Salgótarjáni Városi Televíziót, ha az élőben közvetítené a ta­nácskozást ... Erre bizony még várni kell! Igaz, a 23. napirendi pont érinti e médiumot. A városi tévé mű­ködéséről, gazdálkodásának vizsgálatáról számol be Ercsé- nyi Ferenc alpolgármester, mint ad hoc bizottsági elnök. Konkrétumok nélkül Az általa jegyzett „tájékoz­tató” önmagáért beszél. A váz­latpontokba szedett dolgozat nélkülözi a konkrétumokat. Egyszóval, a városi televízió működését úgy vizsgálták, hogy nem vizsgálták... - csupán a költségvetésből adott dotáció elköltésének szabályszerűségét elemezték? Erre utal, hogy meghatározó kérdésként tették fel: „Mi az oka, hogy az intéz­mény pénzügyi helyzetével 1993 fél év táján foglalkozni kell, amikor egyébként a külső gaz­dasági körülmények nem változ­tak meg drasztikusan az intéz­mény kárára?" A megbízott gazdasági ve­zető véleménye szerint, a két fő ok: „Az árbevételek elmara­dása. A belső munkaszervezési problémák." A szakmaiság elhanyagolható? Azt hinné az ember, ezután a vizsgálatot arra is kiterjesztik, hogy, miért nem hirdetnek a vá­rosi televízióban? Nézik-e egyáltalán? Van-e tömegbefo­lyása? Jól működik-e? Salgótar­jánról szól-e? Szól-e ... ? Mintha attól lenne jó egy te­levízió, hogy a kasszában min­den fillér megvan. A szakmai­ság tehát elhanyagolható. Erre utal az intézményi látogatások­ból levont tanulsága is: „Min­den televízió csak akkor mű­ködhet jól és kevesebb pénzből, ha a stúdió technikája profi szinten (pl. Beta sk.) kiépül, amellyel külső megbízásoknak is eleget tehet, s amellyel a munkálatok időtartama (pl. vá­gás, feliratozás) lerövidül.” A lényeg tehát a szabályo­zottság, a bizonylati rend. Eb­ben komoly hiányosságokat fe­deztek fel, amit rögzített is Er- csényi Ferenc. így: „Általános­ságban megállapítható, hogy az intézményben az utolsó intéz­ményvezető irányítása alatt a minimálisan elvárható, előírt bizonylati fegyelmet alig, vagy egyáltalán nem tartották be.” Pénzügyi vonatkozásokat vizsgálva rögzítik, hogy a vá­rosi televíziónál „magas a bér­beállás, a megbízási díjak tel- jeskörű felhasználása, a változó bérek (túlóra) jogtalan kifize­tése.” A „tanulság” Ezek után a „tanulság”: „Aw bizottság a rendelkezésre álló információk alapján megállapí­totta, hogy a városi televízió in­tézménye válságban van.” En­nek négy összetevője van: „Szervezeti, műszaki, pénzügyi, vezetési válság." Rövid távú, kis befektetéssel járó megoldásként válságmene­dzser kinevezését ajánlja - kép­viselőtársainak — Ercsényi Fe­renc. Az általa „megnevezett” válságmenedzser, a városi tele­vízió jelenlegi főszerkesztője, havi 27 ezer forintos tiszteletdíj mellett megoldást jelentene. Erről az ötletről nyilván a képviselő-testület tagjainak is lesz véleménye .. . (gáspár) Traffipax • November 29-én, hétfőn 14 és 22 óra között a 21-es számú főúton, Pásztó kül- és belterüle­tén, valamint Szurdokpüspöki­ben, Jobbágyiban és Mátrasző- lősön lehet traffipaxos járőrko­csival találkozni. Vitatéma: a munkaerő • HERENCSÉNY. November 29-én, hétfőn ülést tart az ön- kormányzat. Hét téma kerül a testület elé. Ebből három tájé­koztató, egy beszámoló, egy esetben pedig az önkormányzati bérlakás eladásáról kell majd dönteniök a jelenlévőknek. Jó vitatémát ígér a község munka­erőhelyzete, a munkanélküliség alakulása. Ruhavásár • SZARVASGEDE. Novem­ber 29-én, hétfőn 8.00-tól 17.00 óráig tisztított ruhák vásárát rendezik meg a polgármesteri hivatal épületében. Az egyes darabok 50, 100 és 150 forintos áron vásárolhatók meg. Fotókiállítás • SZÉCSÉNY. A városi műve­lődési és ifjúsági centrum klub­jában Nagy Imre fotóművész kiállítása látható. Az Ipoly-völgy vadvirágait bemu­tató képeket december 20-áig tekinthetik meg az érdeklődők. Ifjúsági vers- és a prózamondó verseny Megszüntetve megőrzött hagyomány Kalcsó István versmondó a zsűri és a közönség előtt Vadászok, madarászok, horgászok, akvaristák Kiállítás és vásár természetszeretőknek SALGÓTARJÁN. 33. alka­lommal rendezte meg a Kohász Művelődési Központ a városi vers- és prózamondó versenyt Salgótarjánban november 27-én. Az általános- és közép- iskolás diákok vetélkedőjét egykor Váci Mihályról nevezték el, a költő nevét azóta sajnálatos módon elhagyták. Változott a színhely is. Ezúttal a József At­tila Művelődési Központban zaj­lott a verseny, a városi önkor­mányzat kulturális és sportbi­zottságának támogatásával. Azonban most is megtörtént a csoda, a vers és a próza közös­séget teremtett, legalább erre az egy napra. Délelőtt volt az általános is­kolások versenye, összesen 41 résztvevővel, két kategóriában. Az ötödik-hatodik osztályosok közül László Szilvia (Beszterce telepi iskola), Szegedi Nikoletta (Báma) és Gótai Laura (Kodály iskola), a hetedik-nyolcadiko­sok közül pedig Fürth Eszter (Gagarin), Páldi Judit (So­moskő), valamint Kolláth Krisz­tina (Gagarin) bizonyult a leg­jobbnak. A legtöbb közönség- szavazatot Szegedi Nikoletta kapta. A vándorserleg a Gaga­rin iskolába került. A középiskolások délutáni versenyén, amelyen huszonegyen vettek részt, Vinkó Bence (Bo­lyai gimnázium), Sándpr Nóra (Bolyai) és Szlovacsek Berna­dett (Madách gimnázium) érte el a legjobb eredményt. Az SKÜ szakszervezeti bizottságának kü- löndíját a közönségszavazatok alapján Szabó Lajos (dolgozók középiskolája) nyerte el. A ván­dorserleg ezúttal a Bolyai gim­náziumé lett. - th (Folytatás az 1. oldalról) Zsigmond, a világhírű magyar vadász mondását idézte, ami szerint „Mi is a vadászat? Va- dűzés és erdőzúgás. De több er­dőzúgás!” A természettel kötött kapcsolatok fenntartásához - legyen az vadászat, horgászás, akvarisztika vagy éppen dísz­madártenyésztés - megfelelő felszerelésre is szükség van. Különleges varázzsal bír persze az is, ha magunk fabrikáljuk össze ezeket, de időnként elke­rülhetetlen, hogy anyagi áldoza­tot is hozzunk szenvedélyünk érdekében - mondta. SALGÓTARJÁN. Az Arany János Általános és Szakiskolá­ban cigány nemzetiségi napokat tartottak az elmúlt héten. Ä ren­dezvény védnökségét Bicskei Edit, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium tanácsosa vál­lalta magára, de egyéb elfog­laltsága miatt az eseménysoro­zatot Menyhért Ildikó nyitotta meg. A felső tagozatosok és a ne­gyedik osztályos tanulók szá­mára rendezett író-olvasó talál­A program, szombaton hor­gász szakmai fórummal folyta­tódott, amelynek előadója dr. Serfőző András a megyei bajnok horgászcsapat, és a Mohosz versenysport bizottság tagja volt. Este akvarista szakmai fó­rumra került sor. Vasárnap vadász szakmai fó­rumot tartottak. Délutánonként mindkét napon börze és tom­bola is színesítette a rendez­vényt, amelyet a tervek szerint ezentúl évről-évre megrendez­nek, a természetet szerető és ismerő emberek örömére és szórakoztatására. F. Z. kozó vendége Choli Daróczi József cigány költő és műfordító volt. A nemzetiségi napokat nagy érdeklődés kísérte, mind az is­kola tanulói, mind a környék lakossága részéről. A kulturális programokra a város valameny- nyi általános iskolájából, de né­hány középiskolából, valamint Szalmatercsről is érkeztek ven­dégek. A hosszúra nyúlt prog­ram az iskola aulájában etnikai táncházzal zárult. Sikeres etnikai napok Segélykeret Eddig még nem volt fennakadás Sokszoros véradókat köszöntöttek Kilencezerből — kilencvenen nyertek SALGÓTARJÁN. Szomba­ton délelőtt a megyeházán, a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete ünnepséget tartott, amelyen részt vettek sokszoros véradók és a mozga­lom kitüntetettjei. A megjelenteket dr. Döm- södy Péter, a Vöröskereszt Or­szágos Vezetőségének tagja, a megyei Vöröskereszt társa­dalmi elnöke köszöntötte. Be­szédében utalt rá, hogy az utóbbi időben csökkent ugyan Nógrád megyében is a véradók létszáma, de eddig ez nem oko­zott fennakadást az ellátásban. Ezek után került sor a dono­rok sorsjegyeinek kihúzására. Összesen csaknem kilencezer nyereményszelvény közül sor­solták ki a kilencven nyertest. Ezt a kitüntetések átadása követte. A magyar Vöröske­reszt a „Véradó mozgalomért” emlékplakettet Antal Károlyné szécsényi, Gortva Sándorné mátraverebélyi, Hadik Józsefné bámai, Nagy Jánosné mohorai, Pribeli Józsefné borsosberényi és dr. Smitnya Lászlóné szur­dokpüspöki véradószervezők­nek ajándékozta. „Köszönet a véradásért” emlékplakettet ka­pott Rácz Akosné, a bátonytere- nyei szervezet vezetője. Ezután a városok területi szervezeteinek vezetői adták át az elismeréseket a sokszoros véradóknak. Salgótarjánból Bő­víz Sándor és Tóth Mihály 120-szor, Bíró Róbert, Galajda Jenő és Rigó László 110-szer, Koltai György pedig 100-szor adott már vért. A szurdokpüs­pöki Albert József és a nagybá- tonyi Fekécs Gyula 130-130, a szintén nagybátonyi Tóth Gyula pedig 100 alkalommal adta már vérét a betegek érdekében. Raj­tuk kívül köszöntötték a külö­nösen sokszoros, illetve a 80, 70, 60, 50-szeres véradókat is. Megyei oklevelet kaptak a véradó mozgalom érdekében végzett tevékenységükért a hő- szolgáltató vállalat véradói, a salgótarjáni Buchinger György, Deák Józsefné, Fazekas Me­linda, Gulyás István és Tóth Jó­zsefné. A karancslapujtői Lipták Edéné a „Véradás szervezésé­ért” emlékplakettben részesült. SALGÓTARJÁN. Hatvan­négy millió forintos segélyke­rettel rendelkezik a város ön- kormányzata, ennyivel tudja segíteni azokat a családokat, amelyek a társadalmilag elfo­gadottnál rosszabb helyzetbe kerültek, és azokat, akik önál­lóan nem tudnak létfenntartá­sukról gondoskodni. Átmeneti segélyt 4237. esetben kértek, a kérelmek felét el kellett utasí­tani. E célra csak ötmillió forin­tot szavaztak meg a költségve­tésben, ezért ide máshonnan kellett pénzeket átcsoportosí­tani. Lakásfenntartási támoga­tást 1969-en kértek, de itt is csak az igénylők felének segít­hettek. Rendszeres nevelési se­gélyt 1040 család kap. Ä munkanélküliek jövede­lempótló támogatásával rendel­kezők számának szaporodása miatt indokolt lenne a jövő évi keret növelése. „Hej Rozmaring, rozmaring...” PÁSZTÓ. A Rozmaring népdalkor az idén ünnepli megalakulá­sának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból szombaton a városi művelődési központban adtak ünnepi műsort. A csoport vezetője Bacsa Sándorné (balról a harmadik )Kun Király József felvétele Az SKÜ őse SALGÓTARJÁN. Százhu­szonöt éve alakult meg a Salgó-Tarjáni Vasfinomító Tár­sulat, a mai kohászati üzemek, illetve acélárugyár őse. Az üzem több mint százéves mű­ködésére emlékeznek a Múze­umbaráti Kör tagjai a november 29-én, 17 órakor kezdődő fog­lalkozásukon. Dr. Szvircsek Fe­renc ipartörténész tart előadást, és bemutatja a gyártörténeti könyvet. Holtan találták BÁTONYTERENYE. Kis- terenye településrészen, a MÁV sorompó közelében szombaton este, 22 óra 10 perckor holtan találtak egy helybéli idős em­bert, az 1908-ban született V. 7.-t. A lefolytatott helyszíni szemle során idegenkezűségre utaló nyomot nem fedezett fel a rendőrség. Kíváncsiskodó Lehet gázspray-t venni Mai kíváncsiskodó kérdé­sünket egy salgótarjáni olva­sónk tette fel. Azt szeretné tudni, hogy önvédelmi célra vásárolhat-e gáz spray-t? Arra is kíváncsi, hogy mik a feltételei ennek, illetve milyen engedélyekre van szüksége a vásárláshoz. Nagykorú és büntetlen előéletű személyről van szó. Olvasónk kérdésére Telek Albin rendőr alezredes adott vá­laszt.- A gázspray a közbizton­ságra különösen veszélyes anyagnak minősül. Erre az esz­közre egyébként a 124/1993-as kormányrendeletben meghatá­rozottak érvényesek. Ennek ér­telmében belföldi kereskedelmi forgalomba hozható, illetve gyártható, de 20 gramm töme­get meg nem haladó mennyi­ségű töltőanyagot tartalmazó eszközről van szó. Értékesítése akkor lehetséges, ha a mérgező hatásról szóló külön jogszabály is engedélyezte. A hazai forgalomban kapható gázspray-t tehát megvásárol­hatja és magánál is tarthatja a kérdező, viszont csak önvé­delmi célokra használhatja. A külföldről behozott gázspray-k viselése azonban - és ez az előbbiekből kitűnik - szabály- sértésnek minősül. Salgótarjáni olvasónk arra szeretne választ kapni, hogy az Acélgyári út 55/a szám alatti ház falán lévő postalá­dát milyen időközönként ürí­tik? Sem a nap, sem pedig az idő nincs piegjelölve rajta. Hol találnak a környékbeliek a közelben postaládát? Ugyanis a főleg nyugdíjasok lakta környékről a föposta elég nehezen megközelíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom