Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-15 / 266. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. november 15., hétfő Szerkesztői üzenet Ä) Jövőnéző - gondosztó sorok ^ edves Olvasóink és Elő­fizetőink! Lám, rögtön magya­rázkodással kell kezdenem. Ki­hez is fordulok? Napilapunk meghatározó törzsközönségét az előfizetők teszik ki. Köszö­net a hűségükért és kitartásukért a megyei újság mellett. Ugyan­ezt üzenem azoknak, akik pos­tai standokon, pavilonokban vagy másutt vásárolják meg a Nógrád Megyei Hírlapot. A jó nevű közvéleménykutató Szonda Ipsos felmérése szerint tekintélyes számban forgatják írásainkat, nézik fotóinkat. Félszázezres - közönség Sajtókörökben használatos az a szorzószám (2,8-3), amelyet alkalmazva nagy bizonyosság­gal visszajelzést kap az újság­készítő gárda arról: hány ember kezébe kerül munkánk egy-egy gyümölcse? Mindent egybe­vetve jelzi a mérleg nyelve: még mindig több mint ötvene­zer olvasóhoz szólunk a me­gyében a szűkebb pátria és az ország, nagyvilág híreivel. Még mindig? Igen. Nagyobb is volt ez a szám, többen is tá­mogatták a megyei lapot előfi­zetésükkel és alkalmi vásárlá­sukkal. De közbeszólt az elsze­gényedés, a magasra szökő munkanélküliség. Sokféle ok miatt kell szorosabbra húzni a családi nadrágszíjat. Ugyanak­kor az önkritikus szembenézés sem kerülhető el. A szerkesztő­ség ráébredt: többet kell tennie az olvasóiért, hogy továbbra is legyen legalább ekkora vagy még nagyobb terjedelemben megjelenési lehetősége mind­annak, ami a Karancs és az Ipoly táján, Észak-Magyaror- szág természeti adottságokban gazdag részén, Pásztótól a Rét- ságig történik. Köszönet azokért az olvasói levelekért, telefonokért és jelzé­sekért, amelyek felhívják fi­gyelmünket a teendőkre. Sze­retnénk megújulni - mindenek­előtt tartalmilag és a lap bizo­nyos szerkezeti részeiben, ami mögött a megfogalmazás szaba­tossága és a helyes, magyaros nyelvhasználat gyakorlata sem maradhat el. Munkatársaim nevében is némi türelmet, megértést kérek. Kezünkben van a legkorszerűbb újságkészítési technikák egyike. Bár nem tegnap kezdtük, ma is tanuljuk a használatát. Furcsa módon épp az előnyökből adódnak bizonyos hátrányok. Az átlagosnál gyakoribb hibák részben amiatt fordulnak elő, mert egy idő óta az újságíró és szerkesztő végzi azt a gyártási munkát is, aminek korábban a nyomdában volt a helye. S a ve­zérlő programok, amelyekkel dolgozunk, bizony nem eléggé ismerik például a magyar nyelv elválasztási és helyesírási sza­bályait ... Mindazok, akik itt vagyunk a szerkesztőségben, szeretnénk átállítani az újságkészítést arra a pályára, hogy fokozatosan jobb lapot adjunk ki a kezünkből. Érinti ez a témaérzékenységün­ket, a feldolgozás színvonalát, a kép- és címszerkesztést és az oldalak tartalmát is. Már ala­kulnak az elképzelések. Újdonság az újságban A hét elején például több idő­szerű tudnivalót igyekszünk át­nyújtani arról, hogy hol mi vár­ható, milyen változások fogad­ják az embert, ha ügyfélként, utazóként, vásárlóként, közü­gyek iránt érdeklődő állampol­gárként jelenik meg. Hét végére gazdagabb lapszámot tervezünk több olvasnivalóval. Emellett meg akarjuk menteni az utolsó oldal jó részét a friss megyei hí­reknek. Lesz ügyeletes szá­guldó riporterünk! Mindehhez Heves megyei kollégáink is hozzáteszik a te­hetségüket és tudásukat, hiszen bizonyos fokig közös gyártás­ban, az egri nyomdában készül a lap. A technika adta kölcsönös előnyöket bűn lenne kiaknázat­lanul hagyni. Hírek frissen Mikor lesz ebből valóság? Még az idén. Vitatkozunk a ho­gyanról, aztán megszületik a döntés. Eközben várjuk olvasó­ink javaslatait, jelzéseit, hogy építhessünk rájuk a belső mű­helymunkában. Egy hónapon belül már „élesben” szeretnénk megmutatni, hogy valóban job­bak leszünk. S ha már egységes folya­matba illeszkedik a szerkesztő­ségi és lapelőállítási munka, az lenne logikus, hogy a lapértéke­sítés se maradjon ki az átfogó láncolatból. Célunk, hogy fris­siben érkezzen meg az újság az előfizetőkhöz, s a megrende- lők-vásárlók igényei közvetle­nebbül érvényesülhessenek. Az észrevételeket továbbra is fo­gadja kiadónk ügyfélszolgálati irodája, és gyors intézkedést ígér. (Az utolsó oldalunkon rendszeresen megjelenő cím és telefon: 3100 Salgótarján, Er­zsébet tér 6. T.:32/316—455) Vagyis, elkötelezettségünk nem kevesebbre szól:jobb újsá­got jobb terjesztéssel az előfize­tőinknek és minden kedves ol­vasónknak. Sztrapák Ferenc Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Tízéves elbirtoklási idő Olvasónk lapunkban is többször olvasott már róla, de mások­tól is hallotta, hogy nem minden esetben szerezhető meg a hosz- szú idő óta zavartalan körülmények között megművelt - saját­jaként használt - idegen föld tulajdonjoga. Olyanról is hallott már, hogy régebben az állami és a termelőszövetkezeti tulajdon is védett volt az elbirtoklás ellen is, de most már ez a védettség sem áll fenn. Miután olvasónkat személy szerint is érinti a kér­dés, mert az elhalt szülőknek ő az egyedüli örököse, és a szülők elhanyagolt termelőszövetkezeti területet is használtak - sze­retné tudni: az elfoglalt terület tulajdonjogát elbirtoklás jogcí­mén megszerezhetné-e? A Polgári Törvénykönyv korábbi rendelkezése az elbir­toklásból valóban kizárta azt a földet (dolgot), amely társa­dalmi tulajdonban volt, vagy az állam, illetve a szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ezt a tiltó rendelkezést az 1991. évi XIV. számú törvény hatályon kívül helyezte, de az új rendelkezés értelmében az állam, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló vagy ezek birtokából jogtalanul kikerült dolognak a törvény hatályba­lépésekor folyamatban lévő birtoklása esetén az elbirtok­jogvédelemben nem részesülhet­láshoz szükséges idő csak az új törvény hatálybalépésének napján kezdődik. Miután az új törvény 1991. június 9. napján lépett ha­tályba, így az állam vagy szö­vetkezet tulajdonában lévő dolog (föld) elbirtoklása csak ezen a napon kezdődik, és majd az elbirtoklási idő - tíz év — eltelte után fejeződik be. Itt is ki kell emelnem, hogy kizárt az elbirtoklás akkor, ha a dolog birtokához bűncse­lekménnyel, vagy egyébként erőszakos, alattomos úton ju­tott a birtokos. Az ilyen magatar­tást tanú­sító embe­rek ugyanis egyáltalán nek. Kedvező a válaszom az örökösi minőségben történő szerzést illetően is. A Ptk. 122.§—a ugyanis azt tartal­mazza, hogy „az új birtokos a saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt is, amely elődjének birtoklása során már elbirtoklási időnek minősült.” Az elbirtoklási idő tehát összeszámítható az örökha­gyó és örökösi viszonyban is, sőt összeszámítható az előd-utód viszony folytán az adás-vétel és a csere esetén is. Olvasónk tehát 1991. jú­nius 9-étől számíthatja a tízé­ves elbirtoklási idő kezdetét abban az esetben, ha az va­lami ok folytán meg nem szűnik. Dr. Verebélyi Gyula Mai „macskakorömpörkölt Nők mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Bocs Ne hara­gudjanak, legfeljebb évi ötven ingyen fellépést tu­dok vállalni, különben ki­fizetetlenek maradnak a számláim. Kovács Kati táncdalénekes Milyen legyen az ideális férfi? Sok pénze legyen, kevés- egészséggel párosulva. Horváth Erzsébet szolnoki gépirónő, elvált Jól megmondta Azoknak legyen igazuk, akiknek igazuk van. G. Maczó Ágnes független országgyűlési képviselő, a Kisgazdapárt elnöke, „korunk Zrínyi Ilonája” Árral szemben Hatvanöt éves létemre „eldicsekedhetek” azzal, hogy máris megértem öt rendszer hazugságáradatát. Székely Éva gyógyszerész, úszó olimpiai bajnok Hozzászólás az erdőirtó vitához A pénz nem ehető Szíves elnézését kérem Frenkl Gábornak, amiért bátor­kodom „belekontárkodni” az erdőgazdaságok munkájába, de nem tudom megállni, hogy szó nélkül hagyjam a Nógrád Me­gyei Hírlapban megjelent írását. A szerző megpróbál „tárgyi­lagos” képet adni arról, hogy miért szükséges a fakitermelés. Sajnos, azt elfelejtette megírni, hogy a legtöbb újratelepített fa­féleségnek egy emberöltő kell, amíg újra vágásra érik! Az erdészek általában az er­dőben csak a kitermelt fák érté­két, illetve az abból származó készítményeket látják. Azt fi­gyelmen kívül hagyják, hogy ha az idős erdők élővilága eltűnik, az sok esetben jóvátehetetlen károkat okoz. Mint erdőjáró ember, gyer­mekkorom óta figyelemmel kí­sérem az erdőgazdaságok mun­káját. Láttam, milyen ered­ménytelen volt a „szakembe­rek” által utasításba adott „fenyvesítés”. Voltak olyan ki­vágott akácosok, melyeknek he­lyén évek során próbáltak fe­kete vagy erdei fenyőt telepí­teni, de nem sikerült, és kényte­lenek voltak újból az akáchoz fordulni. Máshol a kivágott bükkös helyén próbáltak lucfe­nyőt honosítani, sikertelenül. Az erdő nem a fák sokasága, hanem növényi és állati élettár­sulás! Egy-egy idős erdő tarvá­gása esetén sok madárfaj életterét teszik tönkre, sok­szor olyan fa­jét, amelyet a kipusztulás ve­szélye fenye­get! A harkály­félék - a fák „doktorai” — csak a belülről pudvás vagy a teljesen kiszá­radt, több éve korhadásnak indult fákba tudnak az utó­daiknak odút (fészket) készí­teni. AL Jü,. Az'rTrjrannan telepített er­dőkben mikor lesznek olyan fák, hogy azok odvaiban a macskabagoly, kék galamb, feketeharkály és más madár költeni tudjon? A leg­több faj kipusztulásának fő oka az élőhelyeik felszámolása, er­dők kivágása, mocsarak lecsa- polása, stb. Vannak fajok, me­lyek eszmei értéke 250 ezer fo­rint, de a legtöbb 50-100 ezer forint értékű! Ha összeszámol­nánk az ott költő fajok értékét, talán meghaladná az ott kiter­melt fákét! A természet igyekszik saját maga begyógyítani az ember ál­tal okozott sebeket. Sok olyan erdőt ismerek, melyeket „nem az ember telepített”. Az évek óta használaton kívüli legelő­kön egyre inkább tért hódítanak a különböző faféleségű erdők. Ezek szerint erdő akkor is lesz, ha az erdészet nem telepít! Mi, természetszerető embe­rek sokan gondolkodunk úgy, mint Kazinczi Anikó, és akár ér­zelmi szempontokat veszünk fi­gyelembe, akár nem, az igazság azoknak az oldalán van, akik féltik az idős erdőket! Életemben még nem találkoz­tam olyan erdésszel, aki a tik­kasztó napsütés elől a „cse­mete” árnyékába húzódott! Időszerű a mondás: „Ha ki­vágtad az utolsó fát, ha meg­mérgezted az utolsó folyót, ha kipusztítot tad az utolsó mada­rat, akkor fogsz rádöbbenni, hogy a pénz nem ehető!” Varga Ferenc ornitológus Zagyvaróna A szekesztöség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat szerkesztett formában, rövidítve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Névtelen levelekkel nem foglalkozunk a jövőben sem. AJÁNLATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Hotel Nimród Hotel Park Hotel Karancs ingatlanokat egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Az ingatlanok megvásárlására E-hitel igénybe vehető. A vételár 30 %-a kárpótlási jeggyel fizethető, azonban a privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. Az ajánlatokat 3 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 60 napig fenntartja. Az ajánlatok beérkezésének határnapja: 1994. január 3. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség, Budapest, XIII. kér. Pozsonyi út 56., központi iktató fszt. 2,3 Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A pályázatok benyújtásának feltétele a részletes, pályázati kiírást is tartalmazó részletes ajánlati anyag megvásárlása a tanácsadó cégtől. További információért szíveskedjenek Héjjá Róberthez fordulni az Állami Vagyonügynökségnél. Telefon: 118-5365. §

Next

/
Oldalképek
Tartalom