Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
1993. október 25., hétfő AZ EMLÉKEZÉS KOSZORÚI 3 Együtt kell cselekedni Az emberibb feltételekért Felavatták a megye legnagyobb játékterű csarnokát Az összefogás diadala Színvonalas emlékműsor az Ipoly partján ben beszélt arról a korról, amely 1956. október 23-át megelőzte. A rettenet és félelem koráról, amely szinte máig hatóan ivódott a zsigerekbe. Amikor nemcsak megalázták, hanem be is csapták a népet. Beszélt a szónok azokról a stációkról, amelyek a forradalomhoz vezettek, s arról a páratlan nemzeti összefogásról, amelyben mindenki megismerhette mit is jelent félelem nélkül, szabadon élni és gondolkodni, tenni a nemzetért. Ez adott bátorságot a további küzdelemhez. Most is, - amikor számos nehézéggel küzd népünk - ebből az erkölcsiségből menthetünk példát további munkánkhoz. Kiemelte: '56 szellemiségét kell erősíteni fáradó népünkben. S megőrizni azok emlékét is, akik mindezt hordozták, megszenvedték: megtartani a régi szívet mindhalálig. Megtartani a régi szívet mindhalálig HÉHALOM. - Sokan, sokféleképpen válaszolják meg a kérdést: milyen céljai voltak 1956-nak? - kezdte ünnepi beszédét Szilágyi Albert a község polgármestere, a községi könyvtár nagytermében rendezett megemlékezésen.- A legfontosabbak a függetlenség, az önrendelkezés megteremtésének lehetősége, a szabadság kivívása, s a felemelkedés voltak, amelyekért évszázadokon át küzdöttek, ontották vérüket nagyjaink. 1956-ban is ezek a célok lebegtek azoknak a szabadságharcosok lelki szemei előtt, akik életük árán mutattak példát hazaszeretetből, áldozat- készségből és bátorságból. Ha népünk ki akar tömi a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből, meg kell értenünk 1956 üzenetét: össznépi összefogásra van szükség, a cselekedni vágyó embereknek egymásra kell találniuk, hogy emberibb feltételek közt élhessünk. A megemlékezés résztvevői gyertyát gyújtottak, s néma tisztelettel adóztak 1956 mártírjai, meghurcoltjai emlékének. BÁTONYTERENYE. A nemzeti ünnep alkalmából pénteken átadták a 209. Számú Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző intézet vadonatúj, szép tornacsarnokát, melyről megtudtuk, hogy játéktere legnagyobb a megyénkben, közel félezer nézőnek is helyet tud adni, és egy év alatt, 45 millió forintból építették fel. Az avatóbeszédet Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke mondta.-Ismét bebizonyosodott: ha egy lelkes közösség egy közös ’56 hősei nem lehetnek az aktuálpolitika kiszolgáltatottjai BALASSAGYARMAT. Koszorúzással kezdődött az október 23-i megemlékezés. Délután 4 órakor a városi temetőben, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei és mártírjainak emlékére állított kopjafánál találkoztak néma főhajtásra a balassagyarmati polgárok. A Himnusz hangjai után, a városi önkormányzat, a párt- és társadalmi szervezetek, valamint a Balassi Bálint Gimnázium diákjainak és tanári karának képviselői helyezték el az emlékoszlopnál a hála virágait, gyújtottak gyertyákat, mécseseket a kopjafa tövében. A koszorúzást ünnepi hangverseny követte a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. A vendégA Kiss Árpád iskola kórusát Antal Gusztávné vezényelte látó művésztanárokon, diákokon kívül színpadra lépett a Kiss Árpád Általános Iskola leánykórusa is. Ember Csaba igazgató röviden szólt az ünnepre készült programról. Mint mondotta nem véletlen az, hogy a műsort egy gyermekkórus, a Balassi Bálint Gimnázium vegyeskara zárja. Ezt a fiatalokba vetett remény, a jövőbe tekintés nemes szándéka vezette. Dr. Németh György, polgár- mester ünnepi megemlékezéséA magyar haza úttörő úton jár Végre vége a szabadtéri tornaóráknak cél érdekében összefog, és elhatározását töretlenül, álhatatosan végig tudja vinni, csodákra lehet képes - hangsúlyozta az államtitkár, majd így folytatta: - Köszönöm, hogy részese lehettem ennek a csodálatos napnak, mely bizonnyal örökre emlékezetes marad az itt élők számára. Köszönöm a város önkormányzatának, mely a település mai, nehéz helyzetében is bátorkodott a jövőre, a felnövekvő ifjúságra gondolni - hangsúlyozta. Ezután Tóth Sándor, a körzet országgyűlési képviselője (KDNP) mondta el ünnepi beszédét, melyben kiemelte, hogy a sportnak, a játéknak helye volt, van és lesz az ember életében. A fiatalok felé fordulva ezt mondta a képviselő:- Legyetek versenyzők, legyetek önmagátokat legyőzők, legyetek egy új Magyarországnak testben és lélekben kiváló szolgálói, ezt kívánom nektek! A város iskolásai és sportolói színes bemutatóval kedveskedtek a csarnokot zsúfolásig megtöltő közönségnek. B. R. Schamschula Györgyöt így köszöntötték Berkenyén polgármesterasszony megemlítette, hogy német nemzetisége miatt hátrányos megkülönböztetésben részesült az elmúlt évtizedekben a település. Az énekkar és az általános iskolások ünnepi műsora után Schmidt Józsefné gyertyát gyújtott az ártatlanul kioltott életek emlékére, majd egy perces néma felállással emlékeztek az áldozatokra.- 37 éve, hogy az ország megunta idegen, ráerőszakolt rendszer uralmát - kezdte ünnepi beszédét Schamschula György. 1956-ban a túlerővel szemben egyedül maradtunk - folytatta, Európa és a világ nem nézett ránk, csak üres frázisokat előtt tartja a kis falvakat, mint a nagyvárosokat. A másik személyes jellegű: az ő családja is sváb faluból származik, Tolna megyéből. Nem magyarosították a nevüket, hűek maradtak a származásukhoz.- Akár parancs, szándék vagy értelem hozott minket ebbe az országba, itt ma egy közösség vagyunk - mondta a miniszter, aki 1956 tanulságát így összegezte: - A szabadsághoz, a demokráciához, az önrendelkezéshez nagyon nehéz eljutni, nagy árat kell fizetni érte. Csak azok a népek találhatták meg boldogulásukat, akiknek ezt az árat meg kellett fizetniük valamikor a történelem során. D. I. PÁSZTÓ. A megemlékezés már október 22-én este megkezdődött, amikor zsúfolt széksorok előtt tartottak ünnepi hangversenyt a pásztói Szent Lőrinc templomban. Az események másnap délután a városi művelődési házban folytatódtak, amikor is a Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai színvonalas műsort mutattak be. Már erősen szürkült, amikor a pásztói polgárok a II. világháborús és ’56-os hősök emlékhelyéhez vonultak, ahol dr. Dob- rovoczky István, Pásztó polgármestere szólt az egybegyűltekhez: - Ez a nemzet, amely annyiszor, így 1956. október 23-án is Európa védelmezője volt, békében, boldogságban, a közjót elérve akar megmaradni a helyén. Igaz, úttörő úton jár a magyar haza, így mi pásztóiak is, de bíznunk kell benne, hogy végig tudjuk járni azt, valaA tornacsarnok avatóünnepségének egyik szép gyakorlata KARANCSLAPUJTŐ. Emlékezetes marad a forradalom és szabadságharc 37. évfordulója a helyiek számára, mert az ünnep előestéjén, október 22-én átadták rendeltetésének az általános iskola új tornacsarnokát. A jelentős számú vendégeket, szülőket, érdeklődőket, a pedagógusokat, a gyerekeket Adorján Imréné, az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte, majd Morgenstern Ferenc, a község polgármestere idézte fel a beruházás előzményeit, annak végrehajtását. Elmondotta: a szennyvízhálózat kiépítése és a tornaterem létesítése között kellett dönteniük a polgároknak, a képviselőknek, s végül az utóbbira voksoltak. Másfél évvel ezelőtt kezdődött meg a munka, melyet határidőre, jó minőségben fejeztek be az építők. A 18x36 méteres létesítmény 25 millió forintba került, ebből 12 millió az állami támogatás. A különféle sportszerek egyelőre még hiányoznak, de idővel ezeket is megvásárolják. Ezután átadta a tornaterem kulcsait Gordos Rezső iskolaigazgatónak, aki arra a három és fél évtizedre emlékezett vissza, amióta az iskolában tanít. Felemlegette: a tornaórákat hosszú ideig a mocsaras, majd a salakos udvaron tartották, melyet csak néhány évvel ezelőtt hoztak rendbe. A hőn áhított tornaterem megépítéséhez segítséget sehonnan sem kaptak, csak a jelenlegi kormány programja hozta meg a változás. Elve a lehetőséggel, növelni kívánják a testnevelési órák számát; az alsó tagozatosoknak naponta, a felső tagozatosoknak hetente négy-öt órát tartanak. Az ünnepség fényét emelte az iskolások táncos, játékos bemutatója. A színvonalas produkciók láttán többször is megérdemelten csattant fel a taps a nézők soraiban. (kolaj) (Folytatás az I. oldalról) Ennek megannyi jele tapasztalható. A történelmi kutatásokból kitűnik, hogy. Salgótarjánban a forradalomnak a lefolyása eltért a budapestitől, hiszen itt fegyveres konfliktusokra, harcokra, a szemben álló felek között nem került sor. Az 1956. december 8-án bekövetkezett sortűz, tömeggyilkosság, logikailag nem illeszthető be az események menetébe. Célja a megfélemlítés volt. Ennek a tragikus napnak a körülményei a máig sem tisztázottak egyértelműen. Salgótarján az oly sok jelzővel, inkább pejoratív jelzővel illetett város ne legyen a félelem városa, s ne legyen egyben bűnös város is. Mert tudathasadásos állapotában évtizedeken át szégyelni volt kénytelen azt, amire büszkének kellett volna lennie. Kegyelettel emlékezünk a Vásártéren lemészárolt áldozatokra, a fegyvertelen tüntetőkre, s a hugyagi Ipoly parton december 13-án meggyilkolt Hadadi Rudolfra és Hargitai Lajosra, a Nemzeti Tanács fegyveres őrségének két tagjára, akik a korai megtorlás áldozataivá lettek - mondta a polgár- mester, majd arról beszélt hogy bizonyos körök, csoportok ki akarják sajátítani ötvenhatot és önös érdekekért kísérletet tesznek az egyedüli dicsőség megszerzésére. Ilyen módon köny- nyen válhatnak ötvenhat hősei az aktuálpolitika kiszolgáltatottVertich József Pro Urbe-díj&s nyilatkozik Fotó: Mikuska jaivá. De helyenként tanúi lehetünk a különböző ötvenhatos csoportok egymás elleni torzsalkodásainak is. Természetesen ötvenhatot sokféleképpen értékelni - folytatta a szónok. - De a forradalom vitathatatlanul az idegen elnyomó hatalom elleni függetlenség kivívása és a demokratikus államrend kialakításának jegyében zajlott. Ez a szellemi öröksége, önmagán túlmutató történelmi jelentősége. Nekünk itt Salgótarjánban az a dolgunk, hogy a város gazdasági, szellemi felemelkedése érdekében munkálkodjunk. Ezt követően kapták meg a „Pro arte” és „Pro űrbe” díjakat azok, akik a város javára sikeres közéleti, tudományos, gazdasági, vagy kulturális, művészeti tevékenységet folytattak, illetve folytatnak. Dr. Zsély András polgármester „Pro arte” díjat nyújtott át a Nógrád Megyei Hírlap munkatársának Bódi Tóth Elemér, költőnek, „Pro űrbe” díjat Vertich József nyugdíjas, helytörténeti kutatónak illetve a Mogürt Salgó Raly szervezőbizottságának. A díjat Fráter István, a szervezőbizottság elnöke vette át, s bejelentette, hogy a jutalmat az 1994. évi futam szervezésére ajánlják fel.- pádár mennyiünk jobbulása érdekében. Ha mindannyian tisztességgel dolgozunk, biztos, hogy nem kell attól félni, nem lesz kenyér az asztalon. Az emlékhelyen az önkormányzat és a pártok, valamint a városban tartózkodó finn sport- delegáció képviselői koszorúztak. A nagy számban megjelent közönség, gyertyával a kézben csendes áhítattal vonult a Fő utcán előbb az 1848-as, majd az I. világháborús emlékműhöz. Balról: dr. Dobrovoczky István, Csoór Imre, Nagy Imre (behajolva) és Vida István városi önkormányzati képviselők koszorúznak a pásztói ünnepségen. Kohári Csaba felvétele Salgótarjánban másként zajlott a forradalom, mint a fővárosban Először volt egy miniszter a falu vendége „Nem kellett vérrel küzdeni érte, a szabadság idejött” BERKENYE. Zsúfolásig megtelt szombaton délután a község művelődési háza, az október 23-i megemlékezés színhelye. Schamschula György, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetője volt a rendezvény vendége. A falu életében ez azért is esemény, mert mint Schmidt Józsefné polgármester mondta köszöntőjében, először látogatott hivatalosan miniszter Berkenyére. A falu múltjáról szólva a kaptunk. Ami nem sikerült '56-ban, az 1990-ben jött el: megingott az orosz birodalom. Schamschula történelmi szerencsénknek nevezte, hogy nem kellett vérrel küzdenünk érte - a szabadság idejött. Talán ezért is vagyunk úgy, mint hirtelen nagy ajándékot kapott: nem tudjuk megbecsülni. Kétszeres örömként értékelte a miniszter, hogy Berkenyére látogathatott: megmutathatta, hogy a kormány annyira szem