Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

1993. október 25., hétfő AZ EMLÉKEZÉS KOSZORÚI 3 Együtt kell cselekedni Az emberibb feltételekért Felavatták a megye legnagyobb játékterű csarnokát Az összefogás diadala Színvonalas emlékműsor az Ipoly partján ben beszélt arról a korról, amely 1956. október 23-át megelőzte. A rettenet és félelem koráról, amely szinte máig hatóan ivó­dott a zsigerekbe. Amikor nem­csak megalázták, hanem be is csapták a népet. Beszélt a szónok azokról a stációkról, amelyek a forrada­lomhoz vezettek, s arról a párat­lan nemzeti összefogásról, amelyben mindenki megismer­hette mit is jelent félelem nél­kül, szabadon élni és gondol­kodni, tenni a nemzetért. Ez adott bátorságot a további küz­delemhez. Most is, - amikor számos nehézéggel küzd né­pünk - ebből az erkölcsiségből menthetünk példát további munkánkhoz. Kiemelte: '56 szellemiségét kell erősíteni fáradó népünkben. S megőrizni azok emlékét is, akik mindezt hordozták, meg­szenvedték: megtartani a régi szívet mindhalálig. Megtartani a régi szívet mindhalálig HÉHALOM. - Sokan, sok­féleképpen válaszolják meg a kérdést: milyen céljai voltak 1956-nak? - kezdte ünnepi be­szédét Szilágyi Albert a község polgármestere, a községi könyvtár nagytermében rende­zett megemlékezésen.- A legfontosabbak a függet­lenség, az önrendelkezés meg­teremtésének lehetősége, a sza­badság kivívása, s a felemelke­dés voltak, amelyekért évszáza­dokon át küzdöttek, ontották vérüket nagyjaink. 1956-ban is ezek a célok lebegtek azoknak a szabadságharcosok lelki szemei előtt, akik életük árán mutattak példát hazaszeretetből, áldozat- készségből és bátorságból. Ha népünk ki akar tömi a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből, meg kell értenünk 1956 üzene­tét: össznépi összefogásra van szükség, a cselekedni vágyó embereknek egymásra kell ta­lálniuk, hogy emberibb feltéte­lek közt élhessünk. A megemlékezés résztvevői gyertyát gyújtottak, s néma tisz­telettel adóztak 1956 mártírjai, meghurcoltjai emlékének. BÁTONYTERENYE. A nemzeti ünnep alkalmából pén­teken átadták a 209. Számú Ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző intézet vadonat­új, szép tornacsarnokát, mely­ről megtudtuk, hogy játéktere legnagyobb a megyénkben, kö­zel félezer nézőnek is helyet tud adni, és egy év alatt, 45 millió forintból építették fel. Az avatóbeszédet Gallov Re­zső államtitkár, az OTSH elnöke mondta.-Ismét bebizonyosodott: ha egy lelkes közösség egy közös ’56 hősei nem lehetnek az aktuálpolitika kiszolgáltatottjai BALASSAGYARMAT. Koszorúzással kezdődött az ok­tóber 23-i megemlékezés. Dél­után 4 órakor a városi temető­ben, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei és mártírja­inak emlékére állított kopjafá­nál találkoztak néma főhajtásra a balassagyarmati polgárok. A Himnusz hangjai után, a városi önkormányzat, a párt- és társa­dalmi szervezetek, valamint a Balassi Bálint Gimnázium diák­jainak és tanári karának képvi­selői helyezték el az emlékosz­lopnál a hála virágait, gyújtot­tak gyertyákat, mécseseket a kopjafa tövében. A koszorúzást ünnepi hang­verseny követte a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. A vendég­A Kiss Árpád iskola kórusát Antal Gusztávné vezényelte látó művésztanárokon, diáko­kon kívül színpadra lépett a Kiss Árpád Általános Iskola le­ánykórusa is. Ember Csaba igazgató röviden szólt az ün­nepre készült programról. Mint mondotta nem véletlen az, hogy a műsort egy gyermekkórus, a Balassi Bálint Gimnázium ve­gyeskara zárja. Ezt a fiatalokba vetett remény, a jövőbe tekintés nemes szándéka vezette. Dr. Németh György, polgár- mester ünnepi megemlékezésé­A magyar haza úttörő úton jár Végre vége a szabadtéri tornaóráknak cél érdekében összefog, és elha­tározását töretlenül, álhatatosan végig tudja vinni, csodákra le­het képes - hangsúlyozta az ál­lamtitkár, majd így folytatta: - Köszönöm, hogy részese lehet­tem ennek a csodálatos napnak, mely bizonnyal örökre emléke­zetes marad az itt élők számára. Köszönöm a város önkormány­zatának, mely a település mai, nehéz helyzetében is bátorko­dott a jövőre, a felnövekvő ifjú­ságra gondolni - hangsúlyozta. Ezután Tóth Sándor, a körzet országgyűlési képviselője (KDNP) mondta el ünnepi be­szédét, melyben kiemelte, hogy a sportnak, a játéknak helye volt, van és lesz az ember életé­ben. A fiatalok felé fordulva ezt mondta a képviselő:- Legyetek versenyzők, le­gyetek önmagátokat legyőzők, legyetek egy új Magyarország­nak testben és lélekben kiváló szolgálói, ezt kívánom nektek! A város iskolásai és sportolói színes bemutatóval kedvesked­tek a csarnokot zsúfolásig meg­töltő közönségnek. B. R. Schamschula Györgyöt így köszöntötték Berkenyén polgármesterasszony megemlí­tette, hogy német nemzetisége miatt hátrányos megkülönböz­tetésben részesült az elmúlt év­tizedekben a település. Az énekkar és az általános iskolások ünnepi műsora után Schmidt Józsefné gyertyát gyúj­tott az ártatlanul kioltott életek emlékére, majd egy perces néma felállással emlékeztek az áldozatokra.- 37 éve, hogy az ország megunta idegen, ráerőszakolt rendszer uralmát - kezdte ün­nepi beszédét Schamschula György. 1956-ban a túlerővel szemben egyedül maradtunk - folytatta, Európa és a világ nem nézett ránk, csak üres frázisokat előtt tartja a kis falvakat, mint a nagyvárosokat. A másik szemé­lyes jellegű: az ő családja is sváb faluból származik, Tolna megyéből. Nem magyarosítot­ták a nevüket, hűek maradtak a származásukhoz.- Akár parancs, szándék vagy értelem hozott minket ebbe az országba, itt ma egy kö­zösség vagyunk - mondta a mi­niszter, aki 1956 tanulságát így összegezte: - A szabadsághoz, a demokráciához, az önrendel­kezéshez nagyon nehéz eljutni, nagy árat kell fizetni érte. Csak azok a népek találhatták meg boldogulásukat, akiknek ezt az árat meg kellett fizetniük vala­mikor a történelem során. D. I. PÁSZTÓ. A megemlékezés már október 22-én este meg­kezdődött, amikor zsúfolt szék­sorok előtt tartottak ünnepi hangversenyt a pásztói Szent Lőrinc templomban. Az események másnap dél­után a városi művelődési ház­ban folytatódtak, amikor is a Gárdonyi Géza Általános Iskola diákjai színvonalas műsort mu­tattak be. Már erősen szürkült, amikor a pásztói polgárok a II. világhá­borús és ’56-os hősök emlékhe­lyéhez vonultak, ahol dr. Dob- rovoczky István, Pásztó pol­gármestere szólt az egybegyűl­tekhez: - Ez a nemzet, amely annyiszor, így 1956. október 23-án is Európa védelmezője volt, békében, boldogságban, a közjót elérve akar megmaradni a helyén. Igaz, úttörő úton jár a magyar haza, így mi pásztóiak is, de bíznunk kell benne, hogy végig tudjuk járni azt, vala­A tornacsarnok avatóünnepségének egyik szép gyakorlata KARANCSLAPUJTŐ. Em­lékezetes marad a forradalom és szabadságharc 37. évfordulója a helyiek számára, mert az ünnep előestéjén, október 22-én átad­ták rendeltetésének az általános iskola új tornacsarnokát. A jelentős számú vendége­ket, szülőket, érdeklődőket, a pedagógusokat, a gyerekeket Adorján Imréné, az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte, majd Morgenstern Ferenc, a község polgármestere idézte fel a beruházás előzményeit, annak végrehajtását. Elmondotta: a szennyvízhá­lózat kiépítése és a tornaterem létesítése között kellett dönte­niük a polgároknak, a képvise­lőknek, s végül az utóbbira vok­soltak. Másfél évvel ezelőtt kezdődött meg a munka, melyet határidőre, jó minőségben fejez­tek be az építők. A 18x36 méte­res létesítmény 25 millió fo­rintba került, ebből 12 millió az állami támogatás. A különféle sportszerek egyelőre még hiá­nyoznak, de idővel ezeket is megvásárolják. Ezután átadta a tornaterem kulcsait Gordos Rezső iskolai­gazgatónak, aki arra a három és fél évtizedre emlékezett vissza, amióta az iskolában tanít. Fel­emlegette: a tornaórákat hosszú ideig a mocsaras, majd a sala­kos udvaron tartották, melyet csak néhány évvel ezelőtt hoz­tak rendbe. A hőn áhított torna­terem megépítéséhez segítséget sehonnan sem kaptak, csak a je­lenlegi kormány programja hozta meg a változás. Elve a le­hetőséggel, növelni kívánják a testnevelési órák számát; az alsó tagozatosoknak naponta, a felső tagozatosoknak hetente négy-öt órát tartanak. Az ünnepség fényét emelte az iskolások táncos, játékos bemutatója. A színvonalas pro­dukciók láttán többször is meg­érdemelten csattant fel a taps a nézők soraiban. (kolaj) (Folytatás az I. oldalról) Ennek megannyi jele tapasztal­ható. A történelmi kutatásokból kitűnik, hogy. Salgótarjánban a forradalomnak a lefolyása eltért a budapestitől, hiszen itt fegy­veres konfliktusokra, harcokra, a szemben álló felek között nem került sor. Az 1956. december 8-án bekövetkezett sortűz, tö­meggyilkosság, logikailag nem illeszthető be az események menetébe. Célja a megfélemlí­tés volt. Ennek a tragikus nap­nak a körülményei a máig sem tisztázottak egyértelműen. Salgótarján az oly sok jelző­vel, inkább pejoratív jelzővel il­letett város ne legyen a félelem városa, s ne legyen egyben bű­nös város is. Mert tudathasadá­sos állapotában évtizedeken át szégyelni volt kénytelen azt, amire büszkének kellett volna lennie. Kegyelettel emlékezünk a Vásártéren lemészárolt áldo­zatokra, a fegyvertelen tünte­tőkre, s a hugyagi Ipoly parton december 13-án meggyilkolt Hadadi Rudolfra és Hargitai Lajosra, a Nemzeti Tanács fegyveres őrségének két tagjára, akik a korai megtorlás áldozata­ivá lettek - mondta a polgár- mester, majd arról beszélt hogy bizonyos körök, csoportok ki akarják sajátítani ötvenhatot és önös érdekekért kísérletet tesz­nek az egyedüli dicsőség meg­szerzésére. Ilyen módon köny- nyen válhatnak ötvenhat hősei az aktuálpolitika kiszolgáltatott­Vertich József Pro Urbe-díj&s nyilatkozik Fotó: Mikuska jaivá. De helyenként tanúi lehe­tünk a különböző ötvenhatos csoportok egymás elleni tor­zsalkodásainak is. Természetesen ötvenhatot sokféleképpen értékelni - foly­tatta a szónok. - De a forrada­lom vitathatatlanul az idegen elnyomó hatalom elleni függet­lenség kivívása és a demokrati­kus államrend kialakításának jegyében zajlott. Ez a szellemi öröksége, önmagán túlmutató történelmi jelentősége. Nekünk itt Salgótarjánban az a dolgunk, hogy a város gazdasági, szel­lemi felemelkedése érdekében munkálkodjunk. Ezt követően kapták meg a „Pro arte” és „Pro űrbe” díjakat azok, akik a város javára sikeres közéleti, tudományos, gazda­sági, vagy kulturális, művészeti tevékenységet folytattak, illetve folytatnak. Dr. Zsély András polgármester „Pro arte” díjat nyújtott át a Nógrád Megyei Hírlap munkatársának Bódi Tóth Elemér, költőnek, „Pro űrbe” díjat Vertich József nyug­díjas, helytörténeti kutatónak il­letve a Mogürt Salgó Raly szer­vezőbizottságának. A díjat Frá­ter István, a szervezőbizottság elnöke vette át, s bejelentette, hogy a jutalmat az 1994. évi fu­tam szervezésére ajánlják fel.- pádár ­mennyiünk jobbulása érdeké­ben. Ha mindannyian tisztes­séggel dolgozunk, biztos, hogy nem kell attól félni, nem lesz kenyér az asztalon. Az emlékhelyen az önkor­mányzat és a pártok, valamint a városban tartózkodó finn sport- delegáció képviselői koszorúz­tak. A nagy számban megjelent közönség, gyertyával a kézben csendes áhítattal vonult a Fő ut­cán előbb az 1848-as, majd az I. világháborús emlékműhöz. Balról: dr. Dobrovoczky István, Csoór Imre, Nagy Imre (beha­jolva) és Vida István városi önkormányzati képviselők koszorúz­nak a pásztói ünnepségen. Kohári Csaba felvétele Salgótarjánban másként zajlott a forradalom, mint a fővárosban Először volt egy miniszter a falu vendége „Nem kellett vérrel küzdeni érte, a szabadság idejött” BERKENYE. Zsúfolásig megtelt szombaton délután a község művelődési háza, az ok­tóber 23-i megemlékezés szín­helye. Schamschula György, a Közlekedési, Hírközlési és Ví­zügyi Minisztérium vezetője volt a rendezvény vendége. A falu életében ez azért is ese­mény, mert mint Schmidt Jó­zsefné polgármester mondta kö­szöntőjében, először látogatott hivatalosan miniszter Berke­nyére. A falu múltjáról szólva a kaptunk. Ami nem sikerült '56-ban, az 1990-ben jött el: megingott az orosz birodalom. Schamschula történelmi sze­rencsénknek nevezte, hogy nem kellett vérrel küzdenünk érte - a szabadság idejött. Talán ezért is vagyunk úgy, mint hirtelen nagy ajándékot kapott: nem tud­juk megbecsülni. Kétszeres örömként értékelte a miniszter, hogy Berkenyére látogathatott: megmutathatta, hogy a kormány annyira szem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom