Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
4 POSTÁNKBÓL - MEGYEI KÖRKÉP 1993. október 25., hétfő A plébános és a választások A Nógrád Megyei Hírlapban megjelent néhány írás megerősíti bennem a Kereszténydemokrata Néppárt álláspontjának igazát, amely szerint a közelgő választási kampány tisztaságát nem a pártok közötti megegyezés biztosíthatja, hanem inkább a sajtó etikus viselkedése. Dudellai Ildikó remélem tudja, hogy az egyháznak nincsen és soha nem is volt pártja, de lehetnek olyan pártok, amelyek az egyház hit- és erkölcstanához közel állnak, mivel a keresztény eszmerendszer követelményeinek akarnak a közéletben érvényt szerezni. A kereszténység nemcsak hitrendszer, hanem egyben részleteiben kidolgozott kulturális szemlélet és társadalomtudomány is, amely gyakorlati útmutatást jelent a társadalmi és gazdasági élet számos területén. Tisztában vagyok azzal, hogy mindennek alapos ismerete az elmúlt elnyomó évtizedek eredményeként meglehetősen hiányos a magyar társadalomban (az újságírókéban is). Ezért értem meg Dudellai Ildikó értetlenségét a plébánosok esetleges politikai állásfoglalásával kapcsolatban. Felhívom szíves figyelmét, hogy alkotmányunk a köztársasági elnöknek tiltja a pártpolitizálást, de a plébánosoknak nem. Tudom, hogy vannak megyénkben politikusok, akik szívesen visszaálmodnák az úgynevezett fordulat évét, amelyről Jakab Sándor egykori párt és állami vezető Nógrád Megye Története IV. kötetében azt írta, hogy 1948 őszén a koalíciós pártok Nógrádban is elsorvadtak. Az új választások politikai előkészítésének munkáját teljes egészében a kommunisták végezték. Az egyházi reakció passzív maradt, annak ellenére, hogy ekkor zajlott Mindszenty József és társai pere.” Milyen jól jönne egyesek számára most is egy hasonló per, de egyenlőre csak Dabas- Sárira tellett. Dudellai Ildikó élcelődik dr. Eszes István (KDNP kampány- főnök) szavain, mely szerint: „A kereszténydemokraták a kampány során fokozottan kívánnak szólni az életszínvonal emelésével kapcsolatos elképzeléseikről, valamint a vállalkozások támogatásáról.” Az újságírónő szíve joga ha hozzá közelebb állnak egyes baloldali politikusok ígéretlistái, amelyeket e pártok szakemberei sem tartanak megvalósíthatónak. Tisztelt Dudellai Ildikó! A KDNP nem felejtette el, hogy az MDF-el és a kisgazdákkal egy koalícióhoz tartozik, de legyen szabad kiegészítenem történelmi ismereteit: Az 1947-es utolsó demokratikusnak mondltató választáson a Kisgazdapárt az 1945. évi eredményéből megyénkben 34,7 százalékot veszített, ugyanakkor elődünk a Demokrata Néppárt 19,9 százalékos eredményt ért el, ezen belül Balassagyarmaton 67 százalékot, a rétsági járásban 32,6 százalékot. A második világháborút követő demokratikus kísérlet kudarcát a szovjet megszállás és a segítségével bekövetkezett, kommunista egyeduralom okozta. Az 1990-es választások megteremtették a demokrácia és a jogállamiság működési feltételeit. A hazai közélet ellentmondásai és növekvő válságtünetei azonban érzékeltetik, hogy hiányzik a demokratikus hagyomány, a politikai kultúrának az a színvonala, amely megnyugtató alapot biztosítana a közélet kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A demokráciával szemben ott leselkednek a demagógia által okozott nehézségek is, melyek növelik a türelmetlenséget. Azt az érzést keltik, hogy minden lehetségessé vált és így mindenütt azonnali hatállyal új előnyöket és megnövekedett jólétet követelnek. Az állampolgárok többségének józansága, a politikusok és a sajtó felelős képviselői megakadályozhatják új demokráciánk kudarcát és nem következhet egy új fordulat éve már csak azért sem, mert távozott legfőbb támasza a megszálló szovjet haderő. Kovács Gábor országgyűlési képviselő KDNP megyei elnöke laszra méltatta írásomat, miközben sajnálorrt, hogy annak utolsó kérdését nyitva hagyta. A kérdés úgy szólt: Ugye, a KDNP nem annak köszönheti '90-es választási sikerét, hogy a plébános konkrét személyek támogatására szólította fel a híveket? Dudellai Ildikó Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A lakásbérleti szerződés felmondása Olvasónk rövid kérdése: megilleti-e a felmondás joga a bérbeadót, ha a bérlő a központi fűtési díját nem fizeti meg? Azonosak-e a feltételek az állami és nem állami lakások esetében? Mi a teendő, ha a bérlő nem fogadja el a felmondást? A közelmúltban a lakásbérleti jogviszonnyal kapcsolatos kérdés kapcsán adott válaszom után meg kellett magyaráznom, hogy miért hivatkozom még mindig a régi lakásügyi jogszabályokra, hiszen már megjelent az új - 1993. évi LXXVIII.sz. - lakástörvény. Most is azzal kell kezdenem, hogy még mindig az 1/1971. (II.8.) korm. számú rendelet és végrehajtásáról kiadott, módosított 1/1971. (II.8.) ÉVM. sz. rendelet szabályait vagyok kénytelen ismertetni, ugyanis az új lakástörvény csak 1994. január 1-jén lép hatályba. Állami és nem állami, állampolgárok tulajdonában álló bérleményre vonatkozó határozott vagy határozatlan időre szóló, avagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződést a bérbeadó az 1971. évi fenti rendelet 71. paragrafusában írt és a következőkben ismertetett okok folytán felmondhatja, ha 1. / - a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, vagy a lakás karbantartására vonatkozó kötelezettségeit nem teljesíti, 2. / - *a bérlő, vagy vele együttlakó személyek a bérbeadóval, a ház kezelőjével, a házfelügyelővel, vagy a lakókkal szemben a társadalmi együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos magatartást tanúsítanak, 3.1 - a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiségeket és területet, az épület állagát rongálják, illetőleg rendeltetésükkel ellentétesen használják, 4.1 - a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek az épület karbantartásával, átalakításával, bővítésével, vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák, illetőleg a lakás használatának ellenőrzését - neki felróható módon - ismételten meghiúsítják. A kérdés az 1./ pontba tartozó mulasztás körébe vonható magatartás, ezért ha a bérleti szerződés szerint a bérlő ilyen kötelezettséget is vállalt és a bérleti díjat erre figyelemmel állapították meg, — a felmondás joga a bérbeadót akkor is megilleti, ha a bérlő a lakás- bérleti jogviszonnyal összefüggő, jogszabály által meghatározott egyéb tartozását, - például központi fűtésű lakás esetében a fűtési díjat nem fizeti meg! Nem állami lakás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a felsorolt felmondási okok fennállása és másik, megfelelő lakás biztosítása nélkül is felmondhatja, ha ezt a felek a szerződésben kikötötték. Állami lakás bérbeadóját az indoklás nélküli felmondás joga nem illeti meg. Mivel a bérbeadó felmondása a bérlőre nézve súlyos jogkövetkezményekkel jár, a rendelet részletesen kidolgozott, szigorú eljárási szabályokat állapít meg és a felmondás alakszerűségének megsértése, vagy a jogvesztő határidők elmulasztása a felmondás érvénytelenségét eredményezi! Ha a bérlő a felmondást nem fogadja el, a bérbeadó a felmondás érvényességének megállapítása és a lakás kiürítése iránt már a határidő lejárta előtt, legkésőbb azonban az azt követő 30 napon belül indíthat pert. A per indítására előírt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye! A bérbeadó felmondása - a felmondás el nem fogadása esetén - csak akkor érvényes, ha. azt a bíróság jogerős határozatával (ítélettel) megállapította. A bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést bármikor, írásban felmondhatja. A bérlő felmondása a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Olvasónk kérdésére adott válaszom jogszerűségét megerősíti az is, - hogy az új, 1994. jan. 1-jén hatályba lépő - lakástörvény 24. paragrafus (1) bekezdésének b./ pontja is előírja, hogy „a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti.” Ebbe a kategóriába tartozik a lakás fűtési díjának fizetési kötelezettsége is. Dr. Verebélyi Gyula A rendőrségi szóvivő szerint: Olajügy van, letartóztatás még nincs Az olajfronton még mindig nincs nyugalom. Noha az ország különböző területein már nagy leleplezések történtek a HTO-val való visszaélések miatt, számos ügyben folynak a szigorú vizsgálatok, Nógrádban még csak most kezd zörögni a levél az őszi szél nyomán. Olyan hírek járnak, hogy megyénkben is elkövettek olajos játékokat egyesek. Ezért is kerestük meg Sándor Béla rendőr őrnagyot, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét, hogy érdeklődjünk.- Őrnagy úr, valóban Nógrádban is van olajügy?- Ha nem is olyan mértékben, mint egyes országrészekben, de megyénkben is van olajügy. A főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya október 6-án számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt rendelte el egy megyei betéti társaság ügyvezetője és társai ellen a nyomozást. Az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint több millió forint értékben vásároltak HTO-t, amit a betéti társaságon keresztül forgalmaztak úgy, hogy a bizonylati fegyelmet ellenőrizhetetlenné tették, s természetesen jelentős haszonra tettek szert. <- Mi történt vagy történik ebben az ügyben?- Az ügyben természetesen folyik az alapos nyomozás. Jelenleg még nincs módomban személyek nevét, vagy a vállalkozás nevét közölni, mert nem kizárt, hogy a jelenleg eljárás alá volt személyek köre bővülni fog. Az ilyenkor szokásos teendőket végrehajtottuk. Azt mit és mennyit foglaltunk le arról egyelőre nem adhatok információt, nehogy az ügyben még érintettek tudomására jusson.- Történtek-e már letartóztatások az ügyben?-Egyelőre letartóztatás még nem történt az ügyben, amelynek az országos olajügyekhez való kapcsolódását is vizsgáljuk. - pádár Traffipax • Október 25-én, hétfőn, 6 és 16 óra között a 2-es számú főúton, a Rétság-Szendehely útvonalon, Rétság belterületén, valamint a Bánk, Nagyoroszi, Drégelypalánk szakaszon várható sebességmérés. Túlórában • BÁTONYTERENYE. Két angol nyelvet oktató tanár is távozott a közelmúltban a Váci Mihály Gimnáziumból. Most az amerikai békeszolgálat egy tagja végzi ezt a munkát. Házhoz jön az étel • SZARVASGEDE. A település 34 lakója részesül szociális étkeztetésben. Az érintettek jövedelmüktől függően fizetnek a déli menüért. A költségvetés 300 ezer forinttal járul hozzá ebben az évben a szociális étkeztetés költségeihez. Támogatják a fiatalokat • Érsekvadkert. Attól függően, hogy építkezett vagy vásárolta a fiatal az ingatlant, 100 ill. 50 ezer Ft támogatást kapott az önkormányzattól. „Szüret” a Karancs völgyében Jókedv sugárzott a teherautó platójáról is Jelmezt öltöttek a környékbeli cigány lakosok is Karancsalján szombaton szüreti felvonulást rendeztek. Hintákon, lovas fogatokon és tehergépkocsikon vonultak fel a község utcáin a fiatal és idős polgárok, akik nótaszóval és tánccal szórakoztatták az érdeklődőket. Végigvonultak Ka- rancslapujtő, Karancskeszi és Karancsberény főutcáján is. Az egész napos programot szüreti bál zárta. (Rigó Tibor képriportja). Érződik a szüreti hangulat Hallhatók a cimbalom ősei Kitüntetések szendehelyi polgároknak Október 22-én Vácott kitüntetéseket adtak át. Postumusz Emlékéremét kapott Bach József (Szendehely Jókai ú. 12. sz.).’56-os Emlékéremmel tüntették ki Szegner Antalt, aki Szendehelyen a Szabadság ú. 8. sz alatt lakik. A váci városházán megtartott ünnepségen a kitüntetéseket Katona Tamás államtitkár adta át. BALASSAGYARMAT. Október 31-én, vasárnap este 7 órai kezdettel a helyi Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában cimba- lomhangverseny lesz. A program rendhagyó, hiszen nemcsak a Magyarországon ismert hangszert szólaltatják meg a művészek, hanem annak európai, illetve távol-keleti változatait, Őseit is, így például a taiwani guoben, a kínai yangohin és az iráni santur és tombak is megszólal a magyar cimbalom mellett. A műsorban egy taiwani, két iráni, egy kínai és egy magyar művész lép fel: így Lin Chin Huan Taiohungban (Taiwan), Xu Pingxin (Kína), Hossein Malek (Irán), valamint a budapesti születésű Herencsár Viktória, aki Cimbalom Világ- szövetség elnöke. A programban fellép még az iráni Davood Yaseri is, aki ún. tombakon mutatkozik majd be. A muzsikusok kínai, perzsa és európai népzenéből válogatnak. áncsiskodó A felügyelőség és a hivatal is ellenőrizheti a nyugtaadást Salgótarjáni nyugdíjas vállalkozó kérdezte legutóbb: kinek a feladata a vásárcsarnokban a nyugtaadás ellenőrzése. Válaszadónk Tulipán Miklós, a városháza igazgatási osztályának vezetője.- Ezt a feladatot egyrészt a polgármesteri hivatal, vagyis a városháza illetékesei, az APEH, valamint a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség végezheti. Általában alkalomszerűen, esetleg lakossági bejelentés alapján, próbavásárlással ellenőrzik az előírások betartását - mondta az osztályvezető. Varga Róbert, salgótarjáni (Schuyer F. út 15.) olvasónk lakásába több mint két hónapja szerelték be a gázórát, amely kezdettől fogva erősen kattog. Ezt jelezte is a Tigáz-nak, ahol azt mondták: új a készülék, ezért a „kattogás.” Hozzátették: a fogyasztó saját költségén, Gödöllőn ellenőriztetheti az órát. Varga Róbert azt szeretné tudni, miért nem a Tigáz fedezi a költségeket? A válasz kimaradt Csak köszönetét mondhatok Kovács Gábornak azért, hogy kiegészítette történelmi ismereteimet. így most már én is tisztában vagyok az 1947-es demokratikusnak mondható választás eredményeivel (bár szerintem nem az volt az utolsó). Megtisztelőnek érzem, hogy vá-
