Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

4 POSTÁNKBÓL - MEGYEI KÖRKÉP 1993. október 18., hétfő Sóshartyáni köszönőlevél Összefognak az idősek A Nógrád Megyei Hírlap ha­sábjain keresztül szeretném kö- szönetemet kifejezni a Sóshar- tyán községben 1993. október 10-én megrendezett és jól sike­rült idősek találkozójának meg­szervezéséért és megrendezésé­ért az érintetteknek: a polgár- mesteri hivatalnak és a műsort adó közreműködőknek. Bizony idős korban jólesik még egy szép szó is, hát még a figyelmesség. Érezzük, hogy tö­rődnek velünk és gondolnak ránk, idősekre. Ne vegyék elfo­gultságnak, de van még, akinek meg szeretném köszönni a ked­vességét. Az idősek napköziott­honának vezetőjének, Sirkó Andrásnénak - Tímeának. Kö­szönjük a sok-sok felejthetetlen kirándulást, üdülést. És nem utolsó sorban azt a sok kedves­séget és gondoskodást, amit tőle kaptunk. Hogy közösségünk gyara­podjon, kérem a magányosokat és időseket, jöjjenek hozzánk. Meglátják, milyen jó a mi kis napköziotthonunkba bejárni. özv.Raffai Józsefné Sóshartyán A Nógrád Volán buszát más vezette A Nógrád Megyei Hírlap 1993. október 11-i számá­nak 4. oldalán megjelent „Már a Volánnál is betette lábát a maffia.. ?” című írás elolvasása után az alábbia­kat kérném közölni lapjuk­ban: Az említett cikkben sze­replő HU 44-19 frsz-ú au­tóbusz nem a Nógrád Volán Rt. tulajdona, így értelem­szerűen a kifogásolt visel­kedésű autóbuszvezető sem a mi alkalmazottunk, így természetesen attól elhatá­roljuk magunkat. A cikkben közölt járatot a Volánbusz Rt. üzemelteti. Horváth József Nógrád Volán Rt. vezérigazgató A bűnözés a jövő század kihívása? Ezt a kérdést tette fel a Buda­pesten megrendezett XI. nem­zetközi kriminológiai konferen­cia, amelyen 57 ország krimino­lógusai, büntető jogászai, rend­őrei keresték a választ arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek ,a bűnözést kiváltják, és hogyan lehetne hatékonyan fellépni a bűnözéssel szemben. A bűnözés a közhiedelemmel szemben nemcsak a szegény, vagy elszegényedő országok­ban terjed. A fejlettebb és gaz­dagabb Nyugaton is egyre na­gyobb erőkkel veszi fel a rend­őrség a küzdelmet a bűnözéssel szemben. A szegénység azon­ban önmagában senkit nem tesz bűnözővé, hiszen a bűnözés - egyes elméletek szerint - vá­lasztás eredménye: választásé a súlyos vagy kevésbé súlyos bűn és a nem bűn között. Ezt a választást a szegénysé­gen kívül egyéb tényezők is mo­tiválják. A növekvő munkanél­küliség nemcsak az elszegénye­désben játszik szerepet, hanem azért is veszélyeket rejt magá­ban, mivel a munkanélküliek körülbelül háromnegyed része fiatal felnőtt. Ez a réteg pedig fokozottan veszélyeztetett a bű­nelkövetés szempontjából. A bűnözésnek a gazdasági- szociális okain kívül társada­lomlélektani tényezői is van­nak. Gyakran mondják, hogy az új rendszer lényegében a régi rendszer tagadásaként jött létre, ami egyfajta negatív értékítélet kialakulását is magával hozta. Hiányoznak az új erkölcsi nor­mák. A bűnözővé válásnak termé­szetesen bizonyos részben pszi­chológiai aspektusai is vannak. A bűnöző önző, magamutogató személyiség, aki képtelen ma­gát beleélni más helyzetébe. Gyakran túlbecsüli saját magát, és környezete fontosságát, és céljai érdekében még a szemé­lyes kapcsolatait is feláldozza. A bűnöző nem szorong, és nem tanul semmiből. A szociális körülmények, a rossz gazdasági helyzet, a mun­kanélküliség szerepet játszik abban, hogy az elkövetett bűn- cselekmények körülbelül 80 százaléka az utóbbi néhány év­ben vagyon elleni bűncselek­mény. Magyarországon az előzetes becslések szerint egészen a kö­vetkező évezred első évtizede végéig növekedni fog a bűnö­zés. Jelenleg minden ötödik ember, minden huszadik család válik bűncselekmény által érin­tetté. Meg kell tanulnunk együtt élni a bűnözéssel, de nem sza­bad elfogadni azt. Dr. Baranyi Teodóra ügyész Pásztó Elismerő szavak Magyarnándorból Köszönjük, hogy a magyar- nándori Ipoly - közös ma­gyar-szlovák útkeresés regio­nális kiállítás és vásár sikerét támogatásukkal emelték, ezzel is elősegítve a két szomszédos ország népei között kibonta­kozó kedvező és eredményes kapcsolatok elősegítését. Reméljük, hogy az esetleg előforduló gyakorlatlansá­gunkból eredő - hibáink elle­nére is kedvező összkép ala­kult ki önben és ez a soron kö­vetkező regionális rendezvé­nyünk támogatásában is meg­nyilvánul. Eddigi tapasztalatainkat felhasználva ígérjük, hogy a következő regionális kiállítás és vásár rendezése során még több figyelmet fordítunk, va­lamennyi kedves támoga­tónkra. Ismételten megköszönjük megjelenésüket, támogatásu­kat, s szeretettel hívjuk és vár­juk önöket következő, hasonló rendezvényünkre. Sándor István Magyamándor polgármester Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A bírósági végrehajtásról Jogerős bírósági ítélet kötelezte á volt férjet arra, hogy az el­vált feleség részére jelentős értékű ingóságot természetben ad­jon ki. A volt feleség állítása szerint az elvált férj újabb kapcso­latot létesített, és élettársával együtt költekező életmódot foly­tatnak, melynek anyagi alapját részben úgy teremtik meg, hogy az elvált feleségnek juttatott tárgyak nagy részét elidegenítik, nagyobb részben eladják. Mi a teendője, - hogy mentse ami még menthető - kérdezi olvasónk? Kérheti-e, hogy büntessék meg az értékeket elherdáló volt férjet és élettársát? A volt közös személygépkocsit idegen helyen tárolják, mintha már azt is el­adták volna. Ami érték még megmaradt, arra azt állítják, hogy az élettárs tulajdona. A bírósági jogerős ítéletnek gyakorlati jelentőségét az adja, hogy ha a kötelezett a megadott határidőn belül nem tesz eleget a határozati marasztalásnak, a jogosult bírósági végrehajtást kérhet. A végrehajtás tehát a törvény érvényesülésének és az ítélet erejének a biztosítéka. A bírósági végrehajtás szabályait az 1979. évi 18. számú törvé­nyerejű rendelet (rövidítve Vht.) tartalmazza. Olvasónk is kérheti a bírósági végrehajtást - jogi szóhaszná­lattal élve a „végrehajtási lap” kiállítását, mellyel a bíróság el­rendeli, a végrehajtói iroda pe­dig foganatosítja a végrehajtást. A végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtó az adós la­kását és az egyéb helyiségeit, s benne a vagyontárgyakat meg­tekintheti, sőt ha az szükséges, az adós lezárt helyiségét is fel­nyithatja, s esetleges ellensze­gülés esetén még a rendőrség közreműködését is igénybe ve­heti. A bírósági végrehajtó a hely­színen foglalási jegyzőkönyvet készít, melynek során a lefog­lalt ingóságok értékét - ha ezt az ítélet nem tartalmazza - becsléssel megállapítja. A lefoglalt ingóságokat — amíg nem szállítják el - az adós köteles gondosan megőrizni. Azok elhasználása, megsemmi­sítése, elidegenítése vagy a vég­rehajtás alól más módon való elvonása bűncselekményt ké­pez. Ha az ítélet tartalmazza, vagy egyéb módon adat merül fel arra, hogy az adósnak gép­járműve is van, de az adós laká­sának közelében nem található meg és nem is hajlandó annak Hollétét feltárni, a végrehajtó megkeresésére a rendőrség fel­hívja az adóst, hogy a megjelölt helyen és időben jelenjék meg a gépjárművel. A rendőrség erről értesíti a végrehajtót, aki a meg­jelölt helyen és időben a gép­járművet lefoglalhatja. Tehát van mód és lehetőség arra, hogy a végrehajtás alól elvonni szán­dékozott gépjármű is végrehajt­ható legyen. Ha harmadik személy - jelen esetben az élettárs - arra hivat­kozik, hogy a lefoglalt ingósá­gok valamelyike az ő tulajdona, azt neki kell bizonyítania. Hazánkban „adósak börtöne” nincs, személy elleni végrehaj­tás nem teljesíthető. A 14/1979./IX.17./IM.SZ. rendelet szerint végrehajtás tárgya csak vagyontárgy lehet. (Munkabér, járandóság, követelés, ingóság, ingatlan.) Dr. Verebélyi Réti Zoltán emlékezett a volt pályatársra, Far­kas András festőművészre Sok balassagyarmati lokálpatrióta jelent meg a kiállítás megnyitóján Emléknap Balassagyarmaton Kratochwill Mimi leplezte le az emléktáblát Él az, akire emlékeznek. Ba­lassagyarmat hű fiaira, nagy művészeire emlékezett október 16-án. Az emlékezések délelőtt a Palóc Múzeumban kezdődtek Szabó Vladimír életműkiállítá­sán. Itt dr. Németh György pol­gármester mondott ünnepi kö­szöntőt, s Emberné Nóti Anikó (zongora), Dobai Szabolcs (he­gedű), Tibay András (próza) működött közre. Ezután lep­lezte le Kratochwill Mimi a vá­ros nagy szülöttének emléktáb­láját, Marton László alkotását a művész özvegye, Szabó Vladi- mírné Schmolka Agnes jelenlé­tében az Ady Endre út 8. szám alatt. Délután a temetőben Hor­váth Endre, Jánossy Ferenc és Farkas András sírjára helyeztek koszorút. Emlékeztek még e napon Jeszenszky Kálmán alp- lébánosra is. R. Tóth Sándor felvételei Megkoszorúzták Horváth Endre sírját is A civil szervezetek önvédelme (Folytatás az 1. oldalról) léptek fel a civil szervezetek, nagyrészt sikerrel. A szakmai szerveződések is elkezdődtek: orvosok, mérnökök, pedagógu­sok kamaráikon, szakszerveze­teiken keresztül vették kezükbe sorsuk alakítását. Napjainkban egyre-másra hozzák létre az alapítványokat, melyek nélkül a helyi társadalmak hovatovább már képtelenek volnának mű­ködni. Égy ideig az állam „sze­rette” az alapítványokat, de mostanra megindult a korláto- zódásuk. A politológus a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy a civil szervezetek anyagilag magukra maradtak. A lakosság mind kevesebb pénzt tud ilyen célra áldozni, s a nyugati tőke is mind inkább elzárkózik. Kelet- Európa érdektelenné vált az Eu­rópai Közösség számára, leke­rültünk a megmentendők listá­járól. Márpedig a civil szerveze­tekre minden korábbinál na­gyobb szükség van. Az állam kivonul a szociális és egészség- ügyi területről, a munkanélküli­séget képtelen kezelni, a köz- biztonságot garantálni. Sajnálatos módon a szolidari­tás, a másoknak való segítség- nyújtás mérséklődik társadal­munkban, úgyszólván kizárólag önerejükre támaszkodhatnak a családok, közösségek, régiók. A döntéshozók egyes országré­szeket „leírnak”; e a területek kevés pénzt kapnak például a te­lefon-, az út-, a csatornahálózat bővítésére. Nógrád megye is ilyen rossz megítélésű. A válto­zást kierőszakoló úgynevezett nyomáscsoporti szerveződésért sokat tehetnek a civil szerveze­tek, amelyeknek össze kell fog­niuk, egyesíteniük kell az ere­jüket. (kolaj) Nem tesz lakatot a szájára Lengyel László politológus nyilatkozata peréről lapunknak- Hősnek vagy áldozatnak tekinti-e magát a történtek után? Hősnek, mert ki merte jelenteni: „A közigazgatásban kialakult a tökéletes korrup­ció, pontosan meg lehet mon­dani, melyik minisztert vagy főosztályvezetőt mennyiért le­het megvenni.’’ Áldozatnak, mert Antall József miniszterel­nök „nagy nyilvánosság előtt elkövetett hatóság megsér­tése” bűntettével feljelentette, bíróság elé citálta, s bírósági úton megrótták.- Sem hősnek, sem áldozat­nak nem tekintem magam. Hősnek azért nem, mert csak azt mondtam ki, ami ország­szerte ismert, s amit az Útfélen című könyvemben is megír­tam. A korrupciót Salgótar­jánban és Balassagyarmaton is ugyanúgy tapasztalni, mint Budapesten. Áldozat sem va­gyok, bár nem kellemes bíró­ságra járni, mert az maga a tár­sadalom. Sajnálatos, hogy nem a korruptakat ültetik a vádlottak padjára, hanem azt, aki a korrupció ellen felemeli a szavát, aki ki meri nyilvánítani a véleményét.- Azt nyilatkozta, dokumen­tumokkal tudja a korrupcióra vonatkozó kijelentését iga­zolni, ám ez elmaradt. Óhatat­lanul felmerül az emberben: nincsenek is bizonyító erejű dokumentumai, csak jó kár­tyáshoz hasonlóan blöffölt.- Nem kártyáztunk, tehát nem blöffölhettem. Ennek egyébként nem is lett volna semmi értelme. Azért döntöt­tünk úgy, hogy nem megyünk bele a valóságbizonyításba, mert semmi nem ártana jobban hazánknak, mint a kormány­zati válság. A hatalomváltás­nak békés úton kell végbe­mennie. Óriási dokumentum- gyűjteményem van otthon a korrupcióval kapcsolatban, azt bárkinek szívesen átadom. A Parlamentben sorra alakulnak a korrupcióellenes bizottsá­gok, s hovatovább már a bőség zavara fenyeget.-A Veszprémi Városi Bíró­ságon lefolytatott per után úgy nyilatkozott: kilencven száza­lékban elégedett a bírósági el­járással. Mit takar a hiányzó tíz százalék?- Korrekt volt a bírói maga­tartás. Jól levezette, miért nem történt bűncselekmény, vilá­gosan figyelmeztette Antall Józsefet, ez nem büntetőügy, nem kellett volna bíróság elé vinni. A demokrácia pozití­vumának tartom, hogy ezt egy vidéki bíró egy miniszterel­nökkel közölhette. Ez a Rá- kojsi-korszakban nem történhe­tett volna meg. A tíz százalék annak szól, hogy a „kecske és káposzta” elv alapján meg­szüntették ugyan ellenem a bí­rósági eljárást, de mégis meg­róttak.- Védőügyvédjével felleb­beztek a bírósági határozat el­len. Miben reménykednek?- Abban, hogy másodfokon kimondják: cselekedetem nem veszélyes a társadalomra, s felmentenek a megrovás alól. Ennek óriási lenne a társa­dalmi hatása, hiszen aláhúzná a szólásszabadságot.-Bizonyára már önben is felmerült a gondolat, hogy kormánykörökben a jövőben talán még inkább odafigyelnek a kijelentéseire, megpróbálják ismét perbe fogni. Ezután is bátran kifejti-e a véleményét, vagy esetleg lakatot tesz a szá­jára?- Eddig sem tettem lakatot a számra, és ezután sem fogok. Nem hinném, hogy ez a kor­mány még egyszer pert kez­dene ellenem. Éz a bírósági el­járás jelentős presztízsveszte­séget okozott Antall József miniszterelnöknek. A viták megtárgyalására a bíróság al­kalmatlan. Kormánykörökben nem mérték fel, milyen nem­zetközi hatása lesz a pernek. A korrupcióval kapcsolatos kije­lentésem nem sértette meg annyira a kormányt, mint amennyire az eljárás ártott az ország nemzetközi megítélé­sének. Ilyen intézkedést sehol a világon egyetlen kormány sem engedhet meg magának, még Magyarországon sem. Kolaj László

Next

/
Oldalképek
Tartalom