Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

1993. október 18., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE Rendeletet alkottak — vihart kavartak Tetszik, nem tetszik: az el nem fogyasztott vízért is fizetniük kell a salgótarjániaknak Elfogyaszthat-e az összkomfortos lakásban egyedül élő salgó­tarjáni 6800 liter vizet havonta? Vagy a komfortos otthonban lakó 6500, netán a félkomfortos ingatlant bérlő 5000 litert? A tarjáni képviselő-testületnek az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek víz- és csatorna használati díjfizetési kötelezettségéről szóló, au­gusztus elsejétől hatályba lépett rendelete szerint igen, ám ezt az érintettek nem kis része vitatja. Egyre megy, mert aki nem a számlázott vízmennnyiség után fizeti a vízdíjat, szabálysértést követ el, és 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Salgótarján, Salgó út. A ba­rakk-lakások elesett, idős, kis­pénzű embereknek szolgálnak szükségotthonul. Sivárság, kosz, szemét, sár, patkányok. E nem éppen idilli környékről ér­kezett a panasz: az eddigi 140-ről 262 forintra emelték fel a családtagonkénti havi vízdíjat. Csak falikút van- Nekünk mindössze ez a fa- likutunk van a lakásban - mu­tatta Oláh Józsefné -. Saját pén­zünkön szereltettük fel. Ketten vagyunk a férjemmel. Lavórban mosakszunk, hetente egyszer mosok. Hogyan tudnánk mi hat köbméter vizet elhasználni ha­vonta, miként azt a rendelet „előírja,, számunkra? Leplom­báltatom a falikutat, de nem fi­zetünk 262 forintot fejenként! A többiek is hasonló körül­mények között élnek, mint Oláhnéék.- Nem is vagyok hajlandó csak annyit fizetni, mint eddig - csattant fel Markó Józsefné. A 73 éves Kükkel Ferencné halkan kérdezte:- Miért van az, hogy Buda­pesten csak jövő januártól eme­lik a vízdíjat, itt, Salgótarjánban pedig már ez év augusztusától? Csendesen morfondírozott maga elé Furák János:- Miből fizessük az ötven százalékkal megemelt vízdíjat? Jómagam munkanélküli va­gyok. Idős édesanyámmal ket­ten havi 16 ezer forintból ten­gődünk.- Mit szól a Salgó úti csalá­dok reklamációjához? - kérdez­tem Fiikor Ferencet, a Salgótar­jáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. házkezelési részlegének vezetőjét.-Tudok róla, beszéltem Oláhnéval. Ismét találkozunk, s meglátjuk, mit tehetünk. „Túlméretezett” rendelet A Salgó útiak panasza azon­ban csak csepp a tengerben. Szerkesztőségünket gyakran hívják fel a „túlméretezett” ren­delet miatt felháborodott lakók. Szerintük nem használnak el annyi vizet, mint amennyiért fi­zetniük kell. Különben az új rendelkezés egészen pontosan 4741 salgótarjánit érint: eny- nyien élnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokban.- Hogyan, milyen szempon­tok szerint számolták ki a fej­kvótát? - tettem fel a kérdést Bodnár Benedeknek, a társaság ügyvezető igazgatójának.- Megnéztük, hogy az utóbbi egy évben mennyi volt az ösz- szes vízfogyasztás az önkor­SALGÓTARJÁN. Száz esztendeje alapította az Egye­sült Magyarhoni Üveggyárat Rt. a salgótarjáni Palackgyár Rt.-t, a mai vállalat jogelődjét. Napjainkban viharfelhők gyü­lekeznek a nagymúltú gyár fel­ett. Az St. Glass Öblösüvegy- gyártó és Forgalmazó Rt. az elmúlt évben csődhelyzetbeju­tott. Olyan szituációban, ami­kor a gyár belföldi piaci pozí­ciója felfutóban volt. Már-már úgy tűnt, sikerült Feljelentették az igazgatót úrrá lenni a nehézségeken, amikor kiderült: a részvénytár­saság ügyvezető igazgatóját, Kazinczy Gyulát „hitelező jog­talan előnyben részesítése mi­att” feljelentették. Miként He- inzné dr. Kovács Judit, a Salgó­tarjáni Városi Ügyészség he­lyettes vezetője elmondta: el­rendelték a nyomozást, melyet a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság folytat le. Nagy Károly, a megyei vizsgálati osztály vezetője a következő­ket nyilatkozta a Nógrád Me­gyei Hírlapnak.- Az elsődleges tanúkihall­gatások már megtörténtek. Szakértők bevonásával a vizs­gálat folytatódik. Kazinczy Gyula igazgató meg­hallgatására a későbbiekben kerül sor. (g) Négymillió márkát vághatnak zsebre SALGÓTARJÁN. A Nóg­rád Megyei Általános Építőipari Vállalkozás Korlátolt Felelős­ségű Társaság - a WTB-Hun- gária Kft. vegyesvállalaton ke­resztül - egy düsseldorfi cég megrendeléséhez jutott. A nóg­rádiak - alvállalkozókként ­Bábolnán egy új üzem felépíté­sére kaptak megbízást. A szer­ződés szerint a múlt év júniusá­ban kezdték meg a munkát, s e hó végére várható a műszaki át­adás. Az új létesítményben nap­raforgóból - teljesen új techno­lógiával - dieselolajat és koz­metikai alapanyagokat állítanak majd elő. Ä beruházás mintegy 40 embernek biztosított folya­matos munkát. Kifogástalan műszaki átadás esetén - bele­értve az esetleges pótmunkákat is - négymillió márka bevétel­hez jutnak az építők. Mentési gyakorlat a Medves-fennsíkon Volt kiút a föld gyomrából A bajbajutottat kimentik a kútból Fotó: Buda László A történet szerencsére happy enddel végződött. A Bakony egyik föld alatti üregrendszeré­vel ismerkedő barlangászcsapat egyik fiatal - a barlangászattal még csak ismerkedő tagja - vé­letlenül belesetett egy olyan ak­nába, amelyet az üregrendszer feltárásával foglalkozó kutatók építettek. A fiatal lány húsz mé­ter zuhanás után „landolt” egy viszonylag puha, sáros, homo­kos földkupacon. A szerencse az volt a bajban, hogy a Külön­leges Mentőszolgálat tagjai a közelben gyakorlatoztak, így a lány - a gyors segítségnek kö­szönhetően - hamarosan kór­házba kerülhetett, s túlélte a balesetet. Baj bármikor bekövetkezhet, s jó, ha van, aki tud segíteni. De mint mindent, a rendkívüli kö­rülmények között szerencsétle­nül járt emberek mentését is ta­nulni kell. Nem véletlen, hogy a salgótarjáni székhelyű Külön­leges Mentőszolgálat tagjai is­mét gyakorlatot tartottak. A Medves-fennsík alatt húzódó bányajáratok egyikének légak­náját választották a mutatvány­nak is beillő, s cseppet sem ve­szélytelen feladat színhelyéül. A nem kevesebb mint 52 méte­res, kútgyűrűzött légakna lé­nyegében a mélyből való men­tés egyik speciális problémájá­nak modellezésére nyújtott ki­váló alkalmat a Különleges Mentőszolgálat embereinek.-A mostani gyakorlat egy­ben lehetőséget adott arra is, hogy a legújabb eszközeinket, amelyeket az Országos Mentő- szolgálat munkatársainak köz­reműködésével került szerveze­tünkhöz, a gyakorlatban is meg­ismerhessük - mondta Manga Mihály, a szolgálat vezetője. - Többek között egy olyan új hordágyat próbáltunk ki, amely könnyebb a korábbi változatok­nál, a beteg kényelmesebb elhe­lyezését biztosítja, de mert szé­lesebb, ezzel a manőverezési lehetőségek is mások, mint az előző típusok esetén.-A közeljövőben még egy hasonló gyakorlatot szerve­zünk. A feladat annyival lesz bonyolultabb, hogy egy vízzel elárasztott járat adja majd a helyszínt, ahol búvárjaink is dolgozni fognak.-fenyvesi­mányzati - saját vízmérővel el­látott és azzal nem rendelkező - lakásokban, s azt elosztottuk a lakók és a hónapok számával. Korábban a komfortfokozat és a szobaszám volt a mérvadó az át­lagszámításnál, most ehhez a komfortfokozatot és az otthon­ban lakók számát vesszük ala­pul. Szerintem az utóbbi számí­tás az igazságosabb.- Mások másképpen véleked­nek.- A maguk szemszögéből nekik is igazuk lehet.- Vegyünk egy összkomfortos lakást. Egy lakónak 226, két la­kónak 680, három lakónak már 906 liter vizet kellene fogyasz­tania naponta, hogy kijöjjön a rendelet szabta „penzum”. Ez lehetséges?-Nézze, a vízfogyasztásban jelentős a szóródás. A fiatalab­bak, a nagycsaládosok több, az idősebbek, az egyedülállóak érthetően kevesebb vizet fo­gyasztanak. A lakások komfort- fokozata is számít. Olyan rende­letet képtelenség hozni, amely mindenki számára megfelelő. Szeretném hangsúlyozni, a mostani rendeletet módosítható. Félévenként mérjük fel az ön- kormányzati lakásokban lakók vízfogyasztását, s több mint öt- százalékos eltérésnél érdemes változtatni. A mostani befizeté­sek előlegek, többletfogyasz­táskor a lakók ráfizetnek, meg­takarításkor visszakapnak a pénzükből.- Legyünk őszinték. A szóban forgó rendelet sok család szá­mára egyet jelent a vízdíj eme­lésével. Nem tart-e tőle, hogy növekszik a lakosság tartozása?- Sajnos, tarthatunk ettől. A hivatal is tévedhet Végül is happy enddel zárult a Salgó útiak ügye. A városgaz­dálkodásnál belátták, hibásan döntöttek, amikor a csatornadí­jai is felszámolták a lakóknak, holott a terület csatornázatlan. Az új vízdíj családtagonként és havonta 153 forint, amelyet már hajlandók megfizetni a lakók. Ám bizonyosak lehetünk benne: lesznek még vízdíj-prob- lémák. Mert a salgótarjáni kép­viselők olyan rendeletet alkot­tak, mellyel nem kis vihart ka­vartak. Kolaj László Újdonságok Kazáron A kazári hetedikes és nyolcadikos gyerekek számítástechnikát tanulnak Rados Lászlóné igazgatónő irányításával. Ehhez a Váci Kötöttárugyártói és a helyi önkormányzattól kaptak Commo­dore 64-es és PC-XT gépeket és monitorokat. Az önkormányzat egy modern nyelvi laborral segíti a kazári gye­rekek angol és német nyelvoktatását. Foto:Kun Király József Salgótarján és környéke Vízbekötések • CERED. Hamarosan egész­séges vizet ihatnak a helybeliek, miután megkezdődtek a ráköté­sek a gerincvezetékre. Négy­száz otthonba vezetik be a vizet, vagyis a lakók mintegy három­negyede él a lehetőséggel. Vízműtársulatot alakítottak, s a családok 30 ezer forinttal járul­nak hozzá a költségekhez. A meglévő két, víznyerő kút mellé biztonsági tartalékként harma­dikat is fúrnak. Falugondnok • SZILASPOGONY. Az öt­száz alatti lélekszámú kiskö­zségben Nagy Györgyöt bízták meg a falugondnoki teendők el­látásával. Feladatai közé tarto­zik többek között a lakosság felét kitevő öregek gyógyszeré­nek beszerzése, az idős betegek kórházba szállítása, a magatehe­tetleneknek az ebéd kihordása. Ezekre a célokra vegyes hasz­nosítású mikrobuszt vásároltak, s tárolására garázst építenek. Számvetés • KISHARTYÁN. A lehető­ségekhez mérten az idén is gaz­dagodott a település. Játszóhá­zat kapott az óvoda, bővítették az étkezdéjét, foci- és teniszpá­lyát alakítottak ki, új tahidat építettek a Petőfi úton. Erre az esztendőre már csak az orvosi lakás átadása van hátra, s ez hamarosan megtörténik. Szüreti mulatságok • SÓSHARTYÁN. Látványos szüreti felvonulást rendeztek október 16-án 14 órától a falu­ban. A helybeliek által közked­velt eseményt késő éjszakába nyúló bál zárta. A városért • SALGÓTARJÁN. Értelmi­ségi fórumot tartanak ma, októ­ber 18-án 18 órától a József At­tila Művelődési Központ klub­jában. Az értelmiség a városért elnevezésű rendezvényen meg­vitatják, hogyan javítható a vá­ros értelmisége és vezetősége közötti együttműködés. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Mi jut eszébe ... A végkielégítésről?- Az egy jó dolog. Az apám annak idején egy állami cégnél dolgozott. Valami miatt elküld­ték és akkor kapott egy szép summát. Abból a pénzből vet­tünk akkor egy kis házat .(Ke­resztes Péter)- Nekem is ígértek ilyet. Pontosabban néhányunknak, amikor elbocsátottak, de végül nem lett belőle semmi. Most itt állok munka nélkül. Majd öt­ven éves vagyok, nem kellek senkinek, de még azt a néhány ezer forintot is elcsalták tő- lem.(Jónás Eszter)- Egy újsághír. Amikor el­olvastam, majdnem elsírtam magam a bánattól. Arról szólt, hogy valamilyen kis fejeseket elbocsátottak és milliókat tet­tek zsebre. Végkielégítésül. Szegény páriák. Nem tudom milyen fontos munkát végez­hettek, hogy ennyi járt nekik, míg akik robotolnak néhány ezer forintból tengetik napjai- kat.(Kerekes Tibor)- A disznóságok. Nézze már meg, hogy mi is ez a végkielé­gítés! Harminc évet dolgoztam egy állami vállalatnál. Alakí­tottak belőle egy káeftét. Két évig erőlködött, majd meg­szűnt. Engem, meg több társa­mat elküldték azzal, hogy nem jár végkielégítés, mert csak két évet dolgoztunk a cégnél. Fur­csa módon néhány vezető fel­emelt pár százezret .(Szabó Jenő)- A jogtalanságok. A jogál­lamiság azt jelentené, hogy egyenlő jogai legyenek az em­bereknek, ámde az egyenlőt­lenség most' nagyobb, mint az átkos rendszerben volt. A tör­vényt, meg a rendeleteket is úgy csavarják ki, ahogyan egyeseknek a legjobb. (Péter László)- Az, hogy ezt nem a dol­gozó embernek találták ki. (Püspöki Éva)

Next

/
Oldalképek
Tartalom