Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-29 / 227. szám
4 LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 29., szerda A turkálás kora Ki, kit és vajon miért választ? Nem jósolnak - kutatnak (FEB) Alig telik el nap, hogy az újságok hasábjain ne találkoznánk valamelyik közvéleménykutatás eredményével. Sokan vitatják ezeknek az elemzéseknek értékét, s azt mondják: a közvéleménykutatók befolyásolják a közvéleményt.- Ezt mi is hallottuk - mondja Levendel Adóm, a Szonda Ipsos közvéleménykutató intézet igazgatója.- Érdekes módon azok és főleg akkor állítják ezt, ha eredményeink számukra kedvezőtlenek. Ma átlapoztam két hét napilapjait és elolvastam hat vagy hét pártvezető saját prognózisát a 94-es választás várható eredményeiről. Ha igazuk van, akkor a hat párt együttesen a szavazatok 250 százalékát fogja megszerezni. Mi nem szoktunk ekkorát tévedni.-Több párt megrendelésére is készítettek felmérést. Nem tartja ezt kicsit etikátlannak?- Öt pártnak is dolgozunk, s éppen ezzel bizonyítjuk, hogy egyetlen párthoz sem tartozunk. Kutatásainkat nem vezetheti szimpátia, vagy ellenszenv. Elfogultságról így szó sem lehet!- Feltehetően a pártoknak sajátos igényeik is vannak, s ezek a kérdések nem szerepelhetnek a másik párt által rendelt vizsgálatokban . . .- Ketté kell választanunk a dolgokat. Az újságokban olvasható közvéleménykutatásoknak többnyire a sajtó a megrendelője. A pártok részére végzett vizsgálatokat általában nem hozzák nyilvánosságra, hiszen azok az illető párt stratégiájának kidolgozásához kellenek. A gazdasági életben is ez a helyzet: több banknak, biztosítónak vagy gyárnak vizsgálunk, de többnyire más-más irányba indulunk, hiszen a megrendelő kérése szerint dolgozunk.- A pártoknak nyilván a választásokkal kapcsolatos kutatásokat végeznek . . .- Van egy mondás: közvéleménykutatással el lehet veszteni egy választást, de nélküle nem lehet megnyerni! A választási kampány is sokba kerül, de nélküle nem lehet nyerni. Nem igaz a mondás, miszerint a jó bornak nem kell cégér! Megtanultuk a közelmúltban, hogy csak az elosztott bornak nem kell!- Helyi kutatásokat is végeznek?- Elsősorban egy párt szemszögéből vetődnek fel a kérdések. Nem mindegy, hogy melyik helyen, kit állítanak jelöltnek.Sokszor közvetlen egymás melletti települések között is nagy lehet a különbség. Szeged egyetemi negyede más képviselőt kíván, mint Tápé vagy Mó- raváros, hogy egy egyszerű példát említsek . .. Szükség van tehát a helyi elemzésekre is. Mára kialakultak az ún. választási pártok, a szűk tagságot körülveszi azoknak a köre, akik csak azért vonzódnak az adott szervezethez, mert annak elképzelései állnak hozzájuk a legközelebb. így kialakul egy holdudvar a pártok körül. Természetesen megindul a harc azért a nagyszámú tömegért, amelyik ezen kívül van. A közvéleménykutatás abban ad tanácsot, hogy a kérdezett helyen mit fogad szívesen a leginkább még semleges tömeg, mivel és hogyan forduljanak hozzájuk a pártok és képviselőjelöltjeik. A magyar történettudomány mindig zseniális volt a múlt egy-egy problematikus korszakának elnevezésében, minősítésében. Mintha örök elvként meghatározó lett volna; csak semmi földhözragadtság, csak semmi valóságkényszer.. . Volt idő, amikor tényleg a hunok nyomában jártunk, a IX-X. század portyázó, rabló, pusztító háborúinak időszakát szelíden szépen kalandozások korának nevezzük? A XIII. századot, - amikor a tatár-mongol hordák a Krímtől a Balatonig mindent felperzseltek, s aki élt és mozgott, mindenkit legyilkoltak, megcsonkítottak, - nos ezeket az éveket finoman tatárjárásnak kereszteljük. A százötvenéves török rombolást országkifosztást jó- érzékkel a hódoltság korának szépítjük. A Horthy-korszakot mostanában keresztelik át. A páratlan szegénységet, nyomort, nemzetpusztulást, gyalázatos háborút produkáló évtizedeket most nevezik ki a polgáriaso- dás korszakává. Az elmúlt negyven évet előszeretettel minősítik a szocializmus korának, pedig nyilvánvalóan a kelet-európai gyarmatosítás korszakának kellene nevezni. .. Jövőre, amikor majd alighanem végetér a rendszerváltás első, korai szakasza, még mielőtt történészeink kitalálnának valami finoman-durván hazug minősítést, jóelőre bejelentem, szabadalmaztatom javaslatomat; nevezzük ezt a korszakot a turkálás korának! A legnyomorultabb turkáló szegények megtanultak kukából élni. A nincstelenek, végletesen kisjövedelműek, akiknek már rég nincs mit eladni, csirkeszárny és libafarhát hegyekben turkálnak. A középosztálybeliek megtanulták, hogyan kell használtruha turkálókban eredményesen turkálni. A jó szakmunkás, a tanár, az orvos, a költő bálabutikokban a Nyugaton élők levetett, eldobott gönceit turkálja, hogy fontos itthoni társadalmi szerepében és végletes pénztelenségében is megpróbáljon divatosan, normálisan öltözködni. Mindezen rétegek együttesen az ország lakosságának jó kilenctized részét jelenthetik. A fennmaradó tíz százaléknyi lojális állampolgár kilencven százaléka csak arra vár, hogy számára egyszer majd csak kedvezően alakul a régvárt rendszerváltási folyamat. Hiába! Az elit esélyű favorizált tíz százalékához tartozó hölgyek, urak képezik az igazi kedvezményezettek rétegét. Módjuk nyílt privatizációs trü- kökkel, kiskapu-technikákkal vállalatok, jelentős értékű ingatlanok körében turkálni, a legszerencsésebb kezüeknek pedig sikerült alapítványi milliók, százmilliók között turkálni. Ókét általában arról lehet felismerni, hogy a legmodernebb nyugati autókon járnak, (divat körükben a Volvo) és hogy a közpénzekből rendszeresen magánjótékonykodást produkálnak, mivel, hogy („amúgy és direkt ideológiailag”) a keresztény erkölcs normái alapján cselekszenek. Ók a rendszerváltás partizán hősei, s a korszak zseniális el- hitetői. Emléküket majd a képzelettel megőrizzük. . . Erdős István Országosan csökkenő állatállomány Lassan emelkedő felvásárlási árak (FEB) Az állatlétszám országosan csökkenő tendenciát mutat. A tenyészetekben az elmúlt hónapban már erősebben érződött az abrak- és szálastakarmány hiánya. Szeptembertől több gabonaforgalmi vállalat 11-18 százalékkal emelte a különféle tápok árát, tudtuk meg a Földművelésügyi Minisztériumban. A szakemberek szerint a magángazdák - főként Békés megyében - szívesen tartanának akár 5-10 tehenet is, ha valamilyen segítséget kapnának ehhez a kormányzattól.A magán- gazdaságok kedvezményes hitelt elsősorban az állatokra és a takarmányokra vennének igénybe. Jó példa erre Tolna megye, ahol az elmúlt évhez képest 1.5 százalékkal nőtt a tejkínálat. A kedvező helyzet kialakulásához hozzájárult az is, hogy a Tejipari Vállalat 1500 vemhesüszőt ajánlott kedvezményes áron a gazdáknak. Bor- sod-Abauj-Zemplén megyében is javult a tej minősége, az év első felében a magántermelőktől átvett tejnek csupán 4 százaléka nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. Megnőtt a feldolgozók érdeklődése a vágómarha iránt, de mert a felvásárálási árak nem követték a ráfordítások növekedésének ütemét, a gazdák nem nagyon mutatnak hajlandóságot a vágómarha-termelésre. Augusztusban váratlan fordulat következett be a hízott sertés értékesítésében: a kínálati piacot hirtelen keresleti piac váltotta fel. Egyedül Hajdú-Bihar megyében kielégítő a malac-kínálat, kilogrammonkénti ára kortól függően 90 és 150 forint között mozog. A hízó „alapanyag” ára jelenleg országszerte stagnál, a vágásra érett kocák felvásárlási ára viszont emelkedőben van. A nagyüzemi telepekről 95-100 forintért, a magántermelőktől 85-95 forintért vásárolják fel a vágásra szánt disznók kilóját. Bárányból országszerte kevés van, ezért a felvásárlók szinte versenyeznek az áruért. Heves megyében a 13-16 kilogrammos tejesbárány kilója - áfa nélkül - 260-270 forint, a 16-20 kilogrammosoké 230 forint. A 24-27 kilós pecsenyebárányt kilónként - áfa nélkül - 180 forintért, a 27-30 kilogrammos jerke (nőivarú bárány) kilóját - áfa nélkül - 150 forintért vásárolják fel. Az abraktakarmányárak emelkedése jelentős jövedelemcsökkenést okoz a baromfi- tenyésztésben is. A kukorica ára Békés megyében jelenleg 15.400 forint. Nehezíti a baromfitartók helyzetét a feldolgozó vállalatok késedelmes fizetése. A magas takarmányárak ellenére Békés megyében a baromfitartók biztonságosnak ítélik meg az értékesítést, ezért sok kis- és nagytermelő vállalkozik az állattartásra, sokan a beruházásoktól sem idegenkednek. Új szemlélet az informatikaoktatásban 2F a jövő kódja Tuberkulózis Futótűzként terjedt el a hír, hogy Csákányházán (a határ túloldalán lévő Ragyolc szomszédja) tuberkulózis (tüdővész) ütötte fel a fejét. Mivel súlyos ragályos betegségről van szó, a közegészségügyisek és a Nemzeti Biztosító illetékesei máris intézkedtek. Megteremtették az anyagi feltételeit annak, hogy a szeptember 20-án kezdődött és október 22-éig tartó mentőakciónak sima lefolyása legyen. A losonci kórház és rendelőintézet TBC osztályán naponta hatvan személyt vizsgálnak majd ki. Autóbuszokkal szállítják majd a lakosokat Csákányházáról és környékéről a központi kórházba. A községi hivatal is segít abban, hogy az embereket alá tudják vetni a szűrővizsgálatnak. Az akció fő küldetése a betegség továbbterjedésének megfékezése, de természetesen a betegség forrását is fel akarják tárni és izolálni azokat, akik már fertőzöttek. Dr. JozefMur- gas, a kórház illetékes főorvosa abban látja a betegség terjedésének okát, hogy anyagi megfontolásokból és egyéb okok miatt is egyre kevesebben járnak szűrővizsgálatra. A magán- vállalkozók pedig egyáltalán nem követelik a belépésnél ilyen kivizsgálás eredményét. Pedig minden egyén saját érdeke, hogy ilyen betegséget ne kapjon meg. Még inkább, ha a betegállományba került egyén szociális juttatását vesszük alapul. A legújabb törvényjavaslat szerint ugyanis mindössze 116 korona táppénz jár majd a betegnek naponta, ami már a létminimum határát súrolja. (polgári) Az öreg már nem kell? Balázs Gyuláné és Kovács Pálné járt a napokban szerkesztőségünkben. A két karancskeszi idős asszony közismert a népdal szeretetéről, a néphagyományok ápolásáról. Évtizedeken át tagjai voltak a helyi hagyományőrző csoportnak és szívesen léptek fel mindenütt, ahová csak hívták őket. Most azonban megfagyott a levegő körülöttük. A rárósi napokra ugyan meghívták őket, de az autóbusz indulását eltitkolták előttük, hogy ne jussanak oda. Vajon miért és ki tette ezt? Nagyon elszomorodtak a mindig vidám kedvű asszonyok. Csalódottak és keserűek. Nem értik hogyan lehetséges őket félredobni. Én sem értem. Talán azért, mert eljárt felettük az idő? Ha már nem léphetnek fel, miért nem hasznosítják a tapasztalataikat?- pádár „Egy évvel a kormányváltás előtt” - ez volt a legnagyobb transzparens az ötödik tatai Vízparti BIT-partyn, amelyet házigazdaként Kiss Péter országgyűlési képviselő, a BIT elnöke nyitott meg Horn Gyulával, az MSZP és Nagy Sándorral, az MSZOSZ elnökével. A trió esti fórumon válaszolt a BIT-esek kérdéseire. Igazi fiataAz ország számos városában már működik a 2F nevű Nemzetközi Informatikai Idegen Nyelvi Iskola. Az eredetileg olasz vállalkozás mára behálózta Amerikától Ázsiáig az egész világot. A 2F minőségi változást hozott a magyar számítástechnikai képzés világába. Hazánkban élesen elkülönült a programozók és a felhasználók (operátorok) felkészítése. Az eddigi lassú fejlődés nem jelentett kihívást a gyakorlati életben, egy adott kész program kezelésére betanított munkás hosszú évekig megélt tudományából. A számítástechnika oktatása alapfokon nem is terjedt ki másra, mint ilyen betanított munkások felkészítésére. Mára azonban ahhoz, hogy egy operátor optimálisan ki los lendülettel, az alvás esélyét is kizárva, non-stop szervezték a programokat. Az ötödik party abban tért el lényegesen az előzőektől, hogy a második napon rendezték meg a középiskolások versenyeinek döntőjét több kategóriában a BIT-bajnokok címéért. Bár a legtöbb indulót állító várost külön nem díjazták, ezt a címet tudja használni az egyre modernebb számítógépekben és programokban rejlő lehetőségeket, a betanított munkás szintjéről az értő felhasználó nívójára kell eljutni. Ez bizonyos értelemben programozói ismeretek birtoklását jelenti. Egy adatbázis létrehozása, az adatátvitel egy táblázatkezelő programba, a magasabb szintű szövegszerkesztők használata elképzelhetetlen olyan tudás nélkül, amely elmossa a határt programozó és felhasználó között. A 2F ezt a célt szolgálja. Salgótarjánban a Népjóléti Képzési Központban (Május 1. út 54.) október 4-én és október 7-én 15-től 18 óráig számítógépes bemutatóval egybekötött tájékoztatón találkozhatnak az érdeklődők a 2F-el.- demus Salgótarján nyerte volna. Férfi röplabdában első lett a Gor- kij-team, nőiben második a Bolyai János Gimnázium csapata. Férfi labdarúgásban a bolyaisok másodikok lettek. A Stromfeld Aurél szakközépiskola fiú- és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző leánycsapata a második helyet szerezte meg kosárlabdában. Salgótarjáni bajnokot is avattak az ötödik Vízparti BIT-partyn Hogyan érzik magukat az iparosok? Az Ipartestületek Országos Szövetsége ismét elkészítette felmérését iparosai közérzetéről. Arra volt kíváncsi, változott-e valamit - saját megítélésük szerint - gazdasági, társadalmi helyzetük. A kis- és középvállalkozók szinte vergődnek a jelenlegi gazdasági környezetben. Bizonytalannak érzik jövőbeni kilátásaikat, s a nemzetgazdaság egészét még sötétebbnek látják. Tartalékaik tavaly óta is folyamatosan csökkennek, életszínvonaluk gyors ütemben romlik. Termékeiket a hazai piacon már alig tudják eladni, s a külföldi értékesítésre kevesebben gondolnak, mint tavaly. A vállalkozások fejlődését akadályozó tényezők közül a megkérdezett 400 iparos első helyen említette a társadalom- biztosítási járulék mértékét. Egyszerűen vállalkozóellenesnek minősítették! Ráadásul a befizetett óriási összegekhez képest az ellenszolgáltatásokat alacsony színvonalúnak tartják. Ezért teljeskörű tb-reformot sürgetnek, mielőtt még tevékenységük feladására kényszerülnek a súlyos terhek miatt. A második helyen a magas piaci kamatokat említették, amelyek gyakran csődbe sodorják a vállalkozókat. A hitelekkel kapcsolatban nemcsak a kamatfizetés jelent problémát, hanem a fedezet, a jelzálog felmutatása, előteremtése is. Főleg a kisvállalkozók sérelmezik a másfél-kétszeres jelzálog alapot, amely nélkül a bankok szóba sem állnak a kérelmezőkkel. Ugyanakkor még mindig nagy gondot jelent a körbetartozás. Sokan azért nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, mert nekik is tartoznak, s ezeket a kintlevőségeket képtelenek behajtani adósaiktól. A hivatalos működési engedéllyel rendelkező vállalkozók hátrányos helyzetben vannak a fekete piaccal szemben is. Miközben ők belerokkannak a közterhek kifizetésébe, a zugkereskedők vígan élik világukat. Ez a tény - a felmérés szerint - sokakat arra kényszerít, hogy a terheket maguk is ellensúlyozzák némi fekete munkával. Az ellenőrzések szintén a bejegyzett vállalkozókat sújtják, a zugkereskedőket csak ritkán érik tetten a hatóságok, s akkor is „enyhébb” büntetéseket szabnak ki rájuk. Továbbra is komoly problémát jelent a szakmák felhígulása, amelyhez a túlzottan liberális vállalkozói törvény nyitott utat. Követelik, hogy az engedélyek kiadását pontosan meghatározott követelményekhez - szakvizsga, mestervizsga, szakirányú képesítés - kössék a hatóságok. A vállalkozók gazdasági helyzete — csakúgy, mint minden állampolgáré - visszahat a politikai közérzetükre. Ennek megfelelően legtöbbjük instabilnak jellemezte a Magyarországon kialakult viszonyokat. Csalódtak az 1990-es választási ígéretekben, s ebből okulva levonják következtetéseiket az 1994—es választásokra. D. Zs. Tárlat az iskolagalériában Tegnap délelőtt dr. Kun András iskolaigazgató nyitotta meg Balogh Erzsébet képzőművészeti kiállítását a Salgótarjáni Arany János iskolában. Fotó: Kun Király József
