Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

1993. szeptember 29., szerda BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE 5 Békés elbocsátás Az erősáramú üzemet nem érintette a létszámleépítés Közel száz embert bocsátot­tak el Balassagyarmaton a ká­belgyárból. Azt, hogy a cégnél jelentős (több mint ötven em­bert érintő) létszámleépítés vár­ható, már tavaly ősszel sejteni lehetett. A dolog akkor vált biz­tossá, amikor a gyár vezetése a megyei munkaügyi központnak hivatalosan is jelezte az ezzel kapcsolatos terveit. A létszám- csökkentés a takarítókat, a szak­ipari dolgozókat, a szállítás és a rendészet területén tevékenyke­dőket, valamint — az osztályok összevonásából adódóan - az adminisztratív munkát végzőket érintette. A gyár vezetése a Budapest Investment Rt. egyik irodáját kérte fel arra, hogy dolgozzon ki egy projektet a humánus lét­szám-racionalizálásra vonatko­zóan. Nem mindegy ugyanis, hogyan szüntetik meg a munka­helyeket: úgy, hogy valakinek egyszerűen a kezébe adják a munkakönyvét, „menjen amerre lát”, vagy pedig felajánlanak neki egyfajta alternatívát: pró­bálja meg ugyanazt a munkát végezni, csak más feltételek kö­zött. A kábelgyárban megtörtént a váltás: két kft.-ét alakítottak az elbocsátott dolgozók s most már mint vállalkozók állnak kapcso­latban eredeti cégükkel. Leg­alábbis egyelőre. Mert az sem titok, hogy egy bizonyos idő után alkalmazkodniuk kell a pi­aci versenyhelyzethez: a gyár azzal fogja végeztetni a szak­ipari, a rendészeti munkákat, aki előnyösebb feltételekkel tudja produkálni ugyanazt. A kisegítő iskola még marad Balassagyarmat. Másfél esz­tendeje még kérdéses volt, hogy mi lesz a kisegítő iskola további sorsa. A Bosco Szent János Sza- lézi Plébánia ugyanis visszaigé­nyelte hajdan volt tulajdonát, azt az épületet, amelyben már több éve, a kisegítő iskola mű­ködik. Az önkormányzat annak ide­jén számos javaslatot megvita­tott az egyház képviselőivel, de nem sikerült közös megegye­zésre jutniuk. Az egyház kérte az épületet, az önkormányzat­nak viszont nem volt anyagi ereje, hogy új helyen új iskolát építtessen. Szóba került az is, hogy funkcióval együtt kerüljön át az intézmény az egyházhoz, ám ez is elvetették. A probléma megoldása ez lett, hogy ameny- nyiben az önkormányzat visz- szaadja a kérdéses épületet, cse­rébe központi forrásokból, kár­talanítás címén kap. Ebből az összegből finanszírozzák majd az új iskola kialakítását. Az iskola tehát csak akkor költözhet, ha a város megfelelő helyet tud biztosítani az intéz­ménynek. A nyár folyamán szü­letett meg az a kormányszintű döntés, amely szerint a város megkapja a kártalanítás címén kért pénzt. Az elképzeléseknek megfelelően az Ady úti iskola új épületének kialakítására a volt „úttörőházi” területén kerül sor. Az előkészületi munkák megkezdődtek, a kivitelezés fo­lyamatosan történik, így az in­tézmény várhatóan 1994 júliu­sában új helyére kerülhet, egyúttal pedig a jelenlegi épüle­tet a fenti időpontban a Bosco Szent János Szalézi Plébánia visszakapja. A kisegítő iskola ebben a tanévben a jelenlegi he­lyén maradva működik tovább. Amerikából jött Nem ismertem őt, csak a hí­rét. Tudtam róla, hogy nagyon jól beszél franciául, s mert ides­tova egy esztendeig élt Ameri­kában, hát angolul is megtanult. A tervei pedig szintén nagyon merészek. Magyar Róbert Balassa­gyarmaton született, lakhelyét tekintve pedig herencsényi, itt találkoztunk vele, éppen éde­sapja üzemében segédkezett. Megtudtuk, hogy a fiatalember a pásztói két tannyelvű gimná­ziumban tanult, aztán a második év végén gondolt egyet és vál­tott: tanulmányait az Amerikai Egyesült Államokban folytatta tovább.-Pontosan hova került, az USA melyik államába?- Pennsylvania állam egy apró, körülbelül ezer lelket számláló városába, Biglervil- lebe. Tizenegy hónapot töltöt­tem kint. Az első három hónap igen keservesnek tűnt, eleinte nem is értettem mit mondanak, de a negyedik hónap után már én is meg tudtam szólalni ango­lul.- Hamar befogadtak a diák­társaid?- Igen, mintha nem is lettem volna idegen. Ott ugyanis vi­szonylag sok a bevándorló. Volt egy fiú, Luxemburgból jött, ő is annak a szervezetnek a révén került ki az USÁ-ba. amelyik­kel én, vele jól megértettük egymást - franciául.-Mesélne valamit az ottani középiskoláról?-Számomra úgy tűnt, hogy nem annyira a tanulás van a kö­zéppontban, inkább az a lénye­ges, hogy valahol eltöltsék a fia­talok az idejüket. Nem osztály­zatokkal értékelik a diákok tu­dását, hanem százalékban feje­zik ki a teljesítményt. Nekem általában kilencven százalék feletti volt a teljesítményem, annak ellenére, hogy nagyon keveset készültem az órákra.- Hogyan reagáltak arra, hogy magyar?- Őszinte leszek: sehogy. Azt még tudják, hogy hol van az or­szágunk, s ez jórészt a változá­soknak köszönhető, de semmi többet nem tudtak erről a vidék­ről. De még mindig jobb hely­zetben voltam, mint a Luxem­burgból érkező fiú. Tőle azt is megkérdezték, hogy van-e az hazájukban „villany”.- Érdekes, amit mond, ez egyébként azt is jelenti, hogy számukra Európa valami nagy Gondolatok az Ipoly Únió munkájáról A Föld az unokáinké! Az Andok indiánjai között élt egy mítosz, amely szerint ha ki­vágják az erdő fáit, leszakad az égbolt. Közöttük élt az a nézet is, hogyha egy nép elhagyja, el­felejti a tradícióit, elpusztul, mint a gyökértelen növény. Sok igazság rejtőzik a fenti gondolatok mögött. Nem vélet­len, hogy egyre többen figyelik aggodalommal, miként pusztul környezetünk. Sokan gondol­nak szorongással a Magyaror­szágon és északi szomszédunk­nál, Szlovákiában sajnos tapasz­talható, szélsőségesen naciona­lista hangokra is. Vannak azonban, akik kon­szenzusra törekednek, akik be­látták, hogy valójában nincse­nek országhatárok, az ellentétek is csak az egyes ember tudás- és gondolkodásbeli korlátái miatt jönnek létre. Magyarországot és Szlová­kiát egy szakaszon elválasztja az Ipoly. A folyó mentén a ter­mészeti és kulturális örökséget fontos megőrizni, ami közös ügy kellene, hogy legyen. De kik azok, akik felvállalják en­nek a bonyolult feladatnak a koordinálását? Az elmúlt év felében alakult meg az Ipoly-Únió, amely ná­lunk is és a Szlovák Köztársa­ságban is hivatalosan bejegyzett nemzetközi szervezet. Nevük­ben benne van az Ipoly folyó neve: s ez egyben alapvető hoz­záállásukra is utal: a folyót híd­nak tekintik, amelyik összeköt. Az úniót azzal a céllal hozták létre, hogy az ENSZ környezet­védelmi programjának elvi cél­kitűzéseivel összhangban, az Ipoly folyó vízgyűjtő területé­nek eredeti természetes állapo­tának visszaállítására szolgáló fejlődési modell kidolgozását elősegítsék. Ebben a program­ban részt kapott a Balassagyar­mat mellett lévő hatalmas érté­ket jelentő Égerláp megmentése is. Az Ipoly Únió munkájáról beszélgettünk a szervezet balas­sagyarmati ügyvezető titkárá­val, Gyenes Szilárddal.-Az önök által megfogalma­zott célok tetszetősek, de vajon elérhetök-e a mai gazdasági és politikai helyzetben?- Az Ipoly völgyében élő emberek évszázadokon keresz­tül együtt éltek a tájjal és a kör­nyezettel. Az elmúlt évtizedek­ben azonban figyelmen kívül hagyták a régi tradíciókat, s ez meglátszik az életminőség ne­gatív irányú eltolódásában, a csodálatos természeti környezet pusztulásában. Úgy gondolom, hogy az emberek manapság na­gyon sok gonddal küzdenek, nem érnek rá betartani azt az aranyszabályt, hogy a Föld az unokáinké, és úgy tűnik, sem a politika, sem a gazdaság nem úgy fejlődik, hogy erre ösztö­nözne. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy a létalapunkat nyújtó környezetet a végtelen­ségig terhelhetjük.- Ón szerint milyen az egy­üttműködés a szlovák féllel?-Az únió demokratikus szervezet, és munkánkat úgy szervezzük, hogy a gazdasági érdekektől függetlenek le­gyünk. S mert szakmai alapon közelítjük meg a problémákat, ez lehetőséget ad arra, hogy tá­vol tartsuk magunkat a politizá­lástól, így őszintén azt mondha­tom, hogy kapcsolatunk példa­értékű.-Milyen a kapcsolatuk más külföldi környezetvédőkkel?- A környezetvédelemi munka jellegéből adódóan nem ismeri az országhatárokat. Fel­adatunk sokoldalú, ennek meg­felelően holland, német, sőt az egyesült államokbeli alapítvá­nyokkal, szakértői csoportokkal is vannak munkakapcsolataink.-Jelenleg milyen problémák megoldásán dolgoznak?- Az alapítás óta folyó egyik legnagyobb munkánk a térség vasúthálózatának megmentése. A társadalom széles rétegeit megmozgatva igen erős nyomás nehezedett a döntéshozókra, si­került megértetnünk, hogy a térség vasutak nélkül mind gaz­daságilag, mind pedig az embe­rek megélhetése szempontjából még hátrányosabb helyzetbe ke­rülne.. A másik nagy erőket kí­vánó munkánk a Magyar Par­lament által 1991-ben elfoga­dott, Duna-Ipoly Nemzeti Park létrehozásának előkészítése. A harmadik fontos kérdés az Ipoly revitalizációja. Ugyanakkor a természetvé­delem értékeinek védelme gyakran áll szemben a rövid­távú gazdasági érdekekkel. Ez a tény, s az, hogy igen nehéz az ország helyzete, kihat a mi munkánkra is, sokszor napi pénzügyi problémáink vannak. Örvendetes, hogy mégis sike­rült pályázatok útján pénz előte­remteni az Ipoly-völgy termé­szeti értékeinek megóvására. Egy kétnyelvű kiadvány sze­retnénk elkészíteni, amely min­denkinek közérthető képet ad az Ipoly folyó és annak térségére jellemző természeti, kulturális helyzetéről. - fá ­Nincs hátrány Hont. Sokan mondják, hogy a falvakban, községekben élő gyermekek hátrányosabb hely­zetben vannak, mint városi tár­saik. Bizonyos szempontból ez igaz - például körülményesebb a vidéki gyerekeknek színházba vagy éppen uszodába eljutniuk -, ám ezen lehet segíteni. A községben az iskola vezetősége úgy döntött, hogy idén ismét szerveznek a gyerekeknek szín­házlátogatást. Ä tanév folyamán négyszer - legelőször október­ben — utaznak majd az iskolások Budapestre. A kezdeményezést az önkormányzat is támogatta, s két alkalommal ingyerr biztosít autóbuszt. Magyar Róbert „ködben úszik” és mondjuk ki, lényegtelen?- Azt hiszem, igen. A hírmű­soraikban Európáról például alig lehet hallani információt. Számukra az Egyesült Államok az első, aztán pedig úgy összes­ségében következik „a világ többi része”.- Ugorjunk egy kicsit az idő­ben! Eltelt az a tizenegy hónap, haza kellett jönnie. Mi történt azóta, s mik a további tervei?- A külkereskedelmi főiskola előkészítőjébe járok majd, s a nemzetközi kapcsolatok vona­lán szeretnék dolgozni majd.- Fenyvesi ­Önerős telefonfejlesztés Balassagyarmat. A telefon sok esetben kapocs a világhoz. Vannak azonban, akik nem tud­ják megfizetni a bekötés díját, holott egészségi állapotuk miatt szükségük lenne rá. Az a gyar­mati, aki szeretne telefont, aki úgy érzi, hogy számára létfon­tosságú ez az eszköz, ám kö­rülményei nem teszik lehetővé, hogy teljes egészében kifizesse a szükséges összeget, kérelem­mel fordulhat a város önkor­mányzatához. Az egészségügyi, szociális és sportbizottság a kérvényezők egészségi állapát, valamint a szociális körülmé­nyeiket mérlegelve dönt arról, hogy kaphat-e a kérvényező támogatást. Balassagyarmat és környéke Adomány • Bércéi. A szeptember 26-ai, vasárnapi nagy sikerű szüreti bál bevételét a rendezőség fel­ajánlotta a községben működő sportkörnek. Az összeg konkrét felhasználásáról egyelőre még nem döntött az egyesület veze­tősége. Épületbővülés • Galgaguta. A polgármesteri hivatal épülete három új iroda- helyiséggel bővült. Az összes­ségében egymillió forintos be­ruházással megnyílt a lehető­sége annak, hogy a település - amennyiben az ott élő polgárok azt kívánják -, függetlenül, a körjegyzőségből kiválva mű­ködjön majd. A jelenlegi ön- kormányzat azonban már nem kívánja megindítani az önálló­sodás procedúráját. A cseppek haszna • Balassagyarmat. Szeptem­ber 30-án, csütörtökön délután 14 órától a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban dr. Bé­res József tart előadást a Béres cseppről és Béres pluszról, is­merteti a szerek hatásmecha­nizmusát és jelentőségét. A rendezvény egyben az ún. ri­zikó klub soron következő ösz- szejövetele is lesz. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Folytatódik a felújítás Balassagyarmat. 1987 óta pénzhiány miatt húzódott a dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet épületeinek fel­újítása. Azóta szerencsére meg­oldódtak ezek a gondok: a kö­zelmúltban adták át a kórház szemészeti pavilonját, amely egyben a pathológiának, vala­mint az épület tetőterében kia­lakított kulturális célokat szol­gáló „nagyteremnek” is helyet adott. A tervek szerint most a női ideg-elmeosztályt magában foglaló pavilon rekonstrukció­jára kerül sor. E beruházás ter­vezett költsége közel 350 millió forint. Az összeget címzett ál­lami támogatás formájában nyerte el a város. Készül a biztonsági tartalék A régi fővezetékkel párhuzamosan épül a Dejtárt és Ipolyszöget összekötő ivóvízvezeték, amely az üzembiztonsági és kapacitás- tartalék szerepét tölti majd be, s a jövőben fontos szerepet játszik Balassagyarmat vízellátásában. A beruházást a megyei önkor­mányzat finanszírozza. Fotó: Gyurkó Péter Galgagután folyamatosan segítik az idős embereket Nem formális tevékenységről van szó Október 1-je az idősek világ­napja. Galgagután azonban nem csak e röpke egy napra fordul­nak a meglett korú emberek felé. Ezen a településen hagyo­mánya van annak, hogy patro­nálják a falu idős polgárait. Ä Galgagután idestova tíz esztendeje működik a nyugdíja­sok klubja Hugyecz Jánosné ve­zetésével. S hogy nem valami formális tevékenységről van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint azoknak a nagymama korú né­niknek és nagypapa korú bá­csiknak a lelkesedése, akik rendszeresen látogatják a fog­lalkozásokat.- Sok az egyedül élő a tele­pülésen - mondta a klub veze­tőnője, majd hozzáfűzte, hogy ezek az emberek is ugyanúgy vágynak a társaságra és a szere- tetre, mint bárki más, nem meg­lepő tehát a klubhoz, a baráta­ikhoz való kötődésük. A legközelebbi összejövetel- melyet október 1-jén tartanak -, egyben lehetőséget ad arra, hogy köszöntsék a falu nyugdí­jasait az idősek világnapja al­kalmából. Az önkormányzat támogatásával minden nyugdí­jasnak (beleértve a rokkantakat is) félezer forint támogatást ad­nak, és a kisiskolások egy rövid, műsorral köszöntik őket. A program másnap folytatódik: október másodikán Mátraszen- timrére és Galyatetőre kirán­dulnak a klub tagjai.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom