Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
1993. augusztus 12., csütörtök RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Könyves Kálmán telepítette őseiket Magyarországra- Édesapámtól kaptam 14 éves koromban egy tangóharmonikát. Ezzel együtt hozzá jutottam egy „Harmonikaiskola” című kiadványhoz is, amiben kották, egyszerűbb dalok, kezdőknek való alapismeretek szerepeltek. Ebből kezdtem el zenélni tanulni. Rétsá- gon élek, de romhányi születésű vagyok. Zenei oktatás ott nem volt, kénytelen voltam magamnak megtanulni mindent. Volt egy cimborám, aki dobolt, én pedig harmonikáz- tam. Mi ketten zenéltünk szombat-vasárnap a faluban a hasonló kordáknak. Sokat fejlődtem zeneileg amikor katona lettem. Nógrád községben töltöttem a szolgálati időmet. Mielőtt behívtak volna, leszerelt a katonazenekarból a harmonikás, ezért én vettem át a helyét. Mivel nem tanultam tanártól zenélni, bevonulás előtt próbaképpen együtt játszottam egyszer Di- ósjenőn a katonazenekarral. Akkoriban divatos slágereket adunk elő. Katonaként részt vettem a ”Ki mit tud?”-on is. Deve- cserben játszottunk utoljára, járási válogató versenyen, de a zsűri onnan nem juttatott tovább. Miután leszereltem, a héttagú romhányi zenekarban muzsikáltam. Itt viszont volt már harmonikás, így dobolnom kellett, amit viszont nem tanultam korábban. Egyik ismerősöm azonban összehozott egy dunakeszi dobossal, akihez hetente eljártam oktatásra. Több zenekarban is játszottam utána, de tíz éve már, hogy a ’’Nógrádi PRS” együttesnek vagyok a tagja. Az utolsó három betű a vezetékneveinkből adódik: Pattermann, Rózsahegyi, Schmidt. Kitűnően ösz- szeszokott együttes vagyunk, a társaim a következők: Rózsahegyi Mihály szaxofonos és egyben zenekarvezető, öccse, Rózsahegyi Kálmán gitáros, valamint Schmidt Mátyás billentyűs. Természetesen én dobolok. Ami a stílust illeti, minden korosztálynak játszunk, minden stílust, de a legközelebb a dallamos, érthető szövegű beat zene áll hozzám. Képeslap a községről • Romhány. Az idegenforgalom fejlődése miatt a községi önkormányzat a közelmúltban kétféle képeslapot is készíttetett a településről. A nevezetességeket, műemlékeket, illetve a modern községrészleteket bemutató kiadványoktól remélik, hogy messzi földre elviszik a település jó hírét. Közmunkások • Ősagárd. A községi önkormányzat nyolc fő közmunkást alkalmaz július 1-jétől a munkaügyi központtal közösen. A közmunkások a gyalogjárók betonozását, a vízvezeték megépítése után szükségessé vált helyreállítását, s a közterületek fenntartását végzik, fejenként 12 ezer forint bruttó alapbérért. Ünnepre készülődve • Borsosberény. A községi önkormányzat a község lakosságával közösen augusztus 20-a megünneplésére készül. Ennek keretei között kispályás labdarúgó mérkőzésekre is sor kerül, amelyre a szlovákiai Ipolyfö- démesről is hívtak vendégeket. Az egész napos programot az Arany János úton rendezendő utcabál zárja. Bánkon a hetvenes évek elején nyitotta meg kapuját a helytörténeti kiállítás. Az öreg házban működő múzeum a falu száz évvel ezelőtti mindennapjainak fennmaradt tárgyi emlékeit mutatja be. A régi használati tárgyak mellett helybeli népviseletekben is gyönyörködhet az érdeklődő. Fotó: -Rigó T.Állástalanok támogatása Rétság. A városban és környékén is mind több a munka- nélküli, hiszen a budapesti üzemek is egymás után zárják be kapuikat, és elsőként ők is a vidéki munkaerőtől szeretnének megszabadulni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mind többen kerülnek ki a munkanélküli járadékjogosultsága alól, és kapnak jövedelempótló támogatást, azaz kerek 5120 forintot. Mindez súlyos terhet ró az ön- kormányzatokra is, hiszen az állástalanonként 60 ezer forint évi költség felét nekik kell állnia. A rétsági önkormányzat a közelmúltban 285 ezer forintot kapott, az állami költségvetésből. Ennyi az első félévre átutalt 50 százalékos támogatás ... Csepp a tengerben ... Horgásztó a Börzsöny lábainál A diósjenöi tó festői környezetben található a Börzsöny lábainál. A horgászok napijeggyel hódolhatnak itt pihentető szenvedélyüknek. Felvételünkön a szolnoki Kovács Lászlót és fiát, Norbertét örökítettük meg, keszegezés közben. A zsákmányolt halacskák alig haladták meg az ujjnyi testhosszt, de talán nem is ez, hanem maga az élmény a lényeg ilyenkor. Fotó: Gyurkó Péter Névjegy Patterman József, 53 éves zenész A nagyoroszi oroszok - címer pajzson a múlt Múzeumban Bánk emlékei Tankönyvtől a gyurmáig támogatják a tanulókat Nem babonás a képviselő-testület Szátok. Pénteken, augusztus 13-án tartja következő ülését a községi önkormányzat képvi- selő-testülete. Első napirendi pontként az 1993. évi gazdálkodást értékelik. A szociális ellátás rendjéről alkotott rendelettervezet összes jogi szabályozása is napirendre kerül. Többek között azt is szeretnék meghatározni, hogy milyen formában juthat hozzá a lakosság rászoruló rétege a szociálpolitikai helyzet alapján megítélt támogatásokhoz. Döntenek a községben élők lakáscélú OTP hiteltörlesztésével kapcsolatos hozzájárulások odaítéléséről is. Ezáltal támogatni szeretnék a községben lakást építő, de emiatt eladósodott polgárokat. A képviselő-testület valamennyi, a községben élő általános iskolás gyerek tanévkezdését támogatni kívánja tanszersegély formájában. Szeretnének teljes körű támogatást biztosítani, ennek megfelelően a szülők minden, tanévkezdéssel kapcsolatos költségét fedezni szeretnék. Az oktatási intézményektől az ülést megelőzően kimutatást kértek arról, hogy előre láthatóan mennyibe fog kerülni a tanévkezdés egy-egy gyerek szüleinek. A költségvetés tételeinek ismeretében úgy tűnik, hogy lesz fedezetük a teljes körű támogatásra. A szomszédos községekbe, így Romhányra és Érsekvad- kertre is járnak gyerekek iskolába Szátokról. Ezen községek önkormányzatai 1992-93-as tanévre kérik a fejkvóta és a bekerülési költség közötti támogatást ezek után a gyerekek után. Mivel a költségvetést érintő kérdésről van szó, a testület döntésére van szükség ezen a téren is. Az „egyebek” napirendi pontban az egyedi segélykérelmeket bírálják el, illetve a költségvetés és a szociális rendelet anyagi összefüggéseinek megvitatására is sor kerül. Előre annyit el lehet mondani, hogy a takarékosság szempontjait a legmesszebbmenőkig figyelembe véve szeretnének tevékenykedni a jövőben is. Nagyoroszi és Drégelypalánk között, a hegyek ölelésében néhány évvel ezelőtt még szovjet katonák töltötték hosszú szolgálati idejük harcigyakorlatokkal változatossá - és kellemetlenné - tett napjait. A körülményeikre jellemző, hogy víz nem volt a laktanyában - lajtoskocsival hordták az Ipolyról - és ház helyett bunkerfélében laktak, bádogvályúban mosakodtak, közös tányérból ettek. Időnként - a halőr tehetetlen tiltakozása ellenére - a kézilabdapálya kapujának hálóját végighúzták az Ipolyon, azért, hogy némi friss hallal feljavítsák az ellátást. A lakossággal és a környékbeliekkel egyébként a közlegényeknek - leszámítva a kárpátaljai tolmácsot - sok dolga nem akadt. Aki esetleg megpróbált elszökni egy kis vodka, esetleg a jobb élet reményében, azt többnyire órákon belül, bilincscsel a csuklóján visszakerült a laktanyába. A szökésért járó büntetések kegyetlenségéről a környéken legendákat meséltek, de a tolmács fiú erről soha semmi közelebbit nem volt hajlandó elárulni. A sorállománynyal ellentétben a tisztek persze gyakori vendégek voltak Drégelypalánk és Nagyoroszi különféle italméréseiben. Az itt állomásozók között bizonyára akadtak olyanok is az évek során, akik az egykori, történelmi Ladomériából és Galíciából kerültek nagyoroszi határába. Vajon akadt olyan is, aki tudott arról, hogy őseik már évszázadokkal ezelőtt megvetették lábukat a környéken? Aligha. Ma már mind a két „oroszjárás” történelem: lényeges különbség viszont, hogy az egyik évezredünk elején, Könyves Kálmán király idején, a másik meg pár évvel ezelőtt zajlott le, és jóval kellemetlenebb emlékeket hagyott... Nézzük azonban a régmúltat! Nagyoroszi polgármestere, Hornyák Endre beszélt a falu középkori történetéről, és az ősi címer rekonstruálásának körülményeiről.- A közelmúltban került elő levéltári kutatások alapján a község XVII-ik századi címerére utaló leírás. Ennek alapján sikerült rekonstruálnunk az eredeti jelképet. A következőképpen történt a dolog: Horváth Hornyák Endre polgármester a címerrel Zoltán, dejtári szitázónak felolvastam a leírást, ő pedig közben rajzolt. Mire befejeztem a szöveg tolmácsolását, készen állt a címer terve...- Mit jelképez a két fegyveres vitéz?-Az 1670 táján keletkezett, Fotó: Rigó Tibor legrégebbi leírás szerint Könyves Kálmán király Galíciából és Ladomériából oroszokat telepíttetett a környékre, azaz a mai község helyére. Egyébként Nagyoroszi elődjét akkoriban Oroszfalvának hívták. Az uralkodó az ittenieket bízta meg Visegrád várában a kapu őrzésével: ezért szerepel a községi címerben a két fegyveres vitéz mögött a várkapu is. Rendkívül érdekes a Szentendrei-szigeten található Kisoroszi nevének eredete, és ösz- szefügg a mi községünk nevével is. A legenda szerint a kapu őrzésére kirendelt katonák a rö- videbb pihenők alatt nem tudtak, vagy nem akartak hazajönni Nagyorosziba. Ezért aztán tábort vertek a mai Kisoroszi környékén, ahová egy idő után a feleségeiket is magukkal vitték. így alakulhatott ki a falu.-Mi a céljuk a rekonstruált címerrel?- A tanácsteremben helyezzük el. Célunk továbbá, hogy a község lakosságának kötődését, lokálpatriotizmusának kialakulását is elősegítse egy ilyen jelkép. Természetesen ma már aligha van olyan nagyoroszi polgár, akinek orosz vér csörgedezne az ereiben, de meggyőződésem, hogy hosszú évszázadokkal ezelőtti történelmünk megismerése ugyanolyan fontos, mint a közelmúlt eseményeinek tisztázása! Faragó Zoltán Pénz nélkül nem megy Rétság városától elkerült a sportügyek intézése a járás megszűntével! Nem megoldott ezáltal az sem, hogy mindig játékvezetőt küldjenek a labdarúgó mérkőzésekre. Mondjuk úgy: kiesett egy korábbi járási funkció. Erre pedig szükség lenne a városkörzet sportélete miatt. Rétságon azonban működik a ’’Rétsági Körzeti Labdarúgó Szövetség” nevű intézmény. Az elképzelések szerint ők vállalnák a szervezőmunkákat. elegendő pénzük azonban nekik sincs. Ezért kérték a rétsági körzet falusi önkormányzatait, hogy támogassák munkájukat. A kezdeményezés kedvező visszhangra talált, hiszen a kisközségek életében a heti focimeccs lényeges tényező. Más kérdés, hogy a támogatás összegét a többnyire szűkös költségvetésből kell lecsípniük ... Rétság és környéke Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó