Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

6 HÍRLAP FORMA-I-ES ÉRDEKESSÉGEK 1993. augusztus 12., csütörtök t I Forma-I: egyedül nem megy ... Ki edzi a versenyzőket? A lelki hadviselés eszköze Kétszázötven esztendő nemes és közkedvelt itala Senna motorfejlesztő mérnökei között is magányos Egy jóbarátom kérdezte egy­szer: „A Forma I-es versenyzők edzőiről nemigen hallani, pedig más sportágakban a sztárok mellett mindig ott vannak a tré­nerek, a sikerkovácsok. Hogy van ez a nagy pilóták eseté­ben?”- Nos, az autóversenyzés ab­szolút egyéni sortág. A dolog egyik oldalán legalábbis. Igaz, a futballban sem áll a tréner a já­tékos mellett, hogy megmondja, milyen csellel csapja be ellenfe­lét, s az ökölvívó is saját bőrét viszi a vásárra, ha a kötelek kö­zélép. Ám a Forma I esetleg két órás robogásának minden ne­hézséget egyes-egyedül kell le- küzdenie annak, aki vállalkozik erre a hivatásra. Két óra tökéle­tes koncentrálást, állandó éber­séget igényel ez a sportág mű­velőitől, miközben minden pil­lanatban (és valóban minden egyes pillanatban) jéghideg fej­jel értékelni kell a helyzetet, és meghozni a legjobb döntést. Ám bármilyen helyzetbe ke­veredik a pilóta, csak magára számíthat. Más oldalát nézve a dolog­nak, persze csapatsport is az au­tósport. Hiszen mire menne akár a legnagyobb tehetség, ha nem állna mögötte a csúcstech­nológia és azt előállító szakem­bergárda? Csak egy jobb motor kifejlesztésén több, mint két­száz ember dolgozik. De térjünk vissza a pilóták­hoz! Bár nincs edzőjük, de vannak iskolák, ahol a legkülönfélébb szinten oktatják a versenyzést. Vezetéstechnikát, tájékozódást a pályán, helyezkedést, ideális és rontott íveket, taktikát, no, meg technikát tanulnak. Mert a technika kifejlesztésében is vannak feladataik a pilótáknak. Nemcsak a versenyeken repesz- tenek, hanem sok-sok tesztna­pot töltenek munkahelyükön, a szűk ülésben, a kormány mö­gött. S közben rendben tartják a testüket is. Vannak erőnléti edzőik, akik speciálisan ehhez a versenyághoz kifejlesztett erő­sítő gyakorlatokat végeztetik velük. Ám a „guruk” nem kö­tődnek egy-egy versenyzőhöz, két-három edzőtábort látogat az összes menő. Mégis, amit ki tud hozni ma­gából egy Forma I-es ver­senyző, azt elsősorban magának köszönheti. Azzal, hogy önkri­tikusan kiértékeli legutóbbi tel­jesítményét, s felkészül a kö­vetkező feladatra. Vigyáz arra, hogy tökéletesen működjön az önkontrollja. (roóz) Renault: testhosszal a Honda előtt A Hungaroring volt a csodák csodája... Egyszer megtörtént a csoda, méghozzá éppen a Hungarorin- gen. A Jordan Team pilótája, a francia Bertrand Gachot robo­gott a leggyorsabban az 1991. augusztus 11-i Nagydíjon; 1 perc 21.547 másodperc alatt tett meg egy versenykört. Ez 175.173 km/óra átlagnak felel meg. A futamot azonban Senna nyerte (Marlboro-McLaren- Honda), s Gachot az első hatba sem került. Mi szükség van az időmérő edzésekre? A szisztéma kiagya­lói azt szeretnék elérni, hogy a lassúbbak ne akadályozzák a gyorsabbakat. Valószínű ugyanis, hogy azok. akik szinte üres pályán hosszabb idő alatt tették meg legjobb körüket mint mások, a rajt után sem lesznek gyorsabbak. A Forma 1 legveszélyesebb aktusa a rajt. Annyi kocsi, olyan kis területen soha nincs együtt a verseny során, mint amikor zöldre vált a rajtbíró lámpája. Ráadásul egy jólsikerült starttal több hellyel rukkolhat előre az, akinek nem ment jól az időmérő edzésen. Manapság versenyenként két időmérő edzést tartanak, egyet pénteken, egyet pedig szomba­ton. A szabály roppant egy­szerű, az elért eredmények alap­ján alakítják ki a rajtsorrendet. A legjobb eredményt elért ver­senyzőé a legjobb rajthely, a „pole position”. Ez nemcsak előnyt jelent az indulásnál, ha­nem az erkölcsi értéke sem cse­kély; bekerül a Forma 1-statisz­tikákba is, nyilvántartják, mint egy kisebb győzelmet. Az edzés-világcsúcstartó Ayrton Senna, a Marlboro McLaren-Ford szupersztárja a tavalyi szezon végéig 61 alka­lommal nyerte el a legjobb rajt­helyet. Mögötte a legendás skót, Jim Clark következik (33 pole position), majd Mansell (31), Fangio (28), Lauda és Piquet (24-24), és Prost (20) a sorrend. Amikor Arizonában, Phoe­nixben az USA Grand Prix tré- ningjét megnyerte Senna, meg­kérdeztem tőle: „Miért fontos neked, hogy első legyél az edzésen?” Ázt felelte; „Mert mindig, minden helyzetben én akarok lenni a legjobb. Fontos, hogy tudjam és mindig bebizo­nyítsam magamnak is, hogy tu­dok menni egy mindenkinél gyorsabb kört.” Gerhard Berger elmondta, tréninggyőzelem növeli brazil márkatársa önbizalmát és csök­kenti az ellenfelekét. így aztán az időmérőedzés a pszichológiai hadviselés esz­köze is. De a jó szereplés lein- kább á rajt utáni előzéseket spó­rolja meg a versenyzőknek, te­hát aki jó a tréningen, annak több az esélye a versenyen is. Senna:„Mintha taxival jártam volna körül Monacót” Viták kereszttüzében az aktív felfüggesztés Manapság a Forma-I-es au­tók tengernyi alkatrésze, új­szerű technikai megoldása kö­zül az aktív felfüggesztés a köz­ponti, mindent megelőző be­széd- és vitatéma. Ebből a meggondolásból ki­indulva, érdemes tehát egy ki­csit közelebbről megismerkedni azzal; miben különbözik ez a passzív felfüggesztéstől, s való­ban milyen előnyt is jelent használata? Lényege, hogy a kocsikban nem (vagy nem csak) rúgok és lengéscsillapítók vannak, ha­nem egy számítógép-vezérlésű hidraulikus rendszer is. A fel­függesztés elemeire ható erőket szenzor érzékeli és a hidraulika a rögzített adatok alapján csilla­pítja a kerék lengéseit. A Lotus és a Williams rend­szere rúgók nélkül üzemel, a McLarené azonban tartalmaz ilyen elemeket: a rúgók csak a kocsi súlyát tartják, a hidraulika a rúgók „ellen” dolgozik. Az aktív felfüggesztésű autó egy edzéskörön belül alig gyorsabb, mint társai; előnyeit inkább csak a vezetők érzékelik. Mika Häkkinen, a McLaren tesztpilótája ezt mondja: „Mész a pályán. Látod, hogy jön egy gesztésű - autóval aratott győ­zelme után (1984. Monte Carlo) ennyit jegyzett meg:,, Mintha taxin jártam volna körül Mona­cót ..” Ez a fajta felfüggesztés nem fokozza a Forma-I látványos­ságát, „csak” könnyebbé, ké­nyelmesebbé teszi a pilóta dol­gát. S noha a FISA ennek a megoldásnak a betiltásával alighanem pontot tesz az aktív felfüggesztés aktív korszakának végére, könnyen lehet, hogy „kiköltözve” a versenypályák­ról, egyszer még az utcai autók­ban új életre támad az embargó­zott felfüggesztési mód... A szakemberek egyébként ál­lítják: sokkal indokoltabb lenne az elképesztően rövid féktávol­ságokat lehetővé tevő szénszá­las fékek betiltása. Ezeknek a speciális fékeknek tudniilik valóban csak verseny- pályán van létjogosultságuk, mert nem azonnal, hanem csak felhevülésük után fognak - ak­kor viszont roppant erővel. A „közönséges” autós ilyen fékkel egyhamar összetörné kocsiját: vagy ő menne bele az előtte ha­ladóba vagy a mögötte haladó futna bele ... Tóthmátyás Tibor Ezzel a fémszálas fékkel a „kö­zönséges” halandó autóvezető alighanem egyhamar össze­törné magát bukkanó - de csak látod. Úgy haladsz át rajta, mintha ott sem lenne.” Riccardo Patrese '.„Száz­negyvennel Fiat Pandával is le­het menni, csak félelmetes érzés - a kocsi a végsebességgel ha­lad. Ugyanez egy 600-as Mer- cedes-ben csak döcögés”. Nos, épp ilyen különbséget jelent a fölfüggesztés. Senna, első - aktív felfüg­- Hogy mi a Forma-I? Körözöl, körözöl - és egyszer csak nem mész el a dísztribün előtt... - mondta Graham Hill, a BRM-is- tálló világbajnoka. Az ő idejében, 1962-ben ez - sajnos - igaz is volt. A Forma-I azonban ma már más. Olyan biztonságos, hogy a mai versenyzők szerint velük már csak a tűz, és a negatív gyorsulás végezhet. Az autók ma már nem „száguldó koporsók”. S ez (is) bennük a szép. Ezek a halhatatlan pilóták mindig elmennek a dísztribün előtt. Mogyoródon pontosan het­venhétszer. Holnaptól nyolcadszor küzde­nek meg a Magyar Nagydíjért. A Larousse is kispénzű istálló. Néhány pontot már „elcsíptek” Győzelmi mámorra — pezsgőzuhany Amióta autósport létezik, minden versenyző álma a pezsgőbontás Amikor 1989-ben a turbómo­torokat végképp száműzték a Forma I-ből, sokan úgy vélték, hogy vége a Honda nyomasztó fölényével fémjelzett korszaká­nak. Nem így történt: Senna és Prost - az új 3,5 literes formu­lának megfelelő V-10-essel - csaknem ugyanúgy vívhatták külömpárbajukat, mint koráb­ban. Ám már ekkor fölsejlettek a jövő árnyai: a McLaren az előző évi 15 helyett már „csak” 10 futamot nyert meg. A következő év igazolni lát­szott a várakozásokat; Prost Ferrarija és Senna McLarenje egymás egyenlő ellenfelei vol­tak - 1991-ben azonban megje­lent a Renault RS3-asa, amely- lyel Nigel Mansell Williamsa szinte szárnyakat kapott, és amely - RS4 néven - azóta is uralja a mezőnyt. Honnan az erő ehhez a szár­nyaláshoz? A 3,5 literes térfo­gatot 8-10-12 henger között osztják el. Minél nagyobb a hengerszám, annál kisebbek a dugattyúk, jobban tűrik a magas fordulatszámot, a maximális fordulatszám pedig szinte egye­nesen arányos a versenymoto­rok maximális teljesítményével. Csakhogy a sokhengeres mo­torok nagyok és nehezek. A Renault tízhengerese viszont optimálisan ötvözi a 12 henge­resek magas fordulatszám-tűré- sét a 8 hengeresek csekély sú­lyával és fogyasztásával. Állító­lag szép számmal találhatók ke­rámia alkatrészek is a Renault V-10-esben, amelynek lehető­ségeit tovább fokozza a pneu­matikus szelepvezérlés. Aki vetett már pillantást szét­szerelt motorba, tudja, hogy a vezérműtengely bütykeinek profilját a szelepszárak és sze­leprugók hatására követik. Na­gyon magas fordulaton azonban a szeleprugó már nem tudja a bütyökhöz szorítani szelepeme­lőt. Ennek az a következménye, hogy eltolódnak a vezérlési idők. Nos, a pneumatikus sze­lepvezérlés voltaképp azt je­lenti, hogy a szeleprugó munká­ját sűrített levegővel segítik, így a motor nagyobb fordulatszá­mot tud elviselni. Ennek a vezérlésnek az elő­nyét jól érzékelteti, hogy Schu­macher Benettonja, amelyben már ilyen motor van, egyértel­műen gyorsabb, mint Senna McLarenje, amelyben még a régebbi Ford-motor dolgozik Senna ugyan még rendszerint a fiatal német előtt száguld a célba, de ez a kettőjük közti tu­dáskülönbség számlájára írható. Tóthmátyás Tibor Amikor kis hazánkban Mária Terézia királynő megerősítette a magyarországi szerbek kivált­ságait, s a megszállt Bajoror­szág kormányzójává gróf Batt­hyány Károly tábornagyot, a horvát bánt nevezte ki, amikor Nagyszebenben országgyűlést tartottak, akkor a távoli Fran­ciaországban, Epernay város­kában, Claude Moet ipari mé­retű borászatra adta a fejét és megalapította Maison Moet nevű palackozó üzemét. Ám ez nem lett volna elég a mai világhírnévhez., A 250 év­vel ezelőtti borüzemből remek italokat és főképpen kiváló pezsgőt szállítottak a világ lege­lőkelőbb udvaraiba és a legdrá­gább éttermekbe. 1743 óta a ki­tűnő minőségű szimbóluma lett a Moet. 1827-ben házassága révén a Monet családba került Pierre-Gabriel Chandon, aki­nek vezetésével olyan nagy szolgálatokat tett a család Fran­ciaországnak, hogy nemesi rangra emelték Victorral, az ak­kori legidősebb Moet fiúval együtt. Ez 1833-ban történt, amikoris megalapították a Moet és Chandon céget. Több koronás főtől elnyerték az udvari szállítói rangot. Pél­dául kizárólag az ő pezsgőiket fogyasztották az angol, a svéd, a dán, a holland, és a belga király lakomáin. És 1936. október 12-ikén az amerikai Long Is­ländern Garden Cityben, az au­tósportnak is szállítójává vált a Moet és Chandon. Á legendás olasz autóversenyző zseni, Ta- zio Nuvolari győzelme örömére egy 1926-os évjáratú pezsgőt bontott fel a Vanderbilt Kupa céljában. Azóta is ez a pezsgő­márka a kísérője a legnagyobb autós sikernek, a Moet és Changon drága cseppjeit locsol­ják szét a Forma-1 futamok győzelmi dobogóiról. Jut belőle a nézőknek is, kapott már pezs­gőzuhanyt a monacói herceg és udvartartása, s a díjkiosztó számos előkelő díszvendége. S bár a verseny végén a piló­ták lelke úgy szabadul fel, akár a Moet és Chandon palackjaiból az addig lefojtott habzó nedű, a szertartásnak pontos szabályai vannak. A pezsgőt előírt hő­mérsékleten adják át a verseny­zőknek, a dugót leszorító dróton meghatározott fordulatot nyit­nak, hogy a lehető, leglátványo­sabban spricceljen a nemes ital. Nuvolari óta az autóverseny­zők álma lett a pezsgőbontás és bár rengetegen álmodoztak róla, nem mindenkinek sikerült fel­kapaszkodni a győzelmi dobo­gókra. Érdemteleneknek nem jár Moet és Chandon. Ilyen óri­áspalackot bont majd fel a Ma­gyar Nagydíj első három helye­zettje augusztus 15-ikén a Hun- garoringen is. Hogyan kóstolhatná a kedves olvasó ezt a nemes itókát? Ha bemegy valamelyik előkelő szállodába, rendelhet - behűtve, jégvödörben. Az ára mindössze 13.500 forint. De még mindig olcsóbb, mint személyesen fel­kapaszkodni a Forma-I győ­zelmi dobogójára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom