Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. augusztus 12., csütörtök- amúgy magyar módra - átes­Csütörtököt mondunk Mottó:,,Ne higgy a csodákban - támaszkodj rájuk!” (Murphy törvénykönyvéből) Mielőtt egy jegyzet írásához fogtam, barátaim, ismerőseim körében rögtönzött közvéle­ménykutatást folytattam. Meg­kérdeztem, hogy ki, mikor, mi­lyen magyar filmet látott utol­jára. Nem a televízióban, nem felújítást, hanem moziban, mos­tanában készült filmet. Alig tud­tak egy-egy alkalmat, művet megjelölni. Elszomorító volt a válasz, még akkor is, ha többen egyszersmind azt is bevallották, hogy alig járnak moziba, legfel­jebb egy zajos reklámmal beha­rangozott, világsztár szereposz­tású nyugati film mozdítja ki őket otthonról. Pedig, ha valami európai színvonalúnak, exportképes „terméknek” számított a rend­szerváltás előtti szűk három év­tizedben, akkor az a magyar film volt. A fesztiváldíjas alko­tásoknak nem volt nehéz kül­földi vevőt találni. Persze nem véletlenül voltak oly sok or­szágban kíváncsiak Fábry Zol­tán, Jancsó Miklós, Makk Ká­roly, Szabó István - hogy csak néhányat említsek a jeles rende­zők közül - műveire. Bár ezek- mint Szabó István a Gondolat- Jel legutóbbi számában fo­galmazott - „virágnyelven” ugyan, de egyfajta híradást je­lentettek az akkori Magyaror­szág állapotáról, az emberek közérzetéről, gondolkodásmód­járól. („Mellesleg” a művészi, esztétikai színvonaluk sem volt akármilyen.) Mára a film kitüntetett sze­repe, monopolhelyzete meg­szűnt, olyannyira, hogy Jelentős állomáshoz érkezett az expo-program. Az eddig ke­vésbé látványos előkészítő és szervező munkák után megkez­dődhet gyakorlatban is az épít­kezés a világkiállítási területen.- A világkiállítási terület közművesítési munkáira kiírt pályázaton - mint már közis­mert - két cég kapott első helyet azonos értékelést. Nemcsak azért volt eredményes a tender, mert sok jó ajánlat közül a leg­jobbak kaptak megbízást, ha­nem azért is mert hozzájuk két további alvállalkozó s legalább 10 másik bedolgozó vállalko­zás is csatlakozik- mondja Bar­tünk a ló másik oldalára. Kevés film készül, nincs rá pénz s bi­zony alaposan megritkultak a szakmai a sikerek is. Nem csoda, hogy a közönség érdek­lődése is visszaesett. Szabó István - mint igazán il­letékes - nem csupán a diagnó­zist állapította meg Lantos Gab­riella mikrofonja előtt, de meg­próbált választ adni arra a kér­désre is, hogy mi az oka a ha­nyatlásnak, sőt ötletei is voltak a holtpontról való kimozdu­lásra. Felvetette, hogy minden mozijegy árából tíz százalékot a filmgyártásra, ötöt-ötöt pedig az archiválásra és az oktatásra kel­lene „visszaforgatni”. Nem beszélt azonban egyér­telműen. Túlélésre játszó sze­kértáborokat emlegetett s azt mondta, hogy filmügyben azért nincs világos koncepció, mert valaki(k)nek -aki(k) a zava­rosban szeret(nek) halászni - érdekük, hogy ne legyen. Nem értem, hogy miért titko­lódzód, miért nem nevezte meg, hogy kiknek jó, ha a magyar filmszakmának nem megy, vagy csak döcög a szekere. Va­jon ő, mint egyetlen játékfilmes magyar Oscar-díjas, mitől tart, hogy ily talányosán fogalmaz, gyakorlatilag ködösít? Az eg­zisztenciáját féltené vajon? Pe­dig ha már neki sem adatik lehe­tőség itthon fűmet csinálni, ak­kor tényleg befellegzett a honi fdmművészetnek .... * * * Már maga az úgynevezett „alapeset” is a különös kategó­siné Pataky Etelka, a Világkiál­lítás főbiztosa.- Mi lesz a következő lépés?- Ütemterv szerint dolgo­zunk. A jövő év elejére elké­szülnek a közművesítési mun­kálatok, az épületekre kiírt pá­lyázat eredményét júliusban hirdettük ki. Ennek alapján kö­töttük meg a tervezési szerző­dést az elsődíjasokkal. A köz­műépítőkhöz hasonlóan ezek a vállalatok is konzorciumot hoz­tak létre. Úgy néz ki, hogy épí­tési engedélyezésre alkalmas tervet kapunk az ősszel.- Vannak-e már eredmények az expo-diplomácia terén? riájába tartozik, hisz meglehe­tősen ritka, hogy valakit egy mezei egér harapjon meg, az pedig - szerencsére - még rit­kább, hogy ennek következmé­nyeként súlyosan meg is bete­gedjen. Pedig a tizenkétéves Germán Vandával, - akiről a „Ha akarod, az egészet kiszí­nezheted” című televíziós ri- port-dokumentumfilm készült - ez történt. Negyedik éve fél éle­tét a kórházakban tölti, többször is megjárta már az intenzív osz­tályt, 1990 óta kilencszer (!) műtötték. Őszintén bevallotta, hogy a legutóbbi műtét alkal­mából már félt is ... Mindez azonban még talán kevés lenne ahhoz, hogy e kis­lányról fűm készüljön. Még ak­kor is, ha a személyisége sem mindennapos. Meditativ, filo­zofikus alkat és kitűnően rajzol. Sorstársainak, a gyermekkórhá­zak kis lakóinak vigasztalására, örömére kezdett el rajzolni. Pa­pírra vetette már e sajátos at- moszférájú világot a betegágy­tól a műtőasztalig. Azt vallja, hogy vannak dolgok, amiket szóban nem lehet kifejezni. Ak­kor nyúl a rajzszerszámokhoz. Az embereket kedves bumfordi állatfigurák formájában örökíti meg. Önmagát nyusziként vagy bagolyként ábrázolja. Egyszer csak jött egy ötlete: a rajzokból összeállított egy ki­adványra valót s megszületett az általa szerkesztett Buksi című gyermekújság fejtörőkkel, színezőkkel, kis történetekkel. Borbás Tamás filmjében nemcsak Vanda beszél. Meg­szólal a gyógyulásért mindenre képes édesanya, a közös élmé­nyekkel szegényebb húg, az esetből tanulságokat levonó pszichiáter és az újságolvasó gyerekek is hangot kapnak. Vanda egyelőre nem tudja mi szeretne lenni. A legfontosabb, hogy meggyógyuljon .. .- csongrády ­-A világkiállítási gyakorlat szerint másfél, két évvel a nyi­tás előtt szoktak jelentkezni az első kiállítói szándékok. Ter­mészetesen addig a rendezők­nek sok diplomáciai munkát kell elvégezniük. Mi eddig több mint 90 ország részére küldtük ki meghívó leveleinket.- Milyen hírei vannak a vár­ható külföldi érdeklődésről?- Elsőként Ausztria jelentette részvételi szándékát. A Vatikán is jelezte, hogy önálló pavilon­nal kíván résztvenni a rendez­vényen, de sok más ország is foglalkozik részvétele szerve­zésével. Jó lenne támaszkodni azokra a bizonyos csodákra. De cso­dák - mint tudjuk - igazából nincsenek ... Nézzük csak: nem volna-e csoda, ha végre-valahára kiir­tanák Salgótarjánból az összes fellelhető patkányt? De! Ám e kártékony rágcsálók létszámá­nak nullára redukálása helyből kiérdemelné a világ első számú csodája titulust. Szemirámisz függőkertje ehhez képest „nudli” lenne! A „bibi” tulaj­donképpen az, hogy annak ide­jén Salgótarján Város Tanácsa huszonötöd rangú feladatnak tartotta a problémát. Igaz, az sem érdekelte őket, hogy a vá­ros hovatovább romokban he­ver, ezért az ingatlanos lakások felújítását is felettébb furcsán szelektálva végezte el - ahol elvégezte. Amikor aztán rájöttek, hogy egyes gyermekek a nyugati vá­rosrészben patkányokkal ját­Keresztény fiatalok Budapesten Skandináviából érkezett ke­resztény fiatalok tartottak elő­adásokat augusztus 11-én és és ma, 12-én a Városliget közvet­len közelében, az egykori fel­vonulási tribün helyén. Az este nyolc órakor kezdődő kétórás programban színdarab, ének- és táncszámok szerepelnek. A százhatvan fiatal hajóval indult Bécsből: eddig több elő­adást tartottak az osztrák fővá­rosban, Pozsonyban és Komá­romban. A csoport tagjai első­sorban diákok, de elkísérik őket középkorúak és egész családok is. Céljuk, hogy elmondják, mi­ben hisznek és megmutassák: a Biblia ma is igaz, napjainkban is segítséget nyújt az élethez. Az utat a Word of Life Inter­national (Elet igéje) nevű. két­ezer tagú svédországi gyüleke­zet szervezte. Két éve és tavaly hasonló tú­rát tettek, akkor a Transzszibé­riai Expressz vonala mentén fekvő nagyobb városokat keres­ték fel. A csoport a budapesti előadá­sok után továbbhajózik Duna­újvárosba, majd kiköt - többek között - Újvidéken, Belgrádban és Tumu Severinnél. (MTI) szanak a homokozóban, tuda­tosult a városi vezetésben: az ő gyermekeik-unokáik is szert tehetnek efféle „játszópaj­tásra”. A gond csak az volt, hogy akkorra már az irtóhadjá­rat áfa nélkül is minimum tíz­millióba került volna. Most meg valamivel többe. (Hogy is szól a nóta? „No, de sebaj, több is veszett Mohácsnál.”) Állati nagy a gondjuk a kis- terenyeieknek is, mégpedig a nagy állatok miatt. Az új fo­galmak - mint a házi leopárd és a házitigris - még nem szere­pelnek a legújabb bioló­gia-tankönyvekben sem, de a Klapka úton már léteznek! És nincs az az Isten, és az a Btk., mely kitiltaná a lakóterületről a vadállatokat. Ha valakit egy­szer megesznek ezek az állatok amúgy szőröstül-bőröstül, ak­kor már hiába esik pánikba az egész Magyar Köztársaság nagylétszámú parlamentje. Dolgozik, szervez, rendez, lohol,rohan a salgótarjáni De- Zsö Alapítvány minden tagja. Most újabb nagy bulit szervez­nek: már folyik a készülődés az augusztus 14-i tóstrandi disz­hogy „elfelejtették" megrefor­málni a II./1969. évi rendeletet. S ha még nem volna elegük az állatokból, ejtsünk szót a marhaállományról. Néhány hónapja nyilatkozott egy gazda, s mondandóját szó sze­rint a következőkkel kezdte: az is marha, aki tehenet tart! Sike­rült is elérni hazánk demokra­tikus kormányzatának, hogy a gazdák kiirtották a teheneiket. Nos, a marhairtás irtó mar­haságnak bizonyult. Mert a la­kosság nem tapsolta vörösre a tenyerét attól, hogy a tejárak elérték a tejútrendszert. Igaz, a mezőgazdaság még örülhet. Olvasom, hogy cso­magterv már van a mezőgazda­ságban. Én momentán jobban örülnék, ha búza lenne, meg takarmánygabona, meg hús, meg tej. De persze én naiv va­gyok - a szakembereket azért tartják a minisztériumokban, hogy terveket csomagoljanak, melyek felbontás után egyér­telműen megmagyarázzák: mi­lyen intézkedések kellenek ah­hoz, hogy legyen elegendő búza, takarmánygabona, hús, és tej. Balázs József kóra, amelynek - a korábbiak­hoz hasonlóan lesz több megle­petése a főműsort pedig egy igazi sztárvendég jelenti: 21 órakor Viki, a tinédzserek bál­ványa lép a színpadra. Expo: ütemes előkészületek Salgótarjánba jön a tinibálvány Viki, a sztárvendég A sajtó számára kuriózum, valójában elmekórtani eset Minden cigányok királya, egyben újabb elnyomó? Saját nemzetsége tette fel a koronát Iulian Radulescu fe­jére. így lett belőle „minden cigányok királya”. Magyar- országi kisebbségi szerveze­tek véleményét kérdeztük a jelenségről. Nevezték ab­szurdumnak, felháborítónak, nevetségesnek. Pálfi Miklós (Lungo Drom Érdekvédelmi Cigány Szövet­ség, Szolnok):- Azt hiszem, a magyaror­szági cigányságot ez nem érinti. Abszurdum ez az egész. Számunkra nem jelent semmit. Magyarországon a cigányság mosolyog ezen.- Nem az a dolgok normáli­sabb menete, ha a cigányok vajdát választanak maguknak?- A vajda a kommunizmus találmánya. Pejoratív értelmet kapott, és a mai világban ennek sincs semmi jelentősége. Má­sok már a szokások.- Iulian Radulescu úgy dön­tött, önálló templomot és isko­lát fog építtetni.-Törvény adta lehetősége, hogy magániskolát nyisson. Ha van rá pénze, tegye meg. Fátyol Mihály (Cigányok If­júsági Szövetsége, Budapest):- Véleményem szerint ez a sajtó számára kuriózum, de va­lójában elmekórtani eset. Hogy valaki azt mondja magáról, ő minden cigányok királya, ez vicc. Két év múlva már azt mondhatjuk, cigánykirályból is van 13. Szent Péternél úgy ül­nek majd. hogy egy cigányki­rály, egy pápa. Iulian Radulescut szűk kör­nyezetében elfogadták, és bo­hócot csinálnak belőle.-Egyáltalán, mennyire van hagyománya a királyválasztás­nak a cigányok körében?-Egyetlen elfogadható eset van, a kultúra terén. Amikor a cigányzenészek bálján szimbo­likusan prímáskirállyá válasz­tanak valakit. Ez nagy szakmai elismerést jelent. Ezenkívül senki a világon nem foglalkoz­hat komolyan ilyen esetekkel. Volt már egy cseh „cigányki­rály” is, aki azóta börtönben ül. Pusoma Jenő (Magyaror­szági cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége):- Fel vagyunk háborodva. Ez egy őrült, régtől ismerjük.- Mit tudnak az előéletéről?- Annyit tudunk, hogy ke­reskedő cigány. Gondolom, megvan a pénze, hogy ilyen ce­remóniát hajthasson végre.- Csak pénzkérdés lenne, hogy valaki királlyá koronáz­tassa magát?- Ha van pénze megteheti. Sajnos, ilyen világban élünk. De mi történik, ha azt mondja, hogy ő a cigánykirály? Ki fog vele szóbaállni? Osztojkán Béla (Phralipe Független Cigányszervezet, Budapest):- Nem a mi királyunk, ez nevetséges. Általában a ci­gánykirályokról csak nyersen tudnék véleményt mondani, de mindennképpen ostobaság. Az pedig szomorú, hogy van ke­let-európai ország, amelyben olyan szinten élnek az embe­rek, hogy ilyen formában kell vezetőt találniuk. Cigánykirály általában úgy keletkezik, hogy van egy önjelölt, aki meglehe­tősen gazdag, és alattvalóivá szeretné tenni a romákat. Ők pedig bármire képesek azért, hogy legyen vezetőjük.-Miért nem tudják ezt a ma­gyarországihoz hasonló módon megoldani?- Románia keletebbre van. Ott még inkább élnek a régi szokások. De az, hogy egyszer csak lesz egy cigánykirály ál­lami forma vagy terület nélkül, az egyszerűen nevetséges. Az ember hiúsága, éppúgy, mint az isten útjai, kifürkészhetetlenek.- Elképzelhetőnek tartja, hogy egy ilyen meglehetősen gazdag önjelölt valóban alatt­valóivá tudja tenni a cigányo­kat?-Nyilván van ennek politi­kai felhangja. Vannak orszá­gok. például Szlovákia, ahol terhes a cigányság. Kineveztek egy cigánykirályt, akinek azt mondták, vidd őket az erdőbe. Az államnak benne van a keze. Ez a román cigánykirály nem több. mint egy főcigány, aki szorosan összejátszik a kor­mány egyes szerveivel a romák elnyomásáért. Dudellai Ildikó Megint vannak kiváltságosok? Emlékezetes, hogy a képvise­lőház rendkívüli nyári üléssza­kának utolsó napjai sem marad­tak „napirend előtti” szenzációk nélkül: a bíróságok négy or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérték. A mentelmi bizottság vala- mennyiök kiadását javasolta, ennek ellenére az országgyűlés a javaslatot - nagy szótöbbség­gel - leszavazta. A döntés vihart kavart, s ez azóta sem ült el. Egy MDF-es képviselő azért berzenkedett, mert szerinte „amit egy átlag­polgár megtehet azt mi, képvise­lők nem tehetjük meg. Dönté­sünk olyan látszatot kelthet, mintha mi törvények felett áll­nánk” . Az ellenzéki Dr. Hack Péter (SZDSZ) pedig azért há­borgott, mert szerinte 1990- ben nagyon sok képviselő azzal érkezett a parlamentbe, hogy ebben az országban soha többé ne legyenek kiváltságok. A mentelmi ügyekben folytatott gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a képviselők jelentős há­nyada ma úgy érzi, joga van fi­gyelmen kívül hagyni a törvé­nyeket. A mentelmi, összeférhetet­lenségi és mandátumvizsgáló bizottságban három MDF-es képviselő foglal helyet, a többi párt két-két taggal képviselteti magát. Elnökük a kisgazda Oláh Sándor:- A bizottság eddig 36 ügyet tárgyalt, ezek közül 30 esetben javasoltuk a mentelmi jog fel­függesztését de csak 10 esetben értett velünk egyet az Országy- gyűlés - mondja. - A döntés, mindig a T.Ház kezében van!-Ezek után mi lesz a leg­utóbbi négy üggyel?- Ezekben már döntött az Or­szággyűlés, megváltoztathatat­lan a határozat.-A most kialakult vita, nem járhat azzal a következménnyel, hogy a következő ügy - ha indo­kolt, ha nem - mindenképpen kiadatással végződik?- Mi ezután is minden ügyet több oldalról, körültekintően és alaposan megvizsgálunk. A végső döntés - hangsúlyozom - továbbra is az országgyűlés ke­zében van! Szabad György el­nök úrnak kellene lépéseket tennie, hogy a mentelmi ügyek­ben az országgyűlés alaposab­ban vizsgálódjon és körültekin­tőbben döntsön! (koós) Viki szombaton Salgótarjánban lép fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom