Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
4 HÍRLAP olvasóktól olvasóknak 1993. augusztus 2., hétfő Mit szeretne a regionális oktatási központ? Megnyugtató, s örömteli, hogy vége a közoktatási vitáknak, amelyek itt—ott már az értelmetlenség mezejére tévedtek. Van korszerű, nyugat-európai színvonalon álló közoktatási, szakképzési, felsőoktatási törvényünk. Az országgyűlés nyári, rendkívüli ülésszakán, 1993. július 12-én és 13-án születtek meg nagy szavazati többséggel a történelmi döntések. Várhatóan a heves ellenkezés lassan csitulni fog. Dolgoznunk kell tovább, új hittel és bizakodással fordulva a zajló jelenből születő jövő felé. Most az lesz a dolgunk, hogy a törvény hatályba lépésének kezdetére végezzük el a legszükségesebbeket, ismerjük meg a tanügyi szabályozás egészét, s mélyebben, részletesebben a ránk vonatkozót. Csak így lehet, így tudunk lépésről-lé- pésre haladni az oktatási törvények megvalósítása felé. Hogyan történjen a tankerületek (nem régiók!) nevelési és oktatási intézményeinek segítése, vizsgálata, ellenőrzése? Kikkel, milyen együttműködési formák, megállapodások szükségesek az önkormányzatokkal, pedagógiai intézetekkel? A tankerületi oktatásügyi központok (a mi kerületünk a Közép-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ - Pest, Nógrád és Jász-Nagykun Szolnok megye együtt) működésének egyik szerkezeti eleme a tankerületi igazgatóság, amelyet az iskolafokozatoknak megfelelő oktatásszervezők (egy-egy speciális óvodai-, általános iskolai-, középiskolaiigazgató, igazgatóhelyettes), valamint kapcsolódóan etnikai, nemzetiségi, oktatásszervezők alkotnak. Nálunk az igazgatóság jelenlegi közalkalmazotti létszáma 10 fő, de más tankerületekben vannak eltérések. A Közép-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ eddigi feladatát - a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - saját hatáskörben, az igazgatóság főmunkatársai által látta el. Például a kis iskolák pályázatának begyűjtése és feldolgozása, intézmények fenntartói kérésének teljesítése, szakvélemények adása, iskola- szerkezeti, alapítási kérdések, viták szakmai véleményezése. Külső szakértőt - szükség szerint - megbízási szerződés keretében alkalmaztunk. A tankerületi oktatásügyi központok másik szerkezeti eleme a választott szakmai testület, a központi tankerületi tanács. Ez még nem szerveződött meg. A törvény elfogadása teszi lehetővé, hogy a megyék legkiválóbb pedagógusaiból iskola- fokozatonként és típusként, megyei arányokra is tekintettel - létrejöjjön egy választott szakmai testület, amely javas- lattevő, döntéselőkészítő és ellenőrző, összehasonlító szerepet fog betölteni az oktatásügyi központok munkájában. (A választás módja és technikai lebonyolítása - alulról építkezőén - ez ideig még nem elfogadott.) A tankerületi oktatásügyi központok kis létszámú igazgatóságának munkáját nagy létszámú független szakértők bevonásával és alkalmazásával végzi majd, akikkel megbízási szerződést köt egy-egy meghatározott szakmai feladat ellátására. Szakértői munkát (vizsgálat, ellenőrzés) és vizsgáztatást viszont csak azok végezhetnek, akik nyilvános pályázat útján rajta vannak az országos szakértői- és vizsgajegyzéken. A tankerületi oktatásügyi központok működési rendje egyszerű, könnyen áttekinthető. Ugyanakkor feltételezi egyrészt, hogy a főszakértők funkcionális összerendezettsége és együttes tevékenysége jelenti a tankerületi oktatásügyi központok működési mechanizmusának lényegét. Hangsúlyozzuk: ezek a tankerületek nem hatóságként működnek közre a művelődési és közoktatási miniszter ágazati, irányítási feladatainak ellátásában, segítik a nevelési-oktatási intézmények fenntartói, irányítói tevékenységét és az oktatási-nevelési intézmények szakmai munkáját. Dr. Szabó Lajos igazgató Hozzájárulás a fűtési költségekhez A Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete, valamint a Segítőkéz az Időskorúak Támogatására Alapítvány együttesen értesíti tagjait, továbbá mindazon időskorú (60 év feletti) rászorulókat, akik önhibájukon kívüli okokból nyugdíjat nem szerezhettek, hogy a téli fűtési költségek támogatására korlátolt számban lehetőségünk van. A támogatás összege családonként, vagy magányos személy esetében 5.000 forint. Kérjük részletes levélben közöljék, milyen okok miatt nem szerezhettek nyugdíjat, továbbá életkorukat, családi helyzetüket, jelenlegi jövedelmüket. Házastársak esetében - amennyiben egyik félnek nyugdíja van - a nyugdíjszelvényt küldjék el. Mivel a nagy távolságok miatt személyesen nem tudunk felkeresni minden érdekeltet, kérjük két szomszéd igazoló aláírását az igénylésben, de elfogadjuk a polgármesteri, vagy lelkészi hivatalok ajánlását is. Mivel a rendelkezésünkre álló pénzkeret csepp a tengerben, a szükségletekhez mérten kérjük, hogy csak azok jelentkezzenek, akiknek semmi lehetőségük nincs a téli fűtési költségek biztosítására. A beérkező igénylések elbírálását a szervezet elnöksége, illetve az alapítvány kuratóriuma végzi. A támogatást postán kézbesítjük 1993. november 30-ig. Külön (egyéb) értesítést nem tudunk küldeni. Az igényléseket 1993. szeptember 15-ig fogadjuk az alábbi címen: Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szervezete, vagy Segítőkéz az Időskorúak Támogatására Alapítvány, 6800 Hódmezővásárhely, Bercsényi u. 21. Telefon: 62/342-387. A zöld báró utódja még mindig szívja a dolgozó parasztság vérét Rimóc községben 32 fő kivette a tsz-től a tagi tulajdonban feltüntetett földterületét aranykoronának megfelelően. Ezeket a dűlőket a tsz vezetősége határozta meg. Két táblát jelölt a „vezetés”: a Háromágai-dűlő 16 aranykorona felett és Nagyszil- vásalja 16 aranykorona alatti átlagértékben. A megyei földhivatallal megtörtént a megegyezés a kimérésre, 120 forint kimérési díjban. Ebben foglaltatott a térkép elkészítése és a tulajdonjog bejegyzése, a föld kimérése. Ez a földvisszaigénylés még a Németh-kormány által hozott törvény alapján történt. Ezt a földterületet a 32 fő már 1989-ben kérte a tsz vezetőségétől, de erre csak 1992. szeptemberében került sor, mert különböző indokokkal mindig leráztak bennünket. Mostanáig talán minden ment a maga valóságában és ez után robbant a bomba. A tsz vezetősége 2,50 forintot követel négyzetméterenként a melioráció megépítéséért. Amennyiben nem vagyunk hajlandóak fizetni, bírósági feljelentést tesz a 32 fő tulajdonos ellen. Ezt a költséget a 32 fő egyöntetűen nem fogja megtéríteni. Indoklásunk: 1. A tulajdonosoktól a földet tehermentesen vették el. 2. A melioráció előtt hektáronként a föld 8 AK volt, most pedig 25 AK értékben adták ki. 3. Három község közigazgatási határa tartozott a tsz területéhez, melyben községenként a következő érték terhelte négyzetméterenként a meliorációt: Varsány 3,50 Ft, Nógrádsipek 3,10 Ft, Rimóc 0,90 Ft. Ezen összeget egyöntetűen szétosztották és így 2,50 forinttal terheltek négyzetméterenként. Mi azonban más községeknek a meliorációját nem vagyunk hajlandók kifizetni. 4. A melioráció nem szakszerűen készült, az előírásoknak nem felel meg. 5. A meliorációra felvett ösz- szeg bizonyos százalékát (kb. 40%) más célra használták fel. 6. A vagyon felosztása előtt ezt a költséget ki lehetett volna egyenlíteni és a maradék vagyont felosztani. 7. Egy hektár föld meliorációjáért 25 000 forintot kérnek, melynek értéke 25 AK. A kárpótlási jegy piaci ára 55-58 %, tehát ezért az összegért 44,5 AK vehetek. Licitálásnál 500 forintért meg tudom venni... 8. A kereset után szétosztott vagyon nagyon elhibázott lépés volt, mert aki bevitte a tulajdonát, az még 0,5-0,8 munkaegységért dolgozott egész nap, holott egy munkaegység pénzbeli értéke 16-20 forint volt. Tehát nem az eredeti tulajdonosok között lett a vagyon felosztva, hanem a tsz-vezetőség között, holott a bérüket már felvették és nem is keveset. 9. Ha a tsz vezetősége any- nyira ragaszkodik a melioráció kifizetéséhez, akkor a 32 fő új tulajdonos ragaszkodik a 3 évi haszonbér kifizetéséhez, amelyet a tsz évente egy Ft/négy- zetméterben adta használatba. A vezetők által kivitt vagyont az új tulajdonosokkal akarják megfizettetni. Balázs Sándor az FkGP megyei alelnöke Akit mindenki csak Apókának szólított Néhány nap múlva két éve lesz annak, hogy Bátonytere- nyén, az Ady Endre Művelődési Központban megnyílt az Iványi Ödönről elnevezett kis- galéria. Az elmúlt két év lehetőséget adott arra, hogy több jeles művészt bemutassunk, hogy kapcsolatokat keressünk például a losonci Nógrádi Galériával, hogy bemutathassunk szlovák, illetve Szlovákiában élt és élő magyar művészek alkotásait. Iványi Ödön emberi, művészi munkássága példaértékű. Leszenyén, a mai Szlovákiában született 1918-ban, 75 éve. Legnagyobb örömünkre a főiskola elvégzése után Salgótarjánt választotta otthonának. A föld alatti és a föld feletti világban egyformán otthonosan mozgott, gondolkodott, alkotott. Ez a föld volt az, amely örökre befogadta őt Salgótarjánban. Csodálatos „tanító” volt. Aki a közelébe került azt megbabonázta, „elbolondí- totta”. Talán emlékezik a kedves olvasó: mindenki Apókának szólította. A salgótarjáni bányász képzőművészeti kör szinte összeforrott Iványi Ödön nevével. Szerette az életet, amely nem volt mindig barátságos vele. Ő nagyszerű emberi tartással elhessegette magától a nagy-nagy, általában a képzőművészek által érthetetlen módon gerjesztett indulatokat. Minden bajnak meg kell oldódnia - mondogatta sokszor - , ebben segít az emberi szeretet, egymás megbecsülése. Minden év nagy nyári eseménye volt a megyei képző- művészeti amatőr tábor, amelyet ő tartott össze, tett emlékezetessé. Az amatőrökből alakított alkalmi bányászegylettel sokat bolondoztunk, énekeltünk. Büszke vagyok arra, hogy barátjává fogadott. Ő leegyszerűsítette ezt a barátságot. Mi van gyerek? - kérdezgette és osztogatta a tanácsait. Neki olyan intézménye volt (megyei könyvtár), amelynek két kijárata létezett. így meg tudta válogatni, hogy kivel találkozik, kit enged be magához. Szerette és becsülte az értékeket, azokat, akik tehetségükkel, szorgalmukkal bizonyították alkalmasságukat a barátságra. „Nem akarok belemászni a nyúlós mocsárba, amely lehúzza az embert” - mondogatta. - Érzelmileg kellene belátásra bírni az embereket, mert úgy látszik az értelem önmagában nem elegendő." A kérdés kézenfekvőnek tűnik. Vajon egy galéria menynyire lehet szervezője, megvalósítója ennek a nagy álomnak. Kik kapjanak helyet a programsorozatban, kiket mutassunk be? Ő erre azt mondaná, hogy a mi fajtánkat, de mindenekelőtt a jó műveket alkotó művészeket. Vajon mennyire tudtunk eddig ennek a követelménynek eleget tenni? A névsor: id. Szabó István, Iványi Ödön, Kicsiny Balázs, Csemniczky Zoltán, Csohány Kálmán, Antal András, Szölősi Mária, erdélyi művészek (11 fő), szlovákiai magyar művészek anyaga (emlékkiállítás) - 12 fő -, dr. Baán János, gyer- mekrajzkiállítás 160 alkotó - 457 db -, Balassi Bálint Asztaltársaság képző- és iparművészei (12 fő), Akvarelltrien- nálé '91 (szlovák anyag 31 fő). Földi Péter, id. Szabó István Stációk emlékkiállítás, kézműveskiállítás (amatőr), Réti Zoltán, Gerő Ervin, Szabó Gyula - szlovákiai művészek. Balog Erzsébet amatőr művész, Magyar tájképek a losonci Nógrádi Galéria anyagából. Galériánknak nagyon jó kapcsolata van a losonci Nógrádi Galériával. Nekünk ügyünk van, tennivalónk, saját magunk tervezzük és készítjük a meghívókat, rendezzük meg az anyagot, rakjuk fel a kiállítandó alkotásokat, tiszteletből. Kevés a kiállítóhely a megyében. így indokolt a figyelmes, a folyamatos felkérés a helyi, illetve innen elszármazott művészeknek. Nagyon nagy adósságaink vannak. Gondoljunk csak az augusztusra tervezett, körünkből végleg eltávozott Hibó Tamás, decemberben Szujó Zoltán munkáinak bemutatására. Hiszünk abban, hogy Iványi Ödön iránti tiszteletünk, ragaszkodásunk bizonyításának néhány kulturális morzsája az, amelyet rendezvényeinkkel, azok szellemiségével meg tudunk fogalmazni a hetvenöt éve született művész tiszteletére. Kicsiny Miklós egy barát a sok közül Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Gondnokság alatt álló személy ajándékozhat-e és lemondhat-e az örökségéről testvére javára? Olvasónk gondnokság alá helyezett testvérével él közös háztartásban. Szeretné tudni, hogy. a gondnokság hatálya alatt álló testvérétől elfogadhat-e ajándékot, illetve hogy a gondnokság alá helyezett megteheti-e, hogy lemond jon az örökrészéről, tehát a szülői hagyatékból neki járó részről a testvére, vagy testvérének gyermeke javára? Ha igen, kell-e hozzá gyámhatósági engedély? A gondnokság alá helyezési eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket olvasónk feltehetően ismeri, hiszen gondnokság hatálya alatt álló testvérével kapcsolatosan érdeklődik. Ennek ellenére - mások ismereteinek bővítése céljából - is hivatkozom arra, hogy az erre vonatkozó lényeges rendelkezéseket a többszörösen módosított 1959. évi IV. törvény - a Polgári Törvénykönyv, rövidítve: Ptk. -, továbbá az ezt hatályba léptető 1960. évi 11.sz. törvényerejű rendelet (Ptké.) és az ugyancsak többször módosított és kiegészített 1952. évi III. törvény: a Polgári perrendtartás (Pp.) tartalmazzák. A gondnokság alá helyezés bírósági eljárással történik. A bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valami kóros szenvedélye (pl. alkoholizmus, kábítószer stb. ) miatt állandó jelleggel vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. (Ptk. 13. §/2.) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá pedig azt a nagykorú személyt helyezi a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - állandó jelleggel teljesen hiányzik. (Ptk. 16. 5/2) A gondnokság alá helyezés következményei különbözőek attól függően, hogy a bíróság a fentebb már ismertetett cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezte-e a gondnokoltat. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett jognyilatkozatának érvényességéhez - ha a jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése, vagy jóváhagyása szükséges. Kivételt képeznek a következő esetek: A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy a törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is tehet olyan jognyilatkozatot,- melyre őt jogszabály feljogosítja,- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket,- rendelkezik a munkával szerzett keresményével,-megköthet olyan szerződéseket is, amelyekkel kizárólag előnyt szerez magának. A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett nevében a törvényes képviselő maga is tehet jognyilatkozatot, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg, illetőleg a munkával szerzett keresményére vonatkoznak. A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat:- a cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett személy tartására,- a cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság hatálya alatt álló személy örökösödési jogviszony alapján megillető jogra, vagy kötelezettségre,- és ha külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyra vonatkozik. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, illetve annak hatálya alatt álló személy jognyilatkozata semmis! Nevében a törvényes képviselő jár el. Itt kell megjegyeznem, hogy mindezek ellenére nem lehet semmisnek tekinteni a mindennapi életben gyakran előforduló és különösebb megfontolást nem igénylő cselekedeteket, mint például: ha a gondnokolt az üzletben tejet, vagy kenyeret, illetve apróbb közszükségleti tárgyakat vásárol és azt rendben ki is fizeti. A feltett kérdésre konkrét válaszom a fentiekre figyelemmel az, hogy a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt álló személy, még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amely- lyel jelentősebb értéket ajándékoz, illetve amellyel öröklési jogáról ellenérték nélkül lemond! Ilyen gyámhatósági engedély nem is várható. Dr. Verebélyi
