Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
1993. augusztus 2., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salgótarján és környéke Kazári búcsú • Kazár. A falu apraja-nagyja készül már az augusztus 20-i ünnep alkalmából rendezendő búcsúra. A nagy eseménynek - amelyre más hagyományőrző együtteseket is meghívnak - most állítják össze végleges programját. Testületi ülés • Vizslás. A községi önkormányzat augusztus 5-i ülésén megvitatja az általános iskola és az óvoda elmúlt tanévi tevékenységét, tárgyal a szociális gondoskodás feladatairól, majd beszámoltatja a településen működő polgárőrséget eddigi tevékenységükről. Karbantartás • Salgótarján.A város egyik legegyenletesebben dolgozó üzemében, az SVT-Wamsler Rt-ben két hétig szünetel a munka. A Szolgáltató PC szakemberei több mint 20 millió forint értékben végeznek felújításokat és nagyjavítást. Exportálni akarják • Kishartyán. A kishar- tyán-sóshartyáni termelőszövetkezetben most aratják a kalászosok fajtájához tartozó fénymagot, vagy hétköznapi nevén a kanári kölest. A hatvan hektáron termesztett madáreleséget exporta szeretnék szállítani a szövetkezetiek. Közös együttlét • Szilaspogony. A kis nógrádi falu dicséretesen gondoskodik időskorú polgárairól. A minden egészségügyi és kulturális igényt kielégítő öregek napközi otthonában naponta nemcsak örömet ad, hanem hasznos elfoglaltságokat is nyújt a közös együttlét. Vadhálók • Salgótarján.A kohászati üzemek vállalati parkjában fa- és fémoszlop szerkezetű kerítésrendszert mutatnak be, az általuk gyártott vadhálókkal felszerelve. Tóth Imre, a mester az egyik vezeték szigetelését végzi. Fotók: Mikuska István Vízvezetékfelújítás A salgótarjáni Március 15. (korábban Kismarty) utca 2-12-es épület társasház közössége nagy vállalkozásba fogott. Az 1965-ben átadott épület teljes vízvezeték-hálózatát felújítják és minden lakásban felszerelik a vízórákat. A T. Niki Bt. szakmunkásai a vállalkozó Tóth Imre vezetésével június 15-én kezdtek munkához. A hárommillió forintot meghaladó értékű munkával szeretnének még a nyáron végezni. Szajkó Szabolcs vízvezetékszerelő-segéd már önállóan dolgozik: a fürdőszobacsapot köti rá az új oldalági vezetékre. Bogár Szilárd és Sári Krisztián tanulók a nyári gy akorlatot töltik ezen a munkán. Ők vágnak menetet minden darab vezetékre. A vizslásiak nem engednek a huszonegyből Kényszerlépésben Ha valaki vonattal érkezik Vizslásra és leszáll a kicsinyke állomáson, akkor még gyalogolhat jó egy kilométert, amíg beér a településre. Ez nyáron talán még romantikus - bár napjainkban nehezen fogadható el -, de a csapadékos, hideg évszakban kifejezetten kellemetlen. Nos, a vizslásiak szenvedik is ezt a körülményt az időtlen idők óta. Tenni ellene, pontosabban a megoldására csak most lett volna lehetőségük. Sándor Tibor polgármestert számítások közepette zavarjuk, de szívesen beszélget, hiszen arról folyik a szó, amivel éppen foglalkozik.- Gondterheltnek látszik polgármester úr. Elmosolyodik, de a homloka árulkodik a gondolataiban búvó problémákról.-Tagadhatatlan, előfordulnak zökkenők az életben, s én most éppen egy ilyen zökkenő elhárításán töröm a fejem.-Hogyan haladnak a bekötőút munkálataival?- Hát éppen ez az! - csattan a hangja és az egyébként nyugodt ember hirtelen ingerültté válik.- Két esztendeje spórolgatjuk a pénzt az útra, s tessék, a segítséget megtagadták tőlünk. A falu első emberének ingerültsége érthető, hiszen amikor elhatározták, hogy közelebb viszik magukat a 21-es főközlekedési úthoz, akkor döntöttek úgy, hogy ennek érdekében megépítenek ezerkétszáz méteres utat a huszonegyestől a faluig. Mivel a pénzük erre még két éves takarékoskodás után sem elegendő, megpályázták az útépítést.- Nagyon bíztunk a dologban, hiszen a feladat jellege, nagyságrendje alapján minket tartottak a pályázat elnyerése legnagy esélyesének - mondja Sándor Tibor.- Mivel indokolták az elutasítást? Bosszúsan legyint.- Azzal, hogy nincs erre pénz. Ötszáz millió forint pályázati pénz volt útra meg kerékpárúira, hát ebből nem jutott. Megértem, hogy kell a kerékpárút, azt viszont nem értem, hogy miért egy-két száz méteres út- darabkákra forgácsolják el a pénz, amikor ez a bekötőút Kazár, Mizserfa, Mátraszele számára is évente százezres nagyságrendű közlekedési megtakarítást jelent.- Most mit tesz az önkormányzat?- A tervünkről nem mondhatunk le, hiszen erre takarékoskodtunk, erről győzködtük az embereket, akik végül belátták az igazunkat. Úgy gondoljuk, hogy a Via et Vita Rt. segít nekünk, hiszen ebben mi is érdekeltek vagyunk. Kérünk majd tőlük árajánlatot, s az útépítés földmunkáival hozzálátnánk a feladat kivitelezéséhez. Sokat segít a dologban, hogy komplett kiviteli tervvel rendelkezünk.- Később, ha lesz rá lehetőség, pályáznak ismét? Kérdőjellé válik az egész ember.- Kényszerhelyzetben vagyunk. Az összegyűjtött pénzzel kezdeni kell valamit. Igaz, attól is tartok, hogy ha elkezdjük a munkát, később a megkezdett beruházásra már nem pályázhatunk. Na látja, ezért garasoskodunk kétéve - mondja panaszosan. Pádár András Ügyeskedők Százhuszonöt év a magyar iparban Csendes jubileumra készülnek az SKÜ-ben A piacon elterjedt az adózatlan kancsós bor kínálata, árusítása. Az ügyeskedők gazdagodni akarnak - gyorsan, gátlástalanul... A kispénzűeket és a nagyivókat vették célba: „olcsóbbá” tették a bort, mivel a sör drágább. A nagyivókat pedig nem a minőség érdekli, hanem a minél alacsonyabb ár. S ezt lovagolják meg az álboros gazdák. S ebben az alkoholgőzös versenyben alulmarad a becsület és a minőség! Ötven forint literenkénti árért gazdát cserél a zavaros, oxidált, dohos, élvezhetetlen bornak nevezett lötty. .. Ez a borkereskedelem nem a kulturált fogyasztás irányába hat. Betegség a fogyasztónak, tömött pénztárca az ügyeskedőknek. Valamikor híresek voltunk a borainkról. Hol van már ez? Bizony nem ártana a szőlősgazda, a bor becsületének helyreállítása - a fogyasztó érdekében. .. (g.L) Jó két éve kezdte meg működését az Országos Magyar Bányász Kohász Egyesület égisze alatt az a bizottság, amely hivatott előkészíteni a Salgótarjáni Kohászati Üzemek fennállása 125. évfordulójának megünneplését. Köztudott, hogy a magyar iparosodás hajnalán, 1868. augusztus 21-22-én ülésezett a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat alapítását elhatározó közgyűlés. Az egykori cégből fejlődött acélárugyár és a mai kohászati üzemek az eltelt több mint száz esztendőben markáns helyet vívott ki magának a magyar iparban. Igaz, napjainkban ez a vállalat is éppúgy a padlón hever, mint sok más patinás gyártársa. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jelen embere ne emlékezzen a múlt nagyságára. A megemlékezést előkészítő bizottság és lelkes támogatói munkája nyomán elkészült már az emlékérem, s már kinyomták azt a jubileumi könyvet, amiben a szakemberek és lelkes gyári segítői megörökítették a cég eddigi történetét. A jubileum alkalmából a Kohász Művelődési Központban kép- és dokumentumkiállítást rendeznek, s ebből az alkalomból a gyári filatelisták alkalmi bélyegzéssel ellátott emléklevelezőlappal köszöntik a gyár 1300 dolgozóját és 1110 nyugdíjas szakszervezeti tagját. Elkészült már az augusztus 27-i vállalati megemlékező ünnepség programja is, amit a gyár művelődési intézményében rendeznek meg. Az ünnepi megemlékezés előtt emléktáblát avatnak az irodaház falán, majd a megemlékezést követően nyitják meg a kiállítást. A gyár jelenlegi helyzetéhez mért szerény ünnepség nosztalgiatalálkozóval zárul. p.a. Gyenge volt a termés A kishartyáni szövetkezetben több mint 300 hektáron termesztenek őszi búzát, tavaszi árpát és fénymagot. A kalászosok a szokásosnak csak a felét termették az idén. Fotó: Kun Király József Hetedszer is világbajnokok? Az amatőr rádiózás régi hobbija az embereknek. Tevékenységük azonban nem öncélú, hiszen az amatőr rádiósok már számos esetben mentettek meg emberi életeket és anyagi javakat tevékenységükkel. A rádiósok időről időre különféle bajnokságokon mérik össze tudásukat. A legnagyobb felkészültséget megkívánó mérkőzés számukra a világbajnokság. A rádióamatőrök rövidhullámú világbajnokságát eddig hat alkalommal rendezték meg - minden esetben a magyar csapat bizonyult a legjobbnak - s a napokban lesz a hetedik. A salgótarjáni rádiósok eddig, hazánk hat rádiós versenykollek- tívájával részesei voltak a győzelemnek. Remélhetőleg most sem vallanak szégyent. A magyarságtudat erősítésére Honismereti tábor A Sóshartyáni Faluszépítő Egyesület rendezésében és az Ezredforduló Alapítvány, a Pro Cultura Alapítvány és a Kulturális és Szabadművelődési Alapítvány anyagi támogatásával ma kéthetes honismereti tábor kezdődik a községben. A több mint harminc helybeli fiatal részére igen gazdag programot állítottak össze a rendezők. A részt vevő fiatalokat avatott szakemberek vezetik be a néprajz tudományának műhelytitkaiba és gyakorlati ismereteibe. Előadást tart számukra Majcher Tamás régész, Földi Péter tanár-festőművész, Adorján János szobrász és Hájas Tibor néptáncpedagógus. A fiatalokat megismertetik a magyar népművészettel, illetve a honfoglaló magyarok művészetével, a magyar táncokkal és a néptánctörténettel; Foglalkoznak a magyar és a palóc népmesékkel és népzenével. A néprajzi gyűjtések jelentőségével és főbb módszereivel. A fiatalok gyakorlati foglalkozásokon tanulnak virágkötészetet, termésmunkákat, illetve játékokat és bábokat készítenek, batikolnak és agyagoznak, gyöngyöt fűznek, jelmezt készítenek s részt vesznek néprajzi gyűjtésben. Felkeresik a környék nevezetes történelmi emlékhelyeit, a múzeumokat, s látogatást tesznek a fővárosban. Útfelújítás Salgótarjánban Az Egri Közút Építő Rt. mintegy 20 millió forint ráfordítással útburkolat-felújítást végez Salgótarjánban. Az útgyalut rövidesen követi az aszfaltozógép. Mi jut eszébe... A pályázatokról?-Na mit gondol mi jut eszembe? Lassan egy éve vagyok munkanélküli. Két idegen nyelven beszélek, mérnöki diplomám van. Három helyre adtam be pályázatot munkára, azután semmit se nyertem el. Még csak nem is válaszoltak. (Szokol Aladár)- Nekem egy nagy léggömb, amit alaposan felfújnak. (Sándor Tibor)-Az, hogy valahová, valamire be kell adni, azután vagy nyer vele az ember, vagy nem. (Jankúra Miklós)- Valamikor ha kellett vízre, gázra, útra a pénz, akkor ha volt keresztapa, kapott a illető település. Most pályázni kell, de nem árt ha most is van keresztszülő. (Nagy Andrásné)- A hosszadalmas tortúra, amivel minden ilyen vállalkozás jár. S akkor még nem is biztos, hogy megérte a nagy fáradozást. (Szabó Márta)- Nekem a személyes siker jut eszembe. Nemrégiben pályáztam egy külföldi kiküldetésre és sikerült elnyernem. (Gerendás László)- A porhintés. (Sógor Antal)-Te pályázz nálam, én pályázok nálad. Te ítélsz nekem, én ítélek neked. (Galambos Ferenc)- Olyan modern népi játék, amivel szerencsés esetben pótolni lehet azokat a hiányzó pénzeket, amik elengedhetetlenül szükségesek akár a művelődési program készítéshez, akár a munkahelyteremtéshez, vagy a nyári gyereküdültetéshez. (Szegedi Klára)- Újfajta magyarhoni oszto- gatósdi, ami kiszámolósdival van egybekötve. (Molnár György)- pádár Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
