Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

1993. augusztus 2., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Salgótarján és környéke Kazári búcsú • Kazár. A falu apraja-nagyja készül már az augusztus 20-i ünnep alkalmából rendezendő búcsúra. A nagy eseménynek - amelyre más hagyományőrző együtteseket is meghívnak - most állítják össze végleges programját. Testületi ülés • Vizslás. A községi önkor­mányzat augusztus 5-i ülésén megvitatja az általános iskola és az óvoda elmúlt tanévi tevé­kenységét, tárgyal a szociális gondoskodás feladatairól, majd beszámoltatja a településen működő polgárőrséget eddigi tevékenységükről. Karbantartás • Salgótarján.A város egyik legegyenletesebben dolgozó üzemében, az SVT-Wamsler Rt-ben két hétig szünetel a munka. A Szolgáltató PC szak­emberei több mint 20 millió fo­rint értékben végeznek felújítá­sokat és nagyjavítást. Exportálni akarják • Kishartyán. A kishar- tyán-sóshartyáni termelőszö­vetkezetben most aratják a kalá­szosok fajtájához tartozó fény­magot, vagy hétköznapi nevén a kanári kölest. A hatvan hektá­ron termesztett madáreleséget exporta szeretnék szállítani a szövetkezetiek. Közös együttlét • Szilaspogony. A kis nógrádi falu dicséretesen gondoskodik időskorú polgárairól. A minden egészségügyi és kulturális igényt kielégítő öregek napközi otthonában naponta nemcsak örömet ad, hanem hasznos el­foglaltságokat is nyújt a közös együttlét. Vadhálók • Salgótarján.A kohászati üzemek vállalati parkjában fa- és fémoszlop szerkezetű kerí­tésrendszert mutatnak be, az ál­taluk gyártott vadhálókkal fel­szerelve. Tóth Imre, a mester az egyik vezeték szigetelését végzi. Fotók: Mikuska István Vízvezeték­felújítás A salgótarjáni Március 15. (korábban Kismarty) utca 2-12-es épület társasház közös­sége nagy vállalkozásba fogott. Az 1965-ben átadott épület tel­jes vízvezeték-hálózatát felújít­ják és minden lakásban felszere­lik a vízórákat. A T. Niki Bt. szakmunkásai a vállalkozó Tóth Imre vezetésével június 15-én kezdtek munkához. A három­millió forintot meghaladó ér­tékű munkával szeretnének még a nyáron végezni. Szajkó Szabolcs vízvezetékszerelő-segéd már önállóan dolgozik: a fürdőszobacsapot köti rá az új oldalági vezetékre. Bogár Szilárd és Sári Krisztián tanulók a nyári gy akorlatot töltik ezen a munkán. Ők vágnak menetet minden darab vezetékre. A vizslásiak nem engednek a huszonegyből Kényszerlépésben Ha valaki vonattal érkezik Vizslásra és leszáll a kicsinyke állomáson, akkor még gyalo­golhat jó egy kilométert, amíg beér a településre. Ez nyáron ta­lán még romantikus - bár napja­inkban nehezen fogadható el -, de a csapadékos, hideg évszak­ban kifejezetten kellemetlen. Nos, a vizslásiak szenvedik is ezt a körülményt az időtlen idők óta. Tenni ellene, pontosabban a megoldására csak most lett volna lehetőségük. Sándor Tibor polgármestert számítások közepette zavarjuk, de szívesen beszélget, hiszen arról folyik a szó, amivel éppen foglalkozik.- Gondterheltnek látszik pol­gármester úr. Elmosolyodik, de a homloka árulkodik a gondolataiban búvó problémákról.-Tagadhatatlan, előfordul­nak zökkenők az életben, s én most éppen egy ilyen zökkenő elhárításán töröm a fejem.-Hogyan haladnak a bekö­tőút munkálataival?- Hát éppen ez az! - csattan a hangja és az egyébként nyugodt ember hirtelen ingerültté válik.- Két esztendeje spórolgatjuk a pénzt az útra, s tessék, a segít­séget megtagadták tőlünk. A falu első emberének inge­rültsége érthető, hiszen amikor elhatározták, hogy közelebb vi­szik magukat a 21-es főközle­kedési úthoz, akkor döntöttek úgy, hogy ennek érdekében megépítenek ezerkétszáz méte­res utat a huszonegyestől a fa­luig. Mivel a pénzük erre még két éves takarékoskodás után sem elegendő, megpályázták az útépítést.- Nagyon bíztunk a dolog­ban, hiszen a feladat jellege, nagyságrendje alapján minket tartottak a pályázat elnyerése legnagy esélyesének - mondja Sándor Tibor.- Mivel indokolták az elutasí­tást? Bosszúsan legyint.- Azzal, hogy nincs erre pénz. Ötszáz millió forint pá­lyázati pénz volt útra meg ke­rékpárúira, hát ebből nem jutott. Megértem, hogy kell a kerékpá­rút, azt viszont nem értem, hogy miért egy-két száz méteres út- darabkákra forgácsolják el a pénz, amikor ez a bekötőút Ka­zár, Mizserfa, Mátraszele szá­mára is évente százezres nagy­ságrendű közlekedési megtaka­rítást jelent.- Most mit tesz az önkor­mányzat?- A tervünkről nem mondha­tunk le, hiszen erre takarékos­kodtunk, erről győzködtük az embereket, akik végül belátták az igazunkat. Úgy gondoljuk, hogy a Via et Vita Rt. segít ne­künk, hiszen ebben mi is érde­keltek vagyunk. Kérünk majd tőlük árajánlatot, s az útépítés földmunkáival hozzálátnánk a feladat kivitelezéséhez. Sokat segít a dologban, hogy komplett kiviteli tervvel rendelkezünk.- Később, ha lesz rá lehető­ség, pályáznak ismét? Kérdőjellé válik az egész ember.- Kényszerhelyzetben va­gyunk. Az összegyűjtött pénz­zel kezdeni kell valamit. Igaz, attól is tartok, hogy ha elkezd­jük a munkát, később a meg­kezdett beruházásra már nem pályázhatunk. Na látja, ezért ga­rasoskodunk kétéve - mondja panaszosan. Pádár András Ügyeskedők Százhuszonöt év a magyar iparban Csendes jubileumra készülnek az SKÜ-ben A piacon elterjedt az adó­zatlan kancsós bor kínálata, árusítása. Az ügyeskedők gazdagodni akarnak - gyor­san, gátlástalanul... A kispénzűeket és a nagyi­vókat vették célba: „ol­csóbbá” tették a bort, mivel a sör drágább. A nagyivókat pedig nem a minőség érdekli, hanem a minél alacsonyabb ár. S ezt lovagolják meg az álboros gazdák. S ebben az alkoholgőzös versenyben alulmarad a be­csület és a minőség! Ötven forint literenkénti árért gazdát cserél a zavaros, oxidált, dohos, élvezhetetlen bornak nevezett lötty. .. Ez a borkereskedelem nem a kul­turált fogyasztás irányába hat. Betegség a fogyasztónak, tö­mött pénztárca az ügyeske­dőknek. Valamikor híresek voltunk a borainkról. Hol van már ez? Bizony nem ártana a szőlős­gazda, a bor becsületének helyreállítása - a fogyasztó érdekében. .. (g.L) Jó két éve kezdte meg műkö­dését az Országos Magyar Bá­nyász Kohász Egyesület égisze alatt az a bizottság, amely hiva­tott előkészíteni a Salgótarjáni Kohászati Üzemek fennállása 125. évfordulójának megünnep­lését. Köztudott, hogy a magyar iparosodás hajnalán, 1868. au­gusztus 21-22-én ülésezett a Salgótarjáni Vasfinomító Tár­sulat alapítását elhatározó köz­gyűlés. Az egykori cégből fej­lődött acélárugyár és a mai ko­hászati üzemek az eltelt több mint száz esztendőben markáns helyet vívott ki magának a ma­gyar iparban. Igaz, napjainkban ez a vállalat is éppúgy a padlón hever, mint sok más patinás gyártársa. Ez azonban nem zárja ki, hogy a jelen embere ne emlékezzen a múlt nagyságára. A megemlékezést előkészítő bizottság és lelkes támogatói munkája nyomán elkészült már az emlékérem, s már kinyomták azt a jubileumi könyvet, amiben a szakemberek és lelkes gyári segítői megörökítették a cég eddigi történetét. A jubileum alkalmából a Ko­hász Művelődési Központban kép- és dokumentumkiállítást rendeznek, s ebből az alkalom­ból a gyári filatelisták alkalmi bélyegzéssel ellátott emlékleve­lezőlappal köszöntik a gyár 1300 dolgozóját és 1110 nyug­díjas szakszervezeti tagját. Elkészült már az augusztus 27-i vállalati megemlékező ün­nepség programja is, amit a gyár művelődési intézményé­ben rendeznek meg. Az ünnepi megemlékezés előtt emléktáblát avatnak az irodaház falán, majd a megem­lékezést követően nyitják meg a kiállítást. A gyár jelenlegi hely­zetéhez mért szerény ünnepség nosztalgiatalálkozóval zárul. p.a. Gyenge volt a termés A kishartyáni szövetkezetben több mint 300 hektáron termeszte­nek őszi búzát, tavaszi árpát és fénymagot. A kalászosok a szoká­sosnak csak a felét termették az idén. Fotó: Kun Király József Hetedszer is világbajnokok? Az amatőr rádiózás régi hob­bija az embereknek. Tevékeny­ségük azonban nem öncélú, hi­szen az amatőr rádiósok már számos esetben mentettek meg emberi életeket és anyagi java­kat tevékenységükkel. A rádiósok időről időre kü­lönféle bajnokságokon mérik össze tudásukat. A legnagyobb felkészültséget megkívánó mérkőzés számukra a világbaj­nokság. A rádióamatőrök rö­vidhullámú világbajnokságát eddig hat alkalommal rendezték meg - minden esetben a magyar csapat bizonyult a legjobbnak - s a napokban lesz a hetedik. A salgótarjáni rádiósok eddig, ha­zánk hat rádiós versenykollek- tívájával részesei voltak a győ­zelemnek. Remélhetőleg most sem val­lanak szégyent. A magyarságtudat erősítésére Honismereti tábor A Sóshartyáni Faluszépítő Egyesület rendezésében és az Ezredforduló Alapítvány, a Pro Cultura Alapítvány és a Kultu­rális és Szabadművelődési Ala­pítvány anyagi támogatásával ma kéthetes honismereti tábor kezdődik a községben. A több mint harminc helybeli fiatal részére igen gazdag prog­ramot állítottak össze a rende­zők. A részt vevő fiatalokat ava­tott szakemberek vezetik be a néprajz tudományának műhely­titkaiba és gyakorlati ismerete­ibe. Előadást tart számukra Majcher Tamás régész, Földi Péter tanár-festőművész, Ador­ján János szobrász és Hájas Ti­bor néptáncpedagógus. A fiatalokat megismertetik a magyar népművészettel, illetve a honfoglaló magyarok művé­szetével, a magyar táncokkal és a néptánctörténettel; Foglalkoz­nak a magyar és a palóc népme­sékkel és népzenével. A nép­rajzi gyűjtések jelentőségével és főbb módszereivel. A fiatalok gyakorlati foglal­kozásokon tanulnak virágköté­szetet, termésmunkákat, illetve játékokat és bábokat készítenek, batikolnak és agyagoznak, gyöngyöt fűznek, jelmezt készí­tenek s részt vesznek néprajzi gyűjtésben. Felkeresik a kör­nyék nevezetes történelmi em­lékhelyeit, a múzeumokat, s lá­togatást tesznek a fővárosban. Útfelújítás Salgótarjánban Az Egri Közút Építő Rt. mintegy 20 millió forint ráfordítással út­burkolat-felújítást végez Salgótarjánban. Az útgyalut rövidesen követi az aszfaltozógép. Mi jut eszébe... A pályázatokról?-Na mit gondol mi jut eszembe? Lassan egy éve va­gyok munkanélküli. Két idegen nyelven beszélek, mérnöki dip­lomám van. Három helyre ad­tam be pályázatot munkára, azután semmit se nyertem el. Még csak nem is válaszoltak. (Szokol Aladár)- Nekem egy nagy léggömb, amit alaposan felfújnak. (Sán­dor Tibor)-Az, hogy valahová, vala­mire be kell adni, azután vagy nyer vele az ember, vagy nem. (Jankúra Miklós)- Valamikor ha kellett vízre, gázra, útra a pénz, akkor ha volt keresztapa, kapott a illető település. Most pályázni kell, de nem árt ha most is van ke­resztszülő. (Nagy Andrásné)- A hosszadalmas tortúra, amivel minden ilyen vállalko­zás jár. S akkor még nem is biztos, hogy megérte a nagy fá­radozást. (Szabó Márta)- Nekem a személyes siker jut eszembe. Nemrégiben pá­lyáztam egy külföldi kikülde­tésre és sikerült elnyernem. (Gerendás László)- A porhintés. (Sógor Antal)-Te pályázz nálam, én pá­lyázok nálad. Te ítélsz nekem, én ítélek neked. (Galambos Fe­renc)- Olyan modern népi játék, amivel szerencsés esetben pó­tolni lehet azokat a hiányzó pénzeket, amik elengedhetetle­nül szükségesek akár a műve­lődési program készítéshez, akár a munkahelyteremtéshez, vagy a nyári gyereküdültetés­hez. (Szegedi Klára)- Újfajta magyarhoni oszto- gatósdi, ami kiszámolósdival van egybekötve. (Molnár György)- pádár ­Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom