Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-28-29 / 200. szám
1993. augusztus 28-29., szombat-vasárnap RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Rétság és környéke Igazgatóváltás ••• • Nőtincs. A község általános ‘ iskolájának igazgatója, Laezi István megvált iskolaigazgatói tisztétől^ mivel a váci Radnóti Miklós ÁltalánösdSköld igázgá- tójávé választotta ;r város képvto' selő-testülete. A^’új* fanévbert- az igazgatói' pályázat elbírálásáig* az iskola' vezetői* teendőit Szalay Lajosné, eddigi igazga* tóhelyettes látja el. Telefonigények • Feisöpetény. A községben eddig mintegy 30 család jelezte; hogy a Matáv által kiírt feltételek ismeretében is igényel telefont, elletve fizeti az anyagi hozzájárulást. A tervek szerint a távhívó hálózatba is bekapcsolódó központ azonban további igényeket is ki tudna elégíteni, így a lehetséges előfizetők szervezése tovább folytatódik. Elutasított pályázat • Szendehely. A község ön- kormányzata a Népjóléti Minisztériumhoz pályázatot nyújtott be a helyi étkeztetés, az öregek napközi otthonának kialakítása, valamint a családsegítő szolgálat beindítása miatt. A támogatási kérelmet azonban elutasították. Névjegy Holes Imre kétbodonyi polgármester Kétbodonyban 23 éve élek, egyébként cserhátsurányi születésű vagyok. A helybeli emberek bizalmára jellemző, hogy a tősgyökeres kétbodo- nyiak mellett is engem választottak meg e megtisztelő pozícióra. Öt jelölt indult egyébként a választáson - a sors úgy hozta, hogy én lettem a befutó! Eredetileg inkább csak képviselőséget vállaltam volna, de aztán így alakult a helyzet, polgármester lettem. Furcsa dolog, de szinte jobb kapcsolatban vagyok a kétbodonyi emberekkel, mint a szülőfalum beliekkel... Kétbodonynak rengeteg behozni valója van, hiszen az elmúlt évek infrastrukturális lemaradása az egykori társközségekben fokozottan jelentkezik. Ennek megfelelően az intézmények állapota is csapnivaló, valamennyi felújításra szorulna már hosszabb ideje. Többek között a templomtetőt is fel kellene újítani, - ha minden jól megy, az evangélikus egyház is hozzá fog járulni a költségekhez. Szeretnénk a kétbodonyi tó tulajdonjogát is megszerezni, és a horgászegyesülettel közösen működtetni azt. A felértékelését már régebben elvégeztettük. A zártkertek tulajdonosainak külön is szeretnénk egy „falugyűlést” összehívni, a felmerülő problémák tisztázására. Meggyőződésem, hogy Budapest közelsége különösen nagy vonzerőt gyakorol a pihenni, felüdülni szándékozókra. Ehhez azonban - mint mondtam - infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. Kedvenc elfoglakságotn éppen a horgászás lenne - ha néha egy kevés szabadidő is társulna hozzá! A magyamán- dori takarékszövetkezet elnökeként nem sok időm marad ilyesmivel foglalkozni s vannak családi vállalkozásaim is, amelyek szintén nagyon sok munkát és odafigyelést igényelnek. Egyéb irányú, sokrétű elfoglaltságaim miatt főállásban nem is vállaikozhatom a falu vezetésre, bár ezt természetesen előre is közöltem.. . Azt meg, hogy a vízben halak is vannak - egyelőre - akár el is felejthetem ... - Z Külföldről érkezik, külföldre távozik Osztrák anyag, magyar varrónő biősjenőn lassan már két éve működik a Kedves és Társa Betéti társaság varrodája.- Honnan e „kedves" név?- A tulajdonosunk, Kedves Tamás nevéből származik ... - válaszolta Mészáros Lászlóné, a varroda vezetője.- Mit gyártanak?- Szabadidő ruhákat készítünk, kizárólag osztrák megrendelésre. Bérmunkát végzünk, készen kapunk tőlük mindent, az alapanyagokat, a cérnát, de még a varrógépeket is onnan hozták. Futószalagon dolgozunk, az anyagok kiszabva érkeznek, itt csak az összeállítást végezzük. Természetesen csomagoló résziégünk azért van...-Mi jellemzi a piinőségi kö- veWI'métfyé^éí? 1- Nagyon szigorúak! Az osztrákok csak az igazi minőségi munkát veszik át. Ezek a termékek egyébként itthon nem kerülnek forgalomba, kizárólag a megrendelőinknek szállítunk belőle.- Hány embernek adnak munkát?- Összesen huszonketten vagyunk, ez a teljes létszám.-A szigorú minőségi követelmények miatt mennyire kötötték szakképesítéshez a dolgozók alkalmazását?- Sokkal lényegesebb szempont az, hogy valaki mennyire képes minőségi és mennyiségi munkát végezni egyszerre. Körülbelül fele-fele arányban vannak szakképzett és szakképzet- len varrónőink.- Kizárólag nők dolgoznak önöknél?- Van egy férfi munkaerőnk is: ő a varrógép-műszerész. A gépeink viszont kiváló minőségűek, úgynevezett szálvágós gépek. Mint említettem, ezek is Ausztriából vannak.- Valdmétthyí " dolgozójuk helybeli'1-Majdnem! Egyetlen lány jár Nagyorosziból, a többiek di- ósjenőiek.- Mettől meddig dolgoznak?- Reggel 6-tól fél háromig.- Elég nehéz lehet Nagyorosziból ide utazgatni. ..-Vonattal csak két megálló, de bizony nagyon korán kell felkelni... Ha jól emlékszem, reggelente - vagy inkább hajna- lonta - fél öt körül kel fel, bár a lényeg az, hogy munkája van.- Milyen jövedelemmel rendelkeznek a dolgozók?- Az órabér 72 forint és ehhez valamennyi teljesítménybér is hozzájön. Ez valamivel magasabb, mint amennyit a varrodákban adni szokás.- Nem voltak nehézségeik az üzem indításakor? A varrónőknek olyan alacsony béreket szokás kínálni, hogy sokkal egyszerűbb munkanélküli segélyen, sőt jövedelempótló támogatáson otthon maradniuk.- Ilyen nálunk nem volt, szerencsére a munkaerő ellátottsa1 gunk kitűnő, és - mint említettem -, valamivekjobbari tüdíihk fizetni, mint az'áílagós Varrodákban. Az alacsony kereseteknek az lehet áz oka, hogy elég sok varroda megszűnt a közelmúltban és ha nehezen is, de viszonylag alacsony fizetésért is lehet azért munkaerőt találni.- Valamilyen fejlesztésre gondolnak a jövőben?- Egyelőre nem, de lehet, hogy rákényszerülünk. A téesz Munkában a varrógép és a varrónő ugyanis - akié ez az épület - felszámolás alatt áll és lehet, hogy új helyet kell keresnünk. Adottságainknak megfelelően, dolgozóink érdekében természetesen kizárólag Diósjenő jöhet szóba . .. Faragó Zoltán Sötétszürke lófarok Besenyők, lovagházak, törökök „Adatok Tolmács község történetéhez” címmel egy könyv jelent meg a közelmúltban Kovács Géza, helybeli római katolikus lelkész gyűjtései alapján. Az idős pap a kiadványt dr. Pé- tery József, egykori váci püspök emlékének ajánlotta, aki 1967-ben, 14 évi raboskodás után a börtönben hunyt el. Külön is köszönetét nyilvánít egy holland és egy német családnak, akik anyagilag jelentősen hozzájárultak a könyvecske ki- . nyomtatásához. A munka első fejezete a „Tolmács” név eredetének kutatásával foglalkozik. Megtudhatjuk belőle, hogy a Tolmács szó a besenyők hatodik törzsének neve volt egykor. A törzs zászlaja a sötétszürke lófarok volt, ezért a törzs külön is megkülönböztette magát a „Ború-Tolmács”, azaz a sötétszürke Tolmács névvel. Érdekességként emeli ki a helybeliek egykori gúnynevét, a „bagoly-imádót”. XVII-ik századi források szerint a törzs totemállata, a bagoly miatt gyakran csúfolták az ittenieket az előbbi névvel. Külön fejezet foglalkozik a johannita lovagok történetével. Mivel a Nógrád megyei levéltár Füleken elpusztult a Thö- köly-féle harcokban, a lovagokról sok adat nem maradt fenn. Egy azonban biztos: az ország területén felsorolt lovagházak közül három - Szirák, Tolmács és Szomolya - Nógrádban voltak. (Utóbbi szintén Tolmács közelében állt, közigazgatásilag jelenleg Borsosberényhez tartozik egykori területe.) A könyv foglalkozik Tolmács környékének török kori történetével is. Megemlíti, hogy a közeli Vác - amelynek tágabb vonzáskörzetébe Tolmács ma is tartozik - 144 év alatt 38 alkalommal cserélt gazdát. Ennyiszer dúlhatták fel különféle hadseregek a falut is ... Külön fejezet foglalkozik a népesség alakulásával, a tolmá- csi vezetéknevek bejegyzésével, a helyi egyházi épületekkel. Értelemszerűen sokkal több adat áll rendelkezésre az utóbbi két-három évszázad, illetve a legutóbbi évek eseményeiről, így ezekkel a könyv is behatóbban tud foglalkozni. A szöveges részt ábrák, térképek, rajzok, fotók egészítik ki, és teszik teljessé. - FZ Készülnek a házi bekötések tervei Elutasított pályázatok A község önkormányzata néhány évvel ezelőtt kiépíttette az ivóvízhálózatot mind Szendehelyen, mind pedig Katalinpuszta településrészen. A fejlesztés miatt azonban megnőtt a szennyvíz kibocsátása is, ezért gondolniuk kellett ennek a problémának a megoldására is. Éppen ezért a Környezetvédelmi Alaphoz, illetve a Vízügyi Alaphoz is pályázatot nyújtottak be, szennyvíztisztító építésének, illetve szennyvízelvezetés megoldásának tárgyában. Az értékelések szerint mind a két pályázat megfelelt a kiírásnak, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt ez évben nem tudják támogatni a kérelmeket, így a kivitelezés átütemezését javasolták, 1994—95-re. A 40 százaléknyi összköltséget kitevő támogatási lehetőség elveszett ugyan, de az 50 százalékos cél- támogatás összegének elnyerésére még mindig van remény. Amennyiben ez sikerül, néhány hónapos késéssel ugyan, de 1993-ban elindíthatják a munkát. Mindez természetesen pénzügyi és műszaki átütemezésekkel lehetséges. Az önkormányzat várakozás közben folyamatosan készítteti a házi bekötések terveit. fz Rendelés: majd később Szendehely-Katalinpuszta. A településrészen elkészültek az orvosi rendelő kialakításának munkálatai. Az önkormányzat anyagi finanszírozása mellett lezajlott kivitelezés azonban nem sikerült tökéletesre: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a jelenlegi állapotában nem járult hozzá a rendelő beüzemeléséhez. Kiegészítő munkák, hiánypótlások, és egyéb kisebb kivitelezési módosítás után azonban az egészségügy birtokba veheti a létesítményt. Addig a lakosság türelmét kéri az önkormányzat. Orvosi ellátásra Szendehelyen van lehetőség. Nagyoroszi és Borsosberény közös kivitelezésében épül a fotón látható szemétlerakó hely, az utóbbi község közigazgatási területén. A beruházás összesen 12 millióba kerül. Fotó: Gyurkó Gázvezeték és környezet Feisöpetény, Nőtincs, ősa- gárd, Szendehely. Az említett községekben a közeljövőben valószínűleg megkezdődik a földgázvezeték kiépítése. A szervezés évek óta folyik, de kedvező előjelként értékelhető, hogy a Központi Környezetvédelmi Alap tárcaközi bíráló bizottsága az említett négy község részére tíz millió forint vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a földgázellátás kivitelezési munkálataira. A támogatási szerződést a négy érintett ön- kormányzatnak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal kell majd megkötnie. Zászló volt, most rongy Rétság városának központjában áll ez a három zászlórúd. A középsőn, alig láthatóan, fettekeredve, elrongyolódva, de a mai napig egy nemzeti színű lobogó árválkodik. Mint megtudtuk, már két éve „tartózkodik” mostam helyén, - csak éppen azt nem tudja senki, hogy miért. Nem sikerült, vagy nem akarták levenni - azaz levonni - nem tudtuk meg. Ami viszont a legkülönösebb: a rétságiak többsége észre sem vette eddig jelenlétét... Az etpiszkoié- dott, megfakult, szürkés színt öltött, egykor piros-fekér-zöld zászló pedig változatlanul vonzza a tekinteteket - legalábbis azét, aki egyszer mar megpillantotta ... Gyurkó Péter ftüv. Hétfői számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Épül a szeméttelep Fotó: Gyurkó Péter