Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19-20 / 193. szám
ASVPAGE.HED SALGOTARIAN Ausgabe 6 HÍRLAP ____________________________ SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN 1993. augusztus 19-20., csütörtök-péntek L ehet, hogy egy „tolvajnak” köszönhetően maradt meg? A Szent Jobb több évszázados kálváriája egy béna kisgyerek a király sírjához mászott és ott csodák csodájára felállt. Mások súlyos betegségükből gyógultak fel. A zsinat bizonyítva látta István király szentéletűségét és szentté nyilvánította. A méltó újratemetés érdekében 1083. augusztus 20-án felnyitották az altemplomban lévő sírkamrát, és megrökönyödve tapasztalták, hogy hiányzik a király jobb keze.- Az egész kar, vagy csak a kézfej?- István király teljes jobb karja hiányzott.-Az államalapító holttestét eredetileg a bazilika közepén, márvány szarkofágban helyezték el. Miért került onnan az altemplom sírkamrájába?- Halála után a trónviszályok miatt a fehérvári káptalan joggal félt attól, hogy a földi maradványokat megszentségtelení- tik és ezért rejtette el a biztonságosabbnak vélt altemplomban. A bebalzsamozott holttest már bomlásnak indult, viszont a jobb kar épségben maradt. A mumifikálódott testrésznek csodás erőt tulajdonítottak, azt eltávolították és a bazilikában helyezték el. A kincstár őre, egy bizonyos Merkur - a pontos időpontot nem sikerült kideríteni - a szent ereklyét Biharban lévő birtokán elrejtette.- Vagyis ellopta az ereklyét. Mit szólt ehhez László király?- Megbocsátott a „tolvajnak” és az ereklye megtalálásának helyén első királyunk tiszteletére, a Szent Jobb méltó őrzésére, megalapította a Szent Jobb Apátságot. A körülötte kialakult mezővárost is így hívták, ma románul Siniob a helység neve. Jómagam jártam a templomban, ahol freskókon örökítették meg a nevezetes eseményt. Az ereklyéhez mindaddig zarándokoltak a hívek, míg azt Székesfehérvárra nem szállították. A koronázó városban, vélhetően 1543-ban, újrakezdődött a Szent Jobb kálváriája.- Nem lehet pontosan tudni az időpontot?- Ez a kérdés napjainkban is erősen vitatott, mikor és miért került az ereklye az egykori RaAugusztus 20-án az idén is lesz Szent Jobb-körmenet. A budapesti Szent István-bazilikából induló és oda visszaérkező kegyeletteljes szertartáson sok ezren kísérik majd az államalapító király golyóálló kristályhengerben őrzött kézfejét.-Hogyan maradhatott meg első uralkodónk jobb keze? - kérdeztük Szabó Géza kanonokot, a nemzeti ereklye őrét, a bazilika plébánosát. mertették. A Szentatya arra kérte a papságot, hogy akiket szentéletűnek és a keresztény hit hűséges terjesztőinek tartanak, Isten szentjeihez hasonlóan temessék el.- Kiket lehetett akkoriban szentté nyilvánítani?- Csak azokat, akiket haláluk után vallásos tiszteletben részesítettek és a hívők elé példaképül állították. A szentté nyilvánítás feltétele legalább három Végre méltó helyen látható a szent ereklye- Kilencszáztíz esztendővel ezelőtt, I.István halálának 45. évfordulóján, 1083. augusztus 15-én, László király zsinatot hívott össze Székesfehérvárra. Az egyházi tanácskozáson VII. Gergely pápa üzenetét iscsoda megtörténte volt.- István király esetében mik voltak ezek a csodák?- A székesfehérvári bazilikában háromnapos böjttel és imával készültek halálának évfordulójára. A várakozás idején A magyar korona hiteles másolatát is őrzik Szabó Géza, a Szent Jobb őre guzába, a mai Dubrovnikba. Az egyik felfogás szerint a tatárjárás idején menekítették oda, míg a másik szerint csak a törökdúlás elől. A legelfogadhatóbb magyarázat szerint Székes- fehérvár török kézre jutásakor, 1543-ban, pontosan 450 esztendővel ezelőtt kerülhetett mohamedán kereskedőkhöz, akik a razugai domonkosoknak adták el.-A teljes jobb kar került a szerzetesek tulajdonába?- Erről nincs hiteles adatunk. Feltételezhető, hogy a leválasztott alsó- és felsőkar jámborságot tanúsító adományként jutott idegen tulajdonba. A Lvovban - azaz Lembérg- ben - található részt láttam, a bécsi Burg kincstárában őrzött másik, állítólagos kardarabhoz még nem jutottam el. Visszatérve a kézfejhez, amikor Mária Terézia megtudta, hogy Raguzában ezüst ereklyetartóban őrzik, hosszas alkudozás után 1771-ben visz- szaszerezte. Őrzését a Budán tevékenykedő Angol-kisasszonyok rendre bízta és elrendelte Szent István napja, augusztus húszadika megünneplését. Később a keresztesek férfirendje, majd az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb megfelelő őrzése. Századunkban került a Budavári Palota Zsigmond-káf«lilájába. Onnan vitték 1944—ben nyugatra. 1945. augusztus 20-án a Szent Jobb-körmeneten több mint százezren örvendeztek a nemzeti ereklye hazatérésének.- Ekkor befejeződött kálváriája?- Korántsem! Valójában évente csak egyszer, augusztus 20-án lehetett megnézni a bazilika szentélyében, egyébként egy plébánia páncélszekrényében őrizték. 1987-ben készült el a bazilikában a Szent Jobb-kápolna, azóta mindennap megtekinthető a Szent Jobb. István király halálának 950. évfordulójára készülve 1988— ban. a 900 éves jubileumhoz hasonlóan országjárásra kívántuk vinni az ereklyét. Ehhez azonban tudnunk kellett, hogy bírja-e majd az utazás okozta megpróbáltatásokat. Ekkor a kristályhengerből kivettek és szakemberek tanulmányozták.- Kik végezték a vizsgálatot és mit állapítottak meg?- Többek között az azóta elhunyt Nemeskéri János. 0 ag- noszkálta a székesfehérvári királysírokat és a 301-es parcellában nyugvókat is. Szentágothai János profesz- szor a következőket állapította meg: a 8-900 évesre tehető ereklye jó állapotban van. A vizsgálat szerint nem magas, erős fogású férfié volt ti jobb kéz, amelyen mikroszkóppal fel lehetett fedezni a gyűrű nyomait is. Sajnos a nevezetes ékszer hollétéről - a többi rejtélyhez hasonlóan - nem tudunk semmi bizonyosat. A vizsgálat jegyzőkönyvét még teljes egészében nem hozták nyilvánosságra, majd ha ez megtörténik, újabb részleteket tudhat meg á közvélemény első királyunk nemzeti ereklyeként tisztelt Szent Jobbjáról. Szabó Margit Magyarországon sajátos koronakultusz alakult ki Londoni séta - királyi fejékek körül Vánkosban, mocsárban, barlangban Az államiság szimbólumának viszontagságai (FEB) Korona. „Az uralkodói méltóság és hatalom jelvénye, szimbóluma” - olvasható az Akadémiai Kislexikonban. Múltja az ókori Egyiptomba nyúlik vissza s vezet a római császárok fejékén keresztül napjainkba. Az európai nemzetek és népek méltó kegyelettel őrzik történelmük e becses ereklyéit. Hol található a legtöbb korona? Természetesen a királyságok királyságában - Angliában. Közelebbről Londonban. A Buckingham-palotában és a Tower szigorúan őrzött páncéltermében? A válasz helyes is meg nem is. Valóban az angoloké a világ leggazdagabbnak tartott korona-gyűjteménye, de még a királyi családnak sincs annyi koronája - szám szerint csaknem kétszáz -, mint a London központjában található McCullagh-féle Múzeumnak. A néhai tulajdonos, Miss Eveline McCullagh, a világon nagy valószínűséggel egyedülálló hobbinak hódolt: koronákat - pontosabban koronamásolatokat — gyűjtött. Több mint 3 millió dollárt kötött nem mindennapos hobbijára. Évtizedeken keresztül utazott a világ minden tájára, levéltárakban kutatott, királyi udvarokban kért engedélyt a koronák tanulmányozására. A londoni koronagyűjteményből természetesen nem hiányzik a magyar királyoké sem. Sir McCullagh annak idején az amerikai kormánytól kért és kapott engedélyt a tanulmányozására. így a családi ékszerésszel el tudta készíttetni a magyar nemzeti ereklye pontos mását is. A csillogó koronákon minden valódi, az arany és a rengeteg drágakő is. Európa történelmének több mint egy évezredét eleveníti meg a gyűjtemény. Legrégebbi az a koronamásolat, amelynek eredetijét Kr.után 800-ban a római Szent Péter-bazilikában III. Leó pápa tette Nagy Károly római császár fejére. A brit alattvalók kedvencei természetesen az angol királyok ékszerei. Az úgynevezett Szent Edward-korona 1660-ban készült. A korona csak egyetlen egyszer, a koronázáskor kerül a király, vagy királynő fejére. Legfőbb dísze az Afrika csillaga névre keresztelt 2783 darabból álló gyémántkollekció. Ahány királyi ház - annyi szokás, módosíthatnánk a közmondást. Norvégiában utoljára 1906-ban, VII. Haakon trónra lépésekor használták az 1818-ban készült hivatalos koronát. A jelenlegi uralkodó, V. Harald is csak „kalapos” király. Az oslói Nidaros-dómban ugyanis nem koronázzák, hanem felszentelik a norvég uralkodót. A korona és a többi ki- ráklyi jelkép az ünnepélyes ceremónia alatt az oltáron pihen, hétköznapokon pedig a Norvég Nemzeti Bankban őrzik. Dániában hat évszázad óta II. Margit az első nő a trónon. Bár diplomáciai fogadásokon, állami ünnepeken különböző fejékekkel látható, valójában nem „igazi” királynő, mert őt sem koronázták meg. Hollandiában több mint másfél évszázada, II. VilmosBeiktatási szertartásán vitték utoljára körbe a koronát. Bár a királyság és jelképe ma is a korona, a tulipánok földjén ez a hatalmas jelvény csupán gondosan őrzött ereklye. A holland trónon ebben az évszázadban csak a gyengébb nem képviselői ültek, azonban egyiküknek sem hiányzott a koronázási ceremónia. Beatrix, a jelenlegi uralkodónő, ünnepélyes alkalmakkor mesteri hajdísszel pótolta a csillogó fejéket. Belgium címerében is látható korona, napjainkban azonban a most elhunyt Baudouin király felesége, Fabiola, kizárólag ceremóniákon viselte a kilenc belga tartományt szimbolizáló diadémot. Spanyolországban sokáig az alkotmányra tettek esküt az uralkodók, az 1975-ben trónra került királyi párt sem koronázták meg. A Bourbon származású János Károly és felesége Zsófia életéből azonban nem maradt ki a koronázási ceremónia. (ABC Europress) A korona sorsa egybeforrott a magyar nép történelmével. Első királyunk idején elsősorban az uralkodó méltóságának megtestesítője volt, csak fokozatosan vált a hatalom jelképévé is. Szent István leszármazottai, az Árpádházi királyok a nyugat-európai szokásoktól eltérően nem az arra az alkalomra készített, új koronával avatták magukat, hanem mindig az első uralkodóéval. Ezért is alakult ki nálunk az általánostól eltérő koronakultusz. A korona birtoklása a hatalom, a kormányzás birtoklását is jelentette. Erzsébet királyné 1439-ben áldott állapotában lett özvegy. Még meg sem született fia számára szerette volna megszerezni a trónt. A török szultán fenyegető terjeszkedése miatt a magyar főrendek szívesebben látták volna egy az országot megvédeni tudó uralkodót, és meg is találták a lengyel Ulászló személyében. Erzsébet ekkor megkérte udvarhölgyét, lopja el a Visegrá- don őrzött koronát. Kottaner Jánosné, a hűséges alattvaló, visszaemlékezésében leírta: a véletlen szerencse segítette példátlan cselekedete végrehajtásában. A lopás éjszakáján éppen gyengélkedett a Vi- segrád várnagya, az őrjárat is lazított, így senki sem figyelt fel a kulcslopásra, lakatreszelésre. Kottanerné - mindmáig ismeretlen nevű segítőtársával és - a koronával Komárom várába sietett, ahol a királyné valóban fiúnak adott életet. Néhány héttel később Fehérvárott, a több évszázados szokásnak megfelelően királlyá koronázták az akkor háromhónapos Lászlót. Ezt később törvénytelennek minősítette az országgyűlés, mivel hiányzott az országot képviselő főpapok, főrendek, előkelőségek hozzájárulása. (Ulászló ugyan bírta támogatásukat, de korona híján mégsem lehetett magyar király.) Erzsébet, hogy pénzhez jusson, nyolcezer aranyforintért a Habsburgoknál elzálogosította a koronát. Onnan csak nagy nehezen tudta visszaszerezni Mátyás, aki már évek óta uralkodott ugyan, amikor súlyos váltságdíj árán érhette meg, hogy koronás király is legyen. A Bocskai-, a Rákóczi-sza- badságharc, majd Napóleon támadása miatt folytatódott a korona rejtélyes útja. 1849-ben, a Habsburgok trónfosztásával egyidőben megtiltották a királyság jelvényeinek nyilvános használatát is. Ám az ősi ékszer mindenüvé híven követte a kormányt, először Debrecenbe, Budára, majd Szegedre. Szemere Bertalan miniszterelnök, Orsóvá mellett egy füzesben elásatta a koronát rejtő ládát. Négy évig maradt titok a titok, amíg egy áruló magyar nyomra nem vezette az osztrákokat. A talajvíz addigra alaposan tönkretette az ország legfőbb jelképét, de volt idő rend- behozatalára, hiszen legközelebb csak másfél évtized múlva, 1867-ben vették elő, amikor Ferenc József és felesége lett osztrák császár és magyar uralkodó is. István koronája ezután csak egyszer tölthette be eredeti rendeltetését, 1916-ban, an likőr a máig az utolsó magyar király, IV. Károly fejére került. A második világháború végén Szálasi Ferenc, a koronára tette le „nemzetvesztő” esküjét, majd Veszprémben, a viadukt sziklabarlangjában, később pedig Kőszegen és Velen községben rejttette el a koronaőrökkel. Ausztriában, Mattsee íalu határában egy benzineshordóba dugták, majd elásták, ám az üres ládát, mintha benne lenne a korona, továbbvitték. Az amerikaiak előbb Európában, majd évtizedekig az USÁ-ban őrizték a magyar államiságjelképét. 1978-ban kaptuk vissza legbecsesebb történelmi ereklyénket.
