Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-19-20 / 193. szám

1993. augusztus 19-20., csütörtök-péntek SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN HÍRLAP 7 Beszélgetés Czakó István kanonokkal, az egri érseki iroda igazgatójával Zarándokút Rómában, a Szent István-i forrásnál lehet idézni így azt, hogy 1938-ban Magyarországon ren­dezték meg az eukarisztikus vi­lágkongresszust. Ezen az akkori egyházfő delegátusa a későbbi XII. Pius pápa volt. Az ő élmé­nyei, benyomásai is bizonyára közrejátszottak abban, hogy amikor 1956-ban a magyarság föllázadt az elnyomás ellen, s Szent István hosszú évszáza­dokra megszabta hazánk sorsát, amikor a pápától kért királyi jelvényeket. Róma, a nyugati vi­lág szellemi fővárosa, az euró­pai kultúra letéteményese volt. Jól tudták ezt elődeink, akik ezért kötődtek a szent városhoz. Ezért ott nemzetünk nagyjainak emlékezetét sok minden őrzi a Lateráni Bazilika ódon emlék­táblájától a Szent Péter Bazilika modern magyar kápolnájáig. A zarándokok ma is útnak indulnak, hogy megtalálják a forrást, amely szellemiségünket táplálja. Nemrégiben egy ilyen utat vezetett Czakó István kanonok, az egri érseki iroda igazgatója. A zarándokok természetesen nem gyalogosan vágtak neki a hosszú kilométereknek, mint századokkal ezelőtt, hanem a Budapest Tourist autóbuszán. Az út végén érdeklődtünk arról, hogy mit is jelenthet a ma em­berének Róma?-Az örök város sok ember számára sokfélét jelenthet — hangsúlyozza. - A kultúra felől nézve az emberiség egyik böl­csője, a keresztények számára pedig az egész keresztény világ fővárosa. A magyarság számára is jelkép: az a hely, ahol Jézus Krisztus által a kereszténység vezetésével megbízott Szent Pé­ter-utód él. Róma tiszteletét és szeretetét még Szent István ol­totta belénk, aki a római pápától kapta királyi jelvényeit. A vá­rosban zarándokházat is építte­tett, hogy a magyarok szállást találjanak, amikor odaérkeznek. Az a telek, ahová abban az idő­ben ezt az épületet emeltette, még napjainkban is megvolt. A nagy kihallgatási termet - me­lyet 1971-ben szenteltek - azon a helyen emelték, s annak fejé­ben kapta a magyarság a Szent István Bazilika kápolnáját.-A Szent Istvánt követő év­századokban hogyan alakult ez a kapcsolat, milyen jellemző vonásait lehet felsorolni a tör­ténelem tükrében?- A magyarság Rómához való kötődése ezer éven át töret­len volt. Például az egri bazili­kában az orgona előtti kupolá­ban is ábrázolják a magyarság töretlen hűséget. De a pápák is viszonozták ezt a nagyrabecsü­lést. Elég, ha csak XL Ince pá­pára emlékeztetek, aki minden erejét latba vetette, hogy a török uralom alól felszabadítsa Ma­gyarországot. Abban az időben már mindenki tudomásul vette, hogy Buda szervesen beillesz­kedett a török birodalomba, melynek egyik végvára Eger, s határa a Balaton környékén hú­zódott. Akkoriban szinte a pápa volt az egyetlen jelentős politi­kai személyiség - hiszen nem­csak egyházi szerepe volt -, aki nem egyezett ki azzal, hogy idáig terjeszkedett az oszmán uralom. Jelentős pénzösszege­ket gyűjtött, meghirdette az eu­rópai békét, s az új keresztes hadjáratot. így történhetett, hogy 1686-ban Budát felszaba­dították, s megindították a har­cot egész Magyarországért.- Ez valóban sorsdöntő fellé­pés volt. Később, a történelem más korszakaiban volt ehhez hasonlatos állásfoglalása a pá­páknak?- A legújabb korban is meg­mutatkozott a hazánk iránti jó­indulatuk. Természetesen bizo­nyos személyes kapcsolatok is közrejátszhattak abban, hogy milyen intenzív érdeklődéssel fordultak országunk felé. Fel A Szent Péter Bazilika egyik szárnya, a „pápa ablakával”: a szentatya innen áldja meg rendszeresen a zarándokokat A sok-sok látványosság közül az egyik leghíresebb: Michelangelo Mózes-szobra küzdött a szabadságért, s az eu­rópai. népekhez fordult, hogy segítsék nemzetünket. Ez akko­riban ilyen formában már nem volt szokás. De említhetném VI. Pál pápát is, aki mindig nagy figyelemmel fordult sorsunk felé, de //. János Pál is - mint a lengyel nemzet fia - rokon- szenvvel viseltetik irányunk­ban.- Mit jelent ma egy római za­rándoklat, hogyan látják a vá­rost azok, akik korunkban kere- sikfel?- A magyarok őszinte tiszte­lettel veszik körül azt a férfit, akiben Krisztus helyettesét, az egyház vezetőjét látják. Róma városának csodálatosak a mű­emlékei, közülük is leginkább a négy nagy pápai bazilika a za­rándokok legfontosabb célja. Nagy tisztelettel járják végig a kereszténység legjelentősebb emlékeit. Már Szent István szándéka is az volt, hogy minél többen látogassanak el ebbe a városba, s a kereszténység köz­pontjában merítsenek erőt a Krisztust követő élet megvalósí­tásához. Ezek a zarándoklatok egyénileg és szervezetten is tör­ténhetnek. Igen nagy a jelentő­ségük, s ugyanaz a gondolat áll a középpontjukban, mint min­den vallási emlékezésnek. Két­féle eseményt keresünk bennük. Az egyik magányos Isten-él­mény, hiszen Krisztus szava szerint, ha imádkozol, húzódj be a kamrádba mert Isten elrej­tőzve is lát téged, s ne az utcán keresd ezt a találkozást. A má­sik irányultság már a tömeges átélése a vallásnak, mert az em­bert a természet a többiekhez hajtja. Ennek is felmérhetetlen a jelentősége. Azok az emberek, akik együtt mennek egy szent helyre - így Rómába is - egy­más hitén is épülnek. Egy za­rándoklatnak az is a célja, hogy a résztvevők a hosszabb együtt- lét során kölcsönösen erősítsék egymást a hitben.-Az elmúlt évtizedek során kevés alkalom nyílthatott arra, Ez sem ritka manapság: néger bíboros sétája a Szent Péter Bazi­lika előtt. hogy hivatalos zarándoklatok induljanak Rómába. Hogy lehet újjáéleszetni ezt a kegyes ha­gyományt?- Valóban, Magyarországról hosszabb időn keresztül nem mehettek ilyen zarándoklatok Rómába. Hívő magyar emberek is elutazhattak az örök Városba, de nem az egyház hivatalos szervezésében. Egy kivétel azért mégiscsak volt; a magyar kápolna szentelése. Akkor majdnem az egész püspöki kar, s egy vonatnyi hívő indult út­nak, sőt a Nyugaton élő ma­gyarság képviselői is eljöttek. Legközelebb idén össze! indíta­nak a magyar katolikus egy­házmegyék római zarándokla­tot. Ez egyrészt viszontlátogatás lesz a két éve hazánkban járt II. János Pál pápánál, másrészt a Magyarok Nagyasszonya napját ünnepeljük meg ott. Közös szentmisére kerül sor a bajor ka­tolikusokkal, a magyarok régi római templomában, a Santo Stephano Rotondoban. Ez most a müncheni bíboros' úgyneve­zett tituláris temploma: a pápa a kinevezéskor egy szentélyt is „adományoz”. Ezt a „kerek Szent István templomot" a né­met egyház anyagi erejével újí­tották fel, s felszentelésére hív­ják a magyarságot.- Mikor lesz az esemény?- A zarándoklat - az oda- és visszautazáson kívül - október 7-én estétől október 12-én reg­gelig tart Rómában.-Ezen több kimagasló egy­házi esemény várható. De a leg­utóbbi úton is számos rendkí­vüli élményben lehetett részük a híveknek. A pápai kihallgatások például ma is a különböző nem­zetek találkozói. Mindig szép számban képviseltetik ott ma­gukat a magyarok. Láthatóan élő, folytonosan megújuló a kapcsolatunk a világ keresz­ténységével. ..- Ennek számos jele van, így például a magyar egyháznak ma is tanulnak papnövendékei Ró­mában, akik készülnek jövendő hivatásukra, hogy az ottani szel­lemet hazahozva vezető szemé­lyiségekké váljanak. De a hí­vekkel való találkozás is gya­kori, szerdánként a pápa kihall­gatást tart, ahol valóban katoli­kussá - azaz egyetemessé - vá­lik az élmény. Ilyenkor találkoznak a világ minden tájáról érkezett zarán­dokcsoportok: a színes sokaság valóban azt érzékelteti, hogy a kereszténység betölti az egész világot. Gábor László A történelem próbáit kiállt ókeresztény falfestmény Pillanatkép a római búcsú forgatagából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom