Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

1993. július 8., csütörtök ARCOK - HARCOK HÍRLAP 7 Szivárvány a kuka fölött Az aggodalom, hogy nem felelünk meg mások (a világ) elvá­rásainak, bizonyos élethelyzetekben már-már bénító, korlátozó is lehet. S ha megbénul az ember és már nem látja lehetőségét sem újra és újra megkísérelni egy másik, jobb élet felépítését, kialakítását, képtelenül nehéz racionálisan cselekedni. Csele­kedni olyan célokért, mint normális munka. Család. Szerelem. Barátság. Tiszta ing, forró zuhany, hófehér lepedő. Cselekedni, tenni, bármilyen rossz, hazug, antihumánus, elfogadhatatlan élethelyzet megváltoztatásáért bizony a bénultság, a jelentős korlátozottság állapotában csaknem lehetetlen. Az ember, aki könnyein át szivárványt lát a kuka fölött, munkája közben, azért fakad sírva, mert elmondhatja örömeit. Az elmúlt napokban két nagy öröm is érte. Diplomát kapott a lánya kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolán. A másik: kibékült, kezet szorított a fiával, aki éveken át, a válás óta mindig és kizárólag elfogultan az anyja mellett beszélt, s így nem tudtak szót érteni... Az em­ber, aki szivárványt lát a kuka fölött, alig múlt el ötvenéves, de hosszú haja, bajusza, prófétai nagy, fehér szakálla láttán mesz- sziről százévesnek is mondhatná akárki. Négy éve csövezik. Négy éve turkál élelemért a kukában, hogy élni próbáljon a ve­getáció legelemibb szintjén .. . Lánya, fia sikeréhez, boldogulá­sához csillagtávolságról van köze. Mégis: megismételhetetlen, ríkató szép kibeszélés! Diplomás a lányom! Nyelveket beszél. S a fiam is sikeres élet várományosa, emberi szóval beszél az ap­jával . . . Könnyezni kell, és szivárványt látni, mert ez egy emlé­kezetes napnyugta. De tudható; milyen kegyetlenek, közönyösek tudnak lenni a gyerekek, ha működik bennük a régi, stabil szug- gesztió a „rossz apáról”. Épp ezért szó sem lehet róla, hogy ép­pen ők segíthetnének valamiféle életforma-konszolidációban, valami újélet-kezdésben. De mások sem! Senkinek nem lehet munkáért, lakásért, szép szóért könyörögni! Még akkor se, ha négy szakmája van az embernek, és ötvenévesen még a vasat is kettéharapja örömében, hogy belegondolt: három-négy, ilyen kutyának való év alatt nem őrült meg, nem lett alkoholista, bű­nöző vagy kábítószeres ... Ha ezek általában számítanak si­kernek, úgy konkrétan egy darab kenyér fellelése, amelyik még talán alig kezdett el penészedni. Messzi-múlt sikerek akadnának mutatósak is: futballsikerek, néptáncgyönyörűségek, tekebaj­nokságok győzelmei, s mindezek mellé sok-sok régi, romlatlan barátság emléke. De segítséget kérni valakitől? Arról szó se le­het. Ismer nála szegényebb szegényasszonyt, aki dühös méltó­sággal kukából öltözteti a gyerekét. Kifőzi, kimossa, vasalja, addig, amíg csak nem fénylik az a ruha ... De nem megy segé­lyért, ingyen ruhacsomagért. Az ember (meg a szegényasszony) nem láthat, nem remélhet jobb holnapot. Nem hazudhat magá­nak: így marad minden, ahogy van! Hiába a szivárvány pilla­natnyi szikrázása? Olyan mély a csalódottság, kétségbeesés rémülete, hogy nem látszik kiút, áthidalás? Kuka fölött szivár­ványt látó ember pedig még nem menthetetlenül fásult el. Csak nem tudja, hogy igazából félelem bénítja, az elfogadott, elszen­vedett nyomorúság félelemrácsa. Ennyi rossz év, ennyi megalá- zottság után hogy lehetne megfelelni újra mások (a világ) elvá­rásainak? A konfortos-szép hétköznapok kívánalmainak?! Ez a júliusi szivárvány a kuka fölött mégis reményt szikráztál föl. Változtatni kell. S a változásért cselekedni, dolgozni, halasztha­tatlanul . . . Erdős István „Senki nem akarja támogatni a diktatúrát” Valami baj lehet Salgótarjánban Véletlen, hogy ugyanazon a napon mondott le a város ve­zetésének két tagja. Aligha véletlen viszont, hogy indokaik csaknem szó szerint megegyeznek: a jelenlegi formában nem csinálják tovább. És bár ezt saját területükről többszőr szóvá tették, minden maradt a régiben. Mészáros Zsolt sze­rint így nem működhet a városi televízió, Tamássy István nem támogatja az önkormányzati vezetés diktatúráját. Va­lami baj lehet Salgótarjánban.-A legutóbbi testületi ülésen jelentették be, hogy Mészáros Zsolt, a Salgótarjáni Városi Te­levízió igazgatója a jövőben nem kívánja ellátni ezt a felada­tot. Miért mondott le?- Nem mondtam le. Nem fo­gadtam el a megbízás meghosz- szabbítását. Június 30-án lejárt a határozott idejű megbízásom. Az elmúlt időszakban nagyon sok levélben, megbeszélésen hangoztattam azt a véleménye­met, hogy a városi televízió működtetésének nem a leghaté­konyabb formája az intézményi szervezeti felállás.- A jelek szerint ebben a kér­désben nem sikerült zöld ágra vergődni az önkormányzattal. Nem érzi úgy, hogy feladta?-Nem. Ügy fogható meg a helyzet, hogy az önkormányzat­tal folytatott tárgyalásokon fu­tottuk azokat a köröket, ame­lyekből tulajdonképpen nem volt kilépés, és nem láttam a végét. Végül is behatárolta őket a pénztelenség, a meghatározat­lanság. Az intézményen belül pedig egy olyan törvény pasz- szusait kellett valahogy rápré­selni egy hírszerkesztőségre, ami hivatali működést feltéte­lez. Ehhez képest elég nagy a távolság egy ügyfélszolgálati iroda és egy televízió működése között.- Menedzser-igazgatóként került a városi televízió élére. Tudott ilyen körülmények között egyáltalán menedzser-igazgató lenni?- Nem.- Az utódja tud majd?- Nem. Amikor felálltam, azt mondtam, hogy a megbízást a jelenlegi szervezeti formában nem vállalom el. Az elmúlt év tavaszán talán bizonyítottuk, hogy lehet rendes tévét csinálni. A gondok akkor kezdődtek, amikor a működtetés törvényei kerültek egymással ellentétbe. Hogy mást ne mondjak, a túl­órák éves limitálása egyszerűen nem fér össze egy hírszerkesz­tőség munkájával. A másik érintett fél képvise­letében Bratinka Gábort, a pol­gármesteri hivatal oktatási és művelődési osztályának vezető­jét is hasonló kérdésekkel keres­tük meg.- Mészáros Zsolt már egy (lapunknak adott) korábbi inter­júban is jelezte, hogy a jelenlegi gazdálkodási rendszerben nem működhet a televízió.- Múlt év novemberében a kulturális bizottság foglalkozott a televízió helyzetével. Az, hogy önkormányzati intéz­ményként nem tud működni a tévé, tavaly novemberben ilyen élesen nem fogalmazódott meg. Nem utaltak arra jelek, hogy itt alapvető működési problémák vannak. Igazából nem értem, hogy miért vannak működési gondjaik? Ez évi költségvetésük úgy készült, mint minden más intézményé.- Lehet, hogy éppen ez a baj.- Állítólag a közalkalmazotti törvény végrehajtásából adó­dóan vannak feszültségek, ez speciális elemzést kíván.-Mészáros Zsolt azzal állt fel, hogy a jelenlegi szervezeti formában nem kívánja folytatni. Ön szerint változhat ez a forma?- Az ő megítélésük szerint ez a tévé működőképtelenségét eredményezi. Ha ez beigazoló­dik, az a feladatunk, hogy minél előbb változtassunk ezen. Szá­munkra nagyon fontos a tévé szerepe, működése. Ha más formában hatékonyabban lehet működtetni, részünkről semmi akadálya, hogy ez a javaslat a képviselő-testület elé kerüljön.-Szintén a korábbi interjú­ban hangzott el, hogy az ön- kormányzat nem tud igazán mit kezdeni a városi tévével.-A hivatal és a tv viszonya liberális, pont azért, hogy ne te­lepedjünk rá. szabad kezet kap­hasson. Hogy ezt magukra ha­gyatottságként értékelhetik?...-Mi történik ezután? Pályá­zatot írnak ki?- Az intézményvezetői pá­lyázat folyamatban van, a kép­viselő-testületet meg kell ismer­tetni a helyzettel, és a jövőre vonatkozó koncepciót kell elfo­gadtatnunk.- Addig helyettesíti valaki Mészáros Zsoltot?-Július 12-éig Benkő Mihály látja el a vezetői feladatokat. Valószínűleg a képviselő-testü­let személyi kérdésekkel^ fog­lalkozik majd a városi televízi­óval kapcsolatban. * * *- Tamássy István azzal indo­kolta a lemondását, hogy nem kíván részt venni a városfejlesz­tési bizottságban, mert semmi értelme. Most azt kérem, indo­kolja meg ezt bővebben.- Formálisan működött a bi­zottság, javaslatait több esetben felülbírálta a testület. Tulajdon­képpen ezt el lehet viselni, mert végül is a testület hozza a dön­tést. de azt látni kell, hogy ezek mind politikai döntések, mert a szakmai véleményt a bizottság formálja meg. A legutóbbi tör­ténet volt az utolsó csepp a po­hárban. . .-A Ritas Kft. ügye.- A bizottság olyan döntést hozott, hogy nem óhajtjuk to­vább a Ritas Kft.-t. Eközben Detre Jenő alpolgármester a Ri­tas igazgatótanácsának tagjaival már arról beszélt, hogy milyen formában alakuljon ki az új vál­lalat. Ez meglehetősen cinikus álláspont, az önkormányzatiság teljes semmibevétele. Úgy gon­dolom, hogy akik az önkor­mányzatot felhatalmazták, egyáltalán nem ilyen munka­menetre, munkamegosztásra gondoltak.- Mivel bízták meg a meg­alakításkor a városfejlesztési bizottságot, tehát mi az a terü­let, ahol véleménye szerint nem szakmai, hanem politikai dönté­sek születnek?-A kommunális ellátás terü­letét döntően a bizottsághoz so­rolták, így a városi szemétszállí­tást, a város tisztaságát, a kerté­szetet, a közművekkel kapcsola­tos összes teendőt, tehát a vízel­látást, a csatornázást, a gázbe­vezetést.-Az ön lemondásától nem szűnik meg a működés formális- sága. Nem lehetett volna azért tenni , hogy vegyék inkább figye­lembe a véleményüket?-Tételezze fel rólam, hogy ezeknek a problémáknak eddig is hangot adtam. Kértem a testü­let, a polgármester segítségét, Detre urat figyelmeztettem, hogy ez a fajta magatartás nem szül jó vért - aztán minden ma­radt a régiben. Nem azért mondtam le, mert sértődékeny vagyok, nem azért, mert tehetetlennek érzem ma­gam. hanem azt akartam ezzel mindenkinek a tudomására hozni, hogy ilyen formában nem vállalom. Vegyék tudomá­sul, hogy ha ilyen módszerekkel óhajtják irányítani az önkor­mányzatot, az oda vezet, hogy senki nem akarja támogatni a diktatúrát. Dudellai Ildikó Munkavédelmi törvény készül Minden szervezett munkára és munkahelyre kiterjed Hárommilliós munkavédelmi bírság is kiszabható lesz Lesz-e út, s vajon merre visz Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség a munkavéde­lemmel kapcsolatosan törvény megalkotását szorgalmazza. Ezzel kapcsolatban kértük meg a Nógrád Megyei Főfelügyelő­ség területi vezetőjét, hogy ad­jon tájékoztatást az elképzelé­sekről.-Mióta készülnek az új tör­vény létrehozására, továbbá mikorra várható ennek hatályba lépése?- A munkavédelmi előíráso­kat csupán egy 1979-es minisz­tertanácsi rendelet szabályozza, amely a jelenlegi követelmé­nyeknek, helyzetnek már nem tud maradandóan megfelelni, túl sok megkötést tartalmaz. A törvénytervezetet 1990-ben kezdtük elkészíteni. A kormány - több módosítás után - elfo­gadta, s várhatóan az őszi ülész- szakon az Országgyűlésben is átmegy, hiszen az általános vi­tát már megkezdték.- Melyek azok a főbb terüle­tek, amelyet a törvény módosí­tani kíván?- A törvénytervezet hatálya kiterjed a szervezett munkavég­zés minden formájára, minden foglalkoztatásra és minden munkahelyre, függetlenül a szervezeti formától és a tulaj­donviszonyoktól. A biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében nem lehet kü­lönbség sem a foglalkoztatás. sem a munkahely nagysága, sem ^mindenkori tulajdonos ál­lampolgársága alapján. Alap­vető változás lenne, hogy a munkába menet és munkából jövet elszenvedett baleset nem minősül üzemi balesetnek. En­nek biztosítási hátterét a Társa­dalombiztosítási Törvény kel­lene megteremtenie.-Az új törvény mennyiben igazodik a nemzetközi elvárá­sokhoz?-Igyekszünk az európai el­várásoknak maradéktalanul megfelelni. így az 110 (az ENSZ munkaügyi szerve), va­lamint az Európai Közösség ál­tal ismertetett, Nyugat-Európá- ban már régóta alkalmazott irá­nyelvek szem előtt tartásával készítettük el a törvényterveze­tet.-A jogi keretek betartását milyen eszközökkel, módszerek­kel kívánják elérni?- A jogi előírások betartását az Országos Munkavédelmi Fő­felügyelőség ellenőrzi. Sajnála­tos módon, hazánkban külön működik a munkavédelem és a munkaegészségügy. Terveink szerint ezt a két intézményt ösz- sze kellene kapcsolni. Be kell vallanom, létszámhiánnyal küzdünk, kevés a felügyelő. A felügyelőség feladata a szakmai tanácsadás, a megelőzés, a fi­gyelemfelkeltés. Konkrét hiá­nyosságok esetén határozatban intézkedünk, közvetlen veszély esetén a munkavállalót eltiltjuk, vagy a tevékenységet felfüg­gesztjük.- A munkavédelmi bírság életbe léptetésével várnak-e ja­vulást?- Természetesen igen. A munkavédelmi bírság a munkál­tatót terheli, mely 50 ezer fo­rinttól 3 millió forintig terjed­het, a hiányosságok mértékétől függően. Ez az összeg várha­tóan ösztönzi a munkaadót, a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére, betartására. A munkavállalók felelőssége is fennáll. Hiányosságok esetén előbb figyelmeztetik őket, má­sodszori esetben helyszíni bír­ság fizetésére kötelezhetők. Az érdekeltségi rendszer nem mű­ködik megfelelően. Talán a nyugati országokban érvényben lévő egészségügyi biztosítási rendszer nálunk is hatásos volna (ahol kevesebb a baleset, ott alacsonyabb a társadalombizto­sítási befizetési kötelezettség). Bízvást mondható, hogy a tör­vény hozzájárul az egészség­ügyi és biztonsági feltételek ja­vításához, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések csökkentéséhez, a munkakör­nyezeti ártalmak mérséklésé­hez. így jó volna, ha az új tör­vény minél hamarabb életbe lépne! Márton Ildikó Salgótarjánban az 1950-es években(!) is tervezték már, hogy a várost átszelő egyetlen utacskán kívül kellene egy má­sik, ami elkerüli a várost. A fel­buzdulást tett követte. Kis csú­szással - a hetvenes-nyolcvanas években. Most folytatódni kel­lene az útnak, amely eddig csak a város közepéig épült ki. A folytatásra 800 milliót kapna a város - ha sikerülne eldönteni: merre vezessen a nyomvonal, és hol torkolljon be a „régi” (azaz a mai) 21-es útba? Vilimi Sándor, a közúti igaz­gatóság főmérnöke: - A do­logra később kellene vissza­térni. Elfogadott végleges nyomvonal ugyanis még nincs. Balya Istvánná (a salgótarjáni önkormányzat műszaki osztá­lyának részéről): - Annak elle­nére, hogy nincs még jóváha­gyott nyomvonal, természete­sen gondolunk arra, hogy minél előbb megkezdődhessen a terü­letrendezés. A Füleki út elejét, és a Salgó utat ez mindenképp érinti majd. Brunda Gusztáv (a „Polgári kezdeményezés az északi város­rész megmentéséért” tagja):-A napokban beszéltünk a dologról a műszaki osztály kép­viselőjével és a polgármesterrel. Azt a választ kaptuk, hogy tá­mogatják azon elképzelésünket, o m miszerint ne a Tarján vendéglő­nél jöjjön ki a majdani út a mai 21-esre, hanem mintegy 600 méterrel feljebb, a Beszterce-te- lepi buszmegállónál. Nagy Ferenc (gépkocsival rendelkező salgótarjáni munka- nélküli): előbb-utóbb az lesz, hogy addig pepecselnek a nyomvonallal, míg elveszik „fent” az erre szánt százmillió­kat. Akkor aztán sírhatunk. Az út folytatására szánt pénz „fentről” történő visszavonásá­nak - valamennyi illetékes vé­leménye szerint - nincs esélye. (Feltéve, ha még ebben az év­században tisztázzák a nyom­vonalat.) Balázs József Ez itten, kérem, Magyarország Volt Reggel, nincs Reggel... Az előzmények. A Magyar Te­levízió új (legújabb) vezetése úgy határozott, hogy megfelelő pénzügyi eszköz hiányában - sok más műsorral egyetemben - megszünteti illetve más mű­sorkészítőnek rendeli alá az A Reggel című közérzeti hírmű­sort. Ezt a döntést az illetéke­sek több indokkal támasztották alá. Ezek közül is a legjelentő­sebb az, ami korunk legna­gyobb urának, a pénznek a hiá­nyából fakad. Mondván, hogy nemhogy nyereséges a műsor, még a saját fenntartásához is hiányzik egypár millió forintja. A többi érv már csak amolyan magyarázdmegúgysemértik be­szédnek tűnhet. De mik azok az észrevéte­lek, amik alapján joggal sérel­mezhetik nem ezrek, de szá­zezrek - uram bocsá -, milliók a program megszűnését? A műsor vezetői, készítői és mű­sorvezetői az utolsó adások al­kalmával sokszor bombáztak bennünket olyan tényekkel, melyekből kitűnt (hogyha hihe­tünk a statisztikáknak), hogy ez a műsor jóval több nézőt von­zott a képernyők elé, mint a vele azonos(?) időpontban, a 2-es programon jelentkező Napkelte. Ám ez utóbbi igen­csak eltartotta magát a reklá­mokból és a szponzorok pén­zéből. Az A Reggel frappáns riport­jaival, tömör, lényegretörő stú­dióbeszélgetéseivel sokakat ej­tett rabul azok közül, akik reg­gel televíziót csak akkor néz­hetnek, míg a kávé vagy a há­romperces lágy tojás fő. A na­pokban a televíziót nézve a ko­rai órákban Havas Henriknek Csurka Istvánnal folytatott in­terjújára lettem figyelmes. Az egész frappáns riport volt vagy tízperces. Elkezdtem gondol­kozni. Ha a Napkelte szintén a hajnali reggelikészítőknek szól, akkor a riporter, Havas Henrik a lágy tojást legkeve­sebb. 10 percig főzi. Az pedig már minden, csak nem lágy to­jás. Vagy ha más nem, hát „A magyar tojás”. hápé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom