Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-03-04 / 153. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. július 3-4., szombat-vasárnap Veress Pálné-díjat kapott egy kései „polihisztor” A Betétbizosítási Alap egymillióért felel Mindenekelőtt pedagógusnak tartja magát Igazan jo ízlessel, arany-, szín es formaerzekkel készült, különböző műfajú alkotásait rendszeresen megtalálni a megyei, városi kiállításokon. Gyakran marad azonban a háttérben, hisz „csak” a tárlat rendezése, ún. installálása fűződik a nevéhez. Grafikus, képző-, fotóművész, rajzpedagógus, népművelő, szakkör-, galériavezető, dekoratőr, karnagy, vagy - mint újabban - játékmodellező? jMi is hát igazán Varga István, a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola tanára. Sokan és sokszor tették már fel ezt a kérdést, de megfejteni aligha tudták. Most, hogy a közelmúltban Nógrád Megye Közgyűlése Veress Pálné-díjjal tüntette ki Varga Istvánt, ismét aktuálissá vált e titok nyitját keresni.- Hátha még azt is elmesélem, hogy harminckilenc évvel ezelőtt, amikor Nógrád megyébe kerültem -először Vízválasztóra, aztán Inászóra, majd pedig Szécsénybe - testnevelést is tanítottam, nem is sikertelenül - mondja - éppen a tűzzo- máncosok alkotótáborából érkezvén - annak tudatában, hogy ez a sokoldalúság csak másoknak olyan érdekes, számára a világ legtermészetesebb dolga.-Elsősorban pedagógus vagyok, legjobban a gyerekek körében érzem magam. Világéletemben erre a pályára készültem, élethivatásnak tartom a tanítást. Az indíttatást egyrészt a családi körben kaptam, hisz hamar munkára fogtak — lévén Öt gyerek -, és mindenféle dologgal megismertettek, másrészt pedig a kitűnő pápai tanítóképzőben széleskörű elméleti és manuális ismereteket volt módom szerezni, i „ — Soha nem gondolt arra - érdeklődöm óvatosan, hogy egyik énjét se bántsam meg, hogy valamelyik területet ki kellett volna választania és abban elmélyülni? Nem zavarja, hogy régen lejárt már a polihisztorok ideje: a specializálódott szakembereké a jelen s még inkább a jövő?- Valóban mindig több végén égetem a gyertyát... A már említett szécsényi időszakban például egyszerre öt kórust is vezettem, sőt ekkor - 1960-ban - volt az első kiállításom is. Ahhoz, hogy olyan sok mindent Varga István csináltam és csinálok, a külső körülmények sajátos alakulása is szükségeltetett. Olyan vezetők például, akik bíztak bennem s folyamatosan elláttak feladatokkal. Különösen így van ez 1965 óta, amióta a jelenlegi iskolámban dolgozom. De, hogy a kérdésre is válaszoljak: talán nem is vagyok olyan elementáris tehetség, hogy bármelyik művészeti ágban kiemelkedhettem volna. Igaz soha nem is akartam egyiket a másik elé helyezni. Annál is inkább, mert mindegyik terület összefügg a másikkal, a munkám során az egyik a másikból következett. Hadd mondjak egy példát. A diafilmezésre úgy „kaptam rá”, hogy rajzórán be akartam mutatni a gyerekeknek a magyar- országi műemlékeket, köztük a jáki templomot. A diaporáma, amit készítettem, olyan jól sikerült, hogy utána éveken át az Országos Pedagógiai Intézet megbízásából vetítettem munkáimat az ország számos helyén.- Szemmel láthatóan boldog, kiegyensúlyozott ember. Soha semmi nem maradt ki az életéből?- Valóban elégedett vagyok a sorsommal... Nem tűztem magam elé elérhetetlen célokat, az apró örömök éltetnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden optimálisan alakult. Itt van például az olvasás, amit nagyon szeretek, de eleddig kevés idő jutott rá. A Balassi Bálint Könyvtárba eddig főként a munkám szólított s alig várom azt az időt, amikor nyugdíjas leszek és kedvem szerint búvár- kodhatom majd a gyűjtemény kincsei között.- Apropo nyugdíj . . . Mikor telik le a szolgálati ideje és mit tervez még az olvasáson kívül? Netán egy újabb művészeti ággal ismerkedik majd meg?-Ez utóbbi nem valószínű, bár ki tudja előre .. .Az biztos, hogy sokat szeretnék festeni, fotózni s akkor, amikor hangulatom támad rá. Eddig ugyanis gyakran előfordult, hogy egy-egy szép természeti képről azért kellett lemondanom, mert éppen siettem valahová. Szeretnék nemcsak vasárnapi festő és fotós lenni. Aztán itt vannak a játékmodellek, amelyekben nagy fantáziát látok .. .- És mit szólt a megye elismeréséhez, a Veress Pálné díjhoz?- Nagyon örültem neki, mégis inkább azt emelném ki, hogy rendkívüli módon meglepett, nem számítottam rá. Ügy gondoltam, hogy vannak erre érdemesebbek is, hiszen én nem csináltam semmi különöset.- Tényleg nem ...? Csongrády Béla Meddig tart a garancia? (FEB) Eddig egy korábbi jogszabály alapján az állam összeghatár nélkül garanciát vállalt a takarékbetétek,a folyószámla betétek és a devizabetétek visszafizetéséért. Az 1993- ban megszületett Pénzintézeti Törvény 34. paragrafusa kimondja, hogy a kormánynak létesítenie kell egy betétbiztosítási alapot. Ennek érdekében a Parlament idén március 31-én elfogadta az Országos Betétbiztosítási Alapról szóló törvényt, amely jelentős változásokat hozott a betétek biztonságát illetően.- Miért volt szükség a változtatásra? - kérdeztük Fekete Győr Andrást, az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatóhelyettesét.- Amikor a korábbi garanciavállalási szabályok megszülettek, akkor az állam még csak egy-két bankot működtetett, de ma már számos bank működik, köztük magánbankok is. Emiatt és a gazdasági rendszerváltásból adódóan is ezek a keretek túlfeszítették a garanciális rendszer kereteit. Egy részt túl szűknek, másrészt túl tágnak minősültek, ezért kellett változtatni rajtuk. Nem terjedt ki az időközben szép számmal gyarapodó egyéni és társas vállalkozásokra, ugyanakkor nem tartalmazott összeghatárt. A törvény kimondja, hogy 1993 július 1-től a bankokban elhelyezett betétekért csak 1 millió forint erejéig vállal garanciát a Betétbiztosítási Alap.- Vonatkozik ez a bankokban ezt megelőzően elhelyezett betétekre is?- Nem, azokra nem vonatkozik! Akár bemutatóra, akár névre szóló betétről van szó, egyértelműen a teljes összegre érvényes a garancia.- A devizában elhelyezett betétekre is érvényes?- Természetesen. A július 1 -je után elhelyezett betétekért csak 1 millió forint erejéig vállal garanciát az Alap.- És ha valakinek öt bankban van ötször l millió forintos takarékbetétje?- A törvény kimondja, hogy bankonként és betétenként 1 millió forint a garancia felső határa, tehát így mind az öt betétre vonatkozik a garancia.-Fia valakinek ugyanabban a bankban van deviza-, folyószámla -és takarékbetétje, akkor is betétenként érvényes a garancia?- Nem. Ebben az esetben összevonják a betéteket és csak 1 millió forintig érvényes a garancia felső határa. Miután minden bank egy jogi személynek tekintendő, ezért például az OTP két kerületi fiókjában elhelyezett betéteket is össze kell vonni, a garancia az egyes betétek összegétől függetlenül csak egy millió forintra szól.-Mi történik a bemutatóra szóló betétekkel?- Természetesen csak a névre szóló betétekre vonatkozhat a garancia, ellenkező esetben lehetetlen volna betartani az 1 millió forintos határt.-Ét a maximális határ a betéti tőkére vonatkozik. Annak kamatát hogyan érinti?- Az 1 millió forint abszolút értékhatár. Ebbe a tőkét és a kamatot is beleértjük, de forrásadóval csökkentett, nettó kamatot számolunk. A korábbi rendszerhez képest a garanciavédelem kiterjed a vállalkozókra és a jogi személyekre is. Ezen kívül még egy területen bővül a garanciában részesülők köre: az elmúlt években a bankok forrásgyűjtésük érdekében a legváltozatosabb nevek alatt hoztak forgalomba bemutatóra szóló papírokat. Így kerültek forgalomba pénztárjegyek, letétijegyek, takarékjegyek. Ezekre az állam eddig nem vállalt garanciát. A törvényhozók nem akarták, hogy a megtakarításokban pánikszerű átcsoportosítás alakuljon ki, ezért kiterjesztették az alapbiztosítás hatályát ezekre a papírokra is. De ezek közül csak a betétformák élvezik a garanciát. Ezek név nélküliek, bemutatóra szólnak, tehát ez esetben nemigen ellenőrizhető az 1 millió forintos garanciális határ. A lakók ázhatnak Viharral köszöntött be a július Salgótarjánban. A Fáy András körút 12-ben beáztak a negyedik emeleten lakók, immár ki tudja, hányadik alkalommal. A lakások a Nyírfácska lakásszövetkezethez tartoznak, s a felül lakók már nagyon unják az esőzésekkel együttjáró „ingyen zuhanyt”.-Meddig kell még számítaniuk a lakóknak ilyen áldatlan állapotokra? - kérdeztük az érintett lakásszövetkezet elnökét, Mrakics Györgynét.-Nem tudom megmondani. A munkálatok ugyan sürgősek volnának, de ahhoz, hogy hitelt vegyünk fel az OTP-től, meg kellene emelnünk az üzemeltetési és felújítási költséget, lakásonként 690 forinttal.- Mennyibe kerülne a munka az említett lépcsőházban?- Az öt ajánlat közül, mely érkezett, a legolcsóbb 332.183 forint volt - lépcsőházanként. De a lakók zöme nem hajlandó állni a költségeket!- Ezek szerint nem érdekük, hogy ne ázzanak be?- De. A felül lakók fizetnének is, csak azok nem érzik át igazán a problémát, akik nem áznak.- Mégis, mit lehet tenni?- Sajnos, semmit. A kölcsönfelvételhez szükséges volna, hogy minden érintett hozzájáruljon a többletköltségekhez, de amíg erre nem hajlandók, az OTP nem áll velünk szóba. A járulékfizetésre lehet csak hagyatkozni Lesz-e még ebben az évben nyugdíjemelés? A vidék kis és közép vállalkozói szerint: A színpad zsúfolt, de a nézőtér üres (FEB) Az Országgyűlés az év elején foglalta határozatba, hogy felkéri a kormányt: a társadalombiztosításnak átadandó vagyon hozamának figyelembe vételével vizsgálja meg egy esetleges további évközbeni nyugdíjemelés lehetőségét. Akkor még szó sem volt a pótköltségvetésről, az általános forgalmi adó növekedéséről. A gyógyszerek és villamosenergia árának várható emelése az egyébként is létminimum közelében élő idős emberek százezreit hozná szinte lehetetlen helyzetbe.-Van-e reális lehetőség a járadékok emelésére? - kérdeztük dr. Barát Gábort, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjét.-Mint ismeretes, a törvény értelmében a nyugdíjakat a netto átlagkeresetekkel megegyező mértékben kell emelni. A most rendelkezésre álló adatok szerint várható, hogy az átlagkeresetek az idén 18 -százalékkal nőnek, a nyugdíjak viszont az eddig elfogadott márciusi és szeptemberi emelésekkel együtt is mindössze 14 százalékkal. Ezért további 3-4 százalékos emelésre látunR szakmailag lehetőséget.-Ez „mennyibe” kerülne a nyugdíjbiztosításnak?- Minden 1 százalékos emelés - éves szinten - 3,2 milliárd forint kiadást jelent. A kormánynak a nyugdíjbiztosítási önkormányzat is beterjeszthet konkrét javaslatot, mi hivatalként csak a szakmai számításokhoz nyújtunk segítséget. A mi véleményünk szerint az átlagnyugdíjakat kellene - januárig visszamenően - havonként 3—4 százalékkal felemelni. 10000 forintos átlag esetében ez 3 600 vagy 4 000 forintot jelentene, ezt a pénzt egy összegben lehetne kifizetni.- Honnan lesz erre pénz?- A TB vagyonának hozamával nem számolhatunk, mert még most, az év közepén sincs vagyonunk. Továbbra is a gyéren csordogáló járulékfizetésre tudunk csak hagyatkozni. Úgy néz ki, hogy a társadalombiztosítás 40 milliárdos tervezett hiányába még beleférne egy 4,5 esetleg 5 milliárdos nyugdíj- emelés. Az azon túl is hiányzó összeget a költségvetésnek kellene állnia annak a kompenzációs alapnak a terhére, amelyet a tervezett áfa-emeléssel egy időben hoznak létre.- Mikor várható döntés?- Ha már határoztak a pótköltségvetésről. A kormánynak egyébként augusztus 31-éig kell a nyugdíjemeléssel foglalkozó javaslatot az Országgyűlés elé terjesztenie. így az esetleges emelést késő ősszel kaphatnák meg a nyugdíjasok. (Ferenczy Europress) Hivatalosan ugyan még nem kezdődött el a választási kampány, de mind több párt fogalmazza meg véleményét: kell-e és ha igen, miként kell módosítani a választójogi törvényt? Az elsősorban vidéki kis és közép vállalkozókat tömörítő Liberális Polgári Szövetség is megfogalmazta a témával kapcsolatos véleményét. Dr. Kupcsok Lajossal, az LPSZ Vállalkozók Pártjának általános alelnökével erről beszélgettünk.- A többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia egyik lényeges ismérve az úgynevezett politikai váltógazdálkodás. A jelenlegi törvény értelmében négy évenként dönthetünk arról, hogy mely pártokat juttatunk kormányzati pozícióba. Az első igazi, nyugati értelemben vett politikai váltógazdálkodásra nálunk a soron következő választáson kerülhetne sor. A pártok többsége szervezetileg még egyáltalán nem, vagy nem kellőképpen ágyazódott bele a politikai rendszerbe, a társadalom egészébe. Szavazó- bázisukat bizonytalannak és kiszámíthatatlannak érzik. Zsúfolt színpadon folytatódik a rendszerváltás, de a nézőtér üres. Például a vállalkozók is hiányoznak a széksorokból.-Mire alapozza ezt a véleményét?- Mintegy ötezer, elsősorban vidéki kis- és közép vállalkozót tömörítő szervezetünk szerint a politikai, ideológiai változásokat még mindig nem követte a gazdasági rendszerváltás. A jelenlegi parlamenti erők növelni szeretnék szavazóbázisukat és csökkenteni az úgynevezett kis pártok lehetőségeit.-A jövőben a vállalkozók is részt kívánnak venni a törvény- hozás munkájában?- Egyértelműen. Ugyanakkor a jelenleg döntéshozatali pozícióban lévők egy része azt állítja: ha hatnál több párt kerül a parlamentbe, úgy kormányoz- hatatlanná válik az ország. Ákik ezt a véleményt képviselik, elfeledkeznek a magyar politikai térképen az utóbbi években végbement változásokról. A rendszerváltást megelőző helyzethez képest legalább egyhar- madára csökkent a pártok száma és a meglévők tagságának egy része is lemorzsolódott.- Önök szerint nem kellene módosítani a választójogi törvényt?- Módosítani kell, de csak 1994—ben, a parlamenti képviselők megválasztása után!. Ä jelenleg ismertté vált módosítások ugyanis a most hatalmon levő parlamenti pártok „bebetonozására” irányulnak, ezzel pedig tovább torzulna az ország politikai tagozódása. Véleményünk szerint előbb új alkotmányra és a szakszerűséget, érdekegyeztetést megteremtő kétkamrás parlamentre, illetve önkormányzatokra volna szüksége az országnak. Máris megalakult az Ombudsnő Programiroda Kifejezetten a nők helyzetén akar segíteni (FEB) Alighogy bevezették hazánkban az ombudsman - az állam- polgári jogok szószólója - intézményét, megalakult az Ombudsnő Programiroda.- Miért van szükség Magyarországon az állampolgári jogokat védelmező két intézményre? - érdeklődtünk Adamik Mária szociológustól, az iroda alapítójától.- A mi irodánk tulajdonképpen nem egy bizonyos személy, vagy jogi intézmény, hanem mint a nevéből is kitűnik - egy programot gondozó iroda, amely kifejezetten a nők nehéz helyzetén kíván segíteni. Sajnos, a társadalom nem elég érzékeny a női problémákra. Pedig ha a nőket nem emeljük fel, nem javítunk az életkörülményeiken, akkor a társadalom sem tud előre jutni.- Milyen problémákra gondol, amelyekkel kifejezetten a nőknek kell szembenézniük?-A gazdasági elnyo- morodás kiváltképpen az asszonyokat sújtja. A munkanélküliséggel szemben például sokkal kiszolgáltatottabbak. Gondoljunk csak a munkahelyi szexuális zaklatásokra, amelyek egyre gyakoribbak, bár ritkán kerülnek nyilvánosságra. A megélhetési nehézségek miatt olyan helyzeteket kell eltűrniük, ami a férfiakat sosem fenyegeti ! Még a törvény előtt sem vagyunk egyenlőek! Csak egyetlen példa: a gyereknevelési támogatást csak az anyák vehetik igénybe - 3 gyerek után. Képzeljük csak el, ha az anyának még van állása, az apa meg már elvesztette! Milyen jó lenne, ha ilyen esetben az apa is élhetne nevelési jogával. A törvényhozásunk igen tradicionális. A társadalmi szerepek már régen átrendeződtek, de a törvényekben ez nem tükröződik.-A program hogyan kíván segíteni ezeken a napi problémákon?- Működtetni szeretnénk a Nők Házát elnevezésű intézményt, amely nem azonos a „kivert asszonyok menedékhelyével”. Itt a nők jogászokkal, pszichológusokkal, szociális munkásokkal együtt keresnek megoldást speciális problémájukra. Sok információt szeretnénk összegyűjteni amelyek azonnal hasznosíthatók. Felvesszük a kapcsolatot a rendőrséggel, az ön- kormányzatokkal, a médiákkal, a családsegítő hálózatokkal, egyszóval: minden olyan szervezettel, amelynek a támogatása szükséges az eredményes munkához.
