Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03-04 / 153. szám

1993. július 3-4., szombat-vasárnap SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP Büntetéssel drágább Patthelyzetben Salgótarjánban a helyijárati autóbusz északi fordulójánál történt a minap, 15 és 15.3o kö­zött a következő eset: Godó Sándor a Fáy András útra indult volna a helyijárattal. Buszjegyet szeretett volna venni a forgalmi irodában, ahonnan is a közeli újságárus­hoz irányították, mondván, hogy ők nem tudnak jegyet adni. Át is ment az újságárus­hoz, ám azt zárva találta. Visz- szatérve a forgalmi irodába, és kérdésére - miszerint most hol vehetne jegyet - a következő választ kapta a forgalmi szolgá­lattevőtől: "-A sofőrnél meg­válthatja a jegyét .., Ez igaz, füstölgött magában, de az 5 forinttal drágább, mivel az előzetes jegyváltás elmulasz­tása miatt ezt büntetésként ki kell fizetnie. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, hiszen mi az az öt forint egy embernek? Időközben érkezett egy öt tagú család, amelyik a kórházba igyekezett, és a forgalmistától ők is azt a javaslatot kapták, amit Godó úr. Igen ám, de az egy főre jutó 5 forintos büntetés náluk már 25 forintot jelent, és ha visszafelé is hasonlóan jár­nak, akkor az már ötven forint­nyi fölösleges pénzkidobás. Hogy miért fölösleges? Hát csak azért, mert Godó úr is és az öt tagú család is önhibáján kívül mulasztotta el az előzetes jegy­váltást. A büntetés tehát méltán sértette mindannyiuk igazsá­gérzetét. Ezután hallgattassák meg a másik fél is, történetesen Pál Zoltán forgalmi szolgálattevő, akit az üggyel kapcsolatban megkerestünk, ugyanis ő volt az ügyeletes forgalmista, amikor a fenti eset történt. Ő elismerte: való igaz, hogy a forgalmisták általában a hírlapárushoz küldik a jegyvásárlókat, mert az juta­lékot kap az eladott menetje­gyek után. Viszont a újságos csak délután fél háromig van nyitva, utána pedig a forgalmi irodában folyamatos a jegykia­dás. Mi több, ha a forgalmi szolgálattevő véletlenül nincs az irodában, akkor a helyére be­ugró autóbuszvezető is ki tudja szolgálni az utazni vágyók jegy­igényét. Elmondása szerint tehát a fenti eset történtekor is folya­matos volt a jegykiadás. Ezek szerint az incidens nem történ­hetett, mi több - Pál Zoltán sze­rint - nem is történt meg. A bökkenő csak ott van, hogy Godó Sándor viszont egészen mást állít. A sakkban ezt úgy mondják: patthelyzet. Nagy Krisztina Dobroda Menti Önkormányzatok Kistérségi Társulása Az 500 millióból kimaradtak, másból már nem szeretnének Etes, Karancsalja, Karancslapujtő, Karancsberény, Ka- rancskeszi, Mihály- és Egyházasgerge, Litke és Ipolytarnóc fo­gott össze a Dobroda Menti Önkormányzatok Kistérségi Társu­lásában. A társulás célja, hogy helyet kapjon a Nógrád Megyei Regionális Területfejlesztési Tanácsban. Elindították azt az ak­ciót is, hogy a szécsényi választókerületből visszakerülhessenek a salgótarjániba, mert egyértelműen Salgótarjánhoz kötődnek - ez is kiderült Morgenstein Ferenccel, Karancslapujtő polgár- mesterével készített beszélgetésünkből.- Mi köti össze ezeket a tele­püléseket?-Szerintem normális lenne, ha más települések is létrehoz­nának hasonló társulást, gondo­lok itt például Nagybárkány tér­ségére. Most úgy néz ki, hogy való­jában a megyei közgyűlés tagjai azok, akik a regionális tanácsot képviselik és úgy döntöttünk, helyet kérünk ebben a tanács­ban. Elindítottuk azt is, hogy a szécsényi választókerületből kerüljön vissza ez a völgy a sal­gótarjániba.- Ez mennyire konkrét?- A testületi döntéseket meg­hozta valamennyi település, ezeket továbbítottuk a köztársa­sági megbízotthoz, nem tudom, sikerül-e az 1994-es választá­sokra visszakerülni a 2. számú választókerületbe. Szécsénynek nem igazán fáj, hogy mi törté­nik a Karancs-völgyben. Egyér­telműen Salgótarjánhoz kötő­dünk.- Ha jól tudom, a felsorolt te­lepüléseket a papírforma is ösz- szeköti bizonyos szempontból.- Érdekes módon sem mun­kanélküliség, sem iparilag el­maradott térség szempontjából nem kerültünk fel a hátrányos helyzetű önkormányzatok listá­jára.- Kik döntenek erről?-Úgy tudom, megyei hatás­kör ennek a mérlegelése. Az, hogy mi kimaradtunk ebből, annyit jelent, hogy ha valamit építünk, 'pályázatokon plusz­pénzekhez nem juthatunk, aszálykár esetén a termelő is elesik ettől például.-Június elsején alakult meg a Dobroda Menti Önkormány­zatok Kistérségi Társulása. Ha bekerülnek a regionális ta­nácsba, nem gondolják, hogy valamiről már lemaradtak?-Az 500 milliós kormány- támogatáshoz már nem tudunk hozzájutni, de a további célki­tűzéseknél ott akarunk lenni. Nem titok, meg kell nézni a lis­tát, kik szerepelnek rajta, mi­lyen manipulációkkal kik ke­rülnek előbbre?- Az 500 milliós listán?- Meg egyebeken.- Ezek a települések miért nem tagjai már a megalakulása óta a regionális tanácsnak?- Minden város kapott lehe­tőséget, hogy a városkörnyéki településekkel alakítson szövet­séget, ebből egy fő képviseli majd valamennyit a tanácsban. Mi elzárkózunk ez elől, érez­zük, hogy mi a probléma. Azok, akik képviselőként bejutnak oda, megyei önkormányzati ta­gok. Azon kívül a megyei ön- kormányzat külön képviselőt kért a tanácsba. Akkor vég­eredményben ki dönt? D. I. Az évi kétmilliót előbb is megnyerhették volna Végétért a társasházi kálvária? Mégis megépül a butiksor Salgótarján központjában, a Kismarty út 2-12 számú társas­ház alatt. A hosszú ideje húzódó huza-vona után a bíróság jog­erős határozata alapján kezdőd­hettek meg a munkálatok. A 22 kialakításra kerülő egység közül 11 az önkormányzat tulajdonát képezi, ebből több - mint pél­dául a fodrászat, a fogorvosi rendelő - már üzemel. A lakó- közösség tulajdonában lévő 11 üzletre részben már megkötöt­ték, részben most öntik végle­ges formájukba a határozatlan időre szóló szerződéseket. He­lyet kapnak itt irodák, szolgál­tató és kereskedelmi tevékeny­séget folytató vállalkozók is - mondta el Chladni Nándor, a társasház lakóközösségének el­nöke. Az építési munkálatokat két részletre bontva végzik. A belső tér és arculat kialakítását a bér­lők önerőből igyekeznek meg­oldani. A külső munkálatokat, a homlokzat kialakítását az ön- kormányzat és a lakóközösség együttesen, közös elképzelések alapján szeretné elkészíttetni, ha megtalálja azt a kivitelezőt, illetve kivitelezőket, melyet mindkét fél elfogad. Eddig a Szilikát Építőipari Vállalkozás számíthat a megbízásra, bár végleges döntés még nem szüle­tett. A már szerződéssel rendel­kező vállalkozók közül öten már megkezdték a helyiségek belső kialakítását. Várhatóan még ez évben be­fejeződnek a munkálatok, így a lakóközösség már ebben az év­ben realizálható bevételre szá­míthat. A befolyó bérleti díjak évente körülbelül 2 millió forin­tos bevételt jelentenek. Egy ek­kora társasház éves fenntartási költsége viszont ennek a dup­lája és ekkor még az állagme­góvás problémája nincs meg­oldva. Többen úgy gondolják, hogy a plusz bevételből a közös költ­ségeket kellene csökkenteni. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy rossz álla­potban vannak a liftek, a vízve­zetékrendszer, a hőközpont is. Állagmegóvás nélkül viszont a ház előbb-utóbb teljesen tönk­remegy, a helyreállítás keserves terheket róna az itt lakó majd­nem kétszáz lakás tulajdono­sára. Ezeket a problémákat sze­retné orvosolni a befolyó pénz­ből a lakóközösség. Hiszen nem a pénz elherdálására, hanem egy hasznos és mindenki érde­két szolgáló befektetésre sza­vaztak a lakógyűlésen. így az állagmegőrzés szempontjából alapvetően szükséges munkála­tokat nem 15-20 év, hanem ta­lán 5-10 év alatt tudják elvégez­tetni. A tetőt már rendbe hozat­ták - ezt talán a legfelső emelet lakói érzékelhetik leginkább. Érdekük lenne a vízórák fel­szerelése is, amellyel kapcso­latban már konkrét lépéseket is tettek. De mindaddig, míg a je­lenlegi vezetékrendszer van a házban, nincs értelme felsze­relni ezeket az órákat. Érthető a lakóközösség elnö­kének törekvése, igyekezete. Ha megépül és megnyílik a butik­sor, talán könnyebben és rövi- debb idő alatt tudják elvégez­tetni azokat a munkákat, me­lyek mindenképpen szüksége­sek és nagy összegeket kíván­nak. Chladni Nándor reméli, hogy az ügy esetleges ellenzői is megértik, hogy az új üzletsor az ő érdekeiket is éppúgy szol­gálja, mint a többi lakóét. Márton Ildikó Az asszony maradt felül Nincs már városi tanács, és nincs már Palócz Imre. Más időket élünk, és vannak nevek, amelyek „lecsengtek”. Arról soha senki senki nem beszélt a rendszerváltozás után, hogy ta­lán e nevek körébe tartozik ma­gáé a városé is. Salgótarján Sal­gótarján maradt. Amikor a salgótarjáni Palócz Imre téren kezdtem dolgozni, nem igazán tudtam, ki volt Pa­lócz Imre. Azóta annyit már tu­dok, hogy a városi pártbizottság első titkára volt. Emléktábla őrzi a nevét, amelyre 1974. de­cember 24-én azt vésette Salgó­tarján Város Tanácsa, „itt vitat­hatatlanul az ember maradt felül”. Majdnem húsz évvel később Salgótarján önkormányzata úgy döntött, nevet változtat. Felülbí­rálták az átfogó akció keretében a Palócz Imre tér elnevezését is. így most az Erzsébet téren dol­gozom és fogalmam sincs, ki volt Erzsébet. Annyi azonban bizonyos, hogy itt most az asz- szony maradt felül, (dudellai) Megújult a benzinkút Felújították a somosköú jfalusi benzinkutat. Ignácz Ferenc üzlet­vezető-helyettes elmondta, hogy a kedvelt határ menti töltőállo­más és a mellette üzemelő alkatrészbolt reggel fél héttől este fél hétig tart nyitva. Fotó: Gyurkó Péter Salgótarján és környéke ß(J Új igazgató éi • Mátraszele. A községi 'öti- kormányzat által nemrégiben kiírt pályázat alapján új igazga­tója van az iskolának. A testü­leti döntés szerint szeptembertől Kapás Imre irányítja a tantestü­let munkáját. ííi Közmunkások n • Karancsalja. A községi 6h- kormányzat eddig négy köz­munkást foglalkoztatott a mun­kanélküliek seregéből. Júlítis elsejétől újabb négy emberiifek adnak munkát a közterületi fel­adatok megoldásához. I Lesz-e konyha? j • Karancslapujtő. A község­ben megszűnt az eddigi közét­keztetési lehetőség. Az önkor­mány zat a nyári időszakban fel­tétlenül gondoskodik róla, hogy mielőbb, de szeptembertől újra igénybe lehessen venni a közét­keztetést. Helyi rendelet • Karancsberény. A községi önkormányzat képviselő-testü- lete a közeli napokban tartott ülésén megvitatta a szociális törvény végrehajtására készített rendelet tervezetét. A település lakosságának helyzetéhez jól igazódó tervezetet a testület el­fogadta. Hétfői számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Talajvédelem Cered a területi fekvése, a domborzati viszonyok miatt ki­szolgáltatott a természeti erők­nek. Amikor egy nagyobb eső lezúdul, viszi magával a termő­talajt is. Ilyenkor víz és sár önti el a község egy részének házait, kertjeit, a közlekedési utakat. A természeti erők ellen lehet védelmet találni, igaz ennek borsos ára van. Az önkormány­zat már vizsgálatokat végezte­tett a vízügyi, talajvédelmi szakemberekkel, hogy miként lehetne kivédeni az ilyen pusztí­tásokat. Tervek készültek már, most már csak az anyagiakat kellene a kivitelezéshez előte­remteni. Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó Napjaink embere nehezen tud már megélni telefon nélkül. így vannak ezzel a bárnaiak is. Nem véletlen tehát, hogy amikor szóba került a telefon és a ká­beltelevízió bevezetésének le­hetősége a kis létszámú telepü­lésen nemcsak néhányan, ha­nem jelentős számban jelent­keztek. Amint a községi önkormány­zatnál megtudtuk, a bámai la­kosok közül 71 háztartás kérte a telefon, 41 pedig a kábelteleví­zió bevezetését. A jelentkezé­sek alapján természetesen a pénzt is befizették, hiszen a Ke- let-Nógrád Com határozott ígé­retet tett. Mégpedig azt, hogy áprilisban megkezdik és az év végére befejezik az igények ki­elégítését. Telnek a hetek, hónapok. Az emberek a pénzt még az év ele­jén kiadták, a szerelőknek azonban hírét-hamvát sem lát­ták még Bámán. Azt mondják, valahogyan nagy csend van a dolgok körül. S ezt sehogyan sem értik a bárnaiak. Ezt valóban nehéz is megér­teni. Mi jut eszébe... PALÓCZ IMRE (931 - 1973 „...ITT VITATHATATLANUL AZ EMBER MARADT FELÜL...” SALGÓTARJÁN VÁROS TANÁCSA 197% DECEMBER. 2% n Salgótarján képviselő-testületéről? Rovatunk kérdését salgó­tarjáni állampolgároknak tettük fel. íme a válaszok:- Nem ismerem őket, nem tudom, ki képviseli az én kör­zetemet. Remélem, jól dolgoz­nak. (Bogenglück Tamás).- A tehetetlenség. A sze­génység, a pénztelenségük. Ismerek néhányat közülük, szerintem a kevés pénz miatt nem tudnak igazán jól dol­gozni. (Király Jánosné).- Eddig azt hittem, hogy aki bekerül a testületbe így rend­szerváltozás után, előbb-utóbb saját egzisztenciáját fogja épít­getni és valamiképpen a gyara­podás felé veszi az irányt. És mi történt? Készítettem velük egy körképet arról, hol töltik a nyári szabadságukat? Kiderült, hogy nagy részük éppen eg­zisztenciális okokból nem en­gedheti meg magának, hogy akár Magyarország távoli ré­szeibe elmenjen nyaralni. (T. Németh László újságíró).- A helyi adórendelet. (Csákvári Jenő).- Ne haragudjon, nem is na­gyon ismerem őket. (Huszár Zoltánné).- Könnyebbet kérdezhetett volna. Nem vagyok jártas a po­litikában. Engpm úgy képvi­selnek, hogy nem tudom, ki képvisel. (Tóth Sándor).- A gépjárműadó. (Fejes Istvánné).- Ha jobban ismerném, több jutna róla eszembe. Tessék né­hány nevet mondani! (Bizják Isr\’ánné).- Dudellüf 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom