Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. július 19., hétfő A felvonulók nem tévedtek el! A teljesség igényével szeretnék reagálni Fenes Endre, az FKGP volt Nógrád megyei pártigazgatójának cikkére. Az emlékezetkiesés Fenes Endrénél már 1993. április 26-án beállt, amikor is unoka- testvére, Fenes László április 23-iki felfüggesztése után a nála lévő 900 ezer forinthoz még jogtalanul aláírt, és így még 150 ezer forintot vettek fel az FKGP számlájáról. Betz Józsefné pedig nem a párt pénzügyeit kezelte, hanem az adminisztrációt és a könyvelést (aláírási joga sem volt), s azt minden szakember tudja, mit jelent ez, csak pont a vízművek főkönyvelője nem... Az ellopott holmikat pedig nem Betz Józseftől foglalta le a rendőrség, hanem Fenes László lakásán (bizonyítékok bemutatva a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőségében). Betz József olyan határozatot nem írt alá, mely szerint Fenes László vagy bárki más hazavihette volna a párt több mint egymillió forintját és azt a saját céljaira használhatja; illetve a műszaki cikkek és a párt iratanyagainak eltulajdonítása már kimerítette a bűncselekmény fogalmát. Azon kívül Fenes Endre emlékezetkiesése már határtalan, mivel 1993. április 29-én ki lett zárva az FKGP-ból, és egyúttal minden funkciójától meg lett fosztva, súlyos, párteílenes tevékenysége miatt. Az FKGP Nógrád Megyei Szervezete 1993. május 28-án megtartott nagyválasztmányán megtárgyalta ügyüket és egyhangúlag mind Fenes Lászlót, mind Fenes Endrét kizárta a Nógrád megyei szervezetből, amit az országos vezetőség 1993. július 2-án megerősített. Ennek ellenére Fenes Endre 1993. július 8-án a Nógrád Megyei Hírlapban hamis aláírást tesz, mint az FKGP országos vezetőségi tagja, megyei pártigazgató. A tudósító pedig kész tények és bizonyítékok alapján járt el. A demokrácia, a jog és az FKGP alkotmánya szerint is egy elnök van, így azt sérülés nem érte. Annál inkább kifogásolható Fenes László és Fenes Endre viselkedése, becstelensége. Betz József FKGP Nógrád megyei elnök Meddig tűrjük még? Látogatottságnak örvend Salgótarjánban a Zrínyi M. u. lO.sz. alatti lakótelepi ház. Nemcsak díszhaalakban gyönyörködhetnek az idelátogatók. hanem három majom és körülbelül egy mázsás kö- lyöktigris látványa is szórakoztatja őket. Azok a szülők és nagyszülők, akik elhozzák ide gyerekeiket és unokáikat, kellemes élménnyel távozhatnak: örvendezhetnek a három aranyos majomnak, és öt-tíz perces ittlétük alatt hallhatják, hogyan veszekszenek, visongnak. Megcsodálhatják az egyéves, hatalmas kölyöktigrist. A szórakozni vágyó szülők és nagyszülők vajon gondol- nak-e arra. hogy ez itt egy lakótelep, ahol családok élnek, akik pihenni szeretnének, és akiknek a tőszomszédságában ezeket a vadállatok >t tartják? Sajnos, ezek a lake u nemcsak öt-tíz percig hallhatják esténként a majmok visítozását, a tigris bömbölései. hanem egész nap. Gondolnak-e arra, hogy ők mit tennének, ha ezeket az aranyos majmokat az ő környezetükben tartanák, és a nem kellő őrzés miatt átugrálnának a portájukra, szaladgálnának az udvarukon, a gyümölcsfáikon? Mit tennének, ha ezt a mázsás fenevadat meglátnák sétálni a szomszédjuk garázsának tetején? Nem féltenék a gyerekeiket. unokáikat, akik állandó veszélynek lennének kitéve, mint ahogyan mi, itt lakók veszélyeztetve érezzük magun kát? Tisztelt polgármester úr! Ön hogy viselné ezt el? Gondoljuk: ugyanúgy, mint mi! Ezért ismételten tiltakozunk az ellen, hogy vadállatokat tartsanak a lakótelepünkön. mert a biztonságunkat és a nyugalmunkat látjuk veszélyeztetve! • • Amennyiben állatkert létesítésére valós igény jelentkezik. javasolnánk e célra a Vá- daskert, illetve Dugdel-puszta térségében területet kijelölni. Röviden ezúton válaszolunk a P. Tóth László tollából megjelent levélre is: az ördög akkor is ördög marad, ha történetesen nem festik feketére. (Tizennyolc hiteles aláírás az utca lakóitól) Akupunkturás kezelés Kínában sikeresen kezelik akupunktúrával a szélütéses betegeket. A lebénult, sokszor tolókocsis betegek néhány kezelés után mozogni tudnak, majd használják béna kezüket vagy lábukat. Képünkön: a tolókocsiban élő Thao Juning asszony 15 perces kezelést követően 20 lépést tudott tenni. FEB Fotó A mindennapi megélhetés mindenki számára fontos kérdés, ezért az ezzel kapcsolatos problémák fokozott érdeklődést váltanak ki. Ellentmondás van Többször felmerült a családi pótlék megadóztatásának lehetősége, amit az illetékesek azzal indokolnak, hogy ezzel a magas jövedelműektől tud az állam elvonni, amit aztán az alacsony jövedelműek támogatásának fokozására lehetne fordítani. A kérdés kapcsán egy nagyon éles ellentmondásra szeretném a figyelmet felhívni. Egy három gyermekes család létminimuma nagyjából 50.000 forint körül van. Indokolt feltételezni, hogy az édesanya otthon van, és 6 ezer forint gyermeknevelési támogatás a jövedelme. A három gyermek után körülbelül 11 ezer forint családi pótlékban részesülnek, ehhez mintegy 33 ezer forint nettó összeget kell a családapának megkeresni ahhoz, hogy a létminimumot elérjék. A személyi jövedelemadó, a nyugdíjjárulék és a szolidaritási járulék figyelembevételével ez hozzávetőlegesen 55.000 forint bruttó jövedelmet jelent, amivel bőven benne van az úgynevezett magas jövedelműek táborában. Abban a táborban. amelynek adóterheit az SZJA-törvény egyéb módosításával is fokozni akarják. Ha ez a családapa történetesen vállalkozó, akkor még nehezebb a helyzete, ugyanis az így elért jövedelme után a következő évben közel 30 ezer forint TB- és nyugdíjjárulékot kell fizetnie; tehát ennyivel kellene a jövedelmét növelnie, hogy legalább összegszerűen ne változzon a család rendelkezésére álló összeg. Természetesen közben jelentősen emelkedik a létminimum összege, ezért, hogy ezzel is lépést tartson, további jövedelememelésre lenne szükség. Ha kétgyermekes családot néznénk, amilyen a lakosságban nagyobb arányban fordul elő. ott ezek az arányok szelídülnek ugyan, de még mindig levonható a következtetés: egy férfi kimondottan magas jövedelmével együtt sem éri el a családjának jövedelme a létminimumot. Végkövetkeztetés Természetesen a háromnál több gyermeket nevelő családoknál ezek a számok még élesebb ellentmondást fejeznek ki. Végkövetkeztetésként szeretném kimondani, nemcsak humánusabb, hanem reálisabb is lenne a jövedelempolitikai kérdésekben ezeket a gondolatokat szem előtt tartani! Frenkl Gábor Szécsény éves volt hadifoglyoknak.(A tévedés elkerülése végett a szovjetunióbeli volt hadifoglyokról van csak szó, a nyugatiak sajnos ebből kiesnek!) Tudott, hogy egy-egy vállalkozásnak az esetleges haszna hosszú éveket is igénybe vehet. Az időskorú volt hadifoglyok érzik legjobban a kárpótlási jegyek értékének zuhanását. De ezek a volt bajtársak már készülnek a halálra, egy-egy temetés is súlyos tízezrekbe kerül. Ezért a kisebb értékű kárpótlási jegyet igenis többségben értékesíteni akarják! A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége megyei szervezete (Salgótarján, Rákóczi út 13., országos szerv pedig Budapest, V. Városliget fasor 35/a, régi utcanév: Gorkij fasor/készséggel áll a volt hadifoglyok rendelkezésére. Salgótarjánban minden hétfőn 15 órától, Budapesten, minden nap 8 órától 12 óráig. Ha lehetséges együttműködés a VHBSZ és a POÜBSZ között, ez a határozatok kiadásának meggyorsítása. A legutóbbi államtitkári tájékoztatás szerint eddig kb. 60-80 ezer ügy van elintézve, és 50 milliárd értékű kárpótlási jegy van kiadva. Figyelemmel arra, hogy már az év második felében tartunk, jogos az aggály: az egész kárpótlási téma nem nyer befejezést az 1994-es választásokig, ez pedig újabb fordulat alapja lehet! Volt bajtársainknak azt javasolhatom. hogy keressenek fel minket, és ne a POÜBSZ-t, hiszen már az ötven forintos borítékok postára adásakor is jelent meg olyan cikk, mely a hadifoglyok helyzetét károsan befolyásolta volna, azaz lassította volna az ügyek intézését. Kérem, legyenek bizalommal irántunk, érdekeink objektiven összekötnek bennünket, s ez maradék nélkül nem mondható el a VHBSZ-POÜBSZ kapcsolatról. Dr. Kecskés Géza VHBSZ megyei elnök Salgótarján A kárpótlási jegyek értéke A Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége elnökének 1993. július 12-ei cikkére vonatkozóan van néhány megjegyzésem. Nem tudok arról az óriási felháborodásról, melyet a szerző állít, de tény az is, hogy az érték zuhan lefelé, ám az érték megállítása szerintem meghaladja a POÜBSZ erejét. Akarva nem akarva fantomképet állít fel! Tudott, hogy akik vállalkoznak, azok egyrészt külföldi segítséggel teszik, másrészről nagyon is vitás, hogy a volt kommunisták és a kormány között valamiféle együttműködés lehetséges. Mivel a szerző elrabolt vagyonról is ír, biztos vagyok benne, hogy a négyszázezer fő és szám, százhúszmilliárd is kevés. De ehhez az összeghez is honnan veszi az állam a fedezetet, hiszen tudott a közel egymilliárdnyi veszteség a délszláv válságból kifolyólag, de az is közismert, hogy alaposan fogy a devizatartalék, ennek az osztrák- és német recesszió az egyik fő oka! Egyértelműen a jobboldal melletti kiállásnak tartom, hogy levelezést ajánl a szerző. Minden átlagember tudja az Ybl Bank bukását, meg a többi nagy kockázattal járó vállalkozói kísérlet kudarcait. Ami a volt hadifoglyokat illeti, az 1992. évi XXXII. tv. hátrányait elsősorban a volt hadifoglyok érzik, közöttük is a Doni 2. Magyar Hadsereg volt hadifogoly katonái. (Lásd: a törvény 1945. augusztus 1-jei kezdő idejét, amelytől a hadifoglyok kényszermunkáját számítják.) A POÜBSZ-nek e törvény időbeli hatályát illetően nem volt egyetlen szava sem, s most egységesen akar fellépni, ami egyértelműen segítség a mai gazdaságnak, de nem jó a 75-85 Magas-e a magas jövedelem? Együtt boldogságban Az embert évezredek óta meghitt és szoros barátság fűzi a négy lábú házőrzőkhöz, a kutyákhoz. Az idők során hihetetlenül sok fajtáját tenyésztették ki az ebeknek, a kis testűektől a hatalmas termetüekig, a szobakutyáktól a vadászkutyákon át a vérebekig. Az állat és az ember közti viszony lényege azonban mit sem változott. A hűséges négylábúak beköltöztek a lakótelepi házakba is, örömet varázsolva gazdáik mindennapjaiba. Igaz, nekik kényelmetlenebb aszúk helyen, a bútorok között, de ha a tulajdonosok valóban szeretik őket, akkor gondoskodnak kényelmükről, napi sétáltatásaikról, vitamindús, ízletes táplálékaikról. Felvételünkön: a salgótarjáni Sály Anna kedvencével, Picivel. Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A közalkalmazottak végkielégítéséről Befektetési kisszótár (Alkalmanként közreadott kisszótárunkkal a vállalkozások, a pénzvilág iránt érdeklődőknek nyújtunk eligazító segítséget.) Alkusz - tőzsdei üzletkötő, aki megbízásokat teljesít Aukció - nyilvános licitálásos eladás, árverés Állampapír - az állam által kibocsátott, saját adósságát megtestesítő értékpapír. Ebben adósságtörlesztésre és kamat vagy járadék fizetésére vállal kötelezettséget. Ide tartozik az államkötvény, a kincstárjegy, a kincstári váltó stb. Árfolyam - az értékpapírok piaci ára Új Arc A Független Alkotók Országos Szövetsége negyedéves folyóiratának, az Új Arcnak megjelent idei második száma Egerben. E szám nagy teret szentel a határon túl élő szerzők alkotásainak. A folyóirat rendszeresen közöl nógrádi alkotókat is. A mostani számban Szabó Szilvia bátonyterenyei költő szerepel. Olvasónk közalkalmazott, aki lapunk hasábjain keresztül már több jogi kérdésre kapott választ, és most azt szeretné olvasni, hogy mikor és mennyi összegű végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat? A közalkalmazottak végkielégítésre való jogosultságáról az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezik, melynek előírásai szerint közalkalmazottat végkielégítés akkor illet meg, ha közalkalmazotti jogviszonya felmentés, rendkívüli lemondás, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okokat kivéve - tartós alkalmatlansága vagy meg nem felelő munkavégzése - miatt került sor. Nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak akkor sem, ha nyugellátásra szerez jogosultságot, vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, valamint a további (második stb.) munkaviszony megszűnésekor. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott az előírt időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő függvényében alakul, tehát: ha az egy évet meghaladja: egy havi, legalább három év esetén: háromhavi, legalább öt év esetén: négyhavi, legalább tíz év esetén: öthavi. legalább tizenöt év esetén: hathavi és legalább húsz év esetén nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke a fentiek kétszeresének megfelelő összeg. (Itt hivatkozom rá, hogy rendkívüli lemondással a közalkalmazott akkor szüntetheti meg jogviszonyát, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi!) A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, és figyelmen kívül kell hagyni a sor- és a tartalékos katonai. valamint polgári szolgálat idejét, a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség tartamát, a harminc napot meghaladó fizetésnélküli szabadság tartamát, kivéve, ha ezt a közeli hozzátartozója gondozása, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása miatt vette igénybe. Nem számítható be a végkielégítésre való jogosultság idejébe a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka időtartama sem. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a végkielégítésre jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni azt az időt is, amelyet a jogutódlás folytán e törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál töltött a közalkalmazott munkaviszonyban. Dr. Verebélyi
