Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK__________________________________1993. július 12., hétfő A lisztharmat Eltévedtek a felvonulók 4 HÍRLAP A Mári nénik nem perelnek Nem voltak könnyű helyzet­ben a törvényalkotók a szociális törvény megszavazásakor mivel mindinkább ellehetetlenülő gazdasági életünkben a csalá­dok életvitele egyre inkább be­szűkül. Másrészt nem tudtak (tudnak) szabadulni - egyes esetekből - a múlt rendszerből örökölt szemlélettől, nevezete­sen, hogy aki kitartóan nagyobb hangerővel kér, követelőzik, annak van bizonyára igaza, s igazának jogosultsága, tehát adni kell neki. így a szubjektív szemlélet a rászorultság elvénél fokozottabban érvényesül. Szervezetünk az idős, önhi­bájukon kívüli okokból nyugdíj nélküli embereket képviseli. Többen most már a nélkülözést tovább nem bírva, önmagukat is feladva, segélyért folyamodnak. De sokak számára a segély is hiú remény, mert a bürokrácia útja hosszú. S ezen az úton mennek az erős fiatalok is tö­mött sorokban, s amikorra ők az ablakhoz jutnak, legtöbbször már kint a tábla: „A segélykeret kimerült!” Az 50-60-as évek családjai­nak, édesanyáinak fel kellett nevelni a gyermekeket, ápolni, majd eltemetni az idős szülőket, a legnagyobb nyomor, nélkülö­zés közepette, így minden na­gyobb családban szinte kivétel nélkül fel kellett áldoznia vala­kinek magát a családért. De tet­ték a dolgukat, panasz és zok­szó nélkül. S mi lett a sorsuk? Jobb esetben a család gondos­kodik egy részükről, más részü­ket a maga is tehetetlen család a hatósághoz küldi, az meg vissza családhoz, lobogtatva a tör­vényt. Ezek az édesanyák pe­relhetik gyermekeiket tartási kötelezettségért. Az alkotmány értelmében perelhetik az álla­mot is a megélhetéshez szüksé­ges támogatásért. De panasszal élhet - léte biztosítása érdeké­ben - nemzetközi bíróságnál is. Tehát sokféle joga van mondjuk a Piripócson élő Kovács Mári néninek, magára vessen, ha nem él ezen lehetőségekkel. Meg­nyugtatjuk az illetékes törvény- alkotókat, Kovács Mári néni és társai nem fogják perelni a csa­ládot (ilyet csak a törvényalkotó eszelhet ki), nem fogják zak­latni a hivatalokat, isten ments a Manapság az olvasóközön­ség legnagyobb részét a kárpót­lási jegyek körüli felhajtás ér­dekli, mivel a Kárrendezési Hi­vatal szerint is 400.000 fő körül tehető az érintettek száma, és körülbelül 100-120 milliárd fo­rintnyi összegről van szó. Az az állami segítséggel történő visz- szaélés a kárpótoltak rovására, ami folyik jelenleg hazánkban, óriási felháborodást kelt mind bel-, mind külföldön. A lényeg röviden: Akinek jut kárpótlási jegy, az nem tud ál­lami tulajdont venni, csak eset­legesen részvényeket. Ez pedig nem megnyugtató, nem érzi a kárpótolt, hogy kapott valamit elrabolt vagyonáért és elrontott, börtönviselt életéért. Ellenben igenis, akiknek si­került az elmúlt éra alatt meg­csapolni a szocialista termelő eszközök által létrehozott ext­raprofitot, azok ma mélyen a kárpótlási jegy névértéke alatt összevásárolják a jegyeket és ők már igenis tudnak állami va­gyont venni, azaz a volt szocia­lista állam szocializált vagyonát megszerezni. bíróságokat (nem is tudnak e jogaikról). Önhibájukból vagy önhibá­jukon kívüli okokból kerültek-e jelenlegi helyzetükbe? Aki így teszi fel a kérdést, az távolról sem ismerheti az akkori valós helyzetet, mert ő és családja va­lószínű a másik, a napos olda­lon helyezkedett el. 1993. június 30-tól újabb nyugellátásból kirekesztő, em­bertelenül diszkriminatív ren­delkezés lépett életbe, mely sze­rint csak 15 év (eddigi 10 év he­lyett) munkaviszony után lehet jogosultságot szerezni rész­nyugdíjra is. Tehát aki bármi­lyen okból - például gyermekek nevelése, szülők ápolása, visz- szatérő betegségek stb. - foly­tán ezt az időt nem tudta meg­szerezni, úgy ki lesz zárva még a résznyugdíj ellátásból is. így az idős korúak újabb tízezreit utalják a család eltartó gondos­kodásába, a nyomorba. Szervezetünk 3 éves műkö­dése alatt minden illetékes mi­nisztériumot, hivatalt, személyt többszörösen felkeresett, javas­latokkal élt. Most azt látjuk, hogy teljes az érdektelenség, az emberi empátia csak látszóla­gos. Azzal hárítják el a felelős­séget, hogy nincs rá jelenleg pénz. Ez így, ilyen egyszerűen nem igaz. Mivel e probléma megoldása nem önkormányzati, de állami feladat, így a központi költségvetésbe befolyó, s rész­ben bűnös mulasztások követ­keztében is be nem folyó - de behajtható - pénzeszközök tö­redéke fedezné ellátásukat. Szervezetünk segítségért ki­áltó szavát egyetlen párt sem hallotta meg - itt csak azokra gondolunk, akiknek hatalmi s erkölcsi lehetőségük is lett volna ügyünket fel nem ka­rolta. Mindezeket figyelembe véve, szervezetünk úgy határozott, hogy megfelelő időben meg­kezdjük utcai tüntetésünket a Parlament, a minisztériumok előtt. Más lehetőségünk nem lévén, mi így készülünk a vá­lasztásokra.(4 Nyugdíjnélküli Időskorúak Országos Szerve­zete elnökének levelét rövidítve jelentettük meg.) Béres Kálmán Hódmezővásárhely Amire a kommunista gazda­sági vezetők nagyon vigyáztak, hogy az állami vagyon ne kerül­jön ebek harmincadjára, most ez a mai honatyák és a kormány segítségével éppen a volt gaz­dasági élet vezéralakjainak a kezeibe kerülhet. Ezért határozott szervezetünk úgy, hogy lehetőségeket kere­sünk a kárpótlásijegy-tulajdo- nosok számára, hogy a lehető legjobb megoldásban mentsük a jegyek értékét. Jelenleg mi sem tudunk 100 százalékban pénzt adni, de kisebb vállalatokat meg tudunk vásárolni. Ezért kérjük a jegytulajdonosokat, hogy keres­senek fel bennünket, mielőtt el­kótyavetyélnék jegyeiket. Csak levélre válaszolunk. Kérem, saját maguknak meg­címzett válaszborítékot, bé­lyeggel ellátva küldjenek az alábbi címre: A Volt Politikai Üldözötteket Megsegítő Alapítvány, Buda­pest: 1078 Hernád utca 27. Berényi L. Gábor, a Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetségének elnöke A gyümölcs, a szőlő, a zöld­ség, a dísz- és a szántóföldi nö­vények körében egyaránt gya­kori a „lisztharmatos” megbete­gedés. A kórokozó gombák me­legkedvelők, fejlődésükhöz nedvességre szükség van ugyan, de elegendő a reggeli harmat, vagy a sűrű lombozat közötti pára. Cseppfolyós víz (eső) gátolja szaporodását. A tünetek jellemzően a levél- zeten jelennek meg finom, vagy kevésbé finom fehér penész- gyep formájában, amely általá­ban letörölhető. A fertőzés erő­södésével a levélzet kanalaso­dig vagy csak a levélszél fod- rosodik, s az egész felületet lisz­tes bevonat ( gombafonal szö­vedék) takarja. Ennek következ­tében a növény asszimilációs felülete egyre csökken, a levél­zet elhal, a növény legyengül, vagy kipusztul. Mivel a kórokozó külső élős­ködő, 25 fok alatti hőmérsékle­ten eredményesen alkalmazha­tók a kénkészítmények (Kén 800 FW. Kénkol 800 SC, Ned­vesíthető kén ), továbbá az ugyancsak kontakt hatású Ka- rathane LC (vagy FN-57). A lisztharmat elleni felszívódó növényvédő szereknek (Sápról, Rubigan 12 EC. Systhane 12 E, Tilt 250 EC, Trifmine 30 WP ) jelenleg különösen a szőlő vé­delmében van rendkívüli jelen­tőségük. Nógrád Megyei Növényegész- ségügyi és Talajvédelmi Ál­lomás, Balassagyarmat Figyelemmel olvastuk a Nóg­rád Megyei Hírlap 1993. július 3-4-ei számában fenti címmel közölt írását a Nógrád megyei gyermekek szlovákiai táborozá­sáról. A rokonszenves program - anyanyelv fejlesztő nyári tá­boroztatás - idei szervezője és kommentátora Egyedné Bará- nek Ruzsenka a következőket mondja az idézett cikkben: „Korábban többször gondok merültek fel a szemezésnél, fő­ként az anyagiak hiánya miatt. Éppen ezért bír nagy jelentő­séggel, hogy idén először a szlovákiai Kulturális Miniszté­rium Pro Szlovákia Alapítványa 100 ezer koronával járul hozzá Olvasónk 1992 tavaszán munkahelyén balesetet szenve­dett, melynek következtében egyik lábán csonkolásos műté­tet hajtottak végre. Azóta lábá­nak teherbírása jelentősen csökkent és nincs stabilitása sem. A bal lába rövidebb és keskenyebb lett. Egyedülálló, lelkileg is összetört. Hosszú ideig táppénzes betegállomány­ban volt, ez idő alatt a munkál­tatója is csődöt jelentett. A nyugdíjbiztosítási igazga­tóság az I. fokú orvosi bizottság véleményére hivatkozva, igen kevés összegű baleseti járadé­kot állapított meg részére. A ha­tározatot ellentmondással meg­támadta. Kérdezi, hogy mi még a teendője, és hogy vonatko­zik-e rá is a nem vagyoni kárté­rítés lehetősége, mert a jövője szinte kilátástalan. * A társadalombiztosítási 1975. évi II. törvény és az azt módosító és kiegészítő jogsza­bályok a munkahelyi baleseti sérültek iránt fokozott gondos­kodást írnak elő. A törvény 87. §. /1/ bekezdése szerint baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki munkaképességét 67 száza­lékban, túlnyomóan üzemi bal­eset következtében vesztette el, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen keve­sebb a megrokkanás előtti kere­seténél. Ha baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, abban az esetben baleseti járadék illeti A Nógrád Megyei Hírlap Kisgazda tüntetés Mihály- és Egyházasgergén című, július 3.-4. számában közölt, fény­képpel illusztrált cikkükre te­szek észrevételt. Tudósításuk több vonatkozásban nem a va­lóságot mutátja be. Teljesség igénye nélkül: rendőri sorfal mögött soha nem álltam; a demonstráción részt­vevők száma a közel 100 fővel szemben a fele, 40 fő sem volt; a „demonstráció rendben zaj­lott” kitétel helyett a demonst­ráció végéig a személyiségi jo­gok sérelme zajlott, mely kime­rítette a bűncselekmény megva­lósulásának fogalmát is. Ez a helyes kifejezés. Tudósítójuk egyetlen zavaró tényezőt említ (terhűnkre) nevezetesen: Mi- hálygergén egy erősen ittas személy hatalmas tőrkéssel a A július elsejei, mihálygergei és egyházasgergei demonstrá­cióról tudósítottam képpel és írással. Újságíróként csak a té­nyeket rögzítettem. Ezek pedig makacs dolgok. Természetesen nem számoltam meg pontosan, hogy hányán tüntettek, de Mi- hálygergére két autóbusz érke­zett, melyek úgyszólván telje­sen tele voltak. Mihálygergén további személyek csatlakoztak a menethez. Ezen túlmenően a demostráció színhelyén további a költségek fedezéséhez...” Ezzel az állítással kapcsolat­ban az alábbi kiegészítést közöl­jük: a magyarországi Nemzeti és Etnikai kisebbségekért Ala­pítvány Kuratóriuma pályáza­tok meghirdetésével és honorá­lásával 1991 óta rendszeresen támogatja a Nógrád megyei gyerekek szlovákiai nyári tábo­rozását; 1991-ben 200 ezer fo­rint, 1992-ben 55 ezer forint, 1993-ban 160 ezer forint össze­gekkel. Fontosnak tartjuk a helyesbí­tés közlését két okból is. meg. A baleseti járadék olyan baleseti ellátás, mely a baleseti sérültnek az előírt feltételek megléte esetén rendszeres havi jövedelmet jelent. Baleseti járadékra az jogo­sult, akinek a munkaképessége üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében tizenöt százalékot meghaladó mérték­ben csökkent, de baleseti rok­kantsági nyugdíjra nem jogo­sult, vagy azt nem veszi igénybe. Ha a munkaképesség-csök­kenés mértéke a 25 százalékot nem haladja meg, a baleseti já­radék legfeljebb két éven át jár, ha pedig meghaladja, a munka­képességcsökkenés teljes tar­tamára, tehát időbeli korlátozás nélkül illeti meg a sérültet. A baleseti sérülteket a tör­vény fokozatba sorolja a mun­kaképesség csökkenésének a mértékétől függően, az alábbiak szerint:- az I. fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség csök­kenése 16-25 százalék. Ebben az esetben a baleseti járadék a havi átlagkereset nyolc száza­léka.- a 2. fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csök­kenése 26-35 százalék. Ok bal­eseti járadékként 10 százalékát kapják bérátlaguknak.- a 3. fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csök­kenése 36-49 százalék. Itt a bérátlag 15 százaléka lesz a já­radék. derékszíján, vakuval kezdett fényképezni. A tüntetők tiltako­zására a hívatlan fotós eloldal- gott. Megjegyezni kívánom, az it­tasság tényét nem ártana vérvé­tellel hitelesíteni, s egyébként is jogos a kérdés: erősen ittas személy a nagy tőrkéssel, rend­őri engedély birtokában miért fényképezhetett? Erősen sértő a tudósításukban az eltulajdonítás szó és a transzparenseken is lát­ható feliratok tartalma. Vajon tudja-e a tudósító és a ma egyes körökre jellemző politikai stí­lust követő, s azt hűen felvonul­tató Betz József, hogy jogilag- és a párt alkotmánya szerint is a megyének két kisgazda elnöke- a demokrácia sérülése nélkül- egyszerre nem lehet? Befejezésül pénzügyekről: Ha majd emlékezetkieséséből 15-20 személy gyülekezett. Ezek szerint úgy hiszem, nem tévedtem, amikor száz főre be­csültem a demonstrálok számát. A demonstráció szervezőinek engedélye nélkül fényképező férfi pedig a hangfelvételen hallhatóan is kijelentette, hogy: . .. „nem használom a tőrt. . . ” Tehát volt tőr. Azt, hogy meny­nyire volt ittas, azt a jelenlévők írásban is tanúsítják. Szerettem volna Fenes úrék- nak is lehetőséget adni tudósítá­1. A magyarországi adófi­zető állampolgárok pénzéből működik hazánkban olyan or­szágos hatáskörű alapítvány, amely fontosnak tartja - többek között - a nógrádi szlovák nem­zetiségű lakosság kulturális és nemzetiségi közéletének elő­mozdítását. 2. Az alapítványi támoga­tásban részesülők - e korszerű finanszírozási forma etikájához igazodva - kötelezettséget vál­lalnak, hogy a támogatás tényét a nyilvánosság előtt szerepelte­tik. Egyedné Baránek Ruzsenka- a 4. fokozatba az tartozik, akinek a munkaképesség-csök­kenése 50-66 százalék. Ebben az esetben a munkabérátlag 30 százaléka illeti meg járadék cí­mén. ((T.81.-83. §.) A baleseti járadékot a baleset napját megelőző egy éven (365 nap) belül elért keresetből szá­mítják ki. Ha a baleseti járadék megál­lapítása után a baleset okozta munkaképességcsökkenés mér­téke változik és ennek alapján a sérült más baleseti fokozatba kerül, a baleseti járadék össze­gét az új fokozatnak megfele­lően módosítani kell. Ha az ille­tékes orvosi bizottság vélemé­nye szerint az állapotrosszab­bodás olyan mértékű, hogy a munkaképesség-csökkenés meghaladja a 66 százalékot, a baleseti járadék helyett baleseti rokkantsági nyugdíj jár a sérült­nek. A jogosultság a táppénz meg­szűnését követő nappal nyílik meg. Bízzék a felszólalásának eredményességében, a II. f. Or­vosi Bizottság véleményében! * A kérdés második felére vo­natkozó témakörrel - nem va­gyoni kárral és megtérítésével - lapunk 1991. július 20.-i és au­gusztus 8.-i számaiban részlete­sen foglalkoztunk. Kiemeltük, hogy a polgári törvénykönyv 1977. évben történt módosítása óta ismeri a nem vagyoni kár fogalmát és az 1977. évi IV. Betz úr. kooptált megyei alel- nök felgyógyul, s a kedves ne­jét, aki a párt pénzügyeit kezeli, megkérdezi, akkor remélhető­leg tudni fogja, hogy a de­monstráció színhelyének meg­választásában tévedett, mert célszerűbb lett volna saját la­kása előtt megtartani. A pénzt ugyanis az utóbbi egy évben - bizonyíthatóan - a kedves neje kezelte. A korábbi időszakot a számvevőszék elle­nőrizte és rendben találta. Több mint egymillió forint eltulajdonításáról szó sem lehet, hiszen Fenes László megyei el­nök írással bizonyítható elnök­ségi határozat szerint járt el, s ezen mint elrendelő, Betz úr neve egyértelműen szerepel. Fenes Endre FKGP orsz. vez. tag, megyei pártigazgató somban véleményük kifejté­sére, de erre csak részint volt lehetőség, mert Fenes László nem mutatkozott, míg Fenes Endre mondandójának lényegét leírtam. Tudósításomban a tényeket rögzítettem. Nem vagyok egyik pártnak sem elkötelezettje, ezért a vitában állást nem foglaltam. Ugyanígy nincs szándékomban eldönteni, ki valójában a me­gyei kisgazdaelnök. Veres Mihály ezt a kötelezettséget mulasztotta el, vagyis a szlovákiai támoga­tás tényének hangsúlyozása mellett annak megemlítését, hogy alapítványunk e progra­mok sikeres megvalósításában évek óta milyen szerepet vállalt. Őszintén sajnálnám; ha ez a tény a jövőben kedvezőtlenül befolyásolná a kuratórium tag­jait, és ezért hátrányba kerül­nének Nógrád megye - szlovák­ságukat pályázataikban is vál­laló - közösségei. Báthori János A Magyaroroszági Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány titkára törvény megjelenése után több speciális jogszabály beiktatta rendelkezései közé az ezzel kapcsolatos felelősségi szabá­lyokat. A korábbi Munka Tör­vénykönyve végrehajtásáról ki­adott 48/1979.MT.sz. rendelet 83.§.-ának 5. bekezdése is ki­mondta. hogy a munkáltató kö­teles megtéríteni a dolgozó nem vagyoni kárát, ha a károkozás a sérült társadalmi életében való részvételét, vagy életét tartósan, vagy súlyosan megnehezítette az üzemi baleset. Az 1992. évi XXII.tv. - az új Munka Törvénykönyve - 205.§. /I./ bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy e törvény ha­tályba lépése előtt létesített munkaviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvénye­sítésének rendjére a törvény rendelkezései az irányadóak. Egyébként a nem vagyoni kárpótlás célja, hogy enyhítse azokat a sérelmeket, amelyek a károsult érdekkörében nem va­gyoni hátrányként jelentkeznek. Ezek a sérelmek legtöbbször az olvasók esetéhez hasonló fizikai jellegűek, például csonkulás. mozgáskorlátozottság stb. Az ilyen hátrányok vagyoni mér­tékkel nem mérhetők, de a pénzbeni kárpótlás részben al­kalmas lehet a sérelem enyhíté­sére, elégtétel adására is. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a kártérítési igény 3 év alatt évül el. Javaslom, hogy ennek részletesebb megbeszé­lése céljából személyesen ke­ressen fel bennünket, vagy for­duljon tanácsért ügyvédhez, vagy bírósághoz panasznapi fo­gadás alkalmával. Tegye ezt annál is inkább, mert. közlése szerint a munkáltatója csődöt je­lentett! Dr. Verebélyi Gyula Ne kótyavetyéljék el a kárpótlási jegyet! Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A baleseti sérültek járadékáról és a nem vagyoni kárról Nem vagyok elkötelezve ... Magyar támogatást is kapnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom