Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-12 / 160. szám
1993. július 12., hétfő BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Az ember már a sajátjából sem adhat?” Rendelettel tiltott könyörületesség Szilvi, a „botos” adott hitelbe is. Jól tudták ezt a nagybárkányi cigánytelep lakói, és sűrűn éltek is a lehetőséggel, hiszen sokszor a betevőre sem tellett, telik. Még az önkormányzat is csak helyeselni tudta ezt a nagylelkűséget, annál is inkább mert az ő gondjukat is csökkentette. Most hogy változtak az idők, kötelező lett a pénztárgép használata, a számlaadás, kíváncsi lettem mit kezd Szilvi a kuncsaftjaival? Vajon ad még hitelt a rászorulóknak?- Pár éve, amikor megnyitottuk a boltot, még menegetett az üzlet - mondja Oláh Szilveszter. - De amióta jött ez a munkanélküli világ, annyira lecsökkent a forgalmam, hogy szinte semmi nyereségünk nincsen. Nagyon nagy a szegénység, ez tudvalevő, hiszen Nagybárkány 380 fős cigány lakosságának munkaképes tagjaiból mindössze egynek van munkaviszonya, a többi munkanélküli, azok közül is többen már csak a községháza által kiutalt pár ezer forintból tengődnek. Amikor még volt mindenkinek munkahelye, ahonnan csak lehetett felszedték a sok kölcsönt, mert mindenki szép, jól felszerelt lakást szeretett volna, s most a ménkű sok tartozást a segélyből kell, vagy kellene törleszteni, megélni nem marad.- Az egész telep hozzánk jár vásárolni, csakhogy a kenyértől a tejig mindent hitelben vittek, amikor kaptak egy kis pénzt megadták a tartozást. Azon kívül, hogy többször a fizetésképtelenség határát súroltuk, mert a mi pénzünk állt az árukészletben, elhatároztuk az emberrel, hogy továbbra is adunk hitelbe. - mondja Oláh Szilveszterné.-Ha féltek a csődtől, miért adtak hitelbe?-Azért, mert szív is van az emberben. Ha a felnőtt jobban is bírja a nélkülözést, a gyereknek enni kell, az nem nyugszik meg a „nincs”-re. Még akkor se, ha a fűiébe ordítják. Voltak olyanok, akik már nnyival tartoztak, hogy kénytelen voltam elküldeni: nézd, sokkal tartozol, már nem adhatok. De amikor láttam, hogy sírva megy el, be- lesajdult a szívem, visszahívtam és adtam neki, amire szüksége volt.- Most mi a helyzet?- Láthatja, itt a pénztárgép. Ezt nem lehet becsapni, és számlát vagyok köteles adni minden vásárolt termékről. De hogyan adjak papírt, amikor nem fizetnek az áruért? Ezért aztán matt helyzetbe kerültem, nem adhatok tovább hitelt senkinek. Mondja már meg nekem: mi lesz ennek a vége? Az embereknek enni kell, ha nincs rá pénz, hát kölcsönből, ha nincs hitel, akkor lépni kell.. . Ezzel a rendelettel, csak a bűncselekmények száma növekedhet, attól félek. Én eddig jószívűségből enyhítettem sokak szorult helyzetén, de már tiltja a rendelet. Hát ide jutottunk, hogy az ember már a sajátjából sem adhat, hogy nem rendelkezik a saját tulajdonával sem. Hiszen nemcsak kenyérrel él az emberfia __Ketten az üzlet k is „kuncsaftjai” közül.- Négy apró gyerekkel élünk munkanélküli segélyből, amihez még hozzájön a családi pótlék, igaz, ha kifizetem az OTP- tartozásunkat, akkor csak éppen, hogy marad valami. Szerencsére Szilviáknál eddig vásárolhattunk hitelbe, ha ők nem lennének, már éhen haltunk volna. A lábuk nyomát is meg kellene csókolni. Már oda se merek menni, mert sok a tartozásom. Bodakot sütök a gyerekeknek, majszolják csak, de kenyeret ne kérjenek, mert az nincs! Csemer Tamásné is elismerően beszél az Oláh házaspárról, a cigánytelepi boltosokról:-Csak a gyesből tengődünk az öttagú családdal, az uram még segélyt se kap, amikor megkapom, kifizetem az adósságot és másnap minden kezdődik újra. Szilviák tartják bennünk a lelket.- Az árvasági segélyből és a családi pótlékból élünk a fiammal, amiből ha kifizetem az 5 ezer forintos OTP-részletet, meg a villanyszámlát, éppen, hogy marad valami. De bármikor mentem Szilviékhez, mindig adtak, ha nem is volt pénzem, a saját kenyerüket is megfelezték velem. Az Isten áldja meg őket! - mondja hálásan Oláh Csabáné. E szomorú stáció végén a költő József Attila sorai jutnak eszembe: „A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd.” Ha így mennek a dolgok, szép kis országunkban, a lét már nem fog sokáig dadogni, átalakul nemlétté. De a lényeg: a törvény marad. Márpedig az a tiszta beszéd! Kazinczi Anikó Várszegi Asztrik nyitotta meg Megkérdezték a régieket, ők hogyan csinálták Alapítvány az emberért Segélyezési Alapítvány az Emberért - elnöke Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. O nyitotta meg még az elmúlt hét elején az alapítvány táborát Nemtiben, amelyhez hasonló még egy van az országban a Tisza partján. Olyan gyerekek kezdték meg táborozásukat Nemtiben, akiknek szülei nem tudták volna biztosítani nyaral- tatásukat. A tanévkezdetig heti turnusokban érkeznek a kisdiákok, a cserkészek az ország minden részéből. Kirándulnak Nógrád megyében, de hevesi tájakra is átruccannak. Teljes ellátásuk költségeit az alapítványban tömörült bankok, biztosítási intézetek fedezik. Müvésztábor, pedagógusoknak A bátonyterenyei Ádám Zsigmond Nevelőotthonban háromnapos népművészeti tábort szerveztek pedagógusok részére. Minderről az egyik szervezőt, rendezőt, oktatót, Pet- höné Szabó Piroska népművészt kérdeztük:- A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet kezdeményezésére és anyagi' támogatásával valósulhatott meg mindez. Huszonnyolc tanárvendégünk volt, többségük Salgótarjánból és környékéről érkezett, de volt csécsei pedagógus is. Többnyire olyanok, akik napköziben tanítanak, technikát oktatnak. Különféle kismesterségekben szerezhettek talán az eddiginél nagyobb jártasságot.- Kik voltak az oktatók?- A gyöngyfűzésben Rákos Csaba, a fafaragásban Héjjá József, a kosárfonásban, nemezelésben Törökné Petró Mária és Török János, a szövésben pedig jómagam próbáltunk új és hasznos ismereteket, fogásokat továbbadni. Azzal a nemes és gyakorlati szándékkal, hogy a jelenlevő tanárok mindezt majd a gyerekeik tudásának a gazdagítására fordíthatják. ' - Lesz folytatás?- Mindezt a hagyomány teremtés, a rendszeresebb találkozások szándékával tettük. Alkalmak lehetnének erre az iskolai szünetek, néhány hét vége. Szeretnénk, ha bővülne a résztvevők köre. Egyszerre több helyszínen is folyt a munka. Képünk a szövök és a kosárfonók csoportjáról készült. Fényképezte:Rigó Tibor A dal szabaddá teszi életünket Mátraterenyei asszonyok izgulnak a Sándor-rét fái alatt, fellépésre várva. Gyurkó Péter felv. Másodszor született meg a mátraterenyei asszonykórus. Egyszer még a hatvanas években, amikor a helyi termelőszövetkezet anyagi támogatásával 16 évig működött a hagyományőrző együttes. Aztán tavaly novemberben, amikor néhány évi szünet után újraéledt a mátraterenyei asszonykórus. Vezetője Gecse Ferencné, a mátraterenyei művelődési ház agilis igazgatója. A fiatal együttes, más nógrádi meghívottal együtt, ott volt a közelmúltban megrendezett Palóc napok '93 rendezvénysorozatán. Márpedig a parádi folklórfesztiválra szóló invitálás, az eddig végzett lelkes és színvonalas munka gyümölcse.- Párádon nagyon jól éreztük magunkat - mondja az asz- szonykórus vezetője. - Szombaton és vasárnap is színpadra léptünk a Sándor-réten, s aminek a legjobban örültünk, hogy szép tapsot kaptunk a produkciónkra.-Lehet, hogy ez a színpompás népviseletnek is szólt.- Remélem, de azt is, hogy az előadásmódnak, a tiszta hangnak. Rengeteget próbáltunk erre a hét végére. Megérte! Azóta is beszédtéma a faluban a sikeres szereplésünk, amely további lendületet adott a további munkához.- Tavaly novemberben alakult újra az asszonykórus, hogyan kezdték?- Elmentünk a régiekhez. Mindenkit felkerestünk a lakásán, s azt kérdeztük: ti, hogyan csináltátok? Valóságos gyűjtőmunkát végeztünk, ki és milyen palóc dalt, népi szokást ismer. Lejegyeztük, magnóra vettük. Néhány kasmirszoknya kivételével a népviseletünket is a ho- mokterenyei, nádújfalui asszonyoktól kaptuk, akik hordták, vagy inkább még ládában, szekrényben őrizték népviseletüket.- Az idősebbek már nem vállalták a szereplést az asszonykórusban?-Középkorú a mostani csapat. Kiváló a hangulat, hetente kétszer próbálunk. Azért nem vállalták, mert fárasztó a rendszeres próba, a fellépésre való utazás, tehát érthető a döntésük. Az viszont pótolhatatlan segítség, hogy átadták és továbbra is szívesen átadják a régóta ismert dalokat, nem beszélve arról, hogy ránk merték bízni féltve őrzött és nagy becsben tartott népviseletüket. Ennél nem kell több...Középkorú a mostani csapat. Hetente kétszer próbálunk, kiváló a hangulat.- Legközelebbi terveik?- Készülünk augusztus 20- ra, itthon a faluban ünnepelünk. Azt mondják a dal, az éneklés szabaddá teszi az életet, s az éneklők másokét is azzá teszik. Ezt szeretnénk... Szabó Gy. Sándor Rettegésben! Két idős ember Nagybátonyban rettegésben él. A megrokkant bányász már túl a nyolcvanon, a felesége hatvanöt. Gyerekeik mind távol élnek, ritkán látogatnak haza. Ezért védtelenek is jó néhány környékbeli viselkedésével szemben: az éjszakai ajtórugdosókkal, az otromba és sértő átki- abálókkal, a levelesládájukba mocskos papírzsebkendőt gyömöszölőkkel szemben. Mit vétettek, kinek vétettek? O. elmondása szerint azóta van mindez, amióta megtudták, hogy melyik pártra szavazott. Szimpatizánsként be is lépett, járatta az újságot, de mindez csak olaj lett a tűzre. Mostanra a pártból is kilépett, az újságot sem járatja, de a gyűlöletes ellenszenv még mindig vasmarokként szorítja őket. Beszélek néhány ismerőssel. Jaj, csak azt ne! Földre nyomnának bennünket, tiltakoznak kétségbeesetten. Úgy látszik senki nem segíthet. Voltak már a rendőrségen, a városházán, de senki nem avatkozhat be. Most lakáscserét fontolgatnak. Menekülni kényszerülnek saját otthonukból! (szgys) Bátonyterenye és környéke Uborkaszon • Bátonyterenye. Nyári pangás, igazi uborkaszezon kezdődött ezekben a napokban az Ady Endre Művelődési Központban. Csak a könyvtár szolgáltatásaira számíthatnak a látogatók. A filmvetítés július és szeptember hónapban szünetel. Környezetszépítés • Mátraterenye. A községi bányász horgászegyesület az elmúl hét végén a Tóaljai tó környékének csinosítására társadalmi munkát szervezett, amelyen számos községi horgász és természetszerető részt vett. Jegyzőhiány • Nemti. A község jegyzőnője a közelmúltban megszüntette munkaviszonyát. Amíg helyének betöltéséről pályázat meghirdetésével nem gondoskodnak, addig a községháza egyik munkatársa kapott megbízatást a jegyzői feladatok ellátására. Vállalkozóknak • Bátonyterenye. Vállalkozói alapjából tíz igénylőnek, közöttük kezdő vagy fejleszteni kívánó vállalkozónak ítélt oda 30-80 ezer forint közötti kamatmentes, visszatérítendő támogatást a városi önkormányzat. Földárverés ©Nagybárkány. Július 19-én, délelőtt 10 órakor a községháza tanácstermében földárverés kezdődik. Erdők, legelők és szántóföldek kerülnek kalapács alá. 10 kilós • Mátraterenye. Vanó Marián nyugdíjas postamestert, a helyi horgászegyesület tagját sok horgásztárs megirigyelheti: a közelmúltban egy 10 kilós, 70 centiméteres pontyot akasztott meg, és emelt ki fárasztás után a Tóaljai tóból. Képünkön a szerencsés horgász, frissen ejtett zsákmányával látható. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Oláh Szilveszterné (baloldalt) kenyeret vág. Rigó felv.
