Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. június 10., csütörtök Nem valószínű, hogy Wolf­gang Kraus Kultúra és hatalom című könyvét túl sokan olvasták Magyarországon, ismeretesek viszont azok a problémák, ame­lyeket a szerző felvet s ame­lyekről a Nyitott tér című rá­dióműsorban vélemények hangzottak el. Annál is inkább, mert akik megszólaltak - Cso- óri Sándor, Eörsi István és Tor­nai József - valamennyien faj­súlyos egyéniségek, e témában szakértőnek tekinthetők. „Egy film többet használhat, mint egy győztes csata Oroszor­szágban" - idézi egy híres ren­dező szavait Kraus, illetve a könyv nyomán Kövesdy Zsu­zsanna műsorvezető és arra volt kíváncsi, hogy vendégei milyen jelentőséget tulajdonítanak ma a kultúrának. Bár a megkérdezettek -ha már nem is tartoznak egy sze­kértáborba - több vonatkozás­ban is hasonló szellemben nyi­latkoztak. Abban semmi meg­lepő nem volt. hogy kultúra sze­repét nem azonosnak ítélték diktatórikus és demokratikus viszonyok között, de - így vagy úgy - azt is elismerték, hogy a mai helyzetben a kultúra leért­ékelődött, nem kapja meg azt a rangot, hogy „többet használ­jon,” mint egy megnyert ütkö­zet. Csoóri Sándor két megjegy­zésén azonban érdemes alapo­sabban is elgondolkodni. Bí­rálta az értelmiséget, mert ide­jét, energiáit nem tűnődésre - s ennek révén alkotásra, terem­tésre - használja elsősorban, hanem a tagadás, a harc, a „dzsungelháború” köti le. Sok igazság van ebben, hiszen az ér­telmiség tényleg nincs a helyén több vonatkozásban sem. Egy­részt nem azzal foglalkozik, amire hivatott, másrészt nem tudása, elhivatottsága alapján méretik meg a társadalomban. Ebből fakad „alulértékeltsége”, -erkölcsileg és anyagilag egy­aránt -, ami viszont óhatatlanul rossz közérzethez vezet. Azt viszont nem lehet akcep­tálni, - nemcsak a mundér vé­delme okán - amit Csoóri az új­ságírók szerepéről mondott. Vé­leménye szerint a a hírmagya­rázó, a zsurnaliszta ma „korunk hőse”, mert ő „tálalja fel” a vi­lágot az embereknek. Sőt, Cso­óri odáig megy a következtetés­ben, hogy nagy baj van, ott ahol az újságíró elfoglalja a kultúra helyét. Baj az valóban van jócskán, de, hogy ebben a elsősorban a toliforgatók lennének a vétke­sek, az megkérdőjelezhető. Rá­adásul szembeállítva a kultúrá­val, mintha az igényes, tartal­mas, gondolatgazdag újságírás nem tartozna a kultúraalkotó te­vékenységek közé. Egyébként pedig de jó lenne olyan világban élni, amilyet a ma oly sokat bírált újságírók is - sok-sok ember véleményének hangot adva - szeretnének. * Június 8-a, Medárd napja. 20 óra után néhány perccel a Hír­adó a TVl-en kegyetlen képe­ket közöl: Egerben meggy aláz­ták a katolikus és a zsidó teme­tőt. 18 sírt rongáltak meg, fa­siszta jelképeket, horogkeresz­teket rajzoltak rájuk, sőt még a „Hitler él” felirat is felkerült egyikre-másikra. Még igazán megdöbbennie sincs ideje annak, aki a Híradó végeztével átkapcsol a TV-re, ahol a Stúdió 93’ éppen soros adása megy. Részleteket adnak Tábori György Jubileum című drámájának próbáiról a Radnóti Színházból. A bemutatott jele­netekben letekben zsidó sírokat látni, s a szerző - aki Martin Fried társaságában egyszer­smind egyik rendezője is darab­jának- arról beszél, hogy mű­vét a temetőgyalázás nyolcva­nas évek elején elkezdődött szörnyűsége ihlette. Rá kellett döbbennie, hogy a harmincas, negyvenes évek gyilkos kórja nem múlt el végérvényesen és a mélyben eleddig is tovább bur- jánoztak ezek az eléggé el nem ítélhető indulatok. „Fekete ko­média” jellegű vízióját - amelyben a meggyilkoltak „néznek szembe” egymással és a történelemmel - éppen azért írta, hogy felhívja a figyelmet a neofasizmus veszélyeire. Közhely, hogy az élet a leg­jobb rendező, de ezúttal is iga­zolódott. Ki tudhatta akkor, amikor a Stúdió 93’ június 8-ai adásának anyagát felvették, hogy a sugárzás napján mi tör­ténik Egerben. A fikció és a va­lóság hihetetlen és sajnálatos egybeesése mélyen elgondol­kodtatja a józan érzésű tévéné­zőt és arra inti. hogy emelje fel a szavát. Hagyjuk a holtakat békességben nyugodni, s vi­gyázzunk az élőkre, amíg lehet! Jó lenne, ha Tábori György drámája valóban csak múltat idézné s az, aki megnézni a Stu diót, arra koncentrálhatna, hogy mily vehemensen vitázik Kézdy György a két rendezővel saját művészi igazáért.- csongrády ­Mi változik az egyházmegyékben? Mint ismeretes, II. János Pál pápa a magyar püspökökhöz in­tézett apostoli levelében új ér­sekséget. új egyházmegyéket lé­tesített és ennek következtében megváltoztak az eddigi egy­házmegyék határai is. Minderre már volt példa a magyar katoli­kus egyház történetében. István király 10 egyházmegyét alapí­tott, amelyet Szent László, majd Kálmán király is megváltozta­tott és kiterjesztett. Változott a helyzet a török időkben és Buda felszabadulása után is. Legutóbb Mindszenty bíbo­ros tett javaslatot változtatásra. Ő is növelni kívánta az egy­házmegyék számát, s ezt azzal indokolta, hogy a Veszprémi, a Váci és az Egri Egyházmegyék túl nagyok. Ha az egyház veze­tői egyik-másik plébániájukat meg kívánják látogatni, nem ritkán 200 kilométert is utaz­niuk kell. A mai módosításokat az is szükségessé teszi, hogy jelentő­sen megváltozott a lakosság számaránya. Indokolt továbbá, hogy áttekinthetőbb legyen az egyházi szervezet, valamint az egyházi vezetés és a hívek mi­nél közelebb kerüljenek egy­máshoz. A Nógrád megyét érintő változások Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye átadja a Váci Egyházmegyének a következő plébániákat: Balassagyarmat-főplébánia, Ipolyszög, Csesztve, Csitár, Iliny, Dejtár, Érsekvadkert, Hu- gyag, Mohora, Cserháthaláp, Nagyoroszi, Nógrádmarcal, Patvarc, Őrhalom, Patak, Szügy, Endrefalva, Szécsény- felfalu, Etes, Hollókő, Zsuny- puszta, Karancsság, Szalma- teres, Ludányhalászi, Pöstyén- puszta, Mátraverebély, Kányás, Mátraverebély-Szentkút, Nagy- bárkány, Kisbárkány, Márk- háza, Lucfalva, Kiskeresztúr, Nagykeresztúr. Sámsonháza. Nagylóc, Nógrádmegyer, Ma- gyargéc. Almáspuszta, Boró­káspuszta, Kisgéc, Nógrádsza- kál, Piliny. Rimóc. Ságujfalu, Sóshartyán, Kishartyán, Kisfa- ludpuszta, Szécsény, Benczúr- falva, Varsány, Nógrádsipek. Az Egri Főegyházmegye át­adja a Váci Egyházmegyének a következő plébániákat: Baglyasalja, Báma, Dorog- háza, Egyházasgerge, Homok- terenye, Karancskeszi, Karancs- lapujtő, Kazár, Kisterenye, Litke, Ipolytarnóc, Mihály- gerge, Mátramindszent, Mátra- novák, Mátraszele, Nagybá- tony, Pásztó, Salgótarján I., Salgótarján II., Somoskőújfalu, Salgóbánya, Szurdopkpüspöki, Tar, Zagyvapálfalva, Zagyva­róna, Cered és Zabar. (FEB) Csütörtököt mondunk Mottó: „Ha egy politikusnak valamilyen gondolata támad, többnyire félreérti.” (Murphy törvénykönyvéből) Azt mondta a minap egy (addig) ismeretlen: „Mi a fené­nek ír maga az ország bajairól, mikor van baj itt is elég?!” Le­het, hogy igaza van. Ezért a hé­ten nem írok arról, hogy a kis­gazdák után az MDF jövő évi választási listája is kizárásos alapon készül, s ilyen alapon a pótköltségvetést sem érdemes górcső alá venni. Nézzünk szét saját házunk táján! Először is itt az 500 millió kérdése - ami elvileg már el is fogyott. Sietni kellene gyakor­latilag is elfogyasztani. Bekö­vetkezhet ugyanis az, hogy ad­dig ülnek rajta, amíg az inflá­ció növekedése folytán bár­mely háziasszony könnyen el­költheti az említett összeget kenyérre, meg gyufára. Ne feledkezzünk meg Salgó­tarján leendő „ékéről" sem - mármint a nyugati városrészbe tervezett benzinkútról. Félő, hogy mégsem futballpálya (ne­tán játszótér) fog épülni a kér­déses helyen. Ha valaki erre azt mondaná, hogy ezért gyűjtöt­ték a százhatvan aláírást, azt le kell hűtenem: az uszoda bezá­rása ellen 405 fő tiltakozott, amit a nagytiszteletű salgótar­jáni képviselő-testületben eképp kommentáltak: „Négy­százöt ember - az annyi, mint az összlakosság egy százaléka -, tehát elvetjük.” (A 160 fő csak 0,32 százalék - így a vá­lasz sejthető. - B. J.) Nem lehet elmenni amellett a lehetőség mellett sem. hogy valakiknek nagyon is érdekükben áll. hogy az ominózus üzemanyag- töltő-állomás mindenképpen megépüljön. Naná. hogy nem XXIII. Kis Lajos munkanélkü­linek ... Amúgy nincs nekem semmi bajom a (még?) megyeszékhe­lyi rangban lévő Salgótarján önkormányzatával, sőt elárul­hatom: imádom őket hallgatni. Élményszámba megy például, amikor egy ötvenezres város polgármestere egy napirendi pont tárgyalása közben felkéri önmagát a vita lezárására. De az sem kevésbé kedélyes törté­net, amikor az egyik frakció ad hoc bizottság felállítását java­solja a fűtéssel kapcsolatos ön- kormányzati magatartás ki­vizsgálására, a kérdést eddig (szó szoros értelemben) bonyo­lító ad hoc bizottság tagja kifa­kad, s kikéri magának, hogy azt feltételezzék róluk: eddig nem végeztek semmit. Hogy végzett, vagy nem végzett, nem tudni. Az biztos, hogy Balassagyarmat és Salgó­tarján végre együtt végzett va­lamit. A múlt heti közös ülésü­kön megállapították, hogy tud­nak együtt dolgozni. És még a megyeszékhelyvitában is jutot­tak valamire: addig függőben marad a harc, míg kiderül, hogy az ezer évvel ezelőtt re­mekül sZuperáló vármegye­rendszer áll-e vissza, vagy francia, netán német mintára szerveződnek-e majd a me­gyék. Összeveszni ráérnek az­után is ... Balázs József Nemzetközi játékkiállítás és találkozó Az expo védjegy használatát is elnyert nemzetközi játékkiál­lítást és vásárt rendeznek júli­usban Kecskeméten „Gyer­mekvilág” címmel. A hasonló témájú nagy nemzetközi euró­pai rendezvényekhez kívánnak felzárkózni a szervezők, akik ötletük kivitelezésében meg­nyerték az Európa Tanácsot is. Stockholm, Brüsszel, Párizs, Bonn után magyar város is fel­iratkozhat a nagy nemzetközi játék rendezvények listájára. A már említett Európai Tanács 100 000 francia frankkal járul hozzá a találkozó sikeréhez. Az eseményre eddig több mint 50 cég jelentkezett. A kiál­lításon bemutatnak majd gye­rekjátékot, taneszközöket, gyermekélelmezési cikkeket is. Sok olyan terméket láthatnak majd a látogatók, amelyek a gyerekek életét könnyebbé te­szik. A konstrukciós szobai já­tékok mellett kiemelt hangsúlyt kívánnak adni a szabadtéri és a társas játékoknak, valamint a természetes anyagokból készí­tett eszközöknek. Külön szek­cióban mutatják majd be a beteg gyerekeknek szánt használati tárgyakat. A kiállításon látható eszközöket gyerekzsűri tagjai értékelik, a legjobbakat díjaz­zák. Újdonság lesz az is, hogy valamennyi kiállított tárgy ki­próbálható. A hagyományte­remtő játéktalálkozó az 1996-os expo hivatalos kiegészítő ren­dezvénye. Pusztítjuk a folyókat A kutatók tapasztalatai sze- rint négy fő eszköze van a ,fo­lyók rombolásának: duzzasztó­gátak építése, a folyóvizek el­vezetése. a természetes folyó­medrek megváltoztatása és a parti területek átalakítása. 1. A duzzasztógátak vissza­tartják a folyók tápanyagait. Megváltoztatják a vizek hőmér­sékletét és feldúlják a rovarok „költőhelyeit”, amelyek a halak és a kétéltűek táplálékai. 2. A folyók elterelése követ­keztében a víztükör sok helyütt annyira lesüllyedt, hogy a víz eredeti összetétele és élővilága erősen károsodott. 3. A folyóágyak megváltozta­tása és betemetése felgyorsítja az áramlatokat. A víz így egyre több törmeléket sodor magával és zavarosabb lesz, ennél fogva az olyan halak, mint például a pisztráng vagy a lazac, elvándo­rolnak vagy kipusztulnak. 4. A fák vagy bokrok irtása a parti területeken, vagy e terüle­tek lecsapolása a talajvíz elfo- lyásához vezet. A humuszt las­sanként kimossa a víz és a talaj­nak nem lesz víztartaléka. Ki hullat krokodilkönnyeket? Krokodilkönnyeket az hullat, aki megjátssza magát, úgy tesz, mintha fájna valamije. Aki szín­leli a bánatot vagy a részvétet. Egyes szakértők tudni vélik, hogy a krokodil, miután felfalja áldozatát, hatalmas könnyeket hullatva megsiratja a jó falatot. A valóság azonban az, hogy a krokodil áldozatára lesve sírdo- gál, azaz szeméből a merev fi­gyelem folytán egy váladék csorog. A krokodil könnyek te­hát a ravaszkodás eszközeként éltek az emberek tudatában. Bővült a levéltár Balassagyarnat. Önkor­mányzati és minisztériumi pénzből bővült a levéltár a vá­rosban. Körülbelül ötmillió fo­rint értékben elkészült egy csaknem 2000 folyóméter irat­anyag befogadására alkalmas raktárépület. Ezzel javultak az elhelyezési körülmények, jelen­leg folyik az iratok költöztetése. A nógrádi szénbányászatban halálos balesetet szenvedettek névsora Tar ján László,... 1964. 12. 18. Szorospataki l.a., kőzetom­lás Vrabesz János, 1964.08.22. Kistelek VII. l.a ___ H egedűs János, 1965. 03. 01. Szurdoki l.a., kőzetomlás Nagy József, 1965. 10. 28. Gusztáv, szállításos Telek István János, 1965. 08. 15. Tiribes, áramütés követ­keztében Puporka Adorján, Mátra­mindszent, 1971. 01. 07. Mén- kes táró, szállításos Somogyi György, Dorog- háza, 1971. 01. 07.? Ménkes táró, szállításos Sipos Pál, . .. 1972. 02. 08, Csurgó táró ... Gasparkovics Ferenc, Sal­gótarján, 1974. 09. 09, Fuvaro­zási udvar, éjjeliőr, reggel hol­tan találták meg Molnár Sándor III... 1974. 01. 09. Ménkes táró., kőzetom­lás Oláh G. György, 1975. 09. 24. Szorospataki a„ kőzetomlás Kiagyvik József, 1976. 06. 10. Szorospataki a., kőzetomlás Pintér Imre, 1976. II. 01. Ménkes táró, kőzetomlás Csemer Tibor, 1977. 11. 30. Kányás akna, szállításos Tarján S. Mátyás, 1977. 06. 25. Tiribes akna, frontfejtésben marótárcsa elkapta Nagy bajos Ferenc, ... 1978. 09. 27. Kányási kötélpá­lya, szállításos Kormos Ottó, ... 1978. 05. 01. Gyurtyános üdülő, fulladás Kerepesi János, 1980. 02. 24. Ménkes táró ... Bangó Gábor,... 1982.02.. .. Nagybátonyi gépü... . Baranyi László, 1982. 01. . . . Szorospataki akna, szállításos Paál József, 1982. 01. .. .Ménkes táró, közúti baleset Kanizsai László, 1983. 06.. .Kányás akna, kőzetomlás Lászlók János, 1983. 01.. Ménkes táró, gépjavítás közben Ottmár Károly, 1983. 06. . .Kányás akna, kőzetomlás Szaniszló Károly, 1983.09. .. Kányás akna, robbantásos Balázs János, 1984. 04. 25 Külfejtési üzem, közúti baleset Rózsa László, 1984. 05. 26 Kisterenye MÁV-pálya Czím P. Gyula, 1987. 11 20.... kőzetomlás Tóth István, 1987. 06. 07.. . . közúti baleset Schmolka N. 1957.... Nóg­rádi Szénb. Tröszt tervező iroda, hazamentében járdán Salgótarjánban szovjet szgk. gázolta el. * * * Magyarfy Károly és Nagy Gyula kutató az utolsó közlés alkalmával az alábbiak közlését kérte: A nógrádi szénbányászatban halálos balesetet szenvedettek adatainak közléséért köszöne- tünket fejezzük ki Sulyok László főszerkesztő úrnak és azoknak a szerkesztőségi mun­katársaknak, akik a felkutatott adatok közlését előse01''ették. Ugyancsak köszönetéi non- dunk azoknak is, akik adatain­kat kiegészítették és helyesbítet­ték. Az adatok gyűjtését tovább folytatjuk és továbbra is kérjük mindazok segítségét, akik köz­lésükkel adatgyűjtésünkben se­gítségünkre lehetnek. A Salgó­tarjáni Bányamúzeum dolgozói az adatok továbbítását önként vállalták. A halálos balesetet szenve­dettek emlékét megőrizzük! (Vége) Az MTA újjáválasztott elnöke szerint: A tudomány a vidéké is A törvény megerősíti a kutatóhálózatot A Magyar Tudományos Akadémia idei, sorrendben 153. közgyűlése újjáválasztotta a tu­dóstestület vezetőségét is. El­nöke ismét Kosáry Domokos történész, a reformkor jeles ku­tatója lett. A testületre új felada­tok várnak, hiszen küszöbön áll az akadémiai törvény parla­menti szentesítése. De vajon lesz-e elegendő ere­jük a tudomány megőszült apos­tolainak véghezvinni a reform- folyamatot? - kérdeztük az el­nököt.- A fiatalítás kérdése újra és újra felmerül. Emlékezetem szerint minden akadémiai köz­gyűlésen beszélünk erről, de ér­demben nemigen történik semmi. Jelenleg is nagyon sok idős ember ül az akadémiai bár­sonyszékben, ezért javasoltam, hogy ne három, hanem két év múlva legyen tagválasztás.-Az idei közgyűlésen sokan amellett kardoskodtak, hogy csökkentsék az akadémia túlzott főváros-központúságát. Ón is emellett voksol? ■ - Ez bizonyos mértékig egy­bevág a magam elképzeléseivel is, bár azzal nem értek egyet, hogy a tudományos élet ma túl­zottan a fővárosra épülne. Két­ségtelenül Budapest a központ, de ez nem jelenti a vidék hát­térbe szorulását. Eddig is mű­ködött, de kétségtelenül erősí­teni lehetne a pécsi, a veszp­rémi, a debreceni, a szegedi körzeti központokat, a győri, a kecskeméti és az egri tagozato­kat. Mihelyt lesz rá pénzünk, minden vidéki egyetem mellett kutatóbázist is szervezünk.- Mit vár az akadémiai tör­vény megszületésétől?- Az új törvény - várhatóan - kimondja majd egyebek közt azt is, hogy az MTA köztestü­leti önkormányzat, ami egyet je­lent az önállósággal, azzal, hogy saját „játékszabályaink” szerint működhetünk. A tör­vény végre megerősíti majd az akadémiai kutatóhálózatot, szentesíti az egyetemek és a ku­tatóbázisok frigyét.- Ez nem jelenti majd egy­ben azt is, hogy az intézetek és a: akadémia kapcsolata megla­zul?- Erről nincs szó. A kutatóin­tézetek továbbra is akadémiai irányítás alatt maradnak, alap­kutatásaik megmaradnak a mi védőszárnyaink alatt, de lénye­gesen több szabadságot kapnak a korábbinál bővebb szakmai programokhoz. A gazdálkodás ezáltal szabadabb lesz, de egy­ben szigorodik a szakmai ered­mények ellenőrzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom