Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-10 / 133. szám

1993. június 10., csütörtök BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Négykézláb Sopronig Nyírjesi idill Tikkasztó hőség, örül az em­ber, ha árnyékban üldögélhet egy kis hűs itóka mellett. Nincs ez másként a balassagyarmati Nyírjesben sem, ahol nyár ele­jén jócskán megélénkül a tavak körül az élet. Az ifjúsági tábor­ral szemközt, a 7UP-hoz cím­zett büfében üldögéltünk a mi­nap egyik barátommal. Sok mindenről beszélgettünk, a munkáról, az emberekről s aho­gyan az lenni szokott, a szere­lem is szóba került.- Nyírjes. Szeretem ezt a he­lyet, s nem csak azért, mert fia­talságom idején épült - kezdte történetét beszélgetőpartnerem. - Huszonhárom éves voltam, s emlékszem, mennyit jártunk ki az ifjúsági táborba. Akkor is­merkedtem meg a „Nagy Sze­relmemmel”. Hogy miért nem őt vettem feleségül? Már jegy­ben jártam az asszonyai, a csoda tudja, nem akartam felbontani a dolgot. De a „Nagy Ő”-vel még tizenöt évig tartott a kapcsola­tunk, akkor is, amikor elköltö­zött Budapestre. Feljártam hozzá, eleinte titokban, később a feleségem tudtával. Milyen különös az élet, mégsem vál­tunk el. Aztán vége lett a szép napoknak. Egyik percről a má­sikra, mert a Szerelmem férjhez mert. Egy svájci üzletemberhez. Kortyolt egyet az italából, rám nézett és kicsit szomorúan, kicsit beletörődötten, de min­denképpen úgy, mint akinek ha­talmas kincsek, a szép emlékek vannak a birtokában. Majd azt mondta:- Aki még nem volt igazán szerelmes, nem tudhatja, milyen az. Olyankor az ember min­denre képes: még mondjuk arra is, hogy akár négykézláb elmen­jen Sopronig. Utolshow nap Balassagyarmaton Június 11-én he­tedik alkalommal rendezik meg a di- ákjuniálist Balassa­gyarmaton. Az utolshow nap reggel nyolc órakor vidám felvonulással kez­dődik, dr. Németh György polgármes­ter fél 9-kor adja át a város kulcsát a di­ákok képviselőinek. Ezt követően „Nagy Vetélkedő” kezdő­dik a város középis­kolás csapatai kö­zött. Tíz órától a programok az isko­lákban folytatód­nak: a Balassi gim­náziumban a salgó­tarjáni Blueseum lép fel, a szakmun­kásképzőben Keill József, a Salgó rali 1300-as kategóriá­jának győztese és Suzukija várja az érdeklődőket, a ke­reskedelmi szakkö­zépiskolában Szilá­gyi Eleonórával, a megye idei szép­ségkirálynőjével ta­lálkozhatunk, a Szántóban pedig a Madách kollégisták színházi előadását lehet megnézni. A moziban a diákok kívánsága alapján vetítenek le négy filmet. Délután töb­bek közöt ta­nár-diák focimeccs, díszállat- és kutya­bemutató, valamint Ász választás lesz, este disco zárja az Uloshow napot. A jövő, egy fiatal balassagyarmati értelmiségi szemszögéből Mi lesz ebből a generációból? Hátratett kézzel. Amikor még a mi nemzedékünk volt kisdiák, akkor ez a módszer divatban volt. Ma úgy neveznénk, hogy idomítás, de akkor az a bizo­nyos poroszos fegyelem volt a nevelés alfája és ómegája. „Hadd lássam, hogy ki a leg­jobb közöttetek?” - kérdezte a tanító néni, s mindannyian pisz- szenés nélkül, igen, hátratett kézzel, mereven előre szegett fejjel kellett, hogy figyeljük őt. Vajon melyikünk nyeri el a pil­lanatnyi dicséretet, a „most te vagy a legjobb” minősítést? Az­tán ott volt a „sípszóra sora­kozó” felszólítás, ami talán jel­lemzi ezt az egész szemléletet. Azóta persze, változtak az idők, változott a hazai hivatalos nevelést és az oktatást meghatá­rozó eszmerendszere, s inkább a szabadabb, angolszász irányzat lett a domináns. Sok pedagógus bánatára. Pedig már egyébként sem hiszem, hogy lehetne a régi szellemben nevelni, s nem azért, mert valaki szóvá tenné, hanem mert maguk a nebulók gyakorlatilag szinte „megfogha- tatlanok” ezzel a metodikával. Új szelek fújnak az oktatásban is, s a fiatal szakemberek előtt egy sor olyan feladat van, amit majd nekik kell megoldaniuk, a saját tapasztalataik nyomán ne­kik kell „kibogozniuk”. Pintérné Péter Eleonóra négy esztendeje végzett Eger­ben, az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskolán, s haza ment a szülővárosába, Balassa­gyarmatra tanítani.- Sokan kizárásos alapon vá­lasztják a tanári pályát, mond­ván: „az orvosi vagy a műszaki egyetem túl nehéz, mezőgazdász nem akarok lenni, marad a ta-. nárképző”. Ón miért lett ta­nárnő?- Nálam más volt a helyzet, mint azoknál, akik a fentiek alapján próbálkoztak. Már kis­gyermekkoromban is pedagó­gusnak készültem. Emlékszem, volt egy falitáblám, s ez elé sorba leültettem a babáimat meg az állatkáimat, és magya­ráztam nekik. Mindig is nevelő akartam lenni, csak az volt kér­déses, hogy milyen korosztályt válasszak majd.- Végül eldőlt a kérdés, s bio­lógia-technika szakos általános iskolai tanár lett. Megkérdezhe­tem, teljesült-e az álma-vágya? Egyáltalán: vajon annak idején is így képzelte el ezt a pályát?-Talán egy kicsit másképp, de végül is meg vagyok elé­gedve. Mert minden nap más, előfordul, hogy jobban, van hogy rosszabbul sikerülnek a dolgok, de ez mindenütt így van. A technika pedig szerintem olyan tárgy, ahol a gyerekekkel való közvetlen kapcsolat igazán előtérbe kerülhet. A kisdiákok­nak ezeken az órákon megada­tik, hogy kinyíljanak, mert nem olyan feszes és ismeretcentrikus a tananyag, a gyakorlati munka közben sok minden felszínre kerül. A családi gondok, meg az egyéni apró bajok és örömök is. Sokszor megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy vajon mi lesz a most tizenéves gyere­kek generációjából? Sokukat nem érdekli szinte semmi. So­kan közülük már most tele van­nak panasszal, talán mintha többen lennének közöttük tisz­teletlenebbek és lustábbak mint annak idején közöttünk. Első­sorban a világ alakulása az, ami megdöbbent. Nem mondom, hogy kilátástalan a helyzet, de azt igen, mindenképpen elgon­dolkodtató.-fenyvesi­Tanfolyamon tanulják a szép láb művészetét A kuncsaftok és a leendő manikűrösök Honion művészeti műhely alakul Hont gyönyörű fekvésű aprócska település. Aki egy pici üzleti érzékkel meg van áldva, tudja, hogy érdemes invesztálni ebbe a körzetbe. Nem meglepő, hogy Kolozsváry Grandpierre Miklós festő-grafikus-szobrász művész kibérelte Honton a tsz- irodát, hogy művészeti iskolájának otthont teremtsen.- Egy bentlakásos intézményt akarunk létrehozni, olyat, ahol a gyerekek gyakorlatilag a képző és iparművészet minden ágával alapfokon megismerkedhetnének (a mesterségbeli tudás ugyanis már elsősorban szorgalom és tehetség dolga). Tehát a szokásos festésen és rajzoláson túl a rézmetszésen és rézdomborításon, a csiszoláson, a szoborfaragáson, a mozaik és zománc készítésen kívül egy sor különböző technikával ismerkedhetnének meg a ta­nuló növendékek, akik közül a legtehetségesebbektől csak mini­mális tandíjat kérünk majd. Pedikűr. Felmerül a kérdés, hogy vajon minek. Mert nálunk ez még kérdés. Pedig a lábunk ugyanúgy hozzánk tartozik, mint mondjuk a fejünk, csak ezt nem mindig vesszük tudomásul. S hogy mindez honnét jutott eszembe? Balassagyarmaton idestova egy hónapja hirdetik a plakátok, hogy szombatonként a „vasutas” művelődési házban ingyenesen megszépítik az ér­deklődők lábait és kezeit. Mint később kiderült, a balassagyar­mati TIT és a Kozmetikusok és Fodrászok Országos Szövet­sége által szervezett manikűrös és pedikűrös tanfolyam hallga­tói várták a médiumokat.- Tennészetesen előbb gyer­tyán vagy parafán gyakorolnak a hallgatók, hogy biztos legyen a tudásuk, s csak azt követően mehet „élesben” a dolog. Bukvai Lajosné, a tanfolyam vezetője szakmáját tekintve pe­dikűrös. manikűrös és reflexo- lógus, hat éve tanítja is ezt a nem mindennapos foglakozást. Egyébként Nógrádban ez az első ilyen jellegű próbálkozás.- A gyakorlati képzést meg­előzte, s azzal párhuzamosan is folyik a hallgatók elméleti fel­készítése. Dr. Molnár Zsófia bőrgyógyász kozmetológus ve­zetésével ismerkedhetnek meg a hallgatók a bőrgyógyászat, az ortopédia és a sebészet legalap­vetőbb tudnivalóival. Vajon maguk a tanulók ho­gyan vélekednek a kurzusról? Mint megtudtuk, hogy legtöb­ben valamiféle űj perspektívát fedeztek fel benne. Makovinyi Beáta kozmetikus tanuló Szé- csényből járt be a tanfolyamra, ő az eredeti szakmája mellé mintegy kiegészítésként sze­retné megtanulni ennek a mes­terségnek az alapvető fogásait, mert szerinte valamilyen szin­ten ez is hozzátartozik a kozme­tikához, a testápoláshoz. Orvosi ellátás Galgagután Huszonhat éven át gyógyí­totta Galgaguta polgárait dr. Gerecsei Bálint főorvos. A dok­tor úr idén júniustól ment nyug­díjba, így a negyedszázados, ál­dozatkész, eredményes és be­csületes munkáját május végén egy szűk körű ünnepség kereté­ben köszönte meg a település lakossága nevében a falu pol­gármestere, Hornok Sándor. A galgagutai nyugdíjas klub ben­sőséges ünnepség keretében bú­csúztatta a főorvost. A doktor nyugdíjba vonulása miatt meg­üresedett állás betöltésére kiírt pályázat azonban ezidáig ered­ménytelen volt, mert a jelentke­zők nem feleltek meg a köve­telményeknek. Az ismételten megjelentetett pályázat elbírá­lásáig, várhatóan június 6-ától a nógrádsápi orvos teljesít Gal­gagután szolgálatot. Nógrádmarcalban csendesek a hétköznapok A nyári rekkenő hőség is bőven ad munkát a szorgos vidéki embereknek. Nógrádmarcal katolikus temetőjében Riszler István és ne je, valamint Varga Sándorné a juhaiknak gyűjtik össze a szénát, hozzájárulva ezzel a terület szépítéséhez is. Gyurkó felvétele Balassagyarmat és környéke Zsarukabaré • Balassagyarmat. Június 14-én a Szabadtéri Színpadon a Zsarukabaré című vidám össze­állítással lépnek fel a Mikrosz­kóp Színpad művészei. Sas Jó­zsef, Forgács Gábor, Heller Tamás, Perlaki István és Bö- röczky József szórakoztatja a nézőket. A kő nem vész el • Szügy. A szennyvízcsatorna építése során a felbontott úttest anyagát takarékossági megfon­tolásokból a későbbi útépítések alkalmával ismét fel akarják használni. A falu szeméttelepe mellett kialakítottak egy befo­gadó területet, ahová deponál­hatják a kitermelt földdel kevert követ, s ahol tárolhatják azt a további felhasználásig. Bezárták az üzemeket • Balassagyarmat. Június 1-vel végleg leálltak az Ipolyvi- déki Erdő és Fafeldolgozó Gaz­daság fűrészüzemei. Az intéz­kedés azért vált szükségessé, mert az egységek komoly vesz­teséget hoztak a gazdaságnak. Miután a fafeldolgozó üzeme­ket kétszeri meghirdetéssel sem tudták eladni, leállították a ter­melést, az ott dolgozó embere­ket elbocsátották. A döntés már csak néhány embert érintett, mert a létszámleépítés hóna­pokkal korában megkezdődött. Takarékosan • Galgaguta. Az önkormány­zat az óvoda épületének teljes szigetelését tervezi. Ezzel a be­ruházással azt kívánják elérni, hogy javuljon az épület állaga, s ne kelljen gyakran külső tataro­zásokat végezni. A kivitelezés jelentős megtakarítást eredmé­nyez majd a község önkor­mányzatának. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Kérdések a levegőben Szügyben elkészült az ivó- vízhálózat, a műszaki átadást követően hamarosan vezeté­kes vizük lesz a településen élőknek. A hír örvendetes, de azt már kevesen sejtik, hogy ez egyben mennyi új gondot is jelent. Ki fogja üzemeltetni a már meglévő rendszert, hiszen a megyei vízmű vállalatnak jú­nius 30-áig át kell alakulnia? S hogy mit hoz a jövő, ki tudná megmondani? Együtt marad-e a megyei vállalat, vagy regionális egységekre bomlik? Kihez érdemes - ha érdemes - csatlakozniuk a ki­sebb falvaknak, községek­nek? Önállóan vagy több te­lepülésnek közösen célsze­rűbb üzemeltetni a hálózatát? A szügyiek úgy döntöttek, hogy - mert a kérdések meg­válaszolatlanok - december 30-áig az önkormányzat üzemelteti a helyi hálózatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom