Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-19-20 / 141. szám
2 KÜLFÖLD 1993. június 19-20., szombat-vasárnap A sörgyár megmentéséért A cseh kormány azt tervezi, hogy két sörgyár egyesítésével megvédi a csődtől az egykori Pilsner Urquell vállalatot, es tulajdonjogának jelentős részét is megtartja — jelentette a Hospo- darské Noviny című cseh napilap. A jelenleg a Plzenske Prazd- roj nevet viselő vállalat néhány hete került az érdeklődés középpontjába, amikor a prágai mező- gazdasági minisztérium illetékese közölte, hogy a cég a csőd szélén billeg. Most a kormány gazdasági témákban illetékes miniszterei elfogadták azt a javaslatot, hogy a sörfőzdét egyesítsék a 67 százalékban cseh kezben lévő Plzenske Pivovary sörgyárral. A „jövő televíziója” Az Európai Közösség tagállamainak távközlési miniszterei 228 millió ECU-t hagytak jóvá a „jövő televíziójának’’ nevezett finom bontású, nagyképemyős TVHD-rendszer kifejlesztésére — jelentette az AFP a miniszteri tanács luxembourgi üléséről. A házi mozinak is nevezett rendszer az eddigi 4/3-as képi bontásnak a négyszeresére, 16/9-es bontásra kepes, annak minden előnyével a képminőségre, az adások élvezhetőségére nézve. Az új rendszerre 1997 júniusában állnának át, s attól fogva az előfizetőknek, különösen a nagy képernyőjű készülékkel rendelkezőknek, többé nem kell majd a 10p torzulásával és vízszintes fekete csíkok megjelenésével bajlódniuk. Az atomerőmű biztonságáért Az EBRD által kezelt atombiztonsági számla adományozó országai 24 millió ECU értékű ingyenes adományt hagy tak jóvá Bulgáriának, a kozloduji atomerőmű biztonságának javítására. Az erről szóló egyezményt Londonban írták alá. Az EBRD tájékoztatása szerint a megállapodás révén Bulgária közelebb kerül majd a kormánya meghirdette célhoz, a négy kozloduji reaktor lezárásához, amint azt az ország energiahelyzete lehetővé teszi. Eszerint az adományozók eltekintettek az azonnali, vagy nagyon hamaros bezárás követelésétől. Részben jogos a panasz Az osztrák közigazgatási bíróság részben jogosnak minősítette Androsch volt pénzügyminiszter és alkancellár, illetve bankvezér panaszát, és úgy döntött, hogy az ellene hozott ítélettel végződött adócsalási per pénzügyi kiindu- lópontjainaK egy része nem megalapozott. A döntés az Androsch által kifogásolt három témakörből kettőben adott neki igazat. A bíróság döntése a konkrét ügyben és azon túl is messzire ható lehet, részben mert Androsch máris utalt esetleges politikai visz- szatérésére, részben, mert precedensértékű. „Drága” városok Tokió és Osaka, a két japán város áll annak a listának az élén, amely — dollárban számolva — drágaságuk alapján rangsorolja a világ városait. A megémetés tekintetében a lista ötödik helyére ugrott Moszkva; Budapest a 36., míg a sereghajtó 44. a zimbabwei főváros, Harare, valamint az indiai Bombay. A listát évente kétszer állítja össze a genfi székhelyű Corporate Resources Group nevű magáncég. Tokió 192, Osaka 180 pontot „gyűjtött”, őket követi az afrikai Libreville (137) és Brazzaville (134). Moszkva — 132 pontjával — az 5. helyen áll, és ezzel az európai kontinens legdrágább városa lett, megelőzve a tradicionális listavezető skandináv fővárosokat is. Soros rekordot döntött Rekordot döntött a Wall Stre- eten a magyar származású George Soros tavalyi bevételével, ami elérte a 650 millió dollárt — ez derül ki egy minap közzétett ösz- szesítésbol. A milliárdos, akinek piaci fellépései, de pusztán pénz- politikai jóslatai is immár komoly befolyásoló tényezői a pénzpiaci folyamatoknak, a Financial World című magazin szerint az első helyet foglalta el 1992-ben a 100 legmagasabb jövedelmű Wall Street-i tőzsdeguru profitlistáján. Soros a szaklap szerint ötpercenként keresett 19 ezer dollárt. Soros bevételi rekordjának méreteit jellemzi, hogy a listán mögötte következő négyszázmillió dollárral keresett kevesebbet tavaly, mint ő. Prágába költözik a SZER? Lánykereskedés, avagy: botrány belga módra Belgium északi, flandriai részén egy most közzétett újságcikk szerint a helyi politikai élet, valamint az igazságszolgáltatás több képviselője is benne van az egyre dagadó prostituált-botrányban. Az előzmény őszre nyúlik visz- sza, amikor Chris De Stoop fla- mand újságíró riportkönyvben számolt be arról a Delga-holland vállalkozásról, amely szerinte hat év alatt több mint háromezer lányt importált a harmadik világból és újabban Kelet-Európából is. De Stopp szerint az álúgynök- ségek fedezéke alatt kicsabított lányokat többnyire „varietészá- mokhoz” vagy „táncfellépéshez” szerződtetik. A helyszínen kiderül, hogy a tánc sztriptízt jelent, a varieté meg a férfivendégek mindenoldalú szórakoztatását. Eleinte sokan ellenállnak, őket azonban kíméletlenül betörik. Pénzüket-útlevelüket elveszik, megverik őket, őrkutyák vig fázzák, nehogy megszökjenek. ompromittálo fotókkal zsarolják őket, vagy a vendégekkel fogyasztandó italukba apránként drogot is kevernek, így téve függővé őket gazdáiktól. Az újságíró olyan eseteket is említett, amikor teherbe ejtik a lányokat, majd — az újszülöttet magukhoz véve — kényszerítik ki követeléseik végrehajtását. A könyv akkora vihart kavart, hogy a parlament vizsgálóbizottságot állított fel. De Stoop is megpendítette: az alvilági machinációkat nagyon is világi személyek fedezik, beleértve nem egy politikai tényezőt is, akik állítólag bizonyos kampánypénzeket részben e vállalkozás uraitól kapták. A Humo című flamand hetilapban egy, a prostitúcióra kény- szerített lányok megsegítésére specializálódott antwerpeni hölgy nyilatkozott. Nemcsak az összefonódásról beszélt, hanem konkrét nevekről is. A lista majd minden flamand politikai pártból említ valakit, pikáns módon a parlamenti bizottság egyik tagát is. A bizottság alelnöke „megdöbbenéssel értesült” a közlésről, és „felelőtlen híresztelésnek” minősítette. Tekintettel a bizottság felfüggesztését követelő hangokra, hozzátette: az említett hölgy vallomását kész regisztrálni — szigorúan zárt ajtók mögött. Lehetséges, hogy — Václav Havel elnök meghívását elfogadva — a Szabad Európa Rádió müncheni központjának legalább egy része Prágába költözik — hangzott el csütörtökön az amerikai törvényhozásban. A szenátus illetékes testületé a Szabad Európa és az Amerika Hangja rádiók tervezett összevonásáról hallgatta meg a két intézmény vezetőjét. A Fehér Ház a minap jelentette be, hogy a két, sokban párhuzamos munkát végző intézményt — többek között takarékossági meggondolásokból — közös irányítás alá helyezik. Dan Mica, a Szabad Európa és Szabadság Rádiót irányító testület elnöke a meghallgatáson kijeMerész brit * Óceáni csónakos Immár átkelt a Hokkaido és Honsu japán szigetek közötti tengerszoroson az a merész brit vállalkozó, aki csónakkal szeli a Csendes-óceánt. A 46 éves Peter Bird útját japán segítőcsapata műhold segítségével kíséri figyelemmel. A brit hajós Vlagyivosztokból indult el, és a japán partokig csak hozzávetőlegesen 700 kilométert tett meg, ám mintegy tízezer kilométeres útjának java része még hátravan. Az óceáni csónakos elmondta, hogy jó egészségben van, és csónakjával, a kilenc méter hosszú, konyhával és hálószobával felszerelt műanyag alkalmatossággal is minden rendben van. Bird 400 liter ivóvizet is visz magával az óceáni átkelésre. Tíz évvel ezelőtt Bird már elevezett egyszer San Franciscóból Ausztráliáig, 1991-ben pedig egy francia kalandvágyó Japánból csónakázott át az Egyesült Államokba. Az eurázsiai kontinens szárazföldi része és Észak- Amerika közötti átkeléssel azonban eddig senki sem próbálkozott. lentette: a korábban a Szovjetunió által ellenőrzött államok, területek nyugtalanságai, a váratlan fejlemények drámai módon jelzik, hogy a külső, a hazai tájékoztatást pótló rádióadásokra ugyanolyan szükség van, mint korábban. Joseph Biden demokrata párti szenátor az ülésen elmondotta: Václav Havel cseh elnök közölte vele, hogy szívesen látják a Szabad Európát Prágában, technikai lehetőségeket is biztosítanak számára. Dan Mica azzal válaszolt, hogy ezt a lehetőséget, anyagi meggondolásokból is, mérlegelik. Mint kitűnt, a még nem végleges elgondolások szerint Oroszország és három másik (még nem A 21 éves brit fiatalok közül minden ötödiknek nagy nehézségei vannak a számtani alapműveletekkel, és minden hetedik funkcionálisan írástudatlan — ezt állapította meg az eddigi legátfogóbb reprezentatív felmerés, amelyet a felnőtt írástudatlansággal foglalkozó brit kormányhivatal végzett el. A tudományosan összeválogatott 1650 tagú mintacsoporttal félórás tesztet végeztettek el, efféle kérdésekkel: ha a pénztárgép 17 font 89 pennyt mutat, és ón átad egy húszast, mennyit kap vissza? Fia egy kocsi 4900 fontba kerül, és 10 százalék letétet kérnek, mennyit kell letétbe helyeznie? Ha a felvételi korhatár 26 év, de diplomás mérnököknek 32 év, ám ön nem diplomás mérnök, akkor hány éves koráig érdemes jelentkeznie az állásra? A legrémesebb válaszokat leszámítva is az derült ki, hogy a brit fiatal felnőtteknek mintegy 40-50 százaléka legföljebb a jó képességű 12 éves gyermekektől elvárható szinten kepes számolni, szöveget megérteni és írni. Nehezebb kérdésekre — például: mennyi egy 4410 fontos, hájelölt) ország esetében a SZER és az Amerika Hangja „közösen” dolgozna, azaz megszüntetnék a párhuzamos adásokat. A SZER évi 220 millió dolláros költségvetéséből 70 millió a technikai kiadás, a fennmaradó 150 milliót felére kívánják mérsékelni, ami a munkatársi gárda csökkentését is jelenti. Az új, a SZER és az Amerika Hangja irányításával megbízott kormányzótanácsot neves tudósokból, újságírókból nevezi majd ki Bili Clinton elnök, és a testület teljesen független lesz: bár az USIA, a kormány tájékoztatási hivatala keretében fog működni, annak vezetője csak egy lesz a tanács hét tagja közül, és a rádiók költségvetését is különválasztják — közölték a meghallgatáson. roméves, kamatmentes kölcsön havi részlete? — a résztvevők háromnegyede képtelen volt helyesen felelni. Nagy-Britanniában a hagyományosan szétdarabolt oktatási rendszer, megtetézve a központosítani, országos szabványokat bevezetni akaró kormány és a ta-‘ nárok viszályával, komoly vál-í Sággal küzd az utóbbi években,- és sok szakértő szerint ez a vezető EK-tagország nemzetközi versenyképességet fenyegeti. Gazdasági körökben végzett korábbi felmérések szerint a brit ipar évi 5 milliárd fontot veszít — ez a GDP közel 1 százaléka — azért, mert a cégek nehezen találnak elég szakképzett munkaerőt. Másfelől a képzetlenek körében 25-35 százalék közötti a munkanélküliek aránya a 13 szá-j zalékos országos átlaghoz képest. — Nem az a baj, mintha ezek az emberek egyáltalán nem tudnának írni-olvasni és számolni. Csak éppen a gazdaság követelményei ma sokkal nagyobbak, mint néhány évvel ezelőtt — így kommentálta a siralmas eredményt Peter Davis, az illetékes kormányhivatal vezetője. Connally sírba vitte a Kennedy-titkot? Csütörtökön este eltemették John Connally volt texasi kormányzót — és vele együtt talán a Kennedy-gyilkosság kulcsát. Connally megsebesült a John Kennedy elnök elleni, 1963-as dallasi merényletnél, és lehetséges, hogy az ismert demokrata párti politikus földi maradványai nem sokáig pihenhetnek: az FBI máris exhumálást sürget, miután nem tettek eleget korábbi kérésének, hogy távolítsák el a halott testéből a Kennedy-gyilkosság idejéből ott maradt lövedékmaradványokat. A Connally csuklójában és combcsontjában lévő fémforgácsok ugyanis döntő lépést jelenthetnek a máig megoldatlan rejtélyben, hogy voltak-e a gyilkos Oswaldnak tettestársai. Annak idején a hivatalos vizsgálat azt állapította meg, hogy egyetlen tettes, I^ee Harvey Oswald adta le a lövéseket, amelyek végeztek Kennedyyel, és megsebesítették a dallasi utcán nyitott autóban vele utazó Connallyt. A szakértők többsége azonban máig kétségbe vonja, hogy csak egyetlen merénylő volt. Ameny- nyiben kiderül, hogy a Connally csontjaiban fellelhető fémforgácsok más összetételűek, mint az a lövedék, amely Kennedy halálát okozta, nagy lépéssel juthatnak közelebb az igazság felderítéséhez. A család, kegyeleti okokból, nem járult hozza a boncoláshoz, és nyílt kérdés, hogy az ügyészség szorgalmaz-e majd bírói döntést, amellyel elrendelhetik a halott kiföldelését és a lövedékmaradványok eltávolítását. (MTI) írástudatlanság Nagy-Britanniában Idegenek saját házukban Jogállamiság, a nemzetközileg elfogadott normákat figyelembe vevő szuverén törvénykezés — ervel az egyik tábor. Etnikai tisztogatás, apartheid, tízezrek deportálásának az előkészítése — feleli rá a másik. Ami a vitát, az ismét függetlenné vált Észtország eddigi legnagyobb belpolitikai válságát kiváltotta, az a tallinni parlament által jelenleg tárgyalt, a külföldiek helyzetét, az országban tartózkodását szabályozó törvény. A jogszabályban, ha más országban fogadnák el, tulajdonképpen nem lenne semmi különös. Meghatározza a külföldiek beutazásának, Észtországban tartózkodásának feltételeit, s előítja az ezek megsértőivel szemben alkalmazandó büntető rendszabályokat. Amit a törvény megalkotói — az észt kormány- koalíció tagjai — nem vettek, vagy talán nagyon is figyelembe vettek, az a nem elhanyagolható körülmény, hogy nem néhány száz vagy ezer külföldről érkezettnek, hanem a népesség egy- harmadát kitevő négyszázezer embernek, a nem észt állampolgár lakosoknak a sorsáról kívánnak ítélkezni. Ők ugyanis az új törvény szerint mind külföldinek számítanak, s szembe kell nézniük azzal a veszéllyel, hogy helyzetük a legjobb esetben is elviselhetetlenül bizonytalanná válik. Születtek bár Észtországban, Michal Kovác szlovák államfő kétnapos kelet-szlovákiai látogatásának végeztével csütörtökön este a kassai és az epeijesi felsőoktatási intézmények vezetőivel találkozott. Ebből az alkalomból a magyar-szlovák viszonyt érintő kérdésekre is válaszolt. A Szlovák Köztársaság elnöke kijelentette: — Azt szeretném, ha a Magyar Köztársasághoz fűződő viszonyunk jó és kiegyensúlyozott lenne. Ezt hivatott szolgálni a déli szomszédunkhoz tervezett látogatásom is — mondta Michal Kovác. Az államfő Kassán elhangzott véleményét összefoglalva a TA SR éltek ott akár évtizedeket, a jogszabály megalkotói szigorú feltételekhez kötik és hatósági elbírálástól teszik függővé, hogy a jövőben is megkaphatják-e a tartózkodási engedélyt. Amennyiben nem — s a törvény erről is pontosan rendelkezik —, az eddigi lakóhelyükön külföldivé vált embereket előbb távozásra szólítják fel, majd kitelepítik az országból. Mindez — mivel a törvényt még nem fogadták el — egyelőre csak veszély, de ahhoz maris elegendő, hogy felszítsa az indulatokat a balti ország helyi állam- polgársággal nem rendelkező — többségükben orosz — nem állampolgár lakosai között. Félelmük érthető is, hallva a parlamenti vitában elhangzó érveket. Sok törvényhozó véleményét fogalmazta meg a hét elején az oroszokra utalva az egyik kormány- párti képviselő: „Olyan törvényt sajtóiroda megemh'ti, hogy Michal Kovác szót ejtett bizonyos Szlovákiában létező aggodalomról. Eszerint nem kívánatos, hogy a Magyar Köztársaság Szlovákia belügyeibe avatkozzon, mint ahogy az sem, hogy ez a lakosság egy részét az ország területi sérthetetlenségének és az ország déli határainak kétségbevonására ösztönözze. — Szükségesnek tartom, hogy a szlovákiai és a magyarországi magyar politikusok egyértelműen kinyilvánítsák: a meglevő határokat megváltoztathatatlannak tekintik. Ez mindennemű gyanúsítga- tást el tudna oszlatni — idézi a sajtóiroda a szlovák elnököt. kell elfogadnunk, hogy rengjen a föld a lábuk alatt”. Sjöttek utána az ötven évvel ezelőtti megszállásról, a gyarmatosításról, s a gyarmatosítók kiűzéséről naponta hallható, történelmileg talán igaz érvek. A törvénytervezetet védő, mérsékeltebb észt politikusok arra hivatkoznak, hogy Észtországban is szabályozni kell a külföldiek helyzetét, s a lakhatási és munkavállalási engedélyek elbírálása megértő lesz, senkinek sincs félnivalója az etnikai tisztogatástól. Az érv kevéssé meggyőző, különösen az ország főleg oroszok lakta északkeleti részén, ahol például a 60 ezres Narva munkaképes korú lakosságának csaknem a fele munka nélkül van. Akinek pedig nincs munkája, az lakhatási engedélyre sem számíthat. Pesszimistává teszik az oroszokat az elmúlt két év tapasztalatai, az észt politika irányítóinak a megbékélési szándékot cseppet sem igazoló lépései. Kezdődött az 53 évvel ezelőtti állampolgár- sági törvény helyreállításával, amely a lakosság több mint egy- harmadát megfosztotta parlaArno Van Der Valk sajnálta azokat a kiszolgált cirkuszi állatokat, amelyekre a vágóhíd várt. „Nem való kivégezni egy sportolót, miután karrierje véget ér. Miért teszik akkor ezt a cirkuszi állatokkal?” — hangoztatta a 42 éves volt katonatiszt. Ezért néhány nappal ezelőtt észak-hollandiai farmján otthont létesített kiöregedett cirkuszi állatok számára. Máris 130 állat él a telepen, köztük tigrisek, oroszlánok, tevék, farkasok és kígyók. A Nijeberkoop község mellett létesült öregek otthona az utolsó menedéket jelenti ezeknek az állatoknak a számára. Az állatkertek nem akaiják őket befogadni, mert többnyire nem lettek törzsmenti választói jogától. Folytatódott a helyi választásokról szóló törvénnyel, amely kizárja annak a lehetőségét, hogy nem állampolgárok bekerüljenek a helyi irányító szervekbe, s végződött Tallinn és a második legnagyobb észt város, Tartu vezetőinek döntésével, amely sok ezer embert — a szovjet hadsereg egykori tisztjeit és családtagjaikat — megfosztott lakhatási engedélyétől. Az orosz közösség képviseleti gyűlése a minap nyilatkozatban hívta fel az észt parlament figyelmét ezekre a bizalmatlansagot szülő lépésekre, de megértésre a nacionalista beálh'tottságú kormánypártok részéről nem talált. Ants Erm, a Nemzeti Függetlenségi Párt frakcióvezetője már a nyilatkozat megszületését is al- kományellenes, a szervezet létezésének létjogosultságát megkérdőjelező ténynek minősítette. A vita tehát egyelőre tart, a törvény támogatói és ellenzői pedig már szinte beszélő viszonyban sincsenek egymással, s ki történelmi sérelmeken alapuló bosszúvágytól eltelve, ki félelemmel vaija a jövő hétre esedékes szavazást. könyvezve, tehát tenyésztésre nem alkalmasak. Magánszemélyek nem vihetik őket haza, mert vadállatok tartása otthonokban tilos. — Láttam idomárokat keservesen sírni, amikor meg kellett válniok állataiktól — modta Van Der Valk. A volt katonatiszt engedélyt kapott a holland kormánytól az állatok tartására. Máris anyagi gondjai vannak azonban, mert egész vagyonát az intézmény létesítésére költötte. Most szponzorokat keres. Legnagyobb problémája az állatok óriási étvágya. Egy tigris például naponta 7 kilogramm húst fogyaszt. Kérdőjelek Egyoldalii függőség? Az ország gazdasági növekedésének alapfeltétele a szakemberek szerint energiafelhasználásuk korszerűsítése. Most pazarolunk? Bár az utóbbi években — a termelés csökkenése miatt — egyre kevesebb energiát fogyasztunk, még ennyire se lenne szükségünk, ha nem bánnánk olyan pazarlóan vele. A rossz gyártmánya struktúrának „köszönhetően” például egy Ikarus busz előállításához ugyanannyi energiát használunk fel, mint a németek egy Mercedes buszhoz, csakhogy az Ikarust csupán a Mercedes árának egyharmadáért tudjuk eladni a világpiacon. Mennyit importálunk ? Mivel a hazai energiatermelés évek óta folyamatosan csökken, energiaszükségletünk több mint 60 százalékát importáljuk. Kőolaj- és földgázkészleteink kimerülőben vannak, s a tervek szerint tíz éven belül a mélymű- veléses bányákat is bezárják a gazdaságtalan kitermelés miatt. Az import, ha működik, megoldja ugyan gondjainkat, de biztonságos energiaellátásról — egyetlen behozatali csatornára építve — nem beszélhetünk. Fenntartható az egyoldalú függőség? Jelenleg csak az oroszországi vezetéken keresztül kapunk kőolajat. Mind ez ideig csak terv maradt a Bécs melletti Baum- garten és Győr között megépítendő vezeték. Pedig a térség politikai helyzetét figyelve, mielőbb megoldást kell találni az egyoldalú függőség megszüntetésére. (FEB) A magyar — szlovák kapcsolatokról •• Öregek otthona cirkuszi állatoknak
