Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-30 / 150. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. június 30., szerda Beszélgetőpartnerünk: Piros Ildikó Az új tévésorozat izgalmas kihívás (FEB) Június 30-án, azaz ma kezdődik a Kisváros című, húsz részesre tervezett tévésorozat, amelynek egyik női főszereplője Piros Ildikó.- Ez a film azért jött jókor - mondja -, mert már két éve nem forgattam. Vannak olyan fohászai a színésznek, hogy „de jó volna, ha ...” és akkor csörög a telefon és azt mondják: 20 részes sorozat, Várkonyi Gábor rendezi, elvállalom-e? Igazán nagyon boldog voltam. Különben is, a pályán eltöltött ennyi év után azt hiszem, elmondhatom, hogy szerencsés ember vagyok. Sok szép és jó dolog áll mögöttem. Vannak pontok, amiket jelölök az életemben, ilyen volt Mesterházi Lajos Pesti emberek című darabja, amit jó régen csináltunk Várkonyi Gáborral. És akkor telnek az évek, felemeli a telefont, és újra találkozunk. Azt hiszem, akik ebben a szakmában egy nyelven beszélnek, ha nagy időközönként is, de mindig úgy találkoznak, mintha tegnap lett volna. A kapcsolat ugyanúgy működik, mintha nemrég találkoztunk volna. Ez a sorozat izgalmas kihívás számomra. Bár már a következő szezon színházi terveit dédelgetem magamban, azért nagyszerű, hogy a nyár a filmezéssel telik. Újfajta szituációt kell megélnem, egy gyógyszerésznőt játszom, aki alig felnőtté érett, makrancos kislányát egyedül neveli. Nágyon jó az is, hogy olyan kollégákkal találkozom, akikkel még sohasem játszottam. Közéjük tartozik Kozák András, Usztics Mátyás és sok tehetséges fiatal. Figyelem őket, és egyszer csak az ember ráérez, hogy milyen jó ez a játék, hogy „másféle húron kell pendülnie.” Nagyon szeretek játszani. Minden nap játszom - a szónak nemcsak színészi értelmében. Otthon a férjemmel, Huszti Péterrel, meg a két felnőtt fiammal -21 és 17 és fél évesek már! Kártyázunk, sakkozunk, kitalálunk bonyolult felírós játékokat. De a tenisz is remek játék, vagy bármelyik sport. Az olvasási élményekből azt is leszűrtem, hogy a hagy alkotók megőrizték játékos kedvüket, nemcsak Ka- rinthyék, hanem sokan mások is. A játék frissít, konzervál, kikapcsol, feltölt, erőt ad. Most például az az őrületem, hogy szeretnék megtanulni gördesz- kázni. De tavaly egy rossz teniszmozdulattól leszakadt a vál- lamban egy izom, és azóta a családom félt.- Mama, ezt már ne tanuld, nem való neked!” - mondják. - És sajnos igazuk van, mert én nem törhetem össze kezem, lábam, orrom, mi lenne velem akkor a színpadon? így a gördeszkázást valószínűleg föl kell áldoznom a színészet oltárán. László Zsuzsa NÓVU-M: Nógrád megyei óvodai újság Az információ: komoly érték Kincset (pénzt) érő információval még nem találkoztam, gyanítom, főleg a vállalkozási szférában fordulhat elő. Abban azonban teljesen bizonyos vagyok, hogy a szakmai - így például pedagógiai - információ is érték, főleg, ha időben érkezik és minden érdekelthez eljut. Az óvodák munkáját segítő, kifejezetten szakmai tájékoztatás ma Magyarországon sajnos lassan és vékonyan csordogál - az egyetlen országos lap, az Óvodai Nevelés azzal a veszély- lyel küzd, hogy pedagógiai híreit, tanulmányait elnyelik az üzleti szempontú, ám az óvodától idegen hirdetések, reklámok. Éppen akkor, amikor éltető záporok, „információesők” kellenének, hogy a különböző (jó) kezdeményezéseket, újító törekvéseket táplálják, megerősítsék, vagy éppen kontrolálják; hírüket a széttagolódott kis óvodákba is eljuttassák. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet immár második éve megjelenő lapja, a NÓVU-M ezt az óvodai igényt hivatott szolgálni; fórumot és nyilvánosságot kíván biztosítani az óvodai nevelés helyi történései megismeréséhez, a problémák megvitatásához, a jó megoldások közzétételéhez. E szándékának megfelelően - és az óvónők támogatásával - az óvodai újság 1991. októberétől biztosítja a szakmai vérkeringést, Bujáktól egészen Szendehelyig, Bánktól Szuháig és Vanyarctól Felsőpetényig továbbítva mindazt, ami közérdeklődésre számottartó, fontos információ Nógrádban vagy másutt. Ha bárki azzal a szándékai lapozná át az eddig megjelent 15 számot, hogy bepillantást nyerjen az óvodák mai életébe, bízvást megteheti. A közreadott írások sokszínűsége egyfajta tükre az óvodai nevelés jelenének, sőt nógrádi sajátosságainak is. Felsorolni is sok volna, mi mindennel foglalkoztak az óvónők ebben a megyei újságban. Szó esett a francia származású Freinett pedagógiájának magyar (sőt megyei) alkalmazásáról, az óvoda nevelésközpontúságához közelítő iskolai törekvésekről, az iskolaérettség kérdéseiről, a néphagyományok ápolásáról, vidám, óvodai történetekről, pályázatokról, szak- irodalomról, más megyék híreiről stb. Mondhatni, a NÓVU-M információ-értéke igen jó! Ezt nemcsak helybéli óvónők vallják, hanem más megyei szakemberek is. Igazi értéke mégis abban rejlik, hogy ezt az újságot a gyakorlatban dolgozó óvónők írják! „Rangot” kölcsönöz az újságbeli „megjelenés” annak az intézménynek, nevelői közösségnek. ahonnan, amiért írni érdemes! A legutóbbi szám bemutatja a karancsberényi óvodát, lehet olvasni a baglyasaljai óvónő „rajztanítási” törekvéseiről, a nagyoroszi kicsinyek környezetvédő felfedezéseiről, a Nagy bátony ban honos gyermeki tevékenységekről (pl. bodzaszörp készítéséről), az országos ének-zenei találkozó jobbágyi résztvevőjének beszámolójáról ... Az óvodák világáról ilyen forrásból is képet kapni, bizonyára nem csak az óvónőknek (lenne) érdemes. R. Szokolai Ilona Három millió autó Hofuból Nemrég ünnepelte a Mazda a 3 milliomodik gépkocsit, amely a Hirosimától 130 km-re nyugatra fekvő hofui gyár kapuit elhagyta. Ezt a mérföldkövet egy 2,5 literes MX-6-os tette le. Az 1982-ben megnyitott gyár Japánban több mint 1,3 millió gépkocsit állít elő évente. Ennek a döntő többsége a hirosimai központban készül. Jelenleg 9 különböző modellt gyártanak itt, többek között a 626-os, az MX-5 és MX-6 európai változatát. Az aszály és a búvárszivattyú Szatyrot szorongatott, szivattyút hozott ismerősöm hóna alatt a buszon. Kétezerért adták volna neki a: ukránok, de | százat belőle lealkudott.- Itt a meleg, - magyarázta I - öntöznöm kelt, ha akarok valamit a kertben. Szent igaz, bólintottam, míg | mustra alá vettem az alig két- öklömnyi szerkezetet. Tavaszt | sem írtunk még, mikor egy me- f teorológussal készült beszélgetésre figyeltem föl a rádióban. Azt jövendölte akkor az | időjárás, hogy folytatódik a | forróság, továbbra is vendége | lesz — még ha hívatlanul is - a | magyar földnek a gyilkos | aszály. Úgy tűnik, az ukránok is | halhatták a riportot: hoznak nekünk búvárszivattyút. Hanem az ország, a föl- | dművelés ágazatvezetői - miért nem hallgatnak rádiót? Számát sem tudom, hányadik éve teszünk úgy, mintha most először sújtaná szárazság a vetést! Jajve székelünk, sirán- I kozunk, netán kormánytámogatást utalunk az aszálysújtotta gazdaságoknak - ám hogy ellene tenni készüljünk fel, valahogy nem hajlik rá a magyar! Százával álltak le nálunk az utóbbi egy-két évben az üzemek: gépgyárak is szép számmal közöttük. Nincs mese, nem kell a termék, amit eddig gyártottak, mehetnek haza az emberek. Malmozni a kezükkel - munkanélküli segélyért! Tisztelettel kérdem: miért nem gyártanak szivattyút? Jókor megmondta a szakember, hogy szükség lesz rá! No, igen! Az ismerősömével szinte mindenben megegyező vízpumpát leértékelés után is másfélszeres áron kínálja újsághirdetésben a magyar ipar. S gyanítom, itt van a dolog lényege . Mert ha az ukrán Grísa ilyen messze autózik maga mögött a csodamasinával, bizonyára van rajta valamilyen haszna. Nem sok, de az is haszon! Mi lenne, ha ez egyszer a magyar portékákra is csak ugyanezt a hasznot raknák rá, és nem nagyobbat? Netán még ezt is leírnák: fejében a foglalkoztathatóságnak, a megtakarítható munkanélküli segélynek, a későbbi kormánytámogatásnak, vagy - megkockáztatom - az elvárható haszonnak: a termelésnek! Hogy a 75 forintos, de csak harmad any- nyit érő üzemanyagról már ne is beszéljek! Megépítettük a hetvenes évekre a Tisza 2-t, a csatornák özönével szabdaltuk át a Nagykunságot. Örül az ember szíve, ha csak a térképre néz. Szégyellni valóan keveset használunk belőlük mind a mai napig. Hagyjuk lefolyni, mégsem kap vizet, ha nincs pénze a földtúrónak! Nem akarom én ezt hosszúra nyújtani, füstölgésem is kéretik leginkább a tehetetlen elkeseredettség számlájára írni - de mégsem kéne tán ragaszkodnunk mindenáron a tengeri herkentyűhöz, ha a kutyának sem kell. Szivattyúkra van ma szükség a mezőgazdaságnak - de hisz van, ki ezért kapja ebben az országban a fizetését, hogy ezt még nálam is sokkal jobban tudja - meg kéne tennie végre, amit megtennie különben is kötelesség. H. G. M. Népszerű olvasmány Nógrád megyében is sokan olvassák a legnagyobb példányszámú hetilapot, a Kiskegyedet. Fotó: Kun Király József Katonai egészségügyi központ A kecskeméti Honvéd Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet a Magyar Honvédség egyik speciális feladatokat is ellátó intézménye. 1964 óta - amikor a fővárosból ide települt - a ROVKI lett Magyarország egyik legfontosabb katonai-egészségügyi központja. Itt történik a vadászgépeken és egyéb repülőgépeken szolgálatot teljesítő tisztek, pilóták alkalmassági vizsgálata, valamint rendszeres időközönkénti felülvizsgálata. Ä jó felszereltségű intézet orvosai gyógyítómunkát is végeznek. A pilótákon kívül gyakori vendégei az intézetnek a Honvédség más, nehéz feladatokat ellátó alakulatainak tagjai, mint például búvárok és ejtőernyősök, valamint extrém körülmények között dolgozó civilek is, sportolók, tudományos expedíciók tagjai, újságírók - éppen ezért gyakran vehetnek részt szűrővizsgálatokon. Mint ismeretes a ROVKI részt vett az Interkozmosz program tudományos kísérleteiben; és itt történt az első magyar űrhajós kiválogatása is. Az intézet jelenleg több fontos kutatást végez a repülőorvostan és az űrorvostan területein. Parlamenti kulisszatitkok Hogyan születnek a bizottságok? Csak a szőlőnek kedvez az időjárás (Ferenczy Europress) Az Országgyűlés - a Házszabály alapján — négy típusú bizottságot állíthat: kinevezhet állandó- , ideiglenes-, külön-, és vizsgálóbizottságokat, amelyek a T. Ház véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei. Jelenleg tizenkét állandó bizottság működik, öt különbizottság olyan speciális országy- gyűlési ügyekkel foglalkozik, mint amilyenek például a mentelmi ügyek is. Az ideiglenes bizottságokat - mint a nevük is mutatja - egy-egy rövidebb ideig tartó feladat megoldására szervezik. Ilyen volt például a „nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek költségvetési támogatásával foglalkozó bizottság”, mely mindössze fél évig működött. A negyedik csoportba azok a vizsgáló bizottságok tartoznak, amelyek nem a törvények előkészítésével foglalkoznak, hanem a Parlament döntése alapján egy-egy kényes ügy hátterének tisztázására hivatottak. A bizottságok munkájának elősegítésére az Alkotmány, illetve a Házszabály széleskörű jogokat biztosít. Ezek közül talán a legfontosabb az, hogy a bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni. Ennek értelmében a bizottság kívánságára akár a kormány érintett tagjai is kötelesek a bizottság ülésein is megjelenni és a szükséges felvilágosítást megadni. A bizottságok betekinthetnek minden hivatalos és magániratba, ha kell szakértői vizsgálatot is elrendelhetnek, amennyiben szükségesnek tartják azt a tisztánlátás érdekében. Az elmúlt napokban G. Nagyné, dr. Maczó Agnes vizsgálóbíró kiküldését javasolta az MDF-FIDESZ székházeladás ügyének kivizsgálására. Az Országgyűlés a javaslatot elfogadta. Néhány hónappal ezelőtt a tavaly október 23-án történtek ügyében is kérték egy vizsgáló- bizottság felállítását, de azt a javaslatot akkor elvetették. Az elutasítás után maguk az országgyűlési képviselők állítottak fel egy vizsgálóbizottságot, de miután ez nem az Országy- gyűlés határozata alapján szerveződött, nem is rendelkezett a bizottságokat megillető jogokkal. Nem idézhettek senkit a bizottság elé és persze a T. Háznak sem kellett jelentést tenniük. Más a helyzet a parlamenti határozatra létrejött vizsgálóbizottságok esetében. Az általuk begyűjtött adatokat bizonyítékoknak tekintik, azok alapján megállapítják a tényeket és javaslatot tesznek az Országgyűlésnek, amelyet az vagy elfogad, vagy elvet, miként az interpellációkkal is tehetik. Minden ilyen vizsgálat esetében felvetődik a hivatali vagy üzleti titok kérdése. A bizottságoknak mindenki köteles minden adatot kiadni, de miután esküjük titoktartásra kötelezi a képviselőket, mindaddig, amíg az adatokat nem hozzák nyilvánosságra, nem véthetnek a titoktartás ellen. Ügyelniük kell arra is, hogy a vizsgálatban érintett egyik vagy másik fél méltányos érdekeit ne sértsék. A képviselőnek a botrányízű székházügyben tett javaslatát a két érintett párt is elfogadta, de ez még nem jelent egyebet, mint hogy a többi elfogadott javaslattal együtt ez a kérdés is várakozik a sorára. Egy arra alkalmas időpontban majd újra napirendre tűzik, s akkor megvitatják, hogy hány tagból álljon a vizsgálóbizottság, és kik legyenek a tagjai. Addig az ügyben semmi sem történhet. Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy kimondjuk: ősszel hallunk majd újra az MDF-FIDESZ székház eladása ügyében buz- gólkodó bizottságról. (Ferenczy Europress) Általános a csapadékhiány a földeken, s a tartós aszály miatt megkezdődött az alsóbb talajrétegek kiszáradása is. A szárazságot mára valamennyi növény megsínylette. Az őszi kalászos gabonák virágzása a szokásosnál korábban kezdődött el, az úgynevezet sarjkalász hiánya miatt korai aratásra, ugyanakkor gyenge terméseredményekre van kilátás. Az előzetes becslések alapján kevesebb termés várható ősziárpából is. A szárazság miatt hiányosan kelt ki a. cukorrépa, az újravetések pedig általában nem sikerültek. Ä vetésterület az előirányzott 113 ezer hektárnál 20-30 százalékkal kevesebb lesz. A szárazságot jobban tűrő napraforgó növekedése is lelassult. A szabadföldi zöldségeket is megviselte a csapadékhiány. A termelők a magas költségek miatt csak részben használják ki az öntözési lehetőségeket. A szántóföldi zöldség vetésterülete a tavalyihoz képest Bács-Kiskun megyében és Somogybán növekedett, másutt - mint például Békésben és Hajdú-Biharban - csökkent. Országosan eltérő képet mutat a várható gyümölcstermés. Bács-Kiskunban az őszibarack kivételével jó termésre számíthatnak minden gyümölcsfajtából. Győr-Sopron-Mosonban viszont fagykár miatt kajsziból, őszibarackból és dióból teljes terméskieséssel kell számolni. Pest megyében szilvából jó, almából és meggyből közepes termés várható. A sza- bolcs-szatmár-beregi almaültetvényeken - ha az aszályos időszak tovább tart - erős terméskiesés lesz. Zalában körtéből jó, almából az átlagosnál alacsonyabb termés ígérkezik. Az elmúlt időszak napfényes, időjárása kedvezett a szőlőnek.
