Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

1993. június 30., szerda SZÉCSÉNY ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Javul a komfortérzet Kedvenc a medve, de egy-egy cserép virágnak lába kél Nem fedezték fel a múzeumot? Ságújfalu. A községi önkor­mányzat képviselő-testülete már két éve tervezi az általános iskola korszerűsíttetését, torna­teremmel és új tanteremmel való bővítését, modern vizesb­lokk kialakítását. A tervdoku­mentációk elkészültek, a szük­séges építési engedélyeket be­szerezték, de a megvalósításhoz szükséges pénzt eddig még nem tudta előteremteni a helybeli önkormányzat! A vizesblokk kialakítását azonban lehetetlen volt halo­gatni, így június 15-én megkez­dődött az épületben a fiú és a- Megkezdődött a kerékpárút első ütemének műszaki átadása - újságolta Beszkid Andor, Ri- móc község polgármestere. Ezt teljes egészében az önkormány­zat finanszírozta, és mintegy öt kilométeres szakaszon készült el, így körülbelül egy kilomé­ternyire megközelítette Holló­kőt. Három méter széles aszfal­túiról van szó, amelynek befe­jezéséhez az útalaptól szeret­nénk támogatást kapni. Most éppen egy patak felett átívelő kis hidat fejeztek be.- Öncélúan, Rimóc és Hol­lókő között érdemes volt ekkora beruházásba kezdeni?- Szükség volt már erre az útra mindenképpen, hiszen így sikerült közvetlenül is össze­kötni a két falut. Természetesen csak akkor van értelme a dolog­nak, ha az Ipoly mentén elké­szül az a kerékpárút, amit a tor­kolattól Ipolytarnócig terveznek megépíteni. Ennek egyik leága­zása lenne a Hollókőre vezető út, ami természetesen Szécsé- nyen és Rimócon keresztül ve­zetne a világörökséghez. Meg kell említenem továbbá, hogy eredetileg az volt az el­képzelésünk, hogy egy Ipolyba torkolló, közvetlenül Hollókő leány wécé, valamint a rendele­tekben is előírt kézmosók kiala­kítása. Különösen az előbbire lenne már okvetlenül szükség, hiszen az iskola udvarában lévő „pottyantós” wécék lassan elér­ték azt a kort és állagot, hogy akár életveszélyesek is lehet­nek. Szintén javíthatja a gyer­mekek komfortérzetét, hogy nem otthonról kell szeptember­től ivóvizet hordaniuk maguk­kal, mert az iskolában lesz víz. A kivitelezési munkálatokat a KGyV Salkész Kft. már meg­kezdte, a tervezett befejezési határidő pedig augusztus 10-e. alatt eredő patak partján jelöltet­jük ki az út nyomvonalát. A ke­rékpárutak építése során ugyanis szabvány szerint meg kell határozni, hogy milyen lej­tők és emelkedők iktathatok be. A kivitelezés során így külön­féle bevágásokat, feltöltéseket kellett készíteni, ami a patak medre mellett szükségtelen lett volna...- Hogyan tudják megvédeni az utat az illetéktelenektől, azaz az autósoktól?-Ki hajtana rá? Ä magyar ember öntudatos, a rimóci annál inkább! Viccen kívül: a tiltó táblák mellett korláttal is any- nyira le akarjuk szűkíteni a ke­resztmetszetet, hogy ne lehes­sen rámenni az útra, hiszen nem gépkocsi terhelésre méretezték. Ahol földút keresztezi, ott meg­erősített alapozást kapott.- Mik a távlati célok?-Először majd egy gyorsa­sági kerékpárversenyt szeret­nénk rendezni a gyerekeknek, aztán pedig a Kerékpárút Ala­pítványnál szeretnénk pályázni fejlesztésre. Nyári- és vándor­táborok, kerékpártúrák kiindu­lója lehet ez a beruházás, ami Rimócot bekapcsolhatja az ide­genforgalomba is. - FZ — Pontosan nem lehet tudni, hogy hányán, de eddig körülbe­lül 15 ezren látogatták meg idén a szécsényi múzeumot. Zömé­ben az ország más vidékeiről érkeztek, részben pedig külföldi vendégek voltak, akik egy ma­radandó élménnyel gazdagodva messzire elvihetik Nógrád me­gye jó hírét...- 1992 hasonló időszakához képest csökkent a látogatottsá­gunk, viszont májustól szépen emelkedett az érdeklődők lét­száma. Az iskolai osztályokon kívül a külföldiek is elég sokan jöttek - mondja Babcsány Mi- hályné, a Szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum gazdasági ve­zetője.- Számszerűleg ez mit jelent?-Az év első négy hónapján 8400 látogatónk volt, májusban viszont 6024 - lapozza fel a ki­mutatást. Nem olyan nagy eredmény, hiszen volt már 11 ezer fő felett is májusban a láto­gatók létszáma.-Mi lehet a visszaesés oka? Emelkedett a belépőjegyek ára az utóbbi időben?- Igen, hiszen a mi költsége­ink is folyamatosan növeked­nek. Sajnos intézményünket is sújtja az általános elszegénye­dés, a pénztelenség, az emberek meggondolják, hogy mire költ­senek. Egy család nem biztos, hogy megengedheti magának a múzeumlátogatást. .. Ráadásul a kirándulók többsége messziről jön, az utazási költségek is ala­posan megnövekedtek az utóbbi időben, és meggondolják, hogy hová mennek el.-A belépők árának emelése kiegészíti a működés költségei­nek emelkedését?- Semmiképpen ...- Más múzeumokhoz viszo­nyítva mekkora a visszaesés?- Nálunk is ugyanolyan, mint a többi intézményben. Ez egyébként országos tendencia. Egyébként meg kell említe­nem, hogy az árainkat nem ki­fogásolja senki. Közben megérkezik az in­tézmény igazgatónője, dr Simán Katalin is.- Jó lenne, ha a megyei ide­genforgalmi hivatal is pontosan ismémé a nyitva tartási időnket. A szabályozás szerint több na­pos ünnep után is zárva kell tar­tanunk egy napot és a hétfő mindig szünnap - mondta.- Ha egy csoport előre beje­lentkezik, akkor hétfőn is kinyit­nak a számukra?-Természetesen, ha máskor nem tudnak jönni és mondjuk levélben előre jelzik látogatási szándékukat, akkor felkészü­lünk a fogadásukra. De ehhez persze azt is tudniuk kell, hogy hétfőn nem vagyunk nyitva.- A múzeum melyik részét szeretik a legjobban?- A vadászati kiállítás a leg­népszerűbb. Különösen a gye­rekeknek tetszenek a kitömött állatok, főleg a medve. Jelentős vonzerő maga a kastély is.-Milyen új kiállításokat ter­veznek?- A közelmúltban rendeztünk egy bemutatót arcképekből és ősnyomtatványokból. Ez egye­lőre marad. Egy konkrét ter­vünk van ezen kívül: őszre a nyári leletmentő munka tárgya­iból szeretnénk összehozni egy kiállítást.-A látogatók viselkedésével kapcsolatosan milyen tapaszta­latokat szereztek?-Főként a gyermekcsopor­tok fegyelme hagy sok kívánni valót maga után! Jellemző, hogy a velük lévő pedagógusok többnyire nem készítik fel őket a látogatásra. Gyakran előfor­dul, hogy ordítva kell távol tar­tani a gyerekeket a tárolóktól! Akad olyan csoport, amelyiket a legszívesebben visszaküldene az ember oda, ahonnan jött... Valahogy meg kellene értetni a gyerekekkel, hogy amit itt lát­nak, arra vigyázni kell, hiszen reprodukálhatatlan értékekről van szó. Nyugaton már elter­jedt, hogy olyan kiállításokat is rendeznek, amelyeken a tárgya­kat kézbe lehet fogni, ki lehet próbálni. Természetesen nem az eredetieket, hanem azok hű má­sát. Teljesen más dolog meg­forgatni egy kézimalmot, mint csak nézni... Ezek a kiállítá­sok számítógépes rendszerrel együtt működnek, amelyen ke­resztül adatokat lehet kérni a lá­tottakhoz. Meg kell azonban mondanom, hogy ezt semmi­képpen nem merném itt meg­csinálni, még akkor sem, ha lenne rá pénz. Az öntudat még nem fejlődött odáig ... Sajnos előfordul, hogy a fel­nőttek is türelmetlenek, és reg­gel a nyitás előtt már itt verik az ajtót! Mindez kortünet, együtt jár a napi rohanással és ideges­kedéssel. Vannak persze pozitív példák is.-Lopás vagy rongálás for­dult már elő?-Ez nagyon érdekes! A fo­lyosóról szokott időnként el­tűnni egy-egy cserép virág ... Szándékos rongálás nem na­gyon volt, de előfordult már, hogy a teremőr nem tudta féken tartani a gyerekeket és feldön­töttek egy-egy kiállítási tárgyat.- Honnan érkeznek a külföldi látogatók?-Főleg németek, hollandok, japánok, amerikaiak jönnek egyéni turistaként. Az idegen- forgalom szervezett csoportokat nem nagyon hoz ide. A helybeli Turinform irodával ugyan jó kapcsolataink vannak, de a na­gyobb irodák mintha mellőzné­nek bennünket. . Faragó Zoltán Készül a kerékpárút Bőven buzgó forrás a szülőföld folklórja Rárósi kulturális napok ’93 Látványos volt a kazári gyermektáncosok párnatánca Két és fél évtizeddel ezelőtt szervezték meg első alkalom­mal Ráróson a kulturális napo­kat. Az idei találkozó jubileumi rendezvény volt a javából. Kora délelőtt elindult már az érdeklődők folyama az Ipoly menti Rárósra, hogy tanúja le­gyen az idei ígéretes műsornak. Egymás után érkeztek be a csoportokat szállító járművek. A népviseletbe öltözött kislá­nyok, asszonyok úgy virítottak a zöld réten, mint a csodálatos tarka virágok. A zenekarok hangoltak, a táncosok gyors próbát tartották. A rárósi kulturális napok je­lentős múltra tekint vissza. Ahogyan ezt Brunda Gusztáv, a megyei közművelődési központ igazgatója elmondta a találkozó történetéről, ez a felső Ipoly völgyének és a Karancs völgyé­nek a folklór seregszemléje. A gyakorlat szerint azonban nem­csak ennek a szűkebb régiónak az együttesei, hanem a megyei gyermek és felnőtt folklór cso­portok színe-java fel szokott lépni. Ezt úgy is felfoghatjuk, mint a hollókői folklór talál­kozó előeseményét, noha a rá­rósi találkozó önmagában is egy külön kategória. Ez nem egyszerűen egy folk­lór műsor, ahol az emberek egyszerűen leülnek a nézőtérre és megnézik a színpadon tör­ténő eseményeket, hanem az itt élő emberek nagy találkozója. A különböző csoportok részt­vevői elvegyülnek egymással, esznek, isznak, beszélgetnek, majd bemutatják műsorukat és folytatódik a baráti eszmecsere. Olyan ez, mint egy búcsú. A rárósi napok szervezésé­hez, rendezéséhez természet­szerűleg segítséget ad a megyei közművelődési központ, felké­szítik a csoportokat. Az ünnepi forgatagban talál­koztunk Vérségi Aladárral, a litkei polgármesterrel, aki a há­zigazdája ennek a rendezvény­nek. Szívesen és örömmel be­szélt a találkozóról:- Az az igazság, hogy a köz­munkásaim java része, már csaknem egy hónapja itt tölti a munkaidő nagy részét.- Ezt a feladatot csak a litke- ieknek kell vállalni?- Az az igazság - válaszolja a polgármester -, hogy a terület a miénk, tehát elsősorban nekünk kell itt megfelelő körülménye­ket teremteni. Most vezettük be a vizet is. Az idei alkalomra megoldottuk a büfét is, ahol sült kolbász, virsli áll a résztvevők rendelkezésére. lálkozó kezdetben csak szűk körben zajlott, négy község részvételével. Valamikor ezt a termelőszövetkezet meg az áfész kezdeményezte, majd csatlakoztak a környező közsé­gek, míg végül megyei rendez­vény lett. Ha minden igaz, ak­kor ez a megye egyik legjelen­tősebb szabadtéri rendezvénye. A résztvevő csoportok számát - most öt csoporttal több van mint tavaly —, meg az érdeklődők számát tekintve is az. Most pél­dául olyan távolról is eljöttek a Nógrád megyei csoportok ün­nepére, mint Dunakiliti.- Elégedett polgármester úr?- Én akkor leszek csak elé­gedett, ha a tisztelt vendégek is elégedetten távoznak tőlünk. Időközben kezdetét vette a ta­rád Megyei Közgyűlés Közok­tatási és Kulturális Bizottságá­nak elnökét, aki ünnepi megnyi­tóját Tamási Áron gyönyörű szavai köré építette fel: Azért vagyunk a világon, hogy vala­hol otthon legyünk benne. Ez a gondolat azért is nagyon aktuá­lis, mert ehhez ismernünk kell önmagunkat, szűkebb-tágabb hazánkat, gyökereinket. A gyö­kerek meglelésének legfőbb forrása a szülőföld kultúrája. Szűkebb hazánknak egyik leg­fontosabb kultúrkincse a folk­lór, a népi hagyomány. Az üdvözlő szavak követően megkezdődött a 21 gyermek és felnőtt néptánccsoport - közte a szlovákiai Hrinovcan együttes - csodálatos bemutató sorozata. Pádár András Fellépésre vár a palotási csoport. Fotó: Rigó Tibor- Akkor ez nehéz örökség?- Nem beszélhetünk nehéz örökségről, mert mi örülünk neki és szeretnénk ezt még to­vább is fejleszteni. Ez a most negyedszázados ta­lálkozó. A nézőtéren ülő szá­zak, a fellépők hozzátartozói, rokonai, érdeklődők, a tánco­sok, gyerekek és felnőttek nagy figyelemmel hallgatták dr. Roz- gonyi József tanácsnok, a Nóg­Hálózat bővítés • Nógrádsipek. A községben megkezdődött az utcai közvilá­gítás korszerűsítése. Öt kivéte­lével valamennyi villanyosz­lopra korszerű, energiatakaré­kos, 15 wattos világítótest ke­rül, így összesen 36 darabot szerelnek fel belőlük az Émász szakemberei. A beruházás 300 ezer forintjába kerül az önkor­mányzatnak. Garanciális bejárás • Karancsság. A tavaly elké­szült ivóvízhálózat garanciális bejárására kerül ma sor a köz­ségben. Az út és a padka meg- süllyedésein kívül csak egy-két helyen okozott eddig gondot a vezeték sérülése és ezek sem kivitelezési, hanem anyaghibák miatt történtek. Tanterem-felújítás • Endrefalva. A községi álta­lános iskolában megkezdődött a nyári nagytakarítás, illetve a fertőtlenítő festés. Ezzel párhu­zamosan felújítanak két rosz- szabb állapotban lévő tantermet is, amelyekben linóleum és bú­torcserét hajtanak végre. Az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei miatt nem újíthatják fel az egész épületet. Támogatott tábor • Rimóc. A község képvi­selő-testülete 20 ezer forint egyösszegű táborozási támoga­tást szavazott meg az általános iskola tanulói számára. A ne­gyedik osztályosok több napra Egerbe utaztak, a felső tagoza­tos tanulók pedig fürdőhelyekre látogatnak el a pénzből. Szüret és borverseny • Szécsény. Az ősz még odébb van ugyan, de a városban meg­kezdődtek a szüreti mulatság előkészületei, beindult a szer­vező munka. A program színe­sítésére borversenyt is rendez­nek, amelyen helybeli és meg­hívott szőlősgazdák mérhetik össze bortermésük minőségét. Mivel a környék nem éppen minőségi bort termő szőlőskert­jeiről híres, vezérgondolatnak a „milyen ételhez milyen bor il­lik?” szlogent szánják. Közgyógyellátás • Ságújfalu. A község képvi­selő-testületének döntése értel­mében szociális rászorultság esetén közgyógyellátásra jogo­sult az a személy, akinek havi gyógyszerköltsége eléri, vagy pedig meghaladja az egy család­tagra eső jövedelem hat száza­lékát. Az igényléshez csatolni kell az orvos, illetve a gyógy­szerész nyilatkozatát, a rendsze­res gyógyszerhasználatra és a gyógyszerért fizetendő díj iga­zolása céljából. Nem állapítható meg jogosultság, ha a havi gyógyszerfogyasztás összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj öt százalékát, illetve ha a kérelmezőnek az egy családtagra eső jövedelme túlszárnyalja a minimális öreg­ségi nyugdíj kétszeresét. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom