Nógrád Megyei Hírlap, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-15 / 137. szám

BUJÁKON ARCULCSAPTÁK A DEMOKRÁCIÁT ­oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP Már telefonon is előfizethet a BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Nógrád Megyei Hírlapra! 1993. JUNIUS 15. KEDD IV. ÉVFOLYAM 137. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Hívja a (32) 312-542-es telefonszámot! Kormánypárti csoportot alkotva Magyar Igazság-frakció Magyar Igazság néven parlamenti frakciót alakít a néhány héttel ezelőtt MDF-es képviselőkből létrehozott Magyar Igazság Nemzet­politikai Csoport. A hétfői több mint 4 órás ülésükön született dön­tésről Zétényi Zsolt, a csoport tagja tájékoztatta a sajtó képviselőit. A hivatalos bejelentéssel vártak, mert tájékoztatni kívánták Antall Jó­zsef miniszterelnököt és Szabad György házelnököt. Csurka István az üjonnan létesülő képviselőcsoport tagjaként azt iselmondta: a frakció legalább 10 tagú, de elképzelhető, hogy akár ti­zenöten is belépnek. A házszabály tanulmányozása után a frakciót al­kotó képviselők, akiknek névsorát még nem hozták nyilvánosságra, ügy döntöttek: nem ellenzéki, nem független, hanem kormánypárti csoportot alkotnak. Ez azonban nem befolyásolja őket abban, hogy minden egyes kormány-előterjesztés előtt mérlegeljék álláspontju­kat. (MTI) Stabilizáld szerep a „nyugtalan régióban” Nagyon sikeresnek és hasz­nosnak minősítette háromnapos norvégiai látogatását Szabad György. Az Országgyűlés elnöke tegnap sajtóbeszélgetésen szá­molt be skandináviai útjának ta­pasztalatairól. Elöljáróban elmondta: Nor­végiában nagyra értékelik azt a szerepet, amelyet Magyarország tölt be a közép-európai „nyugta­lan régióban’1. Úgy tartják, hogy Magyarországnak egyfajta stabi­lizáló szerepe van a térségben. Különösen figyelemre méltónak ítélik, hogy az ország megőrizte belső politikai stabilitását és problémáit a nemzetközi nor­mák szerint igyekszik megolda­ni. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a skandináviai országban nagy érdeklődéssel tekintenek a Magyarországhoz fűződő kap­csolatokra. A norvég törvényho­zás vezetőivel folytatott megbe­széléseken megállapodtak ab­ban, hogy a különféle nemzetkö­zi szervezetekben törekednek ál­láspontjaik egyeztetésére. (MTI) Viharkár: 160 millió Meghaladja a 160 millió forin­tot a szombat esti szegedi vihar­kár — közölte Lippai Pál, Szeged város polgármestere a válságstáb ülésén. A tanácskozáson részt vett többek között a közlekedési miniszter, valamint a belügyi és a pénzügyi politikai államtitkár. Göncz Árpád köztársasági elnök együttérzéséről és támogatásáról biztosította a természeti csapás sújtotta várost. Egyeztetnek a Malévnál A Malévnál folytatódtak az egyeztető tárgyalások a szak- szervezetek és a vállalat vezetése között a munkavállalói bérköve­telések ügyében — közölte a Ma­lév szakszervezetének illetékese. Pardi István abban bízik, hogy keddig sikerül megtalálni a meg­egyezés módját, amelyhez mind­két félnek engedményeket kell tennie. Biztonság — a NATO-ban Magyarország és Lengyelor­szág egyaránt a NATO-hoz való csatlakozásban látja biztonság- politikai jövőjét — jelentette ki Szendrei László honvédelmi ál­lamtitkár azt követően, hogy tár­gyalt lengyel kollégájával. Eltért viszont abban az álláspont, hogy a lengyelek szerint a közép-eu­rópai térség államainak együtt kellene kérniük felvételüket a NATO-ba, míg a magyar állás­pont szerint külön-külön. Csúcstalálkozó előkészítése Kodolányi Gyula miniszterel­nöki főtanácsadó vezetésével külügyi delegáció utazott Hel­sinkibe, hogy előkészítse az ok­tóberre tervezett hármas — ma- gyar-észt-finn — miniszterelnöki csúcstalálkozót. Határzár A magyar-szlovén határsza­kaszon Rédicsnél és Bajánse- nyénél továbbra is szünetel az át­kelés, mert a túloldalon trakto­rok zárják el az utat — közölte hétfőn délután a határőrség ille­tékese. Elmondta: bizonytalan, hogy mikor indulhat meg a for­galom, ezért a letenyei átkelőt ja­vasolják az utazóknak. Pusztulnak a nógrádi tejtermelő-telepek Rohamosan csökken az állatállomány Bizonyára nem meglepő megyénk olvasóinak, hogy kénytele­nek vagyunk immár sokadszor megerősíteni a Földművelésügyi Minisztérium közelmúltban közzé tett tájékoztatását, mely sze­rint az állatexportot korlátozó embargó miatt tovább romlott az állattenyésztés helyzete. Mindannyiszor sokféleképpen jeleztük, ha nem történik sürgős intézkedés, tönkremegy a megye állatál­lományának jó része. Természeti adottságaink és termelési szo­kásaink a szarvasmarha, a birka és kis mértékben a sertéste­nyésztésnek kedveznek. Néhány gazdaságban a mára kialakult helyzetről kértünk információt. Mivel a tej átvételi ára a ko­rábbi években igen lecsökkent, a tejelőállományt négyszázról háromszázötvenre mérsékelték a palotási szövetkezetben. Most, hogy a tej újra fontos élelmezésügyi cikké vált, a gazdaság saját állományából 50 új tehén beállításával növelte a létszámot. Ezeknek két évre van szükségük ahhoz, hogy tej- mennyiségben elérjék a kívána­tos szintet. Amennyiben ez nem sikerül, akkor szóba jöhet az ál­lomány csökkentése. Erre azonban csak akkor kerül sor, ha a gazdaság hosszabb távú ér­deke ezt kívánja, illetve ha a kormány agrárpolitikája erre kényszeríti. A termelt tej értékesítése sem korábban, sem most nem okoz gondot. Az extraminőséget vi­szont nem tudják elérni, mert igen szigorúak az átvételi minő­sítés feltételei. Ha közülük egyet nem teljesítenek, már elestek a nagyobb ártól. Jelen­leg a szomatikus sejtszám szük­ségesnél alacsonyabb volta mi­att, ami összefügg néhány tehén tőgygyulladásával, ehhez kap­csolódó betegséggel, meg kell elégedniük az alacsonyabb ár­ral. Mivel esetenként ez néhány tehénnél jelentkezik, ügyelnek arra, hogy a kifejt tejet ne (Folytatás a 3. oldalon) Dolgozók Népi Demokratikus Szövetsége Nem indulnak a választásokon A Dolgozók Népi Demokrati­kus Szövetsége (DNDSZ) nem indul a jövő évi választásokon, de civil szervezetként a baloldali erőket kívánja támogatni — kö­zölte Sulin József elnök a szövet­ség tegnapi sajtótájékoztatóján. A szervezet programjáról szólva elmondta: olyan társadal­mat akarnak, amelyben a dolgo­zó nép akarata a meghatározó. Elsődleges céljuknak a baloldali erők összefogásának elősegítését tekintik, ennek érdekében már megbeszéléseket kezdtek egyes P ártokkal és szervezetekkel. árgyalópartnereik közül Sulin József a Munkáspártot, az MSZOSZ-t és a Pedagógus Szakszervezetet említette. A tavaly márciusban alakult szövetség távlati célja, hogy elő­segítse a népi demokrácia Kiala- kinását. Az elnök ezzel kapcso­latban leszögezte: nem a Kádár- rendszert akarják visszahozni, hanem azt, ami abban jó volt. (MTI) A tulajdonváltásért Együttműködési megállapo­dást írt alá hétfőn a Magyar Ipar- szövetség nevében Sümeghy Csaba elnök és Pongrácz Tibor, az ÁVÜ igazgatótanácsának el­nöke. A megállapodás alapján a jö­vőben a Magyar Iparszövetség valamennyi, rendelkezésére álló kommunikációs rendszerébe — így videotext-hálózatába is — bekapcsolja az ÁVÜ-informáci- ókat. A két szervezet közös célja, hogy az állami tulajdon privati­zációja a jelenleginél is nagyobb nyilvánosságot kapjon. Az Iparszövetség azt reméli — hangzott el az aláíráskor —, hogy tagszervezetei révén a tagság így bekapcsolódhat a tulajdonvál­tásba. (MTI) Saját fiát használta csalétkül Erőszak a patakparton Saját fiát használta csalétkül az a férfi, aki múlt hét pénteken Szerencsen megerőszakolt egy 14 éves kislányt. A Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Rendőr-fő­kapitányság tájékoztatása sze­rint a mezőzombori kislány édes­anyja arról tett bejelentést júni­us 11-én, hogy lányát egy isme­retlen, 40 év körüli férfi Szerencs külterületén, a Szerencs-patak partján megerőszakolta. A hely­színre érkező forrónyomos cso­port a lány kihallgatása során megállapította, hogy a sértett a város vasútállomásán ismerke­dett meg az erőszakoskodóval. A „szatír” azzal csalta lakására a fiatal lányt, hogy bemutatja a fiá­nak, és fényképet is ad neki a csa­ládjáról. Ezt követően egy elha­f yott helyen fenyegetéssel arra ényszentette, hogy közösüljön vele. A rendőrség még aznap este elfogta a bűncselekménnyel ala­posan gyanúsítható P. László 38 éves, foglalkozás nélküli legyes- bényei lakost, aki ellen erősza­kos közösülés bűntette miatt in­dult eljárás. Vendégünk Velajati Ma Budapestre érkezik Ali Akbar Velajati iráni külügymi­niszter. Ő az első vezető iráni po­litikus, aki a rendszerváltást kö­vetően Magyarországra látogat. Az iráni diplomácia feje nyolc évvel ezelőtt, 1984 decemberé­ben már járt Magyarországon. Most Jeszenszky Géza külügy­miniszter 1991. januári teherani látogatását viszonozza. A résztvevők a megérkezés utáni pillanatukban Fotó: Rigó Folytatódik a szakmai hagyomány Sportújságírók tanácskozása A magyar sportújságírók tár­sadalmában immár hagyomány, hogy évente - a szokásos orszá­gos összejövetel mellett - regi­onális tanácskozást is rendez­nek. Minden esztendőben más-más helyszínen jönnek össze a toliforgatók: idén a ke­let-magyarországi sportújságí­rók szakmai konferenciájának megyénk ad otthont. A Nógrád Megyei Hírlap, az Axel Springer-Magyarország Nógrád Megyei Irodája és a megyei sportigazgatóság közös rendezésében Salgótarjánban beszélik meg két napon át közös dolgaikat a Dunától keletre lévő megyék sportújságírói, s vitat­ják meg ezzel párhuzamosan a legfontosabb szakmai feladato­kat. Ezt a munkát Boskovics Jenő, a MUOSZ sportújságíró szakosztályának titkára és Sze­keres István, a szakosztály alel- nöke vezeti. Hétfőn a Sajtóház klubjában találkoztak a résztvevők, ahol Sulyok László, lapunk főszer­kesztője köszöntötte a megje­lenteket, s adott rövid tájékozta­tást a Hírlap munkájáról. Ezt követően a sportújságírók a Strand Hotelben tartottak rövid eszmecserét a mindannyiukat érdeklő szakmai kérdésekről, a sportújságírás aktuális felada­tairól. Az est folyamán a Somosi Fogadóban folytatták eszme­cseréjüket vendégeink. Itt Ré- pássy László megyei sportigaz­gató rövid tájékoztatót adott szűkebb pátriánk sportéletéről, gondjairól, problémáiról. Ma a sportújságírók szintén aktuális kérdések megtárgyalá­sával folytatják munkájukat. Ezúttal a helyszín a Somosi SE sportbázisa lesz, ahol megyénk néhány sportvezetőjével és sportolójával is találkoznak vendégeink. (vaskor) Ferencsik — ÁHZ Emlékgyűrű Kármán Vera hegedűművész kapta idén az Állami Hangverseny- zenekar tagjainak titkos szavazásával odaítélt Ferencsik — ÁHZ Em­lékgyűrűt. Ä dijat, amelyet minden évben az 1984. június 12-én elhunyt Fe­rencsik János karmester — az Állami Hangversenyzenekar volt fő­zeneigazgatója — emlékére adnak át, immár kilencedszer ítélték oda. Az kaphatja meg, akit művészi munkája és emberi magatartása alap­ján az ÁHZ arra érdemesnek tart. Kármán Vera hegedűművész, aki első hegedű szólamvezetője az ÁHZ-nak, hétfőn a Zeneakadémián Bozay Attilától, a Nemzeti Fil­harmónia igazgatójától vette át az emlékgyűrűt. (MTI) Taejon Expo ’93 Magyar pavilon Koreában Magyarország is részt vesz az augusztus 7. és november 7. kö­zött megrendezendő koreai vi­lágkiállításon, a Taejon Expón. Az erről szóló megállapodást tegnap Budapesten írta alá Ká­dár Béla külgazdasági miniszter, a kiállítás kormánybiztosa és Oh Myung, a Taejon Expo ’93 szer­vezőbizottságának elnöke. A koreai világkiállítás az idei év legnagyobb világrendezvénye lesz. A Koreai Köztársaság 1990-ben nyerte el a BIE hozzá­járulását, hogy B-kategóriájú szakkiállítást rendezzen. „A fej­lődés űj útjainak kihívása” című kiállításon 114 ország és 23 nem­zetközi szervezet vesz részt. Az egyes nemzeti pavilonok egysé­gesen, 324 négyzetméteres panel blokkban helyezkednek el. A pavilonokat a koreai kivitelezők építik. Az expo megrendezése és üzemeltetése csaknem 4 milliárd dollárba kerül, beleértve az inf­rastrukturális beruházásokat is. A magyar pavilon bemutatja egyebek közt hazánk és Korea kapcsolatának történelmi hátte­rét, a magyarországi gyógyvizek hasznosítását, a biotechnikát, az energetikában elért eredménye­inket, s ízelítőt ad az 1996-os bu­dapesti expóból is. Erkel Ferenc: István király Erkel Ferenc: István király cí­mű operáját augusztus 20-án párhuzamosan mutatja be a Bar­tók rádió és a Magyar Televízió 1-es csatornája. Erkel 1884-ben felkérésre, az Operaház megnyi­tására komponálta a művet. A háromfelvonásos drámai alkotás a zeneszerző utolsó operája, amelynek ősbemutatója 1885- ben volt. Az István király új hangfelvételének elkészítésével befejeződött az Erkel-életmű rá­diós zenei feldolgozása. A tömö­rített zenedráma hangfelvételé­nek sajtóbemutatöját hétfőn tar­tották a Magyar Rádió Már­ványtermében. István király szerepét Martin János énekli, Gizella királynét Takács Tamara szólaltatja meg. Imre herceget Daróczi Tamás, Cresimirát, Imre feleségét Szendrényi Katalin kelti életre. A hangfelvétel a Magyar Rádió Énekkakarának és Szimfonikus Zenekarának közreműködésé­vel készült. Az opera zenei anya­gát Németh Amadé, a Dobsa Já­nos nyomán készült librettót Ru- itner Sándi r dolgozta át; Váradi Antal sző -gét pedig Dalos László írta újra. Az opera rádiós változata Ruitner Sándor irányí­tásával készült el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom