Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29-31 / 124. szám

1993. május 29-31., szombat-hétfő BALASSAGYARMAT ES KORNYÉKÉ HÍRLAP Nógrádkövesd: kő hátán kő A Pest Környéki Kőbányák Kft. nógrádkövesdi üzemében évente 110 millió forint értékben termelnek követ, amelyet elsősorban Budapesten és a főváros vonzáskörzetében értékesítenek. Új orvost keresnek Nógrádkövesdre tavaly isko­laigazgatót, idén pedig új kör­zeti orvost keres a település ön- kormányzata. A korábban eb­ben a feladatkörben tevékeny­kedő doktor ugyanis az idén nyugdíjba fog menni. A pályá­zatot annak ellenére, hogy akad­tak jelentkezők, újból ki kellett írni, mert ajelöltek nem feleltek meg minden követelménynek. A Nógrádkövesdet, Szécsénkét és Gálgagutát ellátó orvosnak ugyanis a kívánalmak szerint belgyógyásznak kellene lennie. Azt, aki elnyeri a megbízatást, felújított orvosi lakással várja a község. Körkép a balassagyarmati gazdálkodókról Százmilliós nyereséget termeltek Hogyan boldogulnak a balas­sagyarmati és a város környé­kén működő gazdálkodó szer­vezetek? Hogyan alakultak a térségben a gazdasági folyama­tok 1992-ben? Ahhoz, hogy er­ről bármit mondhassunk, nyil­ván hosszas és nagyon részletes elemzések kellenének, azonban néhány következtetést megkoc­káztathatunk, ha az adóhivatal­hoz benyújtott bevallásokat megvizsgáljuk. A múlt évre jel­lemző adatokról és tendenciák­ról kérdeztük dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébetet, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságá­nak vezetőjét.-Balassagyarmat 210 gaz­dálkodója összességében közel 100 millió forint nyereséget produkáltak. Ez azt jelenti, több mint száz vállalkozónál 200 milliós nyereség, száznál 100 milliós veszteség képződött, a többi eredmény nélkül műkö­dött.- Jellemző adat, hogy a nye­reség legnagyobb részben kft.-knél jelentkezett, a veszte­ség meghatározó hányada pedig állami vállalatoknál realizáló­dott. Ezek az arányok jól szem­léltetik a tulajdon- és a profil- forma változásából adódó gaz­dasági fellendülés lehetőségét.- A jogi személyiség nélküli gazdálkodók fele nyereséget, fele veszteséget produkált, vi­szont az 57 milliós nyereségük ötszöröse a veszteségüknek.- A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kö­rében meghatározó a nyeresé­ges gazdálkodás. A városban működő 210 gazdálkodóból több mint száznál képződött po­zitív adóalap, összesen 200 mil­lió forint, amely után - az adó- kedvezményeket figyelembe véve - közel 53 milliós adófize­tési kötelezettséget vallottak az adózók. Azok az egyéni vállal­kozók pedig, akikre nem vonat­kozik a társasági adó (Balassa­gyarmaton több mint 800-an vannak), összességében min­tegy 13 milliós veszteséget könyvelhettek el.- A városkörnyéki 77 gaz­dálkodó esetén valamivel ked­vezőtlenebb a kép, mint Balas­sagyarmaton, hiszen összessé­gében mintegy 230 millió forint volt a veszteségük. Az adófize­tők körönkénti megoszlása ha­sonlóan alakult, mint Balassa­gyarmaton.- Ha a megye egészét tekint­jük, elmondható, hogy a körzet vállalkozóinak bevétele 8,6 mil­liárd forint volt (annak ellenére, hogy ebben a térségben szeré­nyebb az exporttevékenység, mint Nógrád egyéb régióiban), s ez a megyei bevétel 16 száza­lékát jelentette. Ugyanakkor a kigazdálkodott nyereségük a megyeinek csak 8 százaléka volt. Ennek megfelelően alakult az adófizetési kötelezettségük is; a megyei befizetésnek csak mintegy 9 százaléka érkezett innét.- Fontos még kiemelni, hogy a gazdálkodók több mint 5000 embernek biztosítanak megél­hetést a városban és annak kör­nyékén. A fentiek alapján el­mondható, a gazdálkodók köré­ben különösen élesen tapasztal­ható a gazdasági környezettel szembeni, a piaci keresletért ví­vott harc, s ezt az adatok is tük­rözik. Fenyvesi Ágnes Fogas” kérdések Dej táron 55 Keep smiling! Azaz: Légy vidám! Nyugat-Európában szinte kötelező ezt a szlogent betartani, mert egy „savanyú fi­gurával” ugyan kinek lenne kedve szót váltani. Mosolyogj! Ennek persze, van egy feltétele: nem árt, ha mutatósak a foga­ink. Nálunk sajnos, még nincs akkora kultusza a szájhigiéné­nek, mint nyugaton, bár egyre több helyen megadatnak az eh­hez szükséges feltételek. Dejtá- ron immár nyolcadik éve mű­ködik fogorvosi rendelő, s ide járnak a drégelypalánkiak és az ipolyveceiek is. Dr. László Ju­dittól, a körzet vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a kezdeti időszak­hoz képest megnőtt a betegek száma, ami elsősorban annak köszönhető, hogy már helyben van a rendelő, nem kell az itt élőknek órákat utazni, hogy fogorvoshoz jussanak. Jelentős eredmény az is, hogy az óvodá­sok és az iskolások rendszeres ellenőrzését és szűrését helyben végezhetik. Megtudtuk, hogy gyakorlatilag minden műszer megvan, ami egy korszerű fo­gászaton szükséges, már csak a betegek nyilvántartásának kor­szerűsítése van hátra. Ám ez is megoldódik, ha számítógépet kap a fogorvosi körzet. Dr.László Judit orvos és Benyó Jánosné asszisztens munkában Balassagyarmaton módosult a közterületek rendje Megszigorított szabályozás Letáborozhat-e egy vándor- cirkusz a városban? S ha igen, hol és milyen feltételekkel? Parkolhatunk-e autónkkal hu­zamosabb ideig (mondjuk hete­kig, hónapokig) egy helyen anélkül, hogy fizetnénk? Nyit­hatunk-e „piacot” a járdán, azaz kik és milyen körülmények kö­zött árulhatnak az úton? Ha óriás transzparenseken akarjuk hirdetni cégünket vagy legújabb termékünket, mindenféle meg­kötés nélkül, bárhol megtehet- jük-e? Többek között ezekre a kér­désekre is választ kapunk, ha tanulmányozzuk Balassagyar­mat város közterületeinek hasz­nálatáról szóló rendeletet, ame­lyet a közelmúltban módosítot­tak.-A korábbi, valójában na­gyon liberális szabályozás egy kicsit szigorúbb lett, s hatálya nemcsak a klasszikus értelem­ben vett közterületekre (utakra, járdákra, parkokra) terjed ki, hanem vonatkozik az minden olyan területre, amely közforga­lom előtt nyitott, például az át­járókra, az árkádokra a sportpá­lyákra is. Moór Mátyás, a polgármes­teri hivatal műszaki osztályának vezetője beszélt arról az új ren­deletről, amely július 1-vel lép hatályba.- Ä rendelet vezérelve to­vábbra is az maradt, hogy a köz­területeket elsődleges rendelte­tésének megfelelően mindenki korlátlanul és díjtalanul hasz­nálhassa. Szabályozás és díjfi­zetés tehát csak az alapvető funkciótól való eltérés esetén szükséges, akkor, ha valaki mű­ködésével időlegesen, ám ér­telmes céllal elfoglalja az emlí­tett területek egy részét (például árusítás céljából standot, asztalt állít fel valaki a járdán, mutat­ványos tevékenységet folytat).-Időben is szabályozni kí­vánjuk ezeket az alkalmi közte­rület-foglalásokat. Ez azt je­lenti, hogy minden évben októ­berben, novemberben meghir­detjük a jövő évi lehetőségeket, s az elbírálást követően megköt­jük a következő évre a szerző­déseket. Erre több okból is szükség van. Egyrészt, hogy egy minimális bevételi forrás­hoz jusson a város, másrészt hogy meglegyen a jogbiztonság és az ellenőrizhetőség. Vagyis, hogy tervezhető legyen a város közterületének hasznosítása.- Nem titkolt az önkormány­zatnak az a szándéka sem, hogy ezzel a rendeletmódosítással újabb bevételi forráshoz jus­sunk. Ez az oka annak, hogy a korábban liberális szabályozást megszigorítottuk. Például a te­lepülésen fellelhető reklámtáb­lák elhelyezéséért, a járdán tör­ténő árusításért nem mindig fi­zettek a hirdetők, a kereskedők. Valójában egy joghézag volt ezekben a kérdésekben. A cé­lunk tehát egyértelműen az, hogy javítsuk a város anyagi le­hetőségeit. Az is nyilvánvaló, hogy az így befolyt összeget visszaforgatnánk a közterületek karbantartására. A rendelet részletes és teljes szövegét bárki elolvashatja a polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálatán, illetve a városi könyvtárban. Épül a nyugat-nógrádi ivóvízhálózat A Duna megyénkbe érkezik Magyamándor környékén meg­kezdődtek a Nyugat Nógrád tér­ségi ivóvíz távvezeték építésé­nek munkálatai. A beruházás - amelyet a Nógrád Megyei Ön- kormányzat végeztet - címzett támogatásból valósul meg, ösz- szes költsége pedig nem keve­sebb mint 122 millió forint. Ezt az összeget az országgyűlés biz­tosítja. A dunai ivóvíz-távvezeték építése kilenc Balassagyarmat környéki községet érint, s ezek­nek a településeknek többek között vízvételi, csatornázási lehetőséget biztosít a program. A megépülő ivóvíz-távveze­ték hossza összesen 30 kilomé­ter lesz, s amely három sza­kaszban kerül megépítésre. A Szente-Magyamándor kö­zötti ivóvíz-távvezetéket a ma­gyar-svájci Schumacher Rt. építi, költsége 19,2 millió fo­rint, s várhatóan ez év szeptem­ber 30-áig átadják. A Magyamándor, Mohora, Szügy közötti ivóvíz-távveze­téket a Vizslás-újlaki Vitra Rt. építi 30 millió forint költséggel, és várhatóan szintén 1993 szep­tember végén végeznek az ot­tani munkálatokkal. A Magyamándor, Cserhátha- láp, Cserhátsurány, Heren- csény, Terény és Szanda közötti ivóvíz-távvezetéket a szentend­rei Terra 89 Közműépítő Kft. építi. A munkaterület átadása már megtörtént, a szerződés szerint 1994. május 31-éré feje­ződnek be a munkák. Ugyanak­kor a kivitelező azt akarja, hogy még ebben az évben elkészítse a teljes távvezetéket, a víztározó medencéket, a nyomásfokozó­kat, illetve -csökkentők és az egyéb kiszolgáló létesítménye­ket. A beruházás költsége ezen a szakaszon 72 millió forint. Az ivóvíz-távvezeték .főleg mezőgazdasági területeden épül, ezért kártalanítást fizetnék majd az érintetett tulajdonosok­nak. Balassagyarmat és környéke Vezetékes ivóvíz • Szügy. A települést ellátó vízvezeték-hálózat kiépítésének munkálatai a napokban befeje­ződtek, már csak a műszaki át­adás van hátra. A falut Balassa­gyarmattal összekötő csőveze­ték elkészülte után két héten be­lül megtörténhet a szügyi háló­zat üzembehelyezése. Pünkösd Pesten • Magyamándor. A faluból ötvenen vehetnek részt a buda­pesti Pünkösdi Fesztivál hétfői programjain, a Liszt Ferenc Ze­neakadémián megrendezésre kerülő koncerten. Az ingyenes lehetőséget a rendezvény házi­gazdái biztosították a település lakóinak. Állás nélkül • Patak. A községben élő 1100 emberből közel száz az állásta­lanok száma, s egyre több a rá­szorult, akik nem jogosultak a munkanélküli ellátásra. Jelenleg 25 munkanélkülit kell az ön- kormányzatnak eltartania. Bővülő intézmény • Érsekvadkert. A keresztény iskolában a következő tanévtől újabb tizenöt kisdiák kezdheti meg a tanulmányait. A nevelő- testület két pedagógussal bővül; egyikük Budapest legjobb okta­tási intézményéből, a Fazekas Mihály Általános Iskolából ér­kezik, biztosítva ezzel az okta­tás jó színvonalát. Következő számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Gyógyítás a természet erejével A régi Kínában az számított jó orvosnak, akinek kevés be­tege volt, mert ez szerintük azt jelentette, hogy a doktor meg tudta gyógyítani, aki hozzá for­dult. Indiában, az Ayurvéda ta­nítása szerint az embert első­sorban önnön maga képes ki­mozdítani bajából (ebből a nyu­gati, klasszikus orvostudomány is elismer annyit, hogy a beteg­nek akarnia kell a gyógyulását). De a keleti gyógyászatok közö­sek abban, hogy a természet ere­jét maximálisan próbálják ki­használni, tehát ismerik és al­kalmazzák a gyógyító növénye­ket is. Nálunk, a technika vált meghatározóvá, s valljuk be, a szervezetünk számára gyakran roppant koncentrált kemikáliá­kat hajlamosak vagyunk előny­ben részesíteni. Ezt erősíti, hogy nagyon sok orvos a termé­szetgyógyászati terápiákat ku- ruzslásnak minősíti. Ám vannak olyanok is, akik meg pont en­nek az ellenkezőjét vallják. Azt hiszem, a vita eldönthetetlen, így az a helyes, ha megadatik a lehetősége a betegnek, hogy ő maga választhasson, milyen gyógymódot akar kipróbálni. Ehhez azonban meg kell terem­teni a szükséges feltételeket. Érsekvadkerten közel másfél esztendeje nyitott ki egy bol­tocska, ahol a falu lakói hozzá juthatnak a gyógynövényekhez. Az üzlet tulajdonosa: dr. Matus Dr. Matus Mária Mária gyermekorvos. Vele be­szélgettünk a természetgyógyá­szatról. — Az orvosok társadalma meglehetősen megosztott a te­kintetben, hogy helyes-e herbá­riumokat alkalmazni a gyógyá­szatban, van-e egyáltalán gyó­gyító hatásuk, vagy a legtöbb­jük ereje csak placebó hatáson alapszik.- Úgy gondolom, hogy a herbáriumok a betegség kezdeti stádiumában és az utókezelés során nagyon jól kiegészítik, egyes esetekben pedig helyette­síthetik a gyógyszereket. Ezért magam is szoktam javasolni ezeket a pácienseimnek, akik eldönthetik, hogy kipróbálják-e a természetes szereket, vagy in­kább maradnak a gyógyszerek­nél.- Vannak természetgyógyá­szok, akik esküsznek néhány csodaszerre, egyesek például a svédkeserűt „istenítik”. Van-e valamilyen készítmény, amit ön előnyben részesít a többivel szemben?- Szinte minden bajra van gyógynövény, de a probléma jellege és milyensége határozza meg, hogy mit kell alkalmazni.- Szavaiból az derül ki, ön jól ismeri a herbáriumokat és azok hatásait. Honnét ez a tudás?- Mindig is érdekeltek az új dolgok, s úgy gondoltam, hogy érdemes a gyógynövényekkel mélyebben megismerkedni, e célból részt vettem egy termé­szetgyógyász tanfolyamon. De az is tény, hogy ezt az ismeretet nem lehet két-három hónap alatt elsajátítani, ezért autodidakta módon azóta is képzem magam.-A mindennapi munkája so­rán is használja az ott szerzett tapasztalatait?-Igen. Véleményem szerint a gyógynövények azért előnyö­sek, mert a szintetikus szerekkel ellentétben nincs mellékhatá­suk, bár az is igaz, hogy nem minden esetben alkalmazhatók. Akkor azonban, ha lehetőség van a használatukra, ajánlani szoktam a pácienseimnek.-fenyvesi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom