Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29-31 / 124. szám

HÍRLAP ÜNNEPKÖSZÖNTÖ 1993. május 29-31szombat-hétfő Pünkösd A liturgia, amely Jézus Krisztus életének, a megvál­tás művének titkait jelenti meg és dramatizálja az egy­házi év folyamán, a húsvét utáni „szent ötven napon” a feltámadt Krisztusra irányítja a figyelmet. Arra a Krisz­tusra, aki „megmutatta ma­gát”, azaz többször is megje­lent apostolainak, megen­gedte, hogy megérintsék őt és evett velük, így bizonyít­ván, hogy valóban feltámadt és él. 40 napon át oktatta őket az Isten országáról, mi­közben parancsot adott nekik az evangélium hirdetésére és megígérte a Szentlélek eljö­vetelét. Majd a 40. napion apostolainak a szeme láttára felhőkbe burkoltan felemel­kedett a mennybe, ahonnan a világ végén jön el ismét, hogy megítélje az egész em­beriséget. Az Úr mennybemenetelét (Asccnsio Domini) Szent Ágoston tanúsága szerint már a IV. században megül­ték. Az ünnep magyar elne­vezése (áldozócsütörtök) arra utal, hogy nálunk száza­dokon át ez a nap volt a hús­véti áldozás határnapja. Mi­vel áldozócsütörtök paran­csolt ünnep, amelyen a szentmisén való részvétel kö­telező, Magyarországon munkanap, ezért a magyar püspöki kar az idei ünnepre! (május 20.) a következő, va­sárnapra (május 23.) helyezte át. Az Úr mennybemenetelé­nek az ünnepével azonban nem záródik le a húsvéti idő­szak. Az üdvösség titokzatos művének a végső megkoro­názása a húsvét utáni S0. nap (gör: pentekosté), azaz pün­kösd, a Szentlélek eljövete­lének az ünnepre, (idén május 30.) Az Apostolok Cselekede­teinek az elbeszélése szerint 10 nappal Jézus mennybe­menetele után az apostolokra lángnyelvek formájában le­szállóit a szentlélek, akit Jé­zus megígért és akinek eljö­vetelével a megváltás műve beteljesedett. A Szentlélek ugyanis az eltávozott Jézust helyettesíti: eddig Jézus tar­totta össze a kis közösséget, Jézus tanította az igazságot, ettől kezdve a Lélek végzi el ezt, aki egyben meg is erősíti az apostolokat — és a híveket -, hogy bátran tanúskodjanak Jézus felől. Pünkösd azonban nemcsak a Szentlélek eljöve­telének, hanem az egyház alapításának és az újszövet­ség törvény kihirdetésének az ünnepre is. A protestáns egyházak, a sok évszázados hagyomány alapján (amellyel a katolikus egyház a II. vatikáni zsinat li­turgikus reformja alapján szakított) a karácsony és a húsvét mellett önálló főün­nepnek tartják pünkösdöt, és másnapját is megülik Az ortodox egyházak pünkösdkor más keresztény egyházakkal együtt szintén a Szentlélek eljövetelét ünnep­ük. Mivel azonban a húsvét kiszámításánál az úgyneve­zett ó-naptárhoz ( a jukián naptárhoz) alkalmazkodnak, így csak kivételesen eshet az ortodox pünkösd a gregorián naptárt használó több keresz­tény egyház pünkösdjére. (Az idén június 6.) A zsidó húsvét (peszach ) utáni 30. naprot, a „hatak ün­nepét" (savuot) a zsidók is megülik. Ez eredetileg ara­tási ünnep volt, amellyel egybekötötték a Sinai he­gyen történt kinyilatkoztatás, a tóra-adás emlékezetét. A húsvét eltérő kiszámítása miatt azonban a pünkösd és a savuot - bár közel van egy­máshoz - csak kivételesen eshet egybe. (Az idén május 26.) Gecse Gusztáv Igeliturgia a Magyar Út Körök alakuló ülésén Régi szólam, hogy a pap ne politizáljon, de nem tisztáztuk, hogy mi a politika Szembe kell nézni azzal, hogy belső problémákkal küszködik az egyház. Az első probléma abból adódik, hogy nem jut mindenhová pap. A második, hogy konzervatív lett a magyar egyház egy bi­zonyos rétege, mert az egyház papjainak 60 százaléka 60 éven felüli. - Mondta Szabó József, a Katolikus Népfőisko­lái Szövetség országos elnöke, a Magyar Népfőiskolái Ka­mara elnökségi tagja, ka- rancsvölgyi plébános.- Önnel szemben ülve nem tudom megkerülni, hogy a poli­tikáról, közéletről beszélges­sünk. Mennyire szorítja hát­térbe az ilyen vonatkozású tevé­kenysége a lelkészi hivatását? Megújhodás-Ma a papok munkája, a konkrét magyar helyzetben, egész más, mint a 40 év alatt volt. A papok nem csak liturgi­kus funkciókat töltenek be a jö­vőben, hanem egy-egy egyház- község vezetőivé kell, hogy vál­janak. Váratlanul érte a katoli­kus egyházat ez a megújhodás, és nagyon sok pap a templomon belül maradt, míg sokan próbál­tunk kitömi, felvállalni a teljes életet. Régi szólam, hogy a pap ne politizáljon, de nem tisztáz­tuk, hogy mi a politika. Ha a napi politikát értjük alatta, az az egyház politikai világába nem fér bele. Aki az egyház hivatott képviselője lett, el kell, hogy fogadja a római katolikus egy­ház Krisztusi politikáját.-A napi politikát mégsem tudjuk kizárni, mert ön végzett igeliturgiát a szélsőségesnek mondott Magyar Út Körök ala­kuló ülésén. Bennem akkor az vetődött fel, hogy szabad-e eny- nyire elköteleznie magát? A szakma kiváló tanulói előbb kapják a munkanélküli segélyt Mennyit ér a szakmunkás-bizonyítvány? A sokadik x-et tapossák azok, akik tanoncként kezdték szak­mai tanulmányaikat, de igencsak deresedik a hajuk az egykori munkaerő tartalékok hivatala intézményeibe járt MTH-sok- nak, a későbbi ipari tanulóknak is. Nem olyan régen még rangot jelentett a munkásosztály jövendő bázisát alkotó szakmunkás- tanulók közé tartozni. Mára e presztízs alaposan megcsappant s mintegy felére esett vissza a jelentkezők száma. De vajon mi lesz azokkal, akik három esztendeje még szakmunkásképzőbe irat­koztak be s ezekben a napokban adnak számot szaktudásukról? Erre kerestem a választ a bátonyterenyei 209. számú intézet ok­tatói és ebben a régióban nagy hagyományú ún. vasipari osztály végzős diákjai körében.-Abba az osztályba, ame­lyiknek én voltam - illetve még vagyok is - az osztályfőnöke harmincegy hegesztő, vas- és fémszerkezeti lakatos, valamint esztergályos tanuló járt. A leg­jobb tudomásom szerint jó ré­szüknek elhelyezkedési gond­jaik vannak. Az egykori ipari bázisok szétestek, alig igényel­nek új szakmunkásokat, még az ott tanulókat sem várják vissza. Ugyancsak gyér az igény a kis­vállalkozók esetében. Még le­ginkább a káeftékben lehet munkát találni - mondta Bán Ödön - majd hozzátette:- Ketten az osztályból siker­rel szerepeltek a szakma kiváló tanulója országos versenyen - egyikük második, másikuk ti­zenegyedik lett- s úgy tűnik mindketten munkanélküliek lesznek. Annyi előnyük persze lesz a többiekhez képest, hogy - mivel a verseny márciusban volt s ők az ottani szereplésük révén már szakmunkásoknak tekinthetők - előbb kapják a munkanélküli segélyt. A végzősök már nem járnak iskolába, otthon készülnek a vizsgára, de mondok néhány címet, azt javaslom beszéljen némelyikükkel személyesen is. Tőzsér Gábor az egyik, aki­vel az osztályfőnök „névsora” alapján beszéltem Kisterenyén a József Attila úton.- Fogalmam sincs mit csiná­lok ősszel. Munkahelyem nem nagyon lesz, nyilván a szüleim fognak továbbra is eltartani. Olyan jogosítványt akarok sze­rezni, ami többféle járműre ér­vényes, ugyanis hosszabb távon azt tervezzük édesapámmal, hogy együtt váltásban fuvaro­zunk. Egyébként a megelőző évfolyamokon végzett esztergá­lyosok legtöbbje is más terüle­ten dolgozik.-Az ugyancsak kisterenyei Koncsik Lászlóéknál az édesa­nya is otthon van, kérdéseimre inkább ő válaszolt:- Sajnos kilátástalan a fia- mék helyzete. A Fütőber, ahol dolgoztak, nem tudja őket al­kalmazni. Néhányan voltak egy német autómodell-készítőnél is, még nem tudni kit fog felvenni. Addig csak megleszünk vala­hogy, amíg a férjemnek és ne­kem van munkahelyünk, így még a sötét ruhát is megtudtuk venni a ballagásra. A lányunk jövőre végez a ruhaiparban, neki sem lesz egyszerű dolog elhelyezkednie.- A motorom, még soha nem volt szerelőnél s még nem mondtam el arról, hogy autó­szerelő legyek - fűzte hozzá Koncsik László -, mert eredeti­leg is az akartam lenni... Kiss Szilárd Nagybátonyban, az iskola közelében lakik. Ő a szabályt erősítő szerencsés ki­vételek egyike. Édesapja kül­földi kapcsolatai révén egy pásztói kft.-nél lesz állása. An­nál is fontosabb ez számára, mert katonának nem alkalmas.-Vajon miért jelentkeztetik mégis a szakmunkásképzőbe a szülők gyermekeiket, ha ilyen nehéz az elhelyezkedés? - for­dultam ismét az oktatókhoz.- Nyilván nem lehet általá­nosítani, - válaszolta Bakos Ist­ván szakoktató- de ismerek olyan szülői véleményeket is, melyek szerint itt nálunk leg­alább jó helyen van a gyerek, sőt ameddig tanul, addig jár utána a családi pótlék is. Aztán meg majdcsak lesz valahogy, a fiúk például elmennek katoná­nak.-Én tudok néhány szívderí­tőbb információval is szolgálni - mondta Bocsó Imre az intéz­mény igazgatója. A minisztéri­umtól arra kaptunk lehetőséget -már csak az önkormányzat jóváhagyása van hátra - hogy a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők két év alatt nappali oktatás keretében elsajátítsák a dolgozók szakközépiskolájának tananyagát és érettségit tegye­nek. Sőt ez idő alatt fakultatív speciális képzés keretében ügy­nöki és vállalkozói ismeretek­hez is juthatnak. Azoknak pe­dig, akik érettségi után marad­nak munka nélkül, szintén komplex képzési formákat aján­lunk. Az állásteremtés nem a mi dolgunk, de a kínálatunk gaz­dagításával szeretnénk csökken­teni a szülők valós gondjait. Csongrády Béla Szabó József- Vannak kérdések, amik napi politikává válnak. Azon­ban Magyarországon a „népi-nemzeti”, a „keresztény- demokrácia” kiforratlan kifeje­zések, de olyan értékeket hor­doznak, amelyek összefüggnek a keresztényi elvekkel. Ma­gyarországon a KDNP azért győzött, mert az egyházra tá­maszkodott. Hatalmi törekvések Az egyházon belül egyfelől az élt, hogy a papok ne politizál­janak, ezért maguk, illetve kö­zösségeik helyett előretoltak a KDNP-n keresztül olyanokat, akik nem is biztos, hogy meg- győződéses keresztények vol­tak, csupán a hatalom kellett nekik. Furcsa, hogy most oda kell mennem az egyházam ne­vében könyörögni, hogy segít­senek. Ugyanúgy furcsa, ha a másik oldalt tekintjük: ma az MSZP-nek komoly keresztény köre van. Ha azt nézzük, a kis­gazdák között legalább annyi keresztény van, mint a KDNP-ben. Az MDF-nek is komoly keresztényirányzata van. Szenzációszámba ment, hogy a Magyar Út Körök alakuló ülé­sén a karancskeszi pap mondott valamit, de azt senki sem írta le, hogy mit. Azt mondtam, Cum Deo pro patria et libertate (Is­tennel a hazáért és szabadsá­gért) - ott ez utóbbit kimondani nagy eretnekség volt.-Az elkötelezettséget azért említettem, mert mindig jelez valamit, hogy ki milyen szerve­zésű rendezvényen vesz részt.- Mindenképpen, mint pap vettem részt. A Magyar Utasok nyitottak abba az irányba, hogy az Atya, Fiú és Szentlélek ne­vében bibliafelolvasással kez­dődjön egy gyűlés.- Ha bármelyik szervezet nyitna így, bárhová elmenne?- Munkamegosztás az egy­házban is létezik. Az MSZP ke­reszténykörének találkozóján Paskai László is jelen volt.-Népszerűbbek-e az egyhá­zak ön szerint, mint az előző 40 évben?-Szembe kell nézni azzal, hogy belső problémákkal küsz­ködik az egyház. Az első prob­léma abból adódik, hogy nem mindenhová jut pap. A máso­dik, hogy konzervatív lett a ma­gyar egyház egy bizonyos ré­tege, mert az egyház papjainak 60 százaléka 60 éven felüli. Részben van az egyházaknak olyan stratégiájuk, amivel bele­szólhatnak az ügyekbe, és ezek is kiforratlanok. Régi-új szerve­zetei kezdenek felépülni, sok helyütt már jelentős munkát fej­tenek ki, a KALOT-nak például 12 szervezete van.-Mi jobb egy papnak? Ha „csak" a hívők lelki üdvösségé­vel foglalkozik, vagy ha nagy mértékben részt vesz a közélet­ben is? És mi jobb a hívőknek?- Egy papnak az a jobb, ha már tudhat maga mellett segítő­ket. Ha vannak olyan fiatalok, akik beállnak a sorba. Ebben az évben három papot szentelnek az én gyerekeim közül. Ez a munkám elismerése.-Május 21-élői bűncselek­ménynek számít az ötágú vörös csillag viselése. A tön’ényhozás előtti időszak vitatémája volt, hogy rengeteg embert nem csak a vörös csillag, de az egyház ke­resztje nevében is meggyilkol­tak. Önnek mi erről a vélemé­nye? Az egyház tud bocsánatot kérni- Az egyház tudott bocsána­tot kérni. Önmagában tudta tisz­tázni, hogy ami volt, az rossz volt. Amikor XXIII. János pápa a bíborosi kollégium előtt letér­delt a görögkeleti pátriárka előtt, és megcsókolta a lábát — ehhez nem kellett beszéd. Az egyház jelenleg is tud bocsána­tot kérni. A békepapság és a ül/ Ill-as létezett az egyházban, még püspökségig is eljutott. Ezért ma tud bocsánatot kérni, tud és akar megújulni.- Mennyire szeretne költség- vetésileg különválni az egyház az államtól?- Az egyház mindig szeretett függetlenné lenni, azonban vannak megoldhatatlan dolgok. Az egyház Magyarországon je­lenleg még olyan, mint egy em­ber, akinek levágták kezeit-Iá- bait. Szervezeteit felmorzsol­ták, gazdasági hátterét elvették. Ha az egyház visszakapna any- nyit, amennyiből képes fenntar­tani önmagát, még mindig ott a probléma, hogy v annak-e olyan szakembereink, akik tudnák to­vábbvinni azt a területet? Dudellai Ildikó „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje” Jézus még halála előtt meg­ígérte tanítványainak, hogy ha­lála után elküldi a vigasztalót, aki majd mintegy betetőzi taní­tását. Az apostolok húsvét után 50 nappal tapasztalták meg az ígéret teljesülését, így pünkösd napja a keresztény egyházak mindegyikében fontos ünnep. Nevét is a görög „ötvenedik” - pentakosztész - szóból kapta. Már az ókori Izraelben is - igaz, más tartalommal - meg­ünnepelték ezt a napot, a hús­vét utáni ötvenediket: az első termés betakarításának napját. A szétszóratásban élő zsidóság pünkösdje, a sávout azonban már a tízparancsolat adomá­nyozásának napja. A pünkösd gazdag európai hagyományvilága olyan szer­tartásokból áll, amelyek egy­szerre fejezik ki a tavasz örö­mét, és próbálják a jó termést, a szaporodást akár varázslatok­kal is biztosítani. Hazánkban két szokástípus mondható jel­lemzőnek. Égyrészt az ügyes­ségi játékokkal egybekötött „pünkösdi király”-választás, másrészt a gyereknép ado­mánykérő ünnepköszöntője, a pünkösdölés. Főleg a keleti szlávoknál jellemző még a ná­lunk is szórványosan előfor­duló rituális tisztálkodás a go­nosz szellemek elűzésére. Sze­geden még a múlt században is lejárt a város apraja-nagyja a Tiszához megmosakodni, így tartva távol a betegségeket. Nem véletlenül pünkösd táján nyitják meg kapuikat a nyilvá­nos fürdők. A Dunántúlon lóverseny ke­retében kerül sor a pünkösdi ki­rály megválasztására. Ki-ki a saját lován, kengyel és nyereg nélkül versengett. A győztest számos kedvezmény illette meg egész évben. Tilosba té­vedt jószága után büntetést nem fizetett, engedélye nélkül táncmulatságot nem rendezhet­tek, és kocsmaszámláit a köz­ség egyenlítette ki egész álló éven át. A szokás bizonyos formái a katonai életből ere- deztethetőek, amit jeleznek a forrásaink is: a 18. században is még „huszárkirályt” válasz­tottak egyes ezredeknél. Az alföldi „pünkösdölés” szereplői számos helyen az es­küvői menet mintájára kialakí­tott csoportban jártak verssel, tánccal köszönteni, adományo­kat gyűjteni. Az ünnepi kö­szöntők gazdag anyagából áll­jon itt végezetül néhány sor: , .Légyen földeteken gyü­mölcs, bor és búza. Az új Messiásnak kibimbó- dzott ága, Júda nemzetségnek királyi példája...”- rémi ­A gyermeknap mindenkié Május utolsó vasárnapján az egész világon a gyermekeket ünnepük. A nemzetközi gyer­meknap nem tesz különbséget a családokban felnövő, valamint az intézetekben nevelkedő gyermekek között. Az ünnep mindenkié - de az intézetekben kissé másképp telik ez a nap ... Az egy főre jutó évi költség- vetési pénz - úgy tűnik - csak hétköznapokkal számol. így a kisterenyei Adám Zsigmond Nevelőotthonban csak segít­séggel tudják szebbé tenni az idei gyermeknapot: a helyi vál­lalkozók egy emberként moz­dultak meg, 10 ezer és 25 ezer forint közötti összegekkel segí­tették az ünnepet — aki pedig nem pénzt ad, az egyéb módon tesz valamit az ügyért: egy fagylaltos például ingyenes fa­gyival kedveskedik az intézet­ben nevelkedőknek. A Felsőpetényi Óvoda és Nevelőotthonban nem csak egy napos lesz az ünnep. Már az egész hét gyermekhét volt, mely a játék jegyében telt.-Régi hagyomány a gyer­meknap megünneplése az inté­zetben? - érdeklődtünk Lórik Józsefné megbízott igazgatótól.- Mivel az intézmény fennál­lásakor már létezett a gyermek­nap, így az indulástól hagyo­mány a megünneplése.-Hogyan zajlik le az idei gyermekhét?- Mindenki részt vesz a játé­kokban. Délelőtt az óvodások, délután az iskolások versengnek egymással a legkülönbözőbb já­tékokban, az akadályversenytől a „vadászatig”, ami persze nem szó szerint értendő.- Mit kapnak a győztesek?- Van erre a hétre egy speciá­lis fizetőeszköz, egy játékpénz, mely most teknősbéka lesz. Va­sárnapig mindenki igyekszik gyűjteni a teknősbékákat, akkor ugyanis vásár lesz, ahol a tek­nősbékákért lehet vásárolni.- Lesznek-e, akik intézeten kívül töltik a hét végét?-Igen. Tizennégy iskolásun­kat viszi el Budapestre a Szilá­gyi Erzsébet Független Nőegy­let. Családoknál töltik az ünne­pet, s számtalan meglepetés vár rájuk. Mi is csak annyit tudunk, hogy az állatkert megtekintése biztosan benne lesz a program­jukban. Balázs J. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom