Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-29-31 / 124. szám

1993. május 29-31szombat-hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Kiállítás a Bolyaiban Balogh Erzsébet festményeiből nyílt kiállítás a salgótarjáni Bo­lyai János Gimnázium galériájában. Felvételünkön Bíró Szilvia versmondó (balra), B. Gedeon Hajnalka a tárlat megnyitója (kö­zépen) és Balogh Erzsébet festőnő (jobbra) látható. Kun Király Gyermeknapi programok Sokan már nem is ismerik a régi népszokásokat Salgótarján. Május 30-án vasárnapi kavalkád lesz a Fő té­ren délelőtt 10 órától. Fellép a KIVISZI és a Tempress színját­szócsoport, a Pom-Pom bábe­gyüttes, szerepelnek a Pop-Sikk jazzbalett csoport picinyei, lesz breaktánc, és délután négytől gyermekdiszkó a Karancs ho­telben. Marcipánbemutatót és vásárt rendeznek a Frézia cuk­rászdában, fagylaltkülönleges­ségekkel találkozhatnak a Ka- rancsban. Mindemellett egész nap ingyenesen élvezhetik a gumidühöngőt. . Rétság. A városban a ha- gyományoknak megfelelően vasárnap nem tartanak gyer­meknapot. Az általános iskola szervezésében, június 4-én „Gyermeknapi vidámságok” címmel, pótlólagosan kerül sor játékos vetélkedőkre. Bátonyterenye. A kistere- ei művelődési házban szom- ton 13.00 órától a Tátika vá- rj|äi döntőjére kerül sor. Nemti. Szombaton 10 órakor kezdődik a gyermeknapi majá­lis, az iskolaudvaron lesz a gyü­lekező. Vasárnap délután négy órától a szülők Tátika műsorán szórakozhatnak a gyerekek a művelődési házban. Este hattól gyerekek, nyolctól felnőttek táncolhatnak a diszkóban. Balassagyarmat. Vasárnap 10 órakor kezdődik a program a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a helyi kutyaklub bemutatójával. Fél 11-től asz­faltrajzverseny lesz a ház előtt, melynek fődíja egy torta, dél­után kettőtől várépítőversenyen vetélkednek a gyerekek. Fél négytől ad műsort a Kassai Pan­tomim Rt., fél öttől gyermekbu­tikok közreműködésével gyere­kek mutatják be a modelleket. Saját műsoraikkal fellépnek az általános iskolások is. Folyama­tosan tart a díszállat- illetve díszmadár-bemutató és vásár, tombola és könyvvásár. Lehet majd pónin lovagolni, az udva­ron pedig az utazó vidámpark várja a vendégeket. Varsány. Június 2-3-án ün­nepelnek az iskolában, kedden bolondos fodrászversennyel, Tátikával és aszfaltrajzverseny- nyel, szerdán pedig túráznak a gyerekek. (Folytatás az 1. oldalról) dani jeruzsálemi hálaáldozat emlékére. A mezőgazdasági vonatkozások fokozatosan hát­térbe szorultak a második temp­lom időszámítás után 70-ben történt lerombolása után, a ki­nyilatkoztatás kapott hangsúlyt az ünnepen. A keresztény pünkösdkor a második századtól kezdve a szentlélek eljövetelét ünnepük. Később, zsidó mintát véve ala­pul, hozzákapcsolódott az ün­nephez az újtestamentumi tör­vényhozásra való emlékezés, továbbá az egyház születésnap­jának ünneplése. E rövid történeti áttekintés után lássuk, milyen a pünkösd a palócoknál, illetve Nógrád me­gyében? Dr. Kapros Márta néprajzku­tatóval, a balassagyarmati Palóc Múzeum igazgatójával beszél­getünk.- A kereszténység előtti ta­vaszi-nyári napforduló ősi eu­rópai szokásai és hiedelmei ide csoportosulnak - jegyzi meg a kutató.- Milyen típusú szokásokról van szó?- Végül is egész Magyaror­szágon három típusú szokás- rendszer kötődik ide. Az egyik a különböző ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyvá­lasztás. A másik a kislányok ag­rármágiával egybekötött kö­szöntése. A harmadik a lányok, legények, illetve a kislányok, kisfiúk falujáró köszöntése.- Melyik szokásrendszer élt Nógrádban?- A harmadik típusú, vagyis a falujáró köszöntés. Egyéb­ként, ide kapcsolható még a má- jusfaállítás, részben pedig a mátkatálküldés. A májusfát ál­talában május 1-jén állították és pünkösdkor bontották le, De vannak adatok, amelyek szerint pünkösd vasárnapján állítottak májusfát. A mátkatálat pedig hordták húsvét hétfőn, fehérva- sámap, május 1-jén és pün­kösdkor. A kutatók véleménye megoszlik a tekintetben, hogy melyik alkalom a régebbi. A mátkatálküldés lényegét vizs­gálva legtipikusabb az, hogy barátfogadó népszokás. Általá­ban nyolc-tizenkét év körüli kis­lányok egy tálat küldtek egy­másnak. Ezen volt egy hosszú alakú kalács, a tál közepén bor vagy pálinka. A lényeg, hogy hímes vagy közönséges tojás, édesség, gyümölcs, virág is volt rajta. Volt, hogy saját maguk vitték egymásnak a mátkatálat, s olyan is, hogy mással küldték. A tálat aztán újabb finomsá­gokkal megrakva visszaküldték. Ha ez így történt, akkor egy­mást komává, vagy mátkává fogadták. Ettől kezdve magá- zódtak, komának vagy mátká­nak szólították egymást. így a barátságot kölcsönösen megpe­csételték.-Kiknek a szokása volt a pünkösdi faluköszöntés?- Általában nyolc-tizenkét éves kislányoké. Többnyire maguk közül egy kisebbet vá­lasztottak királynénak, vagy menyasszonynak, s vagy a me­nyasszonyi ruhához hasonlóan öltöztették föl, rózsakoszorúval a fején, vagy az elsőáldozási ru­hát vette föl a kislány. Jártak házról házra, engedélyt kértek, hogy bemehetnek-e, énekeltek, táncoltak. Középen állt a ki­rályné. Vannak olyan változa­tok, amikor királyt is választot­tak a kislány mellé, de ő is lány volt. Valamelyikük vitt magá­val kosarat, amibe az adományt gyűjtötték. A végén elkiáltották magukat: „Tojást, szalonnát, pízt!” Utána elmentek a ki­rályné, vagy menyasszony há­zához, ott megsütötték nekik a tojást, a szalonnát, a pénzt meg szétosztották. Az ilyenkor föl­hangozz énekekből többféle szövegváltozat ismert, de van­nak állandó elemek is.- Helyileg kik gyűjtöttek pünkösdi szokásokat? Nógrádi vonatkozásban Manga János foglalkozott ez­zel, Ipolybalogon és Drégelypa- lánkon gyűjtött. Drégelypalán- kon például magát a szokást pünkösdkének hívták. A szo­káshoz tartoztak még gyermek- játékok is. Végül egy áldáskérő és adománykérő rigmus, esetleg egy utolsó táncos formula. Nóg­rádban még Farkas Pál írja le a Karancs vidékéről ezt a szokást a századfordulóról, és szintén e korból báró Nyáry Albert, az Ipoly mentéről. A Karancs vi­dékén még előfordult az, hogy a menyasszony fejére kasmír kendőt borítottak. A háziasz- szony ilyenkor megkérdezte: „Szabad-e megnézni a pünkösdi királynét?" A válasz természe­tesen igenlő volt, s akkor föllib- bentették a kendőt.-Hogyan illeszkedik ez a szokás az európai hagyomány­hoz? r-Általában a dunántúli szo­kások a nyugat-európai szokás­körhöz állnak közelebb, az al­földiek a délszláv hagyomány­anyag felé mutatnak párhuza­mokat. A palóc vidéken e szo­kást általában helyi képződ­ménynek tartják, a legújabb ku­tatások szerint, mert például az északi szlávoknál már más szo­kás él. Köszöntésre pünkösd vasárnap ebéd után indultak a gyerekek a Mátra északi olda­lán, a Karancs vidékén, az Ipoly völgyében. Mindez már a múlté. Napja­inkban sokan nem is igen hallot­tak erről a szokásról. Néhány ti­zenhét éves fiatalt kérdeztünk. Járvás Melinda (Bemeceba- ráti. Pest megye):- Nálunk a misét pünkösdkor kint a templomkertben tartják. Másról nem hallottam. Szabó Tímea (Érsekvadkert):- Jellemző ezen a napon, hogy mindenki templomba megy, ünnepi napnak számít a pünkösd. Van olyan étel, amit ekkor szoktak csinálni, és egyáltalán nem dolgoznak. Kondás Viktória (Rétság):- Semmiféle szokásról nem hallottam. Pintér Adrienn (Szécsény), Pfaff Tamás (Rétság), Fábián Zoltán (Dejtár) szintén nem hal­lott semmiféle szokásról. Gombár Géza (Szécsény):- Nagyanyám azt mondta, hogy pünkösd este bálok voltak. Örültek az emberek, kiöltöz­ködtek és megbecsülték az ün­nepet. Sokat dolgoztak, talán ezért is tudtak ünnepelni, mu­latni, ha alkalom adódott rá.- tóth— Traffipax • Szombaton délelőtt tíztől este 20 óráig a Rétság - Szendehely - Rétság belterülete - Bánk ­Nagyoroszi - Drégelypalánk útvonalon lesz ellenőrzés. Va­sárnap reggel hattól délután négy óráig Pásztó bel- és külte­rületén, Jobbágyi belterületén és Mátraszőlősnél számíthatnak sebességmérésre. Hétfőn reggel nyolctól délután négy óráig a Salgótarján - Karancsalja - Ka- rancslapujtő - Karancskeszi - Mihálygerge - Litke vonalon érdemes betartani a megenge­dett sebességet. Természetes egészség • Litke. A községi nyugdíjas­klub május 31-én 18.30 órakor Természetes egészség címmel előadást rendez a művelődési ház olvasóköri klubjában. A vendégelőadó ifj. Schirilla György természetgyógyász. Koncert Soroksáron • Pásztó-Bátonyterenye. Pünkösdi egyházzenei hangver­senyen lépnek fel a bátonytere- nyei Erkel Ferenc Általános Is­kola, a pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskola kórusai és az ugyancsak pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárai május 30-án, a soroksári római katolikus plébániatemplomban. A koncerten három karnagy, Nagyné Koszta Zsuzsanna, Nagyné Dobrovoczky Adrienn és Balázs Ferenc vezényel. Nemzetiségi nap • Nógrád. A Fidesz helyi szer­vezete, a községi szlovák klub, és a falu önkormányzata nemze­tiségi napot szervez május 29-én. A program 10 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd 11 órától a nemzetiségi csoportok - melyek határainkon túlról is érkeztek - bemutatója következik. Olvasóink figyelmébe! A pünkösdi ünnepek mi­att lapunk következő száma kedden, a szokásos hétköz­napi terjedelemben jelenik meg. Május 31 -e dohányzásmentes világnap A kampány mit sem ér, ha a hirdetői dohányoznak A szenvedők mindig számí­tottak az egészségügyi dolgo­zókra. Nemcsak a megnyugta­tásukra, útmutatásukra, hanem testi-lelki jólétük fenntartásá­hoz való segítségükre is. Minta­szerű, hivatástól vezérelt maga­tartásukat azonban azzal sértik meg a legkirívóbban, hogy „vi­zet prédikálnak és bort isznak,” vagyis a dohányzásmentességet hirdetik és közben cigarettáz­nak. Dr. Hiroshi Nakajima,az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, ezért ’90-ben, egy világkonferencián elhangzott beszédében felszólí­totta az egészségügyi szakem­bereket, hogy hagyjanak fel a dohányzással, mutassanak pél­dát másoknak és tegyenek meg mindent a dohányfüstmentes egészségügyi hálózatért. A ren­delőkben, laboratóriumokban, gyógyszertárakban ne láthassa­nak az emberek egyetlen do­hányzót sem. Az egészségügyi célokra használt épületekben legyen tilos a dohányáruk árusí­tása is. Az intézményekben a passzív dohányzás veszélye nem sza­bad, hogy aláássa az egészség- ügyiek tekintélyét, az irántuk érzett bizalmat azok szemében, akik védelmet, gondoskodást várnak. Más szóval a kampány mit sem, ér, ha hirdetői az el­lenpélda megtestesítői. Követendő, jó példa van: Ausztráliában, Kanadában, Norvégiában, az Egyesült Ki­rályság és az Egyesült Államok területén - azokban az orszá­gokban, ahol ennek a szenve­délynek a veszélyességét elő­ször ismerték fel- az orvosok közötti dohányzásnak az 50-es években észlelt 60 százalékos előfordulási aránya napjainkra kevesebb, mint tíz százalékra csökkent. (mj.) Az életbe indulókhoz Szomorúan álltunk a sorban. Néhányunknak könnyes volt a szeme. A sok rokon, ismerős, jóbarát jelenléte sem tudta megaka­dályozni, hogy talán utoljára „igazoltan" ejthessünk nyilvánosan is boldog-szomorú könnyeket. Elmúlt egy korszak, elmúlt a gyermekkor, immár az ELET vár ránk, tapasztalatlan, ijedt fiókaemberekre. Miénk a jövő, ezt hall­juk mindig, de 18 évesen az ember a jelennel van elfoglalva. So­kunk zavarban van a hirtelen jött nagy szabadság miatt, de még ezzel sem tudunk mit kezdeni. És jönnek a tervek: mindegyik leg­alább világmegváltó, mindegyik csodatévő. A kor, amelyben él­ünk, zavaros, nem egyértelmű, mint ahogy a mi belső világunk sem az. A gondolatainkban a tiszta ésszerűséget, a látható valóságot, az igaz igazságot, a végtelen emberiességet, az ÉLETET akarjuk. Ettől a pillanattól kezdve mi is őrzők vagyunk, és strázsálásunk az Új Életig fog tartani, mert meg kell maradnunk - ha akarunk, ha merünk - Embernek, az embertelenségben! A virágok özöne, a jókívánságok a fiatalságunknak szólnak. A pillanatnak, mely nem tarthat örökké, de az érzés, hogy fontosak vagyunk és szerepünk van ezen a bolygón, még ha a szerep csak epizódnyi is, örökké kelt, hogy tartson. „Nem segít a könny a bánaton” - halljuk a dalt, s elindulunk, letöröljük arcunkról a könnycseppeket, és így tisztára mosott arc­cal, díszbe öltözve megyünk a messziségbe, a jövőbe, hogy új cso­dákat ismerjünk meg, hogy élve éljünk! Varga Attila Az illetékesek szerint: Pletyka a sugárveszély Salgótarjánban az a szóbe­széd járja, hogy a radioaktív su­gárzás többszöröse a megenge­dettnek. Azt beszélik, hogy megmagyarázhatatlan, hányás­sal, hasmenéssel, gyengeséggel járó rosszullétek fordulnak elő, hogy ismét úgy locsolják az ut­cákat, mint hat évvel ezelőtt Csernobil után. Mondhatnánk erre, hogy a ráérő emberek sok mindenről beszélnek, hogy a hányásnak számos oka lehet, hogy örül­jünk, ha locsolnak. Ha nem ten­nék, biztos az lenne a baj. Vajon mi az igazság? Ennek jártunk utána. Molnár József, Salgótarján város polgárvédelmi parancs­noka:-Nem tudunk róla, még a pletykát sem hallottam. A ren­delkezésünkre álló mérőműsze­rek nem mértek kiugró értéke­ket.-Parancsnok úr! Ha a hír igaz lenne, biztos hogy nem tit­kolhatnák el a lakosság elől?-Biztos! Nekünk kötelessé­günk a közvéleményt tájékoz­tatni. Dr. Dömsödy Péter, megyei tiszti főorvos:- Nekünk nincsenek olyan műszereink, amikkel napra kész adatokkal tudnánk szolgálni. Mintáinkat Miskolcra viszik, és ott végzik el a szükséges vizsgá­latokat, ezek eredményét több mint egy hónap múlva kapjuk meg. Ha a radioaktív sugárzás szintje magasabb lenne a város­ban ä megengedettnél, illene tudnom a dologról. Megnyug­tathatok mindenkit, nincs tu­domásom ilyesmiről. Dr. Szőke Pál, az állategész­ségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás igazgatója:- Most hallok róla először! Ha a pletyka igaz lenne, műsze­reink jeleztek volna. Intézetünk folyamatosan vizsgálja a beér­kező mintákat (takarmányt, fü­vet, vizet stb.) Az illetékeseknek tehát nincs tudomásuk arról, hogy a meg­engedettnél magasabb lenne a radioaktív sugárzás. Csak re­ménykedhetünk abban, hogyha előfordulna a csernobili baleset utáni helyzet, nem maradhatna titokban. M. E. Csemadok-rendezvény május 30-án Járási dal- és táncünnepély A Csemadok Nyitra területi választmánya május 30:án, va­sárnap 14.30 órakor Öröksé­günk ’93 címmel járási dal- és táncünnepélyt rendez a szlová­kiai Kolonban és Borosban. A programban többek között fel­lépnek a járás hagyományőrző gyermekcsoportjai, bemutat­koznak a magyar tanítási nyelvű alapiskolák. Műsort ad a nyitrai magyar főiskolások Rekettyés nevű néptáncegyüttese is. A táncházban a dunaszerdahelyi Pántlika zenekar játszik talpalá- valót. Kíváncsiskodó Ha valaki mégis megelőz másokat... Miért részesítenek több, mindössze néhány hónapos igénnyel rendelkező telefonra várót soron kívül előnyben azokkal szemben, akik már tíz éve várnak készülékre? Miért áll több nyilvános tele­fonállomás is üresen, készülék nélkül Pásztó közterületein? - Pásztóról érkezett mindkét kérdésünk. Az elsőre Szőllős Jánosné, a Matáv Rt. ügyfélszolgálati iro­dájának előadója válaszolt:- Száz százalékig be kell tar­tanunk a kérelmek beadásának sorrendjét, a 12/1991 -es kor­mányrendelet alapján számító­gépen vannak a várakozók. Ha valaki mégis megelőz másokat, annak két oka lehet. Az illető vagy vállalja a közületi díjat, vagy kedvezőbb távterületen lakik. Ha viszont valaki olyan területről igényel, ahol a hálózat nem engedi meg a bekapcsolást, akkor elképzelhető, hogy már tíz éves az igénye. A második kérdésre Schoblo- cher Bélától, a Matáv Rt. he­lyettes vezetőjétől kaptunk vá­laszt:- Az üzem nem rendelkezett készülékekkel, de már megkap­tuk a készülékeket és folyama­tosan tart ezek felszerelése Pásztón is. Azt is el kell azon­ban mondani, hogy jó lenne, ha az állampolgárok jobban meg­becsülnék a fülkéket és a készü­lékeket, mert azok életet is menthetnek. Mikor javítják ki végre a salgótarjáni Kassai sor buty- kás útját? Hiszen korábban az önkormányzatnál erre a kérdésre azt felelték, majd ha kitavaszodik. Nos, jócskán benne járunk a tavaszban. Következő Kíváncsiskodónk­ban az önkormányzat illeté­kese válaszol.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom