Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-15-16 / 112. szám
6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. május 15-16., szombat-vasárnap A három év: nem jött el a te országod? 1990. május 23-án a Parlament 218 igen vokssal 126 ellenében bizalmat szavazott Antall Józsefnek és kabinetjének. Negyvenhárom év után ismét koalíciós kormány alakult Magyarországon, Antall József lett hazánk ötvennyolcadik miniszterelnöke. Három év elteltével hatpárti kerekasz- tal-beszélgetést szerveztünk, melynek résztvevői arról vitáztak, miben ért el sikereket, miben okozott csalódást a kormány, mit kell másképpen tennie a következő kabinetnek, jobban érzik-e magukat, mint néhány évvel ezelőtt, és azt is összegezték, hogy véleményük szerint minek a három évét éltük? A Fiatal Demokraták Szövetségét Tyekvicska Árpád, a Független Kisgazdapártot Uhlár László, a Kereszténydemokrata Néppártot Magyari József és Marton Tibor, a Magyar Demokrata Fórumot Bilecz Endre, a Magyar Szocialista Pártot Boldvai László, a Szabad Demokraták Szövetségét Gusztos István képviselte. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Fotók: Gvurkó Péter- Mennyivel érzik jobban magukat, mint 4-5 évvel ezelőtt? Boldvai László: -Azt hiszem, nem túlzók, a magyar állampolgárok döntő többsége rosszabbul érzi magát. Azon egyszerű oknál fogva, hogy olyan tényekkel kellett szembesülnie, amelyekhez az elmúlt rendszerben nem volt hozzászokva. A munkanélküliség, létbizonytalanság igen komoly nehézségeket okoz. Sokkal rosszabbak lettek a létfenntartás lehetőségei, eszközei, megindult a társadalmon belül egy olyan átrendeződés, ami azt mutatja, hogy az elszegényedő réteg jóval nagyobb, mint azt korábban feltételezték. Bilecz Endre: - Abban egyetértek Boldvai Lászlóval, hogy szokatlan új élethelyzetbe került mindenki, hiszen megindult egy folyamat, Magyarországon polgári rendszert kell kiépíteni. Ráadásul rendkívül nehéz történelmi körülmények között kellett ezt elkezdeni, a világpolitikában, különösen Közép-Euró- pában, minden egyszerre változott meg, és hatalmas csődtömeg zúdult ránk a jelenben. Magyarországon sikerült fenntartani a társadalmi rendet, de a gazdaság teljesítőképessége csökkent. Az infláció elszabadulását sikerült megfékezni, de romló gazdasági helyzetben kell végrehajtani a tulajdonosi szerkezetváltást, ez kikerülhetetlenül együtt jár a munkanélküliséggel. Az alapvető problémát abban látom, hogy jóval több embert kellene a privatizáció lehetőségében részesíteni. Uhlár László: - Az emberek jogos elvárása volt a rendszer- váltás idején, hogy többet kapjanak, mint amennyit a múlt adott - de az emberek zömének kevesebb jutott. Voltak ígérgetések, amiknek az ellenkezője valósult meg, ezekből alakult ki egy fájó helyzet, a bizalmatlanság, a mindent kételkedve fogadás. így jövőt alkotni rettenetesen nehéz.- Gusztos István: - Szubjektív választ adok, és előrebocsátom, hogy rosszabbul érzem magam, mint ’88-ban vagy ’89-ben. Most az illúzióvesztések korszakában vagyunk. Az egyik várakozásom volt, hogy a magyar társadalom erkölcsi állapota legalábbis nem romlik. Ma a magyar társadalom szerin; tem semmivel sem kevésbé demoralizált, semmivel sem kevésbé korrupt, mint volt a ’80-as években, és ezért a kormányzatot - amely ma már leplezetlenül és leplezhetetlenül immorális cselekedetekre ragadtatja magát - komoly felelősség terheli. A munkanélküliség mai mértéke önmagában is demoralizáló, másrészt gazdaságilag is elviselhetetlen. Részben erkölcsi, részben hatalmi gyakorlási kérdés: abban bíztam, hogy az állam paternalista jellege mérséklődik. Nem történt meg. Magyari József: - Összességében jobban érezzük magunkat, mert elindultunk egy úton, amely szerintünk jó irányba vezet. Az előző rendszert nem döntötte meg senki. Magától összedőlt. Most a romok eltakarításával kell foglalkozni. Tekintetbe kell venni a világban mutatkozó recessziót is. Tyekvicska Árpád:- 1988- 89-hez képest én is rosszabbul érzem magam. Személyes oldalról, társadalomkutatóként több dolgot hozott nekem a demokrácia. De ma a magyar állampolgárok általában rosszul érzik magukat. A kormány előtt kettős feladat állt: az hogy megerősítsék a demokrácia intézményét, és az állampolgároknak a demokratikus intézményekbe vetett hitét. Ez nem sikerült, a kormánypártok folyamatosan támadták ezeket az intézményeket, és nem tudták megteremteni a közbizalmat. A kormány nem teremtette meg azt a gazdasági helyzetet, amely reális alapként szolgálhat az eddigi lefelé ívelő folyamat megállítására. Sőt, a gazdasági szféra szerintem rosszabb, mint 1990-ben.- Miben ért el sikereket, és miben okozott csalódást az An- tall-kormány - címszavakban. B. L.: - Nem tudok olyanról számot adni, amivel az ország, a társadalom szempontjából sikereket ért el. Miben tartom kudarcnak a teljesítményét? Az agrárgazdaság átalakítása, a médiaháború, az oktatás, a szomszédainkkal való viszony rendezetlensége, a privatizáció, a tulajdonszerzés átláthatatlansága. B. E.: - A sikerek és a kudarcok is viszonylagosak, a végeredményt a következő évek döntik majd el. Viszonylagos sikernek érzem, hogy Magyar- ország külpolitikai helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, mint korábban volt. Nem úgy, ahogy szeretnénk, de meg tudjuk védeni a határon túli kisebbség érdekeit. A privatizációban váltakozik helyzet. Siker, hogy a tulajdonosváltás folyamata zajlik. Nem kifejezetten siker. hogy nem nyilvánosan zajlik, ezt alapvetően meg kell változtatni. Á sajtó- és médiapolitikát sem sikerként, sem kudarcként nem tudom értékelni. El kell ismemi, hogy a mezőgazdaság területén a koalíció korántsem tudta megvalósítani a célját. Nem kívánom mentegetni a kormányt, de az tény, ha egyik pillanatról a másikra elveszítjük piacaink 80 százalékát, azt nem tudjuk azonnal pótolni. Minden magyar állampolgár számára érzékelhető sikernek tartom az infláció elszabadulásának megakadályozását. U. L.: - Ha a külpolitikát sikerként el is tudom fogadni, ennek hatása az egyénen még nem érződik. Kimondottan csalódás a társadalmi erkölcs ilyen mértékű süllyedése. Az ipar átalakítása után annyi tapasztalatnak össze kellett volna gyűlnie, hogy a mezőgazdaságban azt már ne ismételjék meg hatványozottan. Nem is csalódásnak, tragédiának tartom az oktatási-kutatói vonalat. A privatizáció sötét ügy. És nem lát jövőt az ember. G. L: -A sikerek törékenyek, a kudarcok jelentős része talán helyrehozható. Kudarcnak tartom általában a gazdaságpolitikát, és azt, ahogyan a privatizációt kezelik. Amit sikernek tartok, az infláció mérséklése. A többi „siker”: sikerült alkotmányellenes szituációban megszállni a rádiót és a televíziót. Sikereket ért el a kormány a Kónya-program megvalósításában. Nagyon komoly sikert ért el abban, hogy bevonta a határokon túli magyarság tekintélyes képviselőit belpolitikai csatározásokba. A kormánytöbbségnek sikerült megőriznie kapcsolatát a radikális jobboldallal, és sikerült elképesztő méretű állami bürokráciát kiépíteni. Marton Tibor: - Óriási eredmény, hogy Magyarország megőrizte nemzetközi tekintélyét, és kiépítette nemzetközi kapcsolatrendszerét. Sikeresnek mondható, hogy a médiarendszerrel megőrzik azt a nemzeti érzést, amelyre szükség van. Az elbizonytalanodás? Hívő ember nem lehet bizonytalan. A privatizáció mai gyakorlatát nem tudjuk elfogadni, sokkal nagyobb nyilvánosságot kívánunk. Sikertelennek találom én is a mező- gazdaság átalakítását, de Magyarországon nincs gabonakérdés és'a földeket bevetették. Sikertelenség mégis az, hogy a faluból sikerült az elmúlt 30 évben elköltöztetni a fiatalságot, ezáltal ma nem sikerül ott helyben visszagyökereztetni azt a farmergazdaságra törekvő réteget, amelyik megoldaná a mezőgazdaság gondját. M. J.: - Ami csalódást okozott, úgy gondoltam, hogy a kormány erőteljesebben lép fel a neovandalizmus ellen. Kifogásom a kormánnyal szemben, hogy mialatt az össznépi siratóének folyik, nem kezdi el erősebben játszani a „Reménység szimfóniát”. Ty. Á.: - Az MDF választási plakátja jut eszembe, amelyen egy anya a gyermekét tartja, és ez a felirat: „Jöjjön el a te országod!”. Erre a plakátra elfelejtették ráírni, hogy a műsorváltoztatás jogát a kormány fenntartja. Az MDF sikertelen volt abban, hogy megvalósítsa választási ígéreteit, egyáltalán azt a szellemiséget, amit a választások előtt képviselt. Hogy miben sikeres a kormány, azt Balsai igazságügy.miniszter úr elmondta: a kormány legnagyobb sikere a médiaelnökök leváltása volt. Ez önmagában is minősíti, hogy milyen sikereket ért el ez a kormány. Magyari József azt mondta, hogy ez a kormány a múlt romjait takarította el. Szerintem romokra romokat épített. Részsikereket nyilván ért el a gazdaságban. A gazdaságpolitika egészét tekintve azonban sikertelen volt. A kormánypártok politikája mindig maga alá gyűrte a pragmatikus gazdasági vezetők akaratait. A gazdasági sikertelenségekből azt emelném ki, hogy elodázták az államháztartás és a költségvetés reformját. Ahogy haladunk a választás felé, a kormányfő mindinkább sikertelenebb abban, hogy összetartsa a koalíciós erőket. — Mit kell majd másképpen csinálnia a következő kormánynak? Ty. A - Emberközeli politikusokból kell állnia a következő kormánynak. Elsődleges feladata lesz azoknak a gazdasági lépéseknek a. megtétele, amelyet a koalíció görgetett maga előtt, illetve rosszul oldott meg. Sajnos, én nem vagyok meggyőződve, hogy a mélyponton vagyunk. Új alkotmányt kell elfogadni, amely rendezi a demokratikus intézmények egymáshoz való viszonyát. Az oktatási törvényt át kell vinni az új parlamenten, ha a mostani kormány nem tudja elfogadtatni. M. J.: - Olyan gazdasági rendszert kell felépíteni, aminek van alapja. Az erkölcsi megújulást mindenképpen fontosnak tartjuk. Véleményünk szerint ilyen erkölcsi felfogás még nem volt Magyarországon. A vallásoktatást nem tennénk kötelezővé. G. L: - Nem vagyok teljesen biztos abban, hogy olyan kérdésre kell válaszolni, aminek igazán értelme van még, mert elért egy hallatlan nagy sikert a legnagyobb kormánypárt: privatizált magának egy kampányügyi minisztert. Ha ő sikeresen dolgozik, lehet, hogy nem marad semmi esélyünk arra, hogy kormányra kerüljünk. Ha mégis: fontos teendő, hogy elemezzük az Antall-kormány által elkövetett hibákat, azzal a szándékkal, hogy ugyanazokba ne essünk bele. Meg kell őrizni a képességünket, hogy önmagunkat kontrolláljuk, és szabad utat kell hagyni a társadalmi ellenőrzés számára. Stílust kell váltani. A kliensrendszer előrehaladott kiépítését vissza kell fordítani. Az állami bürokrácia intézményrendszerét felül kell vizsgálni, némely területen átalakításról, a jogok pontosabb meghatározásáról illetve szűkítéséről lehet szó, gondolok itt a köztársasági megbízotti hivatalokra, és egyes intézmények azonnali megszüntetésére, mint a regionális oktatási központok. Az állam és egyház kapcsolatának alkotmányos rendezésére van szükség, az egyházak megszabadítására az állami gyámkodástól. U. L.: - Olyan stabil alapra kell helyeznie az új kormánynak a társadalmi erkölcsöt, ami a gazdaság fix alépítménye lehet. Be kell indítani a gazdaságot. Csak szakmailag és erkölcsileg elismert vezetőket tudok elképzelni a kormánytól a faluig. Le kell építeni az adminisztrációt a célszerűség határáig. B. E.: — Ha a mostani nemzeti koalíció nem lesz a hatalmon belül, akkor a hatalomgyakorlók konstruktív ellenzéke lesz. Ha részese lesz a hatalomnak, az alapfeladat a következő: nyugalmat, rendet és biztonságot kell garantálni a magyar demokráciában minden magyar állampolgár számára. Be kell fejezni a privatizáció folyamatát úgy, hogy az állampolgárok jelentős része tulajdonhoz juthasson. Ez azt jelenti, ha népszerűtlen is, hogy nem lehet azonnal megvalósítani az államháztartás reformját. A mindenkori magyar államnak mindent meg kell tennie azért, hogy a széles és alakuló középréteg romló szociális pozícióit javítsa. Megítélésem szerint viszonylag egységes gazdaságpolitika alakult ki. Nem állítom azt, hogy 1994-ben jobb helyzetet örököl bármilyen kormány, de nem látom azt sem, hogy a tendencia csak visszaesést jelentene. A szociálpolitika biztonságot kell adjon a kisemberek milliói számára is. Szkeptikus vagyok olyan szempontból, hogy ezt gyors államháztartási reformmal meg tudnánk oldani. Rendkívül fontos a közbiztonság javítása, a törvény szigorát minden társadalmi réteggel szemben érvényesíteni kell. Bármilyen kormány lesz, a remény útjait valóban jobban kell körvonalazni, mert nem állunk a katasztrófa szélén. B. L.: - Ideológiamentes, szakszerű, pragmatikus kormányzást vállalnánk fel. Olyan külpolitikai feltételek megteremtését, amelyek egyrészt biztosítják a piacok visszaszerzését keleti relációban; biztosítják az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásunk fel- gyorsítását. Bárki kerül kormányra, a gazdaság reálfolyamataival számolnia kell. Az államháztartás majd' minden eleméhez hozzá kellene nyúlni. Fontos a munkanélküliség kérdése a nők nyugdíjkorhatár-emelésének metszetében. Ha valamilyen közünk lesz a koalícióhoz, szeretnénk felülvizsgálni ezt a döntést.-Minek a három évét éltük 1990 májusa óta? B. L.: - Az átalakulásét. Ty. Á.: - Olyan kornak a három évét éltük, ami után remélhetőleg jőni fog, mert jőni kell egy jobb kor-mány. M. T.: - Idézek: „Rettenetes, hogy a tényekből sohasem tudhatjuk meg a valóságot.” M. J.: - Rájöttünk arra, hogy a hold fényét nem mi görbítettük meg, és hogy hiába ugrálunk, a fogunk akkor is fáj. Aki biztosból indul ki, az kételyekhez jut el, de aki megelégszik azzal, hogy kételyekkel kezdi, az a biztoshoz fog eljutni. G. I.: - Az illúziók elvesztésének három évét éltük szerintem, és ez nem baj. Ez reményekre ad okot. U. L.: - A megvalósulatlan ígérgetések három éve volt. B. E.: - Magyarországon a polgári társadalom és a polgári demokrácia intézményes kiépülése kezdődött el, és ez is fog folytatódni. Dudellai Ildikó Bilecz Endre Boldvai László Gusztos István Magyari József Marton Tibor Tyekvicska Árpád Uhlár László
