Nógrád Megyei Hírlap, 1993. május (4. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-15-16 / 112. szám
4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. május 15-16., szombat-vasárnap A két világháború után negyvenöt év békéjét is elvesztettük Mezőgazdasági hitelezéstől a boszniai válságig A közelmúltban a megye- székhely vendége volt Bethlen István, az MDF országgyűlési képviselője. A történelmi név viselője „A centrumpolitika esélyei” címet viselő előadása után interjút adott lapunknak, amelyben kissé eltértünk az általa kifejtett témáktól, hi- szén a napi politikán túllépve olvasóinkat bizonyára érdekli egy olyan életút, amely Kolozsvártól hatalmas kanyarokkal vezetett a magyar parlamentig.- Előadásában említette, hogy édesapja az Erdélyi Szövetkezetek elnöke volt. Mit jelentett ez?- Amikor Erdélyt a trianoni békeszerződés után leszakították Magyarország testéről, végrehajtottak egy úgynevezett földreformot, amely nem azt célozta, amivel mindenki egyetértett volna, azaz hogy a parasztság, - legyen az magyar, vagy román - azon része földhöz jusson, amelynek eddig nem volt, hanem kizárólag politikai színezetű volt, csak magyaroktól vettek el, és csak románoknak adtak földet. Ennek az eredménye az lett, hogy az erdélyi magyarságnak nem maradt egy Magyarországról nézve ugyan kicsi, de mégis viszonylag jelentős birtoka, amelynek tulajdonosai támogatni tudták volna a magyarságot. Ami birtok megmaradt, arra volt elég, Hogy egy-egy család létét biztosítsa. így született meg az elgondolás, az Erdélyi Szövetkezetek létrehozására. Alakítottak téhát egy olyan szövetkezetét, amely nem közös művelésre jött létre!,hanem rnindeinki egyéni-1 leg dolgozott földjén, ezzel szemben a beszerzés és áz értékesítés a vetőmagtól kezdve a ■ gépekig köiöhen--történt. A nagybevásárlás esetén már akkor is- mjndesi .jóval olcsóbb volt, közős' értékesítés 'esetén pedig sokkal eredményesebbek iehettek, mint egyénenként. Egyetlen példát szeretnék ismertetni arra, hogy milyen sikeresek voltak ezek a szövetkezetek. A román földosztás után mindenki azt hitte, hogy Erdély magyar mezőgazdasága összeroppan, néhány év múlva azonban már az egész világba exportáltak erdélyi magyar mezőgazdasági produktumokat. Például Dániába tejtermékeket, pedig az észak-európai ország már akkor világhírű volt, mint mezőgazda- sági, és ezen belül is mint tejtermelő. Annyira jó volt azonban az erdélyi tejtermékek minősége, és annyival olcsóbbak is voltak, mint a dán produktumok, hogy versenyképesek voltak a piacon, s nem voltak védővámok ...- Előadásában hosszasan beszélt a magyar mezőgazdaság értékeiről, és meghatározónak tartja az eljövendő években, évtizedekben. Egyik, önhöz intézett kérdés is éppen a „vidék bankjával” kapcsolatos elképzeléseket célozta.- Nyugaton jelentősen csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma, de Magyarországon valószínűleg még évtizedeken keresztül munkaerőt tudunk a mezőgazdaságba visszacsoportosítani. Hatalmas lehetőségeink vannak a földművelésben és állattenyésztésben, de ez sajnos nem megy hitel nélkül. Széchenyi István gróf után 160, és gróf Károlyi Sándor után száz évvel nemcsak általában a hitelezés, hanem ezen belül is a mezőgazdasági hitelezés a központi probléma. Megint egy olyan terület; amiben már régebben lépnünk kellett volna ... Persze fia előtérbe helyezzük a mezőgazdasági kölcsönök nyújtását, esetleg más, ugyanilyen fontos térülé- tek tezorul hatlak volna háttérbei- Tavaly decemberben egyébként sikerült összehozni az illetékeseket, - sokaknak van ám beleszólásuk - és történt egy óriási hiba is. A hitelszövetkezeteket kiadtuk a kezünkből, amelyek igazi, kommunista képződmények, afféle fából vaskarika-szerűségek, és ennek megfelelően nem igazán működőképes intézmények. A magyar hitelszövetkezetek 70 százaléka nem felel meg a hitelmutatóknak ...- Mivel foglalkozott képviselősége előtt? Ha jól tudom, akkor gazdasági szakember volt.- Először egy tudományos intézetnek voltam a gazdaság- politikai referense, majd egy müncheni akadémia ügyvezető igazgatója. Utána pedig különböző vezető gazdasági pozíciókat töltöttem be, illetőleg egy nagy bank egyik vezetője voltam. Közben mindig tanítottam egyetemen is, és néhány évet Amerikában is eltöltöttem, pénzügyi, gazdasági kérdésekkel foglalkoztam. Ezért keresett meg 1989 végén az MDF országos elnöksége, hogy legyek a párt nemzetközi pénzügyi szaktanácsadója. Január 7-én felkértek, hogy Lezsák Sándorral együtt vezessem az MDF választási kampányát. Ennek az volt az oka, fiogy amikor Münchenben éltem, Franz Josef Strauss CSU pártvezető, majd későbbi bajor miniszterelnök közvetlen köréhez tartoztam, és mint szervező vettem részt a választási kampányában. Felkértek arra is, hogy fogadjak el egy képviselői mandátumot, ami ellen hosszan tiltakoztam, de végül Cs'oóri Sándor érvekkel meggyőzött: így lettem a magyar parlament tagja.-Á szomszédos országokkal rendkívül fontos lenne minél jobb gazdasági kapcsol át ok kialakítása. Ai! ott élő magyarnemzetiség miatt azonban hátrányt szenvedhetnek ezek a kapcsolatok, hiszen akár az is előfordulhat, hogy túszként használják fel őket az anyaországgal szemben egyes szomszédaink. Hogyan birkózhatunk meg ezzel a problémával?-Tulajdonképpen ez a kérdés kulcsa! Nemfiogy gazdasági kapcsolataink kiépítésében nem gát az ott élő magyarság, vagy fordítva! Ha bármelyik szomszédos országban a magyarság helyzetével foglalkozunk, az nem hátráltatja a gazdasági együttműködést. A két kérdés ugyanis kéz a kézben megy! A legtöbbet, a leghathatósabban, a leggyorsabban azt tehetjük a környező országokban élő magyarság helyzetének javítására, hogy nagyon nagy mértékben fejlesszük ezekkel az országokkal gazdasági kapcsolatainkat. Jó példát mutat erre kitűnő kapcsolatunk Ukrajnával, ahol olyan vélemények is elhangzottak már ukrán politikusok részéről, hogy Kárpátalja térségét gazdaságilag autonóm területté kellene nyilvánítani. Ez mind a két ország gazdaságának nagyon jót tenne, és az ott élő magyar és más nemzetiségűek identitásának megőrzésében is jelentős lenne. Hasonló hozzáállásra lenne szükség valamennyi szomszéd ország részéről.- Mi, magyarok szeretünk azzal dicsekedni, hogy mi vertük ki az első téglát a berlini falból. Ezzel szemben német ismerőseim azt mondják, hogy mindez magától is végbement volna, mi legfeljebb gyorsítottunk rajta pár hónapot. . .-Nem ismerém német barátait. de azt kell mondanom, hogy az arra leghivatottabb embertől, a német kancellártól, illetve a Bundestag képviselőitől hangzott el többször is, hogy a falból az első téglát nemcsak hogy Magyarország verte ki, hanem az is, hogy a berlini fal egyenesen Magyarországon dőlt össze.-Mi helyzet a magyar élelmiszeripar külföldi vállalatoknak való kiárusításával? Jól működő, nyereséges ágazatról van szó ugyanis.-Ennyire összefogóan nem lehet, és nem szabad a kérdést kezelni, hiszen óriási területet ölel át. Az MDF, mint kormányzó párt a koalíciós partnerekkel egyetértésben nem hajlandó a tej, hús, gabona, és valamennyi egyéb iparunkat nyugati többségű cégek tulajdonába adni. A privatizációnál nagy szükségünk van ugyan a nyugati tőkére, de többségi pozíciókat nem akarunk nekik adni. Valóban vannak területek, ahol ez bekövetkezett, és ez a margaringyártás területe. Ebből tanultunk, és hasonló eset nem következhet be.-Mi a helyzet a Boszniában zajló háborús eseményekkel, és hogyan érinti ez gazdaságunkat? Magyarország mennyire veszélyeztetett, illetve fenn áll-e a konfliktusba való sodródás veszélye?- A második kérdéssel kezdeném a választ. Ez pillanatnyilag a lehető legnagyobb veszély, és ez mutatja, hogy mennyire döntő tényező hazánkban a politikai és a gazdasági stabilitás. Ezért kell mindenjogos és helyes politikai nézetkülönbség fenntartása mellett a demokratikus politikai erőknek összetartania annak érdekében, hogy a stabilitás a jövőben is fennmaradjon. Amennyiben Magyarországon ez így alakul, egészen biztos, hogy számíthatunk a nyugati államok segítségére, egészen biztos, hogy a NATO ernyője kiterjed már hazánkra, és nem enA társadalombiztosítási önkormányzati választásokon a jövőnk a tét A parlamentig tartó hosszú út Kolozsvárról indult ged be semmiféle szerb fenyegetést vagy ami ennél is rosz- szabb, agressziót.-Gazdaságilag ez a krízis a múltban, a jelenben és a jövőben is óriási károkat jelent. Hadd utaljak arra. hogy egyedül a MÁV esetében 5,5 milliárd forint kiesés a közvetlen következménye a polgárháborúnak. A gazdaságban nagyon nehéz lemérni, hogy mekkora az elszenvedett veszteség, de ez bizony milliárdos tételeket jelent. Emellett temiészetesen humanitárius és politikai szempontból is alapvető érdekünk, hogy a konfliktus minél előbb rendeződjön. A nyugati országok ismeretében mondhatom, hogy döbbenetes melléfogás volt az, hogy az Európai Közös piac Magyarországot húsbehozatali tilalommal sújtotta a közelmúltban! Mi vállaljuk Magyar- országon a humanitárius terheket, felfogjuk a hatalmas menekültáradatot, - de ezért semmiféle kompenzációt nem kaptunk sem az ENSZ-től, sem pedig az EK-tól.- Persze - kötelességünk segíteni, de tűrhetetlen, hogy Magyarország nem kap kártérítést az elszenvedett hátrányokért. ;A konfliktus ilyen mértékű kiterjedéséért ugyanis az említett szervek jelentős felelősséggel tartoznak ... Faragó Zoltán mi Az eredménytelenség a demokrácia kudarcát jelentené Az I990-es országgyűlési képviselőválasztások óta most május 21-én történik hasonlóan fontos választás hazánkban, amikor megválaszthatjuk a társadalombiztosítási önkormányzatokat. A tb-önkormányzati választások jelentőségéről kérdeztük dr. Nagy Sándort, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, mint a legnagyobb szakszervezeti tömörülésnek az elnökét. i -Kérem, foglalja össze a tb-önkormányzati választások lényegét! Mit és kiket választunk május 21-ikén?- Ennek a választásnak legalább három fontos tétje van. Először is olyan önkormányzatok jöhetnek létre, amelyek a munkavállalók, a biztosítottak, a nyugdíjasok, a munkanélküliek érdekeit képviselik. A választások sikere következtében a társadalombiztosítás kikerül a kormány és a parlament döntési hatásköréből. Az önkormányzat által beleszólási lehetőségünk lesz a társadalombiztosítási pénzalapok sorsába. Másodszor: ha ez a választás érvényes lesz, akkor stabilizálja Magyar- országon a szakszervezeti mozgalom helyzetét. S végül a harmadik tét: ez a választás egy évvel az általános parlamenti választások előtt azt is megmutatja, hogy milyen a társadalom aktivitása és viszonya a demokratikus intézményekhez. Ez azért fontos, mert ha a választás eredménytelen lenne az nem a szakszervezetek, hanem a magyar demokrácia kudarcát jelentené.- Ón mire számít? Meglesz a 25 százalékos részvételi arány, s ez által a régen óhajtott tb autonómia?- Szerintem a szavazáson résztvevők aránya eléri majd a huszonöt százalékot. Sőt a részvételi arány e fölött lesz, már ami legalább is az MSZOSZ-t illeti. Mi egy hónapon keresztül igyekeztünk személyesen eljutni a legtöbb emberhez. Beszéltünk a tb önkormányzatok jelentőségéről, informáltunk ezek működéséről. Ha minden szakszervezeti tömörülés ennyit tesz, s ha legalább ilyen mértékű lett volna az állami tájékoztatás, egy pillanatig sem lenne kétséges számomra a szavazáson való részvétel.- Ön személyesen is bejárta az ország legnagyobb részét, s amint ezt egy nyilatkozatában mondta, nem reklámhirdetések által kívántak tájékoztatni és tá- jékozódani, hanem személyesen. Milye tapasztalatokat szerzett?- Az utóbbi két hétben, vagy tíz napban növekedett az emberek érdeklődése és tájékozottsága is a tb választásokkal kapcsolatban. Egyre inkább tapasztalható, hogy míg korábban sokan nem tudták, hogy tb választások lesznek, ma már a kérdések inkább arra irányulnak, hogyan működik majd az önkormányzat. Kezdi érdekelni az embereket már a tb önkormányzatok működési mechanizmusa és az egésznek a lényege, a választás célja. Tehát nő az érdeklődés, s ezért bízom az eredményességben.- Az imént azt mondta, hogy fontos lenne a szakszervezeti mozgalom helyzetét stabilizálni. Egy eredményes tb önkormányzati választás hozzájárulhat-e a A szavazás a társadalmi aktivitásra is rámutat szakszervezeti tömörülések ösz- szekovácsolódásához, a megkívánt stabilizálódáshoz, egy ösz- szefogottabb munkavállalói érdekképviselethez?- Egy érvényes választás elősegíti a szakszervezeti mozgalom stabilizálódását, s ez szükségképpen javítja az egyes szakszervezetek együttműködési feltételeit is. Ez még akkor is igaz, ha az egyes tömörülések nem borulnak egymás nyakába. Mert ha így lenne, nem lennének külön szervezetek. Az más dolog, s nekem személy szerint meggyőződésem, hogy a mi pici országunk nem bír el hét-nyolc országos szakszervezeti tömörülést. Fizikailag képtelenség olyan feltételekkel működni ennyi szervezetnek, ahol mindenkinek megvan a kialakult szakértői gárdája, információs hálózata, képzési rendszere, sztrájkalapja és így tovább. Hosszabb időtávon egészen biztos csökken a szereplők száma. Az viszont nem lényegtelen dolog, hogy az együttműködési készség javulhat. Nyilván ezen a választáson is előfordulhatnak disszonánsnak tekinthető hangok, de összességében ha ezt a különböző pártok által befolyásolt választásokhoz hasonlítom, akkor pozitív lényegbeli különbség a magyar belpolitikában, hogy nem járunk térdig a mocsokban.- Ón többször is elmondta, hogy az MSZOSZ képviselői mitident el fognak követni a szilárd finanszírozási alapra helyezett társadalombiztosításért. Ismen’e a társadalombiztosítás vagyoni helyzetét, az ingatag kormányelképzeléseket, ezt hogyan gondolják’-Nézze kérem, ha a tb ön- kormányzatok létrejönnek, előbb-utóbb kikényszerítik a vagyonátadást. Ha nem jönnek létre, a dolog tovább húzódik és a tb nem jut hozzá a vagyonához. Ez lényegbeli, fontos kérdés. A különböző szakszervezetek programjában, egyébként teljesen hasonlóan szerepelnek az elképzelések. Az, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak reálértékét, hogy legyen ingyenes egészségügyi alapellátás, ne emelkedjenek a gyógyszerárak, s sorolhatnám tovább. Ez mind szép, de az alapvető kérdés, hogy mindezt hogyan lehet finanszírozni. Mi az MSZOSZ álláspontját öt pontban foglaltuk össze. Eszerint egy átfogó adó-, járulék- és jövedelemelosztási reformra van szükség. Nem tartható az tovább, hogy csak a munkaviszonyban keletkező bérekre vetített járulékokkal finanszírozzuk azt az ellátást, amit ugyanakkor mindenki állampolgári jogon igénybe vehet. Vegye igénybe mindenki, de akkor a finanszírozást is ki kell terjeszteni, ami azt jelenti, hogy az adóbevételek, vagy más útján pénzösszegeket kell visszajuttatni a tb-nek. Ugyanakkor érvényt kell szerezni a rendkívül magas tb adósságok behajtásának. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az állami költségvetésből működő intézmények ne tartozhassanak a tb-nek. mert ez közgazdaságilag azt jelentené, hogy a költségvetés kiadási oldalát a tb alapok rovására kíméli. Szerintünk a mai társadalombiztosítási ellátások közül azokat, amelyek az állam szociális gondoskodásának fogalomkörébe tartoznak, ki kell venni a tb-ből és be kell vinni az állami költségvetésbe. Döntő fontosságúnak tartjuk a már említett tulajdonátadást, a tulajdonnal történő hatékony gazdálkodást. Ezen belül elsősorban olyan vállalatok tulajdonát, amelyek a társadalombiztosítás szállítói. Végezetül olyan gazdaságpolitika kikényszerítését, amely a gazdaságban végre megállítja a lefelé menő spirál folyamatát. Gátat vet annak, hogy a csökkenő jövedelem termelés, növekvő munkanélküliség mellett akarjunk egyensúlyt teremteni. A mi elgondolásainknak ez a gerince, az alapja, s amelyre alapozva mi reálisan megoldhatónak véljük a társadalombiztosítás problémáit.- Kérem prognosztizálja, hogy mikorra várható egy olyan nyugdíjrendszer kialakítása, amely biztosítja a nyugdíjak reálértékét?- Az említett feltételeknek teljesülni kell, de mindemellett azt is hangsúlyozni szeretném, hogy az önkormányzatok létrejötte önmagában is előrelépés ebben. Hiszen nem mindegy, hogy a meglévő pénzeszközök felhasználása is hogyan történik. Azokról a feltételekről be-1 széliem, amelyek ahhoz kellenek, hogy hosszabb távra megnyugtatóan egyensúlyba hozható legyen a társadalombiztosítás. Addig is kell azonban lépéseket tenni, s ilyen értelemben azt hiszem elkerülhetetlen egy új nyugdíjtörvény Magyarországon.- Ön az utóbbi hetekben országjáróvá vált. Olyannyira, hogy talán a családját is alig látja. Valamivel doppingolja magát, egyáltalán hogy bírja , s hogyan viseli ezt a család?- Valóban sok helyen jártam, mert legjobb kapcsolat a személyes kapcsolat. Engem ebben a hajtásban maga az a nehéz helyzet doppingol, ami ebben az országban van. Sajnos a munkás milliók gondjára, bajára éppen a politika keresi a legkevésbé a megoldást. El van foglalva azzal, hogy az új tulajdonosi réteg milyen módon alakuljon ki, hogy a saját politikai bázisát hogyan teremtse meg, hogy bizonyos pénzeszközöket hogyan lehet direkt módon a politika szolgálatába állítani. Tehát millió olyan dologgal foglalkoznak, amik az ember napi életét, életminőségét alig érintik. Pedig éppen azoknak az embereknek kellene lenniük a politika főszereplőinek, akik ennek az országnak mindig is megteremtették a stabilitását. Az alkati kérdés is, hogy ezt a hajtást bírom, de ugyanakkor sokat köszönhetek a feleségemnek és a két fiamnak, akik megértéssel kezelik ezt a helyzetet. Pádár András
