Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10-12 / 84. szám

HÍRLAP HÚSVÉTI MAGAZIN 1993. április 10-12., szombat-hétfő Közös gyökerek: szabadulás a rabságból Két világvallás legnagyobb ünnepén Ma is élő szokás Egybecseng a hitélet tudósai­nak véleménye: a húsvét a zsidó vallásnak és az egyetemes ke­reszténységnek egyaránt legna­gyobb ünnepe. Mindkét világ­vallás azt tartja ugyanis, hogy ez a nap Isten fiainak a szolga­ságból az új életre, a szabad­ságra való kimenekítésének, s újjászületésének ünnepe. Míg azonban a zsidó hívők az egyip­tomi szolgaságból történt sza­badulásra emlékeznek, a keresz­tények a bűn, a sátán rabságából való szabadulás emlékét állítják az ünnep középpontjába. A zsidó peszáh (az „elkerü­lés” ünnepe) onnan kapta nevét, hogy midőn - a mózesi köny­vek elbeszélése szerint - Isten angyala elpusztította a népet szolgaságban tartó egyiptomiak elsőszülötteit, Izrael fiainak há­zait elkerülte a pusztító harag. Nevezik a kovásztalan kenyér ünnepének is, mert a nyolc (il­letve Izraelben hét) napig tartó ünnepen csak maceszt szabad fogyasztani. Az ünnep kezdetekor (erev peszáh előestéje) költik el a széder-nek nevezett lakomát, Hogyan patkolhatjuk meg a tyúktojást? (FEB) Köznapi ember szá­mára szinte megfejthetetlen ta­lány, hogyan készül a legszebb húsvéti ajándékok egyike, az apró szerencsepatkókkal ékesí­tett tojás. Pedig készül, még­hozzá szabályosan a héjra szö­geit, pontosabban szegecselt négy, öt, vagy több patkóval - repedés nélküli, hibátlan kivi­telben. A kovácsolás kis reme­keinek gyártási titkairól Szirmai Károly villamosmérnököt, a to- jáspatkolás mesterfogásainak egyik legavatottabb ismerőjét kérdeztük.-Joggal mondjuk az érzé­keny, sérülékeny holmira, hogy törékeny, mint a tojáshéj. A vé­kony, merev tojáshéj azonban aránylag rugalmas - annyira legalább is, hogy „elviseli” a fi­nom megmunkálást, vagyis ha tényleg úgy bánunk vele, mint a hímes tojással. Először a tojás két végén fúrt apró lyukon át kifújjuk a tojás tartalmát, majd tiszta vizet be­fecskendezve alapos „gyomor­mosást” végzünk. Ezután kije­löljük a patkószögek helyét és speciális minifúróval elkészít­jük a furatokat. ívben meghajlí­tott lágy huzaldarabkákat fű­zünk át rajtuk, s ezekre tűzzük föl az ón-ólomötvözetből for­mált patkókat. Végül a huzalom visszahajlított végét türelme­sem és fölöttébb óvatosan , apró finom ütögetéssel elkalapáljuk, vagyis a patkót szegecselve rögzítjük.- Mindehhez átlagon felüli türelem kell?-A türelem nem elsősorban a különböző munkafázisok el­végzéséhez kell, hanem - az új­rakezdéshez ... Sokszor ugyanis a tojáshéj békésen állja a megpróbáltatásokat, de az utolsó simításoknál kifogy a béketűrésből és megreped, eltö­rik. Az igazi hobbista azonban ilyenkor sem adja fel; újrakezdi egy másik héjon.-Mennyi időbe telik egy to­jás megpatkolása?- Attól függ, hogy egysze­rűbb, néhány patkóból álló de­koráció vagy mondjuk négyle­velű lóhere rajzolatú kerül a héjra. Aki ez utóbbira vállalko­zik, annak bizony egy egész napja is rámegy a kovácsolásra.- Egy tyúktojásra hány patkó fér rá?- Nehéz a számszerűsítés, mert tojásból, patkóból egy­aránt van kisebb is, nagyobb is. Az én egyéni csúcsom: 30 patkó egy tojáson. Benkő Lázár Faluhelyen manapság is locsolkodnak így A gyerekek várják az ünnepet Óvodások a húsvétról A húsvéti locsolkodás „intézménye” - mondják a felnőttek - mintha veszített volna varázsából. Sokan nem nagyon rajong­nak az ünnepi készülődésért, a vendégjárással együtt járó sok munkáért. Az igazi öröm a gyerekeké - főleg azoké, akik még nem sok húsvétot tudhatnak maguk mögött. Lássuk, hogyan vé­lekednek ők az ünnepről. Három óvodást kérdeztünk meg - va­lamennyien hatévesek: Lamos Anita, Sóshartyán:- Én már nagyon várom a lo- csolkodó fiúkat! Már össze is számoltuk, legalább 22 locsol- kodóm lesz az idén!- És mindenki kölnivel lo­csol?-Hát, voltam már vízzel is locsolva, tavaly apu jó korán felkelt, s amíg én aludtam, ak­kor öntött rám vizet. De a kölnit sokkal jobban szeretem.-Mit szoktál adni a locsol- kodóknak?- Játékot, kindertojást. De én is kapok valamit: az idén egy lila kosztümöt, anyuéktól. Ab­ban szeretném fogadni a vendé­geket. Nemsokára be is me­gyünk megvenni Tarjánba. Búcsúzóul még megkérdez­tem: kinézett-e már valakit ma­gának a sok locsolkodóból? Mire a válasz: igen - már né­gyet is... Barkó Richárd, Szécsényfel­falu: - A húsvétot azért szere­tem, mert apukámmal sok helyre szoktunk járni locsol- kodni, a rokonokhoz és az isme­rősökhöz.- Csak a faluban szoktad megöntözni a lányokat, vagy máshová is mentek?- Még Endrefalvára is szok­tunk menni, oda is ismerősök­höz.- Mit szoktál kapni a locsol­kodás ért?- Van, akitől csokinyuszit, csokitojást, de olyan is akad, akitől pénzt.- S ha pénzt kapsz annak örülsz jobban - vagy a csokiból készült ajándéknak?- A csokit nem szeretem iga­zán, mert elromlik tőle a fogam, a sonkától viszont nem. Külön­ben a pénznek jobban örülök.- Mit szoktál vásárolni a húsvéti pénzedből?- Odaadom anyuéknak, hogy előbb felépülhessen a ház ... Klonka Júlia, Pásztó: - Én is sok fiút várok, akik öntözködni jönnek, és várom az ajándékot is a nyuszitól, meg az egész csa­ládtól. Húsvétkor otthon leszünk az egész családdal, meg a nagyszü­lőkkel. Anyuval megfőzzük az ebédet mamáéknak, utána tojá­sokat fogunk festeni. Elme­gyünk virágot venni is, amit mamáéknak adunk át, ha jön­nek, és megkínáljuk őket az ebéddel. A sok locsolkodónak pedig piros tojást és süteményt fogunk adni. Balázs József Nagypénteki párbeszéd Szikár öregember súlyos be­vásárlószatyrokkal. Mellette öregasszonyként is szép fel­esége. Az ő kosaraiban zöld­ség-gyümölcs, virág. Az asszony csak szomorú, a férfi indulatos is. - Mondani kellett volna neki, hogy a nővére, a lányodék se tudnak jönni Pestről. . .- Mondtam volna én, de mire megszólalok, már ott sincsen. Soha nincs öt percnél több ideje, már ugrik is be a kocsiba, így csinálja mindig, ha jön megmondani; amit megígért bi­zonytalanná vált, ne számítsunk rá. Ez most magyarul azt je­lenti, nem fognak nálunk ünne­pelni. -De ne erőltesd, nem kell, hogy könyörületből ünne­peljenek nálunk. Jézus akkor is feltámad. - erdős ­A húsvéti locsolkodás alapanyagának ki­választása előtt nem árt kicsit közelebb­ről megismerkedni a parfü­mök, kölnik és egyéb szago- sító szerek múltjának és jele­nének érdekesebb mozzana­taival. Kalauzunk az illatok vilá­gának egyik kitűnő ismerője: dr. Pálinkás Jánosné ve­gyészmérnök, a Caola par­füméria-laboratóriumának vezetője.- Az óegyiptomi papirusz­tekercsekből és a Gilgames eposzból tudjuk, hogy őseink körében használatosán voltak növényekből préselt, illetve állati eredetű anyagokkal ké­szült szagos vizek. Közülük a legismertebb a rózsaszir­mokból préselt olaj és az oli- bánum fából származó töm­Egv újfajta parfümváltozat amelynek meghatározott rendje (széder=rend) van. A jelenlévők közül a legfiatalabb fiú meg­kérdezi az ünnep értelmét - mire a családfő, azaz a legidő­sebb férfi ismerteti a szabadulás történetét. Az ismertetésben bennfoglaltatik, hogy az egyip­tomi szolgaságban sínylődött Izrael fiait csak azért engedte szabadon a fáraó, mert Isten 10 csapást mért rá - s ezek közül éppen a tizedik, az elsőszülöttek elpusztítása volt a legsúlyosabb. A széderen azért kerül bárány az asztalra, mert őseik is azt et­tek; az öldöklő angyal épp azért kerülte el házaikat, mert a bá­rány vérével bekenték ajtófélfá­ikat. A kovásztalan kenyér szin­tén ott van az asztalon, mert a rabságból szabadulóknak annak idején, indulásra készen nem volt idejük kenyeret keleszteni. Elmaradhatatlan tartozéka a széder-lakomának a keserű sa­láta is, amely a hajdani szolga­sor szenvedéseinek emlékét idézi. Sok egyéb szertartás is része még a vacsorának, a leg- meghittebb zsidó családi ün­nepnek, amelyen lehetőleg a família egymástól távolélő tag­jai is egybegyűlnek. A keresztény húsvét Krisztus feltámadását köszönti. Maga az ünnep nyolc napig tart - közvet­len előzménye pedig a nagyhét, amely az ünnep előtti virágva- sámapon kezdődik, s kiemel­kedő része a három szent nap: nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A nagyhéten Jézus szenve­déstörténetére, a passióra emlé­kezik a keresztény világ. A vi- rágvasámap Jézus Jeruzsá­lembe vonulásának ünnepe, egyben szenvedésének kezdete. Szamárháton, tanítványaival érkezett a peszáh-ünnepre, s a tömeg ruháit terítette lábai elé, pálmaágat lengetve messiásként üdvözölték. A katolikus liturgia körmenettel emlékezik erre: a pap pálmát (nálunk barkát) szentel, amit a szertartás rész­vevői kezükben tartanak. Nagycsütörtökön valamennyi keresztény egyház az utolsó va­csorára emlékezik, amit Jézus apostolai társaságában költött el, s amelyet követően mint ál­dozati bárány, önként kiszolgál­tatta magát ellenségeinek. Nagypéntek Jézus kereszten, az emberek bűneiért elszenvedett halálának, nagyszombat sírban nyugvásának napja. Ennek esté­jén kezdődik húsvét - tűzszen- teléssel és a húsvéti gyertyák­nak a kivilágítatlan templomba vitelével. Mindezt követi azután az allelújás mise és a feltáma­dási körmenet - az újongó öröm jegyében. Húsvét napjának kijelölésé­ről a nicesi zsinat döntött 325-ben. Határozata szerint a húsvétot a tavaszi napéjegyen­lőség (március 21) utáni hold­töltét követő vasárnapon kell megünnepelni. A zsinati határozatot az egész keresztény világ elfogadta ugyan, manapság mégsem esik egybe a nyugati és a keleti ke­reszténység húsvétja. A keleti egyház ugyanis a Kr.e. A4-ben bevezetett Julián-naptárhoz, a nyugati kereszténység az 1582— ben bevezetett gregorián nap­tárhoz alkalmazkodik. Az előbbi szerint a napéjegyenlő­ség március 21-e, utóbbi szerint április 3-a. Gecse Gusztáv Minél szemrevalóbb a leány, annál több hímestojás kell Kazáron él a tojásfestés hagyománya Nagy Jenöné nem titkolja tudományát. Fotó: Gyurkó Péter A világhírű viselet hazájában Kazáron azt kerestük, hogy mennyire élnek még a régi ha­gyományok, hogyan készülnek a húsvéthétfői locsolkodásra, készítenek-e még hímes tojáso­kat a locsolkodóknak? Megtud­tuk, hogy a hagyományok él­nek, de sajnos veszítettek a je­lentőségükből. A húsvéti locsolkodásra azonban lányok és fiúk egyaránt készülődnek. Igaz, amíg a lo- csolkodásban valamikor a tisz­tavizet kiszorította a szagosvíz, majd a drága parfőm, most újra polgárjogot nyer a víz. A lányok azonban ugyan­olyan izgalommal készülnek a locsolkodásra, mint húsz-ötven évvel ezelőtt. Húsvéthétfő előtt három-négy nappal kezdenek a tojásfestéséhez. Valamikor még a hagyma héjával festették a to­jást, de manapság már filctollal és vízfestékkel készülnek a re­mekek. így készíti Nagy Jenőné is, akit most a leghíresebb kazári tojásfestőnek mondanak. Ami­kor megkerestük szabadkozott, végül elmondta, hogy az ő tu­dománya az anyáik, az idősebb asszonygeneráció tapasztalatai­ból táplálkozik. Mint mondta, Kazáron nin­csenek olyan tojásfestők, akik üzletszerűen foglalkoznának ezzel, tehát csak a saját gyere­keik számára készítenek hímes- tojásokat. Pontosabban fogalmazva, se­gítenek a kislányoknak. Ugyanis minél csinosabb, szemrevalóbb a lány, annál több tojást kell festeni, hiszen az ilyen kislányt még manapság is sokan meglocsolják. Nagy Jenőné szerint a piros szín dominál, meg a különböző virágos, magyaros motívumok a festésnél. Van, aki karcolja a mintát, de a legtöbben festik. Természetesen a leggondosab­ban az a tojás készül el, amit a lány a választottjának szán adni. Ez égővörös színű és szívekkel tarkított. Valamikor Nagy Je­nőné is így készítette és ezt a tapasztalatot átadta nagyobbik lányának is. Az idén húsvét előtt a két lá­nyának is segít a hímestojás ké­szítésében. A két leányzó anyja nyom­dokain halad a hagyományok tiszteletében, őrzésében. Ünne­pen beöltöznek ebbe a csodála­tos kazári népviseletbe, s úgy pompáznak, mint a nyíló tava­szi virágok. Pádár András Parfüm, kölni, otkolon és társai Illatokról „szagszerűen” jén. Ez utóbbi egyben a par­füm keresztapja: az olibánum fáját, gyantáját tűzre vetve, azaz füstön át — latin per fu- mum - nyerték a tömjént. Ősi illatszer az állatok szexuális vágyát jelző-fokozó mirigyek kivonata is; köztük a mosu- szé, amely máig is a szenve­délyes szerelem illatbéli megtestesítője. E zekhez képest a ne­vével ellentétben nem német, hanem olasz földön született kölnivíz kisgyerek az illatfa­míliában; a XVIII. században bizonyos Paul Feminis nevű olasz férfiú keverte ki először déli gyümölcsök héjából és levéből. A derék parfümör később Kölnbe költözve foly­tatta a szagos víz készítését - innen az elnevezés. Sőt, in­nen az „otkolon” is, mert az Eau de Cologne (odkolony) franciául annyit tesz, hogy kölni víz. Ennek mindmáig legnépszerűbb változata a 4711-es. A „számnév” úgy született, hogy a napóleoni háborúk idején összeírták Köln ingatlanait, s a gyár telke a 4711-es sorszámot kapta a listán. Napjaink kölnije és par­fümje között a töménységben van elsősorban különbség. A kölniben az illatanyag 3-5 százalék, a parfümben az arány akár 25 százalék is le­het. H a adhatok a locso­lóknak „szagtaná­csot”: dezodor spray-vel, parfüm­mel ne szereljék föl magukat. Jobb és a hölgyek számára kellemesebb, ha sima, tiszta­illatú kölnivizeket, például Operát, Levendulát, 4711-et vagy Anais-Anaist használ­nak.- borgó -

Next

/
Oldalképek
Tartalom