Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-08 / 82. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. április 8., csütörtök Csütörtököt mondunk Mottó: „Ha nem működik, nagyobbítsd meg! (Minél nagyobbak a méretei, annál kevésbé tűnik fel valamiről, hogy működésképtelen.)” (Murphy törvénykönyvéből) Murphynak valószínűleg igaza lehet-. Ebben a szűk országban eléggé szemet szúr minden honpolgárnak, hogy mekkora méretet öltött az a bizonyos működésképtelenség - hovatovább már mindenütt. Itt van például az egészségügy. Surján miniszter úr itteni látogatásakor kiderült, hogy akkora bajban van az egészségügy, hogy halálhörgését még a zeneiskolai zenekarok II. országos találkozójának meglehetősen decibeldús dallamvilága sem tudta elnyomni. Már csak arra lennék kíváncsi, mi lett volna, ha esetleg minden miniszter idelátogat, hogy saját tárcájának szörnyűséges nyomorúságáról számot adjon. (Kivéve Kádár Bélát, mert ő naponta sulykolja belénk, hogy az általa vezényelt nemzetközi gazdasági kapcsolataink mily fantasztikusan alakulnak.) Méretproblémái vannak a forintnak is. Vannak némi kételyeink a forint jövőbeni helyzetét illetően, miután a sokadik leértékelésre bevezették a lilli- puti forintot. Az ötletet valószínűleg attól a Zsigmond királytól koppintották, aki az akkori aranypénz értékének csökkenését úgy próbálta kompenzálni, hogy leköszörül- tetett az érmékből. Igaz, jelenleg sem királyunk, sem aranypénzünk nincs - köszörűnek pedig megteszi az állami pénzverde szupertechnikája. Várható, hogy a forint újabb leértékelései után gombostűfejekkel fizethetünk a kasszánál. Az lesz az ezres - a kisebb összegeket pedig megszüntetik. Zsigmond király feltámasztása azért válik szükségtelenné, mert a királyok helye foglalt lesz, ha felköltözik a miniszterelnöki hivatal a Várba. Ha már ragaszkodni akarunk a mottóhoz, történt Nógrádban is méretek okozta tudathasadás. Vizslás-Újlakon nem tudják, mit tegyenek. Vizsláshoz tartoznak, Salgótarjánba és Kisterenyére járnak iskolába, orvosi ellátásukat, postai ügyintézésüket is Terenyén, bevásárlásaikat pedig Tarjánban oldják meg. Az általam javasolt megoldás egyszerű: kebelezzék be az említett településeket, s alakítsák meg az Egyesült Vizslás-Újlaki Köztársaságot! És természetesen veressenek új pénzt. De az ne kicsi legyen! Balázs József Pilátus-verés, korpitálás, Júdás-szén Szentnapi szokások, élő hagyományok A húsvéti népszokások továbbélnek Amikor ezernyi súlyos gondjuk van az embereknek, vajon kit érdekel, hogy Hubay Miklós hetvenötéves. Egyáltalán mennyien ismerik e kitűnő író, színházi szakember, irodalomtudós nevét, munkásságát? Tudják-e róla, hogy Genfben végezte az egyetemet, - majd ugyanott külszolgálatban is dolgozott —, hogy ő írta az első magyar musical. Az egy szerelem három éjszakája szövegkönyvét, hogy másfél évtizeden át a firenzei egyetemen tanított magyar irodalmat, hogy háromszoros József Attila-díjas, hogy 1981-től ’86-ig az írószövetség elnöke volt. Egy ideje már túl nagy csend van körülötte, alig hallani valamit róla. A Magyar Rádió mindenesetre nem feledkezett meg az április 3-ai születésnapról és több műsorban is megemlékezett a jeles alkotóról. Csak az a baj, hogy például a vasárnap délutáni Szalont a Bartók Rádióban nem sokan hallgatják. Pedig Hubay pályájának figyelemre méltó részletei derültek ki az elhangzott beszélgetésből. Megtudhattuk például, hogy milyen sajátos sorsa volt a Pár- kák című darabjának, amelyet az amerikai lehallgatási botrány apropóján írt annak idején. Először is egy kis színházban - a Thália Stúdióban - engedélyezték a bemutatását, hogy ne sokan lássák, majd néhány előadás után olt is levették műsorról az „áthallásosnak" minősült gondolatai miatt. A számos kudarcot megélt, Szécsényben két éve alakult meg az önálló zeneiskola. Egyfelől olyan céllal, hogy a város és környék gyermekei valamilyen hangszeres zenét tanuljanak, a muzsikát szerető és értő emberek legyenek s a mindennapi életrendjükbe beépüljön a kultúrának ez a szelete. A tehetségek pedig - mert nyilván ilyenek is adódnak - szakmailag felkészüljenek a zenei élethivatásra. Másfelől az is cél volt, hogy az iskola formálója legyen a város zenei életének. A növendékek már több alkalommal adtak nyilvános hangsok sebet a lelkében hordozó író azonban egy ellenkező előjelű történetről, egy őt ért valóságos „csodáról” is beszámolt. Firenzében két világtalan hölgy dolgozott az egyetem telefonközpontjában. Amikor megtudták, hogy Hubay ott tanít, megkérdezték tőle nem ő írta-e véletlenül az Ők tudják mi a szerelem című drámát. Az igenlő válaszra hosszasan idézni kezdtek a műből, bizonyítván, hogy ismerik és szeretik a messziről jött magyar alkotását. Aligha kell ennél nagyobb elismerés egy elszigetelt nyelvű kis nép toliforgatójának, aki saját műveivel is példázza, hogy igenis Európában vagyunk - nem csupán törekszünk oda -, s nem volt igaza Herdernek, aki azt jövendölte, hogy a magyarság eltűnik, felmorzsolódik a történelem sodrában. * * * Számos alkotói sorozat után az elmúlt szombaton egy korszak magyar filmjeit bemutató széria indult a TV2-ben Csak nézünk mint a moziban címmel. 1950 és ’55 közötti időszakról van szó, amikor mintegy ötven „alkotás” készült, ha lehet e filmeket egyáltalán annak nevezni. Zömükre senki sem emlékszik, pedig olyan szakavatott rendezők kezenyomát viselték, mint Bán Frigyes, aki korábban a Talpalatnyi föld-et, vagy Má- riássy Félix, aki később A pikoló világos-t forgatta. Elsőként a Dalolva szép az élet-et láthattuk viszont a képernyőn. Már mint azok. akik a versenyt. A tanárok is felléptek különböző városi rendezvényeken. Önálló koncertet a közelmúltban adtak először. Most a tanárok egymás sikerének drukkoltak. A tanítványok, s azok szülei ott ültek a nézők soraiban. Mondta is némelyik gyerekek a nézőtéren: - Ez az én tanár nénim. Én is ilyen szépen fogok zongorázni, mint ő. Vagy: - Ugye milyen jól játszik klarinéton a tanár úr? A művésztanárok nemcsak nekünk, egyszerű hallgatóknak szereztek egy szép zenei élményben gazdag estét, hanem e bemutatás időpontjában már jártunk moziba. (A negyvenesektől „visszafelé” viszont már az újdonság erejével hathatott Keleti Márton filmje.) Persze azóta történt egy s más, s ezért volt érdekes az újbóli találkozás. Felnőtt fejjel, pláne egy „másfélszeres,, -a Rákosi korszak bukását egy „félszeres” átalakulásnak tekintve - rendszerváltás után ma már azon nevetünk, hogy miként tudtunk ekkora blődsége- ken, igaztalanságokon kacagni. Persze könnyű visszanézve megsemmisítő ítéletet mondani mind politikai, mind esztétikai értelemben az ilyen filmek fölött. A legnagyobb bajuk éppen az, hogy nem volt önálló művészi értékrendjük, minden szó, vers, zene, tréfa direkten a politikát szolgálta. Csak az egzisztenciális, személyi függőséggel magyarázható, hogy zseniális művészek egész serege (többek között Soós Imre, Latabár Kálmán, Ladányi Ferenc, Makláry Zoltán, Bihary József, Gázon Gyula, Simándy József) szerepelt Keleti filmjében is. Köztük volt Ferrari Violetta is, aki egy stúdióbeszélgetés keretében a Nyugaton élők - tisztelet a kivételnek — fennhéjazá- sával mondta el, hogy ma már alig emlékszik erre a filmre. Mint ifjú színész nem politizált - mondta - „csak” eljátszotta a rábízott szerepeket. Annál emberibb hangot ütütt meg Méray Tibor, - aki Békeffy Istvánnal közösen írta a szövegkönyvet - és az egykori Ganz Vagongyár két munkásának visszaemlékezése. Méray önkritikusan vállalta, hogy ami rossz a filmben, azt ő, mint a Szabad Nép kulturális rovatvezetője követte el. Az önkritikában szerzett gyakorlatot, most azonban őszinte is volt.- csongrády tapasztalatok szerint a növendékeik szívébe is jobban belopták magukat.. . A városi művelődési és ifjúsági centrum nagytermében következők szólaltatták meg a zeneirodalom gyöngyszemeit: Barátné Scserba Vitaiina, Mo- kosné Lévárdi Beáta, Barát Attila, Palánki Éva és Csuka László, az iskola igazgatója. Bakosné Bányai Mária, mint műsorvezető egy-egy szám előtt jól avatta be a hallgatóságot a világ- és magyar zeneirodalom történetébe.- szenográdi (Ferenczy Europress) A nagyböjt három utolsó napja a feltámadás, a tavaszvárás ünnepeinek láncolata számos érdekes népszokás ihletője és kerete. Nagycsütörtök, amit a németből vett tükörfordítás nyomán zöldcsütörtök néven is emlegetnek, az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus az utolsó vacsora során, az összetartozás jeleként megmosta tanítványainak lábát. A szokás e napra időzítve fennmaradt: egyházi és világi elöljárók hasonlóképp tesznek alárendeltjeikkel, sőt jámbor családoknál az édesanya felnőtt gyermekei lábát is megmossa. Az e naphoz kötődő szenvedéstörténet emlékére ekkor már nem kondítják meg a harangokat, hanem rendszerint kereplőkkel hívják a falu legfiata- labbjai imádkozni a hívőket. A gonoszűzés ősi módja vált a ke- replésssel - vagy ahogy több helyütt nevezik, korpitálással - a keresztény liturgia részévé. A harangok Rómába mentek - mondják ilyenkor, utalva az ősi kerestény legendára. A templomi szertartások során, amikor a pap könyvével megüti az oltár lépcsőjét (emlékeztetve, hogy Jézus halálakor meghasadt a jeruzsálemi templom kárpitja) Csanádapácán a hívek botokkal kezdik ütni a padokat. Ez a pilátus-verés, ami Tolnában festett kép „megveréseként” vált szokássá. Nagypéntek - a székelyek ajkán „hosszúnap” - a passiójátékok napja. Nálunk legfőbb terjesztői az egyházi iskolák voltak, amelyhez a keresztútjárás élő hagyománya és fájdalmas olvasó elmondása csatlakozik. Sajátos tradíciók kötődnek a Szentsírhoz is. Régebben falun és városon egyaránt őrséget szerveztek a Szentsír mellé; az egykori céhes kiváltság, a „jézuskatonák” állításának joga a céhek eltűnésével a népi szokások részévé vált és a görögkatolikusok körében máig fennmaradt. A nagyszombati szertartások közül főként a tűz- és vízszentelés rítusa teremtett sajátos hagyományokat. A szentelésre szánt tüzet az előző évben szentelt barkából és korhadt sírkeresztek forgácsaiból gyújtják meg kovakő-szikra segítségével. Számos helyen a szent három nap alatt nem gyújtanak be. csak nagyszombaton, a szentelt tűzről. Ennek maradványait Bukovinában „júdásszénnek” nevezték és zsírba keverve sebkenőcsként használták. A tűzzel együtt szentelt vizet falun sok helyütt gyerekek hordják szét - piros tojásért. A vízbe azután szentelt barkát mártva a család tagjai meghintik a házat, az udvart, a jószágot, védve ezzel bajtól, a rossz ártalmától.- rémi Művésztanárok hangversenye Szécsényben Először léptek fel önálló est keretében Közelkép az idei év egyik Madách díjasáról Kell a kötődés a szülőföldhöz Patkós István Örökmozgó, elismert közösségi ember Patkós István. Nem hiába töltött el annyi évet Buják tanácselnökeként a közigazgatásban. Három éve a község lakóinak bizalmát élvezve, polgármesternek is megválasztották. Amikor betoppanunk hivatali szobájába, az egyik falubeli asszonyt biztatja, hogy nyugodtan kérje a földet ott, ahol a többiek, mert semmivel sem rosz- szabb arrafelé, mint a község más dűlőiben. Az asszonyt nem kell noszogatni, régóta ismeri Patkós Pistát, amit ő ígér, az úgy is lesz. — Hogyan fogadta a hírt, amikor megtudta, hogy Nógrád Megye Közgyűlése szerteágazó közéleti, művelődési tevékenységért, - köztük a Glatz hagyaték Nógrádba kerüléséért, a gyermekkorát megyénkben eltöltő Szent-Györgyi Albert Nobel-díj as biológus nógrádi tevékenységének feldolgozásáért, az új bujáki általános iskola felépítésében vállalt szervező munkáért, a Palóc szőttes kulturális szemle rendezésében való közreműködéséért, a hagyomány- őrző Bujáki vasárnap rendezvénysorozat eildigi történetében vállalt aktív szerepéért - Ma- dách-díjjal tüntette ki?-Amikor megkaptam a balassagyarmati Madách ünnepségre invitáló levelet, senki nem volt a közelemben, hát utat engedhettem meghatottságomnak - réved el egy pillanatra a bujáki polgármester, aki a megyeközgyűlés tagja is.- Az ünnepségen nagyon jól esett, hogy az ismerősök mellett, mások is odajöttek hozzám, akik tekintetén látszott: nem a protokolláris aktus, hanem őszinte érzelmek vezérlik őket.-Azt hinnénk, hogy a teljes embert kívánó közigazgatási munka mellett, nem igen juthat ideje egy polgármesternek, aki megyei tanácsnok is, ilyen széleskörű közművelődési tevékenységre. Ennek ellenére minden jelentősebb kulturális rendezvényből kiveszi részét.- Amíg egyik ember kártyázik, másik pecázni jár, a harmadik motorbiciklizik, addig nekem ez a szenvedélyem. A községem történetével eddig is, most is foglalkozom. Egy idő után törvényszerű, hogy a kutató kikerül lakókörnyezetéből, mert nem lehet a helytörténeti kutatásokat megrekeszteni a faluszélénél. Ekkor aztán olyan új motívumok merülhetnek fel, amelyek tovább sarkallják az embert. Kérdezhetné, mi a hasznom mindebből? Anyagilag semmi, de ezeken a kutatásokon keresztül olyan személyiségekkel kerülhetünk kapcsolatba, barátságba, akikkel máskülönben sohasem. Ezeknek a személyes kapcsolatoknak köszönhetően, most több neves francia személyiség könyveket gyűjt Nógrád megye francia nyelvet oktató tanintézményei számára. Kielégülést ad az embernek, hogy jönnek a szakdolgozataikat készítő fiatalok, s segítséget kérnek. Örömmel teszek eleget kérésüknek: itt van, csináld meg a magadét te is ...-Ritka dolog, hogy szegényedő, elanyagiasodott világunkban, valaki két jó szóért segít másoknak.- Elég, ha tudom: amit csináltam, az belső értékrendem szerint jó. Előfordul, hogy öt-tíz év múltán jönnek rá az emberek, hogy amit tettem, az köszönetét érdemel. Mielőtt Glatz Oszkár Kossuth-díjas festőművész hagyatékának egy része megyénkbe került, családjának négy éven keresztül bizonygattam, hogy jól döntenek, ha nekünk adják a művész alkotásait. Akkoriban sokan bírálgattak, hogy utazgatom emiatt. Az idő azonban engem igazolt. Nem tudom hány millió forintra becsülnék a művészettörténészek a birtokunkban lévő anyagot.-Hogyan került Glatz Oszkár kapcsolatba Bujákkal?- A bujáki tájat és népviseletet festette. Bejelentett lakása volt községünkben, ahol általában a nyarait töltötte. 1936-ban pedig Buják díszpolgárává választották. Menyének köszönhetjük, hogy megkaptuk hagyatékának jelentős részét.- És Szent-Györgyi Albertnek milyen kötődése van a községhez?-Többször is levelet váltottam vele, az egyikben azt írja: „Gyermekkorom legszebb részét Kiskérpusztán töltöttem (Buják mellett - a szerző), csak az itt eltöltött idő hagyott nyomot bennem.”- Bár Budapesten született, én úgy vettem, ahová az ember gyermekkorát köti. az a szülőhelye. Az általa levélben írtak miatt, - noha erdélyi nemesek az ősei -, Szent-Györgyit nógrádi származásúnak veszem.-Mit szóltak a helybéliek a kutatásaihoz?- Az emberek szeretnek foglalkozni a múlttal, szeretik tudni, milyen híres emberek fordultak meg a falujukban. Akkor, amikor hazaszeretetről, identitástudatról, kötődésről beszélünk, akkor kell, hogy a fiatalság megismerje a szülőföldjét, a faluját. Akkor jó, ha tudja, kik éltek valamikor a lakóhelyén, milyen képzőművészeti remekek készültek ott, mert valahol ezeken a dolgokon keresztül tud igazán kötődni a szülőföldhöz. Vallus Tibor Tanácsadás vállalkozóknak (FEB) Dr. Árvái Zoltán, az Országos' Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda elnöke mondja tevékenységükről:- Mi kormányzati keretek között működünk és az a feladatunk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítsük a vállalkozókat. Hozzánk bárki bekopoghat tanácsokért, ajánlásokért, rendszeresen vendégei vagyunk a vidéki vállalkozói fórumoknak, sőt még kiadványokkal is segítjük a rászorulókat. Minden megyében létrehoztuk a Joinfo Vállalkozóházak Klubját, s ennek keretében ma már több mint félszáz vállalkozásfejlesztő központ működik szerte az országban. Információink szerint nagyon aktívak az alföldi régió lakói, de ugyanez elmondható Nyíregyháza, Ózd, Szeged, Szolnok körzetéről is, ezzel szemben a Dunántúlon kisebb érdeklődést tapasztalunk. A kormány számos vállalkozás élénkítő akciót indított útjára, s úgy tűnik, hogy e törekvések végre az idén meghozzák gyümölcsüket. B. Sz. L.
