Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

1993. április 8., csütörtök BATONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Még segít a Héra A Héra alapítványon keresz­tül a Magyar Villamos Művek Rt. a nagycsaládosok villamos- energia-költségének enyhíté­sére 700 ezer forintot utalt ki Bátonyterenye Város Önkor­mányzata részére. A támogatásra kizárólag a három, vagy annál több gyer­mekes család, továbbá a két vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő jogosult. A támo­gatás mértéke 500 forint gyer­mekenként. Ilyen módon eddig 315 család kapott támogatást. A városháza viszont nem rendelkezik adattal azokról az iskolai tanulmányaikat folytató nagykorú gyermekekről, akik után szüleik családi pótlékra jo­gosultak. A hivatal kéri azok­nak a csafádoknak a jelentkezé­sét, akik a hasonló feltételek alapján ilyen támogatásra jogo­sultak. Mindezt hitelt érdemlő módon a gyermek iskolalátoga­tási bizonyítványával vagy a társadalombiztosítás határoza­tával lehet igazolni. Amennyi­ben ezek nem állnak rendelke­zésre, akkor a munkáltatónak kell ilyen iratot kiadni. A támo­gatást - az igazolások benyújtá­sával egyidejűleg - személye­sen és írásban lehet igényelni: '93 május 7-éig! Közérdekű kezdeményezés Bakos Albert aggódva szemléli a romos épületet Ottmár felv. Közérdekű kötelezettségvál­lalás Dorogházáért néven ne­mes kezdeményezés indult út­jára a faluban. A katolikus egy­házközség és az önkormányzat vezetése részéről született meg az ötlet, amely a polgárok mun­kájára és áldozatvállalására épül. Persze, mindehhez sze­rény anyagi erejével is hozzájá­rul a községháza. Elsőként a romos ravatalozó Tisztségviselők fogadónapjai Bátonyterenyén Április 14-én 14-től 16,30 óráig a kisterenyei ügyfélszol­gálati irodán Szomszéd Tamás alpolgármester tart fogadóna­pot. Orosz Tamás alpolgármester április 21-én, 14-től 16,30 óráig a városházán, Romhányi Gyula jegyző április 28-án 8-tól 12 óráig a kisterenyei ügyfélszol­gálati irodán, Nagy Mihály pol­gármester május 5-én 13-tól 16,30 óráig a városházán tartja fogadónapját. Ugyancsak május 5-én Vil- csek Sándor települési képvi­selő (SZDSZ) a kisterenyei mozgalmi házban tartja fogadó­napját 16 és 18 óra között. helyett építenek egy teljesen újat. Ehhez felhasznáják majd a lebontásra kerülő régi orvosi rendelő építési anyagát. A ravatalozó helyét a gondo­zott temető egy másik pontján jelölték ki. A munkálatokhoz felhasználják a régi orvosi ren­delő építőanyagát is. Várhatóan szeptember közepére, Szent ke­reszt ünnepére a falubúcsúra el­készül az új ravatalozó. Bátonyterenyén nem volt, akit meghallgassanak Takaréklángon a város Mint arról már hírt adtunk, április 1 -jén Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Köz­pontban tartotta közmeghallga­tással egybekötött ülését Nóg- rád Megye Közgyűlése. Az ülést levezető elnök minden egyes napirend végeztével kérte, hogy aki közmeghallga­tásra érkezett, tegye fel közér­dekű kérdését, mondja el véle­ményét. Azonban ilyen polgár nem volt. Felszólalt viszont Nagy Mi­hály polgármester, aki a ven­déglátó házigazdák nevében adott rövid tájékoztatót Bátony­terenye életéről. A város 1989-ben „szüle­tett”: Nagybátony, Kisterenye, Rákóczi-telep, Szorospatak, Szúpatak és Maconka összevo­násával. Mindez sejteti, hogy a mintegy 84 négyzetkilométer­nyi területű, 16 ezer lelket számláló kisvárosban nagyok a városrészek közötti fejlődésbeli különbségek. Az ivóvízellátással nincs na­gyobb probléma, annál inkább további építésre, bővítésre szo­rul a csatornahálózat. A köz­műveknél tartva a polgármester beszámolt arról is, hogy gond van a szemét- és hulladéktáro­lással is. A mostani hulladéktá­roló már betelt, s ami legalább olyan gond, hogy mindössze kétszáz méternyire telepítették a lakóházaktól. Áz új tároló tervei már elkészültek és szelektív hulladéktárolásra lesz alkalmas. Helyét egy elhagyott bányamű­velésen jelölték ki, azért itt, mert a többször is elvégzett szakértői vizsgálatok igazolták, hogy ez lenne a legjobb hely. De csak lenne, mert egyelőre még folynak a tárgyalások a vá­ros vezetése és a felszámolás alatt álló Nógrádi Szénbányák Kéterez ember él Bátonyterenyén a Mátra-lakótelepen között az ár kérdésében. A telefonellátottságról szólva Nagy Mihály elmondta, hogy van olyan városrész, ahol csak egyetlen segélykérő vonalon tartják a kapcsolatot a „külvi­lággal”. Fejleszteni, csupán a már meglevő hálózatra szeretne a Matáv, ebből viszont a város­nak kevés van. Jelentősebb há­lózatbővítésre lenne szükség olyan területeken, ahol nincs kiépült hálózat, ezt viszont - a céggel való tárgyalásokon kide­rült - a Matáv nem forszírozza. Bátonyterenye négy általános iskolájában ezernyolcszáz gye­rek tanulhat. Nyolc óvodája és két bölcsődéje van a városnak. Az ISZSZI-nek 800, a Váci Mihály gimnáziumnak 340 di­ákja van. Az egészségügyi, orvosi ellá­tás a hét felnőtt- és négy gyer­mekkörzetre épül. A város intézményeinek mű­ködtetése elviszi az egyébként is szűkös költségvetés 70 száza­lékát. Éppen ezért is vizsgálják a szakemberek, hogyan lehetne az egész rendszer munkáját, gazdálkodását ésszerűsíteni a Nyáron a legjobb homokból várat építeni, de áprilisban még az építőkocka is megteszi - tartják a ve- rebélyi nagycsoportosok, akik óvónőjük Verebélyiné Gáspár Zita irányításával ügyeskednek. Biobrikett a találmányi hivatal asztalán A 43 éves maconkai illető­ségű fiatalembert, Orosz Feren­cet szinte mindenki egy kicsit a „falu bolondjának” tartotta. Tudta ő is ezt, bántotta a dolog, de nem adta fel az évek óta dé­delgetett tervét, hogy elkészít egy olcsó és környezetbarát tü­zelőanyagot. Azért a múlt idő, mert a biobrikettből már több tonna elkészült, s a találmány, - mert arról van szó - már ott fek­szik az Országos Találmányi Hivatal asztalán.-Hogy készült a biobrikett? - kérdezem a villanyszerelőből lett vájár, mostanra paraszt­gazdálkodó Orosz "Öcsit".- Volt egy öcsém, korán meghalt. Öcsinek hívták, a neve maradt rám örökségül . . . A biobrikettet az itteni tégla­gyárban kísérleteztem ki. A ve­zetője minden segítséget meg­adott. Persze mindenért fizet­tem. Benne van már nekem ez a kísérlet jó félmillióba. Akkor is, most is hajnali háromkor kel­tem. Megalmozok a jószágnak, Orosz Ferenc portáján soha nem lesz tüzelőgond Ottmár felv. megfejem a kilenc tehenemet, kiviszem a házakhoz a tejet, s aztán irány a téglagyár.- Most is?- Mostanában már nem any- nyira. Vége a fűtési idénynek, bár a falusi portákon nyáron is kell a tűz. Ötvenmázsányi biob­rikettem szárad. Az elég egye­lőre. Vittek a bölcsődébe is. Napokig jártam oda, hogy elle­nőrizzem az égést. Csak akkor nyugodtam meg, amikor a ta­pasztalt fűtő azt mondta: Öcsi­kém úgy ég mint az olaj.- Mmukták máshol is?- Igen. Mint egy ügynök, jár­tam a biobrikettel a pesti, tarjáni laboratóriumokat, s az ott ké­szült vizsgálati eredmények is biztatóak. De leginkább azok a visszajelzések, amelyeket on­nan kapok, ahol a biobrikettel fűtöttek a télen.-Miből van, elárulja?- Miért ne, hiszen az ötletet már bejegyezték. Szénporból, répaszeletből és szárított tehén­trágyából van összegyúrva. Mindhárom összetevő külön- külön is nagy fűtőértéket képvi­sel. így együtt megvan benne a 3500 kalória is. Könnyű, és jó kiszárítva minimális hamut hagy. kiválóan elég. Égése köz­ben nem képződnek olyan gá­zok, mint például a szén eseté­ben. Természetesen a biobrikett nem old meg mindent, de az egyre fogyó szén, fa világában fontos kisegítő tüzelőanyag le­hetne. Ezért is fordultam a ta­lálmányi hivatalhoz. Megírták, hivatalosan is, hogy jónak tart­ják és foglalkoznak az üggyel. De legalább egy év kell, hogy megszülessen a döntés. Türel­mes és optimista vagyok!-szgys ­takarékosság jegyében, mindezt úgy, hogy ebből a városlakók ne szenvedjenek kárt. Tavaly mintegy 50 millió fo­rintot költöttek segélyezésre, amely összeg az egész évi költ­ségvetés 10 százaléka. Ez idén sem lesz másképpen. Nem is lehet, hiszen igen sok a kény­szernyugdíjazott bányász, s a munkanélküliek száma szívó­san emelkedik, jelenleg min­tegy 3 ezer körüli a számuk. Ä városi üzemek recessziója nem állt meg. Példaként a Fűtő- ber említhető, ahol a korábbi 1600 fős munkáslétszám a ne­gyedére apadt. Miközben a nagyüzemek visszafogottan működnek, több kisvállalkozás ment tönkre, mint indult. Az önkormányzat 100 ezer forintos kamatmentes kölcsönnel támo­gatja az induló vállalkozásokat, de ez az összeg inkább csak „elvi” segítséget jelent. Kiutat a jelenlegi takaréklángon való működés állapotából, a regioná­lis együttműködésben, az ön- kormányzatok közös összefo­gásában látnak Bátonytere­nyén. Szabó Gy. Sándor Névjegyzék A társadalombiztosítási kép­viselők május 21-ei választásá­val kapcsolatos a bátonytere- nyei önkormányzat híre, hogy a névjegyzék elkészült, amely áp­rilis 26-áig a városházán meg­tekinthető. A névjegyzékre való felvételről valamennyi választó­joggal rendelkező polgár április 23-áig kap írásbeli értesítést. A nyilvántartásból való kihagyás, vagy vétel miatt április 26-áig emelhető kifogás a városházán. Bátonyterenye és környéke Műhiba # Szentkút. Csupán 2-3 éve, hogy tatarozták a Mátravere- bély-szentkúti kegyhely feren­cesrendi templomát. Azóta a külső fal repedezik, hull a vako­lat. Az új kivitelező, a bátonyte- renyei városgazdálkodási válla­lat építőrészlege a napokban el­kezdi a templom pucolását. Az ifjúságról • Bátonyterenye. Április 29-én délután 3 órától, a város­házán tartja soron következő ülését a város önkormányzati képviselő-testülete. Várhatóan megvitatják majd Az ifjúság helyzete Bátonyterenyén címet viselő előterjesztést és jóvá­hagyják az idei lakásjuttatási névjegyzéket. Játszótér # Szuha. Ismét szépül, gyarap­szik a sok kiránduló által már megcsodált faluközpont. A he­lyi önkormányzat szervezésé­ben és a polgárok munkájával játszótér épül, amelyet úgy he­lyeznek el, hogy kézifaragású gyermekjátékaival is szervesen illeszkedjék majd leendő kör­nyezetébe. Majális • Bátonyterenye. A kistere­nyei Kastélykertben az idei má­jus elsején is rendeznek majá­list. Hosszú évek hagyományait megtartva és ápolva most is vár­ják a kitelepülő árusokat, „kín- tornászokat”, pecsenyesütőket. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Tanuljunk meg közlekedni! Március 30-án Bátonytere­nyén a rendőrkapitányságon megalakult a városi baleset­megelőzési bizottság. Elnöke Tóth Tibor, városi rendőrkapi­tány, ügyvezető elnöke Telek István r.őrnagy, titkára Bencsik Ernő r.alhadnagy lett. Tagjai között van több városkörzeti polgármester, a városháza képviselője és a helyi Volán kirendeltség szakembere. A bizottság feladatai között szerepel a közlekedési propa­ganda hatékonyabbá tétele, a gyerekek balesetmentes köz­lekedésének segítése, az ittas járművezetés számának csök­kentése, a közlekedési moz­galmak - versenyek, vetélke­dők - szervezése a helyes köz­lekedésre nevelés érdekében. Párját ritkító közösség Mátreverebélyben Ha hétfő, akkor asszonykor Negyedik éve működik a mátraverebélyi Mikszáth Kál­mán Művelődési Ház asszony­köre. Alakulásakor úgy gondol­ták az életre hívók: ha a férfiak­nak lehet ilyen meg olyan szer­vezetük, akkor miért ne lehetne a nőknek is hasonló. Ezért hoz­ták létre 30 taggal az asszony­kört, s azóta ez a szám csak gya­rapodott. Az életkorukat jelzi, hogy már van közöttük számos nagymamakorú is. Programjai­kat hétfőnként 5-től 8 óráig, il­letve a kerti munkák idején, - hiszen az nem várhat - 6-tól 8-óráig tartják a művelődési házban. S miért hétfőnként jönnek össze? Azért mert vasárnapról mindig marad étel a hűtőszek­rényben, magyarán nem kell főzni. De nemcsak a válaszuk frap páns, a programjaik is. A nagy­anyáik életéből rendezett kézi­munkakiállításuk, a nagyma­mák és unokáik által közösen megvívott háztartási vetélkedő érdemel külön is említést. Mindezek rendszeres progra­mok, nem beszélve a közös té­vézésről, egy-egy érdekesebb sorozat kibeszéléséről. Azt most hagyjuk, mit szól mindeh­hez a férfinép. Az asszonykörből két éve „nőtt ki”, s azóta is dolgozik egy hagyományőrző népdalkor is. Közösségformáló erejük, életrevalóságuk okvetlen fi­gyelmet érdemel. Mátraverebélyi várépítők között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom